Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-06-10 / 46. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza öt vennegyedik évfolyam. 40. szám, _________Szombat, 1933. junius IQ, KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel sgész évre 86 K6, félévre 40 Ké, negyed­évre 26 K6. — Külföldön 120 Kö. EgyesszAm ára 1 korona. NBM» «530*2*53». < Alapította: TUBA JÁNOS. Feleiös főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Römunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FOLÖP ZSIGMON1). Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik belenként kétszer: szerdán és szombaton A felhatalmazási törvény» K'omárom, junius 9. A képviselőház letárgyalta a kor­mány részére közel félévre nyúj­tandó kivételes hatalomról szóló törvényi, amelyet az előadó azzal a megokolással vezetett be, hogy egész Középcurópában az egyetlen demokratikus állam Csehszlovákia, azért van annak szüksége a kivé­teles kormányhatalomra, hogy an­nak demokratikus berendezését fen­­tarlsa. Ezekben a szavakban sok ellenmondás rejlik, amelyekre bi­zonyára rámutattak a képviselők is a javaslat tárgyalása alkalmával. A demokráciának és berendezéseinek épen azért nincs szüksége külső hatalom támogatására, mert azokat magának a demokráciának belső ereje védelmezte meg mindenkor és ha ez a belső erő a demokrácia berendezéseiből hiányzik, akkor már a védelem is elkésett. A kor­mány érezvén, hogy ez a javaslata nem népszerű egyetlen párt előtt sem, belekapcsolta a köztársaság elnökét is, mintegy garanciának, aki szintén alá fogja írni a kivé­teles rendeleteket, melyeket ennek a törvénynek alapján bocsát ki a kormány. Ezt sem mi, sem pedig igen so­kan nem tartják szerencsés gondo­latnak, mert ez az államfőnek a politikába való bevonását jelenti, már pedig az államfő eddig ezek felett állott magas állásában. Ha tehát a képviselőház és a szenátus tárgyalja a kibocsátott rendelete­ket azok helyessége, vagy törvé­nyessége szempontjából, attól le­het tartani, hogy a parlamenti vi­tákba bevonják az államfő szemé­lyét is, ami pedig az alkotmány és ,a! tekintély elvének csorbítat- Iansága érdekében kívánatos nem lehet. A kormányelnök kivételes felha­talmazási törvény alkotmányjogi tárgyalásánál azt jelentette ki, hogy a meghaialmazási törvény tisztán gazdasági kérdéseknek rendeleti utón való rendezésére vonatkozik, tehát nem vonatkozik semmiféle politikai jogokra. Amilyen meg­nyugtatást tartalmaz ez-a kijelen­tés azokkal az aggodalmakkal szem­ben, hogy a kormány kivételes ha­talmát politikai téren is érvénye­síthette volna, épen olyan kevéssé megnyugtató abban az irányban, hogy ez a gazdasági kivételes ha­talom nem fogja-e azt eredmé­nyezni, hogy egyes gazdasági ré­tegek rövidséget szenvednek, ami azután a közgazdasági élet diffe­renciálódására vezet és azt kiegyen­líteni nem lesz képes, ebből pedig a közgazdaság területén bajok szár­mazhatnak. Rázus Márton, a nagynevű szlo­vák kői lő és képviselő magának a demokráciának szempontjából el­lenzi a törvényjavaslatot és az a véleménye róla, hogy az a demo­kráciát eltemeti. Ha helyes az el­mélet a demokráeiárói, a nép fel­ségéről, amely minden jognak for­rása, akkor Rázus szavai a súlyos és komor valóságot jelentik. Allé­mét és magyar pártok szintén a felhatalmazási törvény ellen foglal­tak állást, amely mégis csak a par­lamentnek, a demokrácia