Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-06-24 / 50. szám
Sjapnnkmai száma a jövő Sieti teljes Eá>dió-mttüort tartalmazza Otvennejjfyedik évfolyaisi. 50 szám Szombat, 1933. junius S4, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Alapította: TUBA JANOS. Helyben és vidékre postai szétkflldéssel egész évre 8# Ki, félévre 40 Ki, negyed- Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. S0, Megjelenik hetenként kétszer: évre 20 Ki. - Külföldön 120 Ki. Egy esszém ára I korona. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLöP ZS1GMOND. Osztrák - magyar unió Komárom, junius 23. Az már szent egy igaz, hogy csodálatos időket élünk. Amire tegnap még anatémákat mondtak, az ma új terv alakjában merül föl. Párisban, ahol ez idő szerint még a világ sorsát, értvén a világon annak európai részéi — löbb és kevesebb megértéssel intézik, tizenöt esztendő után észrevették, hogy két életképtelen állam szorong a Duna mentén, a pici Ausztria, mely eddig is a nagy államok zsírójából éti és a színién kis területre zsugorított Magyarország, ahol olyan sok búza terem, hogy abból megélni nem tudnak az emberek. Párisban a tizenöt év alatt nem felejtették el az osztrákmagyar monarchiái és főleg annak kiegyensúlyozott gazdasági produktivitását. Most a hivatalos Franciaország gondol arra, hogy ez a két állam egymásra van utalva és kiegészíli egymást, az ipari Ausztria az agrár Magyarországot, a merkantil állam az őstermelőt. A terv sokkal komolyabb, mint az látszik és eltekintve a kövérre hizlalt szenzációktól, amelyek monarchikus restaurációs nyáreleji meglepetéseket tálalnak fel olvasóiknak, Londonból egyszerre Párisbau teremnek a kisautóul külügyminiszterei erre a hírre és olt közbelépnek az ellen a terv ellen, amelynél csak egyetlen egy jobb tervei tudnak: csatlakozni a kisautóidhoz. Még inkább a német csatlakozási, mint egy újabb monarchiát, amelyet veszedelmesnek tartanak. Valamikor az anslusz is casus belii-nek minősüli a prágai várban és az idők változván, enyhült felőle az ítélkezés, talán azért, mert ez idő szerint kevés kilátás van arra, hogy a két német állam egymáshoz közeledjék. A francia politika és diplomácia vegyészeti laboratóriumában gazdasági unióról beszélnek és elhárítják a politikai csatlakozásról szóló feltevéseket. Nem lehetetlen, hogy az egész híresztelés csak kísérleti ballon jellegű és nem szabad komolyabban venni, mint a világgazdasági konferencia egy indítványát, amely felelt huszonnégy óra alalt napirendre lér a közvélemény. Az nem ülök, hogy Párisban ez a terv nem először merül fel és ott a monarchiának gazdaságilag jó emlékei élnek. Bizonyára nyilvántartják a kiviteli statisztikát és megállapítják, hogy az utódállamok összevéve sem jelentenek annyi fogyasztást, mint a régi monarchia jelentett. De másképen is a dunai kérdés megoldása nélkül — és ezt Franciaország igen jót ismerte fel — az európai kérdést sem lehet megoldani. És e nélkül a kisantantnak, mint nagyhatalomnak fellepte is tisztán elméleti jelentőségű, ha ezt a kérdést megoldani nem tudja. Legutóbb Benes csalogatta Ausztriát a kisantaidba és három alternalivát rajzolt fel: vagy létrejön az Anslusz és akkor elveszíti Komárom, — június 23 A Sajó törvény és a rendiörvény módosítása. A képviselőház ülésén a sajtótörvény módosításáról szóló u. n. kis sajtónovellát tárgyalták le és utána a rendtörvényt módosító javaslat felett folytattak vitát. A vitában résztvettek jabloniczky János dr. keresztényszocialista és Törköly József dr. magyar nemzed párti képviselők, akik alapos indokokkal alátámasztott nagyszabású beszédben foglaltak állást a sajtónovella ellen. A rendtörvénjt módosító javaslat felett folytatott vitában is résztvett Törköly József dr. képviselő, aki nagy jogi tudással fölépített beszédében mutatott reá a kormány antidemokratikus intencióira. A képviselőház többsége a csütörtök délutáni ülésen úgy a sajtónovelláról, mint a rendtörvény módosításáról szóló javaslatot mindkét olvasásban elfogadta. Tárgyalásra került a kivételes intézkf désekröl szóló törvényjavaslat is, amelynek előadója beszédében kifejtette, hogy az államfordulat óta annyira megváltoztak a közjogi, politikai és gazdasági viszonyok az országban és az ország területén kívül, hogy mélyebb politikai változások veszélye is fenyeget, azért volt szükség az eddig érvényben levő kivételes intézkedésekről szóló törvény módosítására és kiterjesztésére. A javaslat az előadó szerint megtartja a demokratikus elvet, annyiban, hogy minden intézkedés megtételére a kormánynak és a köztársasági elnöknek hozzájárulása szükséges. A munkaidő megrövidítése. A súlyos gazdasági válság okozta rettenetesen nyomasztó munkanélküliség enyhítését célozza az a terv, amely a munkaidő megrövidítését, a heti 40 órás munkaidő életbeléptetését akarja megvalósítani. Erről a kérdésről már szó volt a népszövetségben is és napirendre kerül a csehszlovák parlamentben is. A képviselőház szociálpolitikai bizottságának