él-intéz­­inénvénck bizonyosfoku mellőzéséi jelenti akkor is, ha a kiadott kor­mányintézkedéseket felül is bírál­hatja. Ez a fetülbirálat azonban csak az eső után köpönyeget je­lenti, amely az csőtől már nem véd meg. Úgy a német, mint a magyar pártok azt hangsúlyozzák, hogy a kivételes felhatalmazási törvény meghozására a nemzeti kisebbsé-Hosszas és heves tárgyalások után elfogadták a felhatalma­zási törvényt. A cseh agrárpárt kezdeményezésére felhatalmazási törvényjavaslatot készí­tett a kormány, amely azokra a kor­mányintézkedésekre és rendeletekre vonatkozik, amelyek az állam pénz­ügyi és gazdasági érdekei megvédel­­mezésére szükségesnek mutatkoznak. A felhatalmazási törvény ellen.a koalíciós pártok között heves viták folytak, ame­lyek folyamán a szociáldemokraták, a nemzeti demokraták és a cseh kleriká­lisok egy közös frontban fordultak az agrárok ellen. A cseh nemzeti szoci­alisták semleges álláspontra helyezked­tek és kijelentették, hogy ahhoz fog­nak hozzájárulni, amit a köztársasági elnök kíván. Miután több tárgyalás után sem sikerült a megegyezés, Maly­­petr miniszterelnök ismételten kijelen­tette, hogy amennyiben nem jön létre megegyezés, kénytelen lesz lemondani. A kérdés ez által még súlyosabb lett, különösen akkor, amidőn az egész kormány lemondással fenyegetődzött, ami a hivatalnokkormány lehetőségét vetette fölszinre, mire a politikai mi­nisztereknek sikerült megtalálni a kö­zös plattformot a megegyezésre. Ez­­szerint a kormány november 15-ig kapja meg a felhatalmazást. Ez a meghatalmazás már nem csak a mos­tani kormányra vonatkozik, ahogy azt a szociáldemokraták követelték. Rend­kívül fontos, hogy törülték azt a ren­delkezést, amelynek értelmében a kor­gek magatartása alkuimat nem adott. Ezek után számunkra nem ma­rad más, mini bevárni a felhatal­mazási törvény következményeit. Sajnos, azok a kilátások, amelyek inosl megnyílnak, épen nem ked­veznek a nyilvános kritika szabad­ságának, amelyet a most tárgyalás alá vett új sajtónovella nyújt szá­mára. A sajtószabadság olyan al­kotmányos biztosíték, amelynek minden megnyirbálása a szabad­ságjogok veszteségét jelenti. Ez a korlátozás, amely be fog következ­ni az új sajtónovella következté­ben, megbénítja a kritika szabad­ságát is. Tehál a jövő eseményei akárhogyan zajlanak is le, azokat hangfogó nélkül az ellenzéki sajtó nem tárgyalhatja, hacsak magát re­torzióknak kitenni nem akarja. Ezt a handicap-et kell viselnie életbe­vágóan fontos kérdések nyilvános tárgyalásakor, ami természetesen magát a sajtószolgálatot hozza a legnehezebb helyzetbe. mány arra is kapott volna fölhatal­mazást, hogy politikai ügyeket is ren­deleti utón szabályozzon. A felhatal­mazás tisztán csak pénzügyi és gazdasági kérdésekre korlátozódik. A kormány által kibocsátandó rendeleteket a köz­társaság elnökének is alá kell Írni, de a parlament megtagadhatja jóváhagyá­sát a rendeletektől. A javaslatot szer­dán terjesztették a parlament elé, amely az alkotmányjogi bizottságnak adta át sürgős elintézés céljából, úgy hogy a javaslat már csütörtök délután a képviselőház plénuma elé került, amelyet a képviselőház gyorsított el­járással intézett el. A képviselöház este első olvasásban elfogadta a fel­hatalmazási törvényjavaslatot. A fel­hatalmazási törvényre nézve Malypetr miniszterelnök a képviselőház ülésén többek között a következőket mon­dotta: — A kormány