albizottsága a napokban folytatta a munkaidő megrövidítésére vonatkozó tárgyalását. A vita mindenekelőtt az egyes kezdeményező javaslatokban kifejezésre jutEurópa rokonszenvét, — vagy egy szomszédos államhoz csatlakozik, amely nem tud nyújtani semmit, vagy pedig gazdasági jövőjét megalapítja és belép a kisantant szövetségbe. Csodálatos, hogy a hármas alternatíva közül Paris a második számul ismerte fel életképesebbnek, mint a harmadik számul, ami jellemzi a diplomáciai egyetértést Paris és szövetségesei között. De a legmeglepőbb ezeknél a kombinációknál, melyeket tatott elvi álláspontok körül forgott Végül elhatározták, hogy azzal a kérelemmel fordulnak a kormányhoz, hogy az albizottságnak legközelebbi, írásban összehívandó ülésén fejtse ki elvi álláspontját a munkaidő megrövidítése kérdésének megoldására nézve. Az albizottság tehát előbb a kormány nyilatkozatára kiváncsi. Legalább egy milliárddal akarják a» 1934. évi kiadásokat redukálni. A parlamenti takarékossági bizottság ülést tartott, amelyen megkezdte a pénzügyminisztérium és a legfelső számvevőszéknek az 1934. évi költségvetésre vonatkozó javaslatainak tárgyalását. Valamennyi koalíciós párt egy nézeten van abban a tekintetben, hogy az 1934. évi költségvetést legalább egy milliárd koronával kell csökkenteni. Evégből mindenekelőtt az az első kérdés, hogy az állami közigazgatás melyik területén lehetne ezt a szükséges érvágást keresztülvinni anélkül, hogy ezáltal sem gazdasági, sem közigazgatási hátrány ne származzék. 241 millió koronát fordítanak közmunkákra a . munkakölcsönből. Az 5 százalékos munkakölcsön jegyzése eredményesen halad tovább. A múlt hét végéig 1 milliárd 623 millió koronát jegyeztek a munkakölcsönre. A képviselőház közlekedésügyi bizottságának napokban tartott ülésén Dostatek közmunkaügyi miniszter jelentést tett a közmunkaügyi minisztérium által ebben az évben kiadott vagy még kiadandó építkezésekről és közmunkákról. Kifejtette, hogy a közcélokat szolgáló felépítmények terén a folyó év első hónapjában épitőmunkálatokra 19 millió, a lakáscélokat szolgáló felépítmények terén 2 és fél millió, a vizgazdasági építkezésekre 55 millió és útépítési célokra 7 millió koronát adtak ki. Az állami útépítési alapból állami utak rendbehozatalára közel 90 millió koronát fordítottak. Nem állami utak rendbehozatalára az év kezdete óta összesen 59 millió koronát adtak ki. Az állami bánya- és kohóművek az év első öt hónapjában közel 19 milliót invezstáltak. Összesen 241 POLITIHJtI SZEMLE szerdán és szombaton másnak nem minősíthetünk, az. hogy az érdekelt államok erről még igen keveset ludnak. Nem világos, hogy Ausztria hajlandó-e csatlakozni Magyarországhoz vámunió alakjában, hiszen éppen most nyilatkozott az osztrák kancellár a német-osztrák vámunióról, amelynek nem látta előnyeit. A második kérdés, hogy Magyarországban van-e hajlandóság csatlakozni Ausztriához és összekapcsolni a két szegénységet. Ezt akárhogyan sokszorozzák, összeadják, vagy kivonják és ha el is osztják, iniiidenképen csak nagyobb szegénység alakul ki belőle. Ugyanez az eset a kisantanthoz való csatlakozásra nézve is. Ausztria sokszor állóit az előtt a dilemma előtt, de óvatosan mindig kitért előle és pedig szomszédaira, Olaszországra és Magyarországra való tekintettel. A kisanianlba való belépés csak politikai kérdések megoldása után lehetséges Ausztriára nézve. Jellemző Európára és a helyzetre, hogy ma a kicsiny és a kölesönökből élő Ausztria lett Eris almája, amelynek kegyéért versengenek nagyhatalmak és kisebb szövetségeseik egyaránt. Sohasem hitle volna a szegény Ausztria, hogy ennyire érdeklődjenek utána és a keresztényszocialista Doilfuss legyen Európa legsnájdigabh kormányelnöke. Az osztrák-magyar unió gondolata, mely Párisban szülelelt, nagyon valószínűleg csendes részvét mellett ugyanott is fog kimúlni, mert ma az államszövetségekre nézve nem járnak egészséges idők. A francia diplomácia ez a sakkhuzása nem jelent semmi egyebet, mint azt, hogy a Quai I) Orsayn nem csak keresztrejtvények megfejtésével foglalkoznak. millió koronát költöttek el középitkezésekre és más közmunkákra. Ezeknél a munkáknál és építkezéseknél közvetlenül 21.000 és közvetve 14.816 munkást foglalkoztattak. Majd a miniszter pontos áttekintést nyújtott a munkakölcsönből kiadásra kerülő munkálatok harmadik szakaszáról, amelyre 166.7 millió korona áll rendelkezésre. Eözépeurópa gazdasági együttműködése. Benes dr. külügyminiszter legújabb nyilatkozatában, amelyet a bécsi Neue Wiener Journal c. lapnak adott, kijelentette, hogy napokkal ezelőtt Ausztria csatlakozásáról adott interjúját helytelenül közölték és az téves magyarázatra adott okot a világsajtóban, ö nem kíván Ausztriának sem belügyébe, sem külügyi politikájába beavatkozni. A középeurópai viszonyokra vonatkozó, véleményemet — jelenti ki Benes dr — sohasem formuldztam másképpen mint ahogy ezt a kisantant legutóbbi prágai konferenciáján leszögeztem Magától értetődik, hogy a gazdasági