a neki adott felhatalmazást csak kivételes esetek­ben fogja igénybe venni s komoly tö­rekvése arra irányul, hogy állandó és tartós kapcsolatban maradjon a par­lamenttel. A parlament a közel jövő­ben meggyőződhetik arról, hogy a kormány egyéb gazdasági javaslatokat fog a parlamentnek benyújtani, ame­lyekről a törvényhozók esetről-esetre dönthetnek. A meghatalmazási tör­vény tisztán gazdasági kérdéseknek rendeleti utón való rendezésére vonat­kozik, tehát nem vonatkozik semmi­féle politikai jogokra. Hangsúlyozta még a miniszterelnök azt is, hogy a csehszlovák valuta törvényes rende­zésére a meghatalmazási törvény alap­ján kiadott kormányrendeletek nem vonatkozhatnak, mert a csehszlovák korona stabilitását csakis külön tör­vénnyel lehetne érinteni. Benes a Magyarország és a kisantant gazdasági együtt­működésről. * A csehszlovák köztársaság külügy­minisztere Benes dr. hosszabb beszél­getést folytatott a Pesti Napló szerkesz­tőjével és többek között kijelentette, hogy a kisantant állandó tanácsának prágai konferenciája jelentős sikert jelent. A konferencia határozatai nem irányulnak senki ellen sem. A béke­­szerződések revíziójának elutasításáról szóló határozatok sem birnak Magyar­­ország ellen irányuló éllel. A prágai konferencia határozatai tiszta helyzetet teremtenek. Senki sem tagadhatja, még a kisantant sem, hogy Magyarország­nak Közép-Enrópában joga van ugyan­olyan munkalehetőségre, mint a többi országnak. Szilárdan meg van Benes arról győződye, hogy a Magyarország és a kisantant közötti gazdasági együttműködés időszaka közeledik. A tényleges középeurópai kibéküléshez még hosszú az ut, de előbb vagy utóbb rá kell térni erre. A gazdasági követelmények a középeurópai államo­kat a mostani nemzedék akarata elle­nére is erre fogják kényszeríteni. Meg van győződve arról, hogy az uj nem­zedék másképen fogja felfogni a prob­lémákat, mint a mostani, mely végig­csinálta a háborút. Végül Benes hang­súlyozva a gazdasági kérdések fontos­ságát, nyilatkozatát a 'következő sza­vakkal fejezte be: A prágai konferen­cia messzire kitárta az ajtót, melyen minden jóakaratu nemzet beléphet. Nem csapdáké a nyitott ajtók? A kisantant prágai konferenciájának határozatai szóba kerültek a budapesti parlamentben és megemlékezett azok­ról Gömbös Gyula miniszterelnök is legutóbbi beszédében, aki többek kö­zött a következőket mondotta: — Az ajtók nyitva vannak, ám nem tudom ki nyitotta ki és nem tudom milyen szándékból nyitották ki azokat. Ezért óvatosnak kell lennünk, amikor a nyi­tott ajtók rendelkezésünkre állanak. Én mielőtt egy ismeretlen helyre be­lépnék, rendkívül óvatosan teszem s nem tudom, hogy nem csapdák-e, melyekben a magyar nemzetet akarják eltemetni. A kisantant vezető állam­­féifiai mindig hangoztatják a dunai* államok együttműködésének szüksé­gességét, hangoztatják a békének szükségességét, hangoztatják a Ma­gyarországgal való kooperáció szüksé­gességét, hangoztatják a kisebbségek védelmének szükségességét, hangoz­tatják a politika kiküszöbölésének szükségességét és minden lépésük a sakktábla szabálya szerint politikai sakkhuzássá válik akkor is, ha kultú­ráról, akkor is, ha közgazdasági kér­désekről, akkor is, ha a kisállamok agrár kooperációjáról beszélnek. Mi ezer éves nemzet vagyunk és a törté-POLITIKAI SZEMLE Komárom, — junius 9. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom