Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-06-10 / 46. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza öt vennegyedik évfolyam. 40. szám, _________Szombat, 1933. junius IQ, KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel sgész évre 86 K6, félévre 40 Ké, negyedévre 26 K6. — Külföldön 120 Kö. EgyesszAm ára 1 korona. NBM» «530*2*53». < Alapította: TUBA JÁNOS. Feleiös főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Römunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FOLÖP ZSIGMON1). Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik belenként kétszer: szerdán és szombaton A felhatalmazási törvény» K'omárom, junius 9. A képviselőház letárgyalta a kormány részére közel félévre nyújtandó kivételes hatalomról szóló törvényi, amelyet az előadó azzal a megokolással vezetett be, hogy egész Középcurópában az egyetlen demokratikus állam Csehszlovákia, azért van annak szüksége a kivételes kormányhatalomra, hogy annak demokratikus berendezését fentarlsa. Ezekben a szavakban sok ellenmondás rejlik, amelyekre bizonyára rámutattak a képviselők is a javaslat tárgyalása alkalmával. A demokráciának és berendezéseinek épen azért nincs szüksége külső hatalom támogatására, mert azokat magának a demokráciának belső ereje védelmezte meg mindenkor és ha ez a belső erő a demokrácia berendezéseiből hiányzik, akkor már a védelem is elkésett. A kormány érezvén, hogy ez a javaslata nem népszerű egyetlen párt előtt sem, belekapcsolta a köztársaság elnökét is, mintegy garanciának, aki szintén alá fogja írni a kivételes rendeleteket, melyeket ennek a törvénynek alapján bocsát ki a kormány. Ezt sem mi, sem pedig igen sokan nem tartják szerencsés gondolatnak, mert ez az államfőnek a politikába való bevonását jelenti, már pedig az államfő eddig ezek felett állott magas állásában. Ha tehát a képviselőház és a szenátus tárgyalja a kibocsátott rendeleteket azok helyessége, vagy törvényessége szempontjából, attól lehet tartani, hogy a parlamenti vitákba bevonják az államfő személyét is, ami pedig az alkotmány és ,a! tekintély elvének csorbítat- Iansága érdekében kívánatos nem lehet. A kormányelnök kivételes felhatalmazási törvény alkotmányjogi tárgyalásánál azt jelentette ki, hogy a meghaialmazási törvény tisztán gazdasági kérdéseknek rendeleti utón való rendezésére vonatkozik, tehát nem vonatkozik semmiféle politikai jogokra. Amilyen megnyugtatást tartalmaz ez-a kijelentés azokkal az aggodalmakkal szemben, hogy a kormány kivételes hatalmát politikai téren is érvényesíthette volna, épen olyan kevéssé megnyugtató abban az irányban, hogy ez a gazdasági kivételes hatalom nem fogja-e azt eredményezni, hogy egyes gazdasági rétegek rövidséget szenvednek, ami azután a közgazdasági élet differenciálódására vezet és azt kiegyenlíteni nem lesz képes, ebből pedig a közgazdaság területén bajok származhatnak. Rázus Márton, a nagynevű szlovák kői lő és képviselő magának a demokráciának szempontjából ellenzi a törvényjavaslatot és az a véleménye róla, hogy az a demokráciát eltemeti. Ha helyes az elmélet a demokráeiárói, a nép felségéről, amely minden jognak forrása, akkor Rázus szavai a súlyos és komor valóságot jelentik. Allémét és magyar pártok szintén a felhatalmazási törvény ellen foglaltak állást, amely mégis csak a parlamentnek, a demokrácia él-intézinénvénck bizonyosfoku mellőzéséi jelenti akkor is, ha a kiadott kormányintézkedéseket felül is bírálhatja. Ez a fetülbirálat azonban csak az eső után köpönyeget jelenti, amely az csőtől már nem véd meg. Úgy a német, mint a magyar pártok azt hangsúlyozzák, hogy a kivételes felhatalmazási törvény meghozására a nemzeti kisebbsé-Hosszas és heves tárgyalások után elfogadták a felhatalmazási törvényt. A cseh agrárpárt kezdeményezésére felhatalmazási törvényjavaslatot készített a kormány, amely azokra a kormányintézkedésekre és rendeletekre vonatkozik, amelyek az állam pénzügyi és gazdasági érdekei megvédelmezésére szükségesnek mutatkoznak. A felhatalmazási törvény ellen.a koalíciós pártok között heves viták folytak, amelyek folyamán a szociáldemokraták, a nemzeti demokraták és a cseh klerikálisok egy közös frontban fordultak az agrárok ellen. A cseh nemzeti szocialisták semleges álláspontra helyezkedtek és kijelentették, hogy ahhoz fognak hozzájárulni, amit a köztársasági elnök kíván. Miután több tárgyalás után sem sikerült a megegyezés, Malypetr miniszterelnök ismételten kijelentette, hogy amennyiben nem jön létre megegyezés, kénytelen lesz lemondani. A kérdés ez által még súlyosabb lett, különösen akkor, amidőn az egész kormány lemondással fenyegetődzött, ami a hivatalnokkormány lehetőségét vetette fölszinre, mire a politikai minisztereknek sikerült megtalálni a közös plattformot a megegyezésre. Ezszerint a kormány november 15-ig kapja meg a felhatalmazást. Ez a meghatalmazás már nem csak a mostani kormányra vonatkozik, ahogy azt a szociáldemokraták követelték. Rendkívül fontos, hogy törülték azt a rendelkezést, amelynek értelmében a korgek magatartása alkuimat nem adott. Ezek után számunkra nem marad más, mini bevárni a felhatalmazási törvény következményeit. Sajnos, azok a kilátások, amelyek inosl megnyílnak, épen nem kedveznek a nyilvános kritika szabadságának, amelyet a most tárgyalás alá vett új sajtónovella nyújt számára. A sajtószabadság olyan alkotmányos biztosíték, amelynek minden megnyirbálása a szabadságjogok veszteségét jelenti. Ez a korlátozás, amely be fog következni az új sajtónovella következtében, megbénítja a kritika szabadságát is. Tehál a jövő eseményei akárhogyan zajlanak is le, azokat hangfogó nélkül az ellenzéki sajtó nem tárgyalhatja, hacsak magát retorzióknak kitenni nem akarja. Ezt a handicap-et kell viselnie életbevágóan fontos kérdések nyilvános tárgyalásakor, ami természetesen magát a sajtószolgálatot hozza a legnehezebb helyzetbe. mány arra is kapott volna fölhatalmazást, hogy politikai ügyeket is rendeleti utón szabályozzon. A felhatalmazás tisztán csak pénzügyi és gazdasági kérdésekre korlátozódik. A kormány által kibocsátandó rendeleteket a köztársaság elnökének is alá kell Írni, de a parlament megtagadhatja jóváhagyását a rendeletektől. A javaslatot szerdán terjesztették a parlament elé, amely az alkotmányjogi bizottságnak adta át sürgős elintézés céljából, úgy hogy a javaslat már csütörtök délután a képviselőház plénuma elé került, amelyet a képviselőház gyorsított eljárással intézett el. A képviselöház este első olvasásban elfogadta a felhatalmazási törvényjavaslatot. A felhatalmazási törvényre nézve Malypetr miniszterelnök a képviselőház ülésén többek között a következőket mondotta: — A kormány a neki adott felhatalmazást csak kivételes esetekben fogja igénybe venni s komoly törekvése arra irányul, hogy állandó és tartós kapcsolatban maradjon a parlamenttel. A parlament a közel jövőben meggyőződhetik arról, hogy a kormány egyéb gazdasági javaslatokat fog a parlamentnek benyújtani, amelyekről a törvényhozók esetről-esetre dönthetnek. A meghatalmazási törvény tisztán gazdasági kérdéseknek rendeleti utón való rendezésére vonatkozik, tehát nem vonatkozik semmiféle politikai jogokra. Hangsúlyozta még a miniszterelnök azt is, hogy a csehszlovák valuta törvényes rendezésére a meghatalmazási törvény alapján kiadott kormányrendeletek nem vonatkozhatnak, mert a csehszlovák korona stabilitását csakis külön törvénnyel lehetne érinteni. Benes a Magyarország és a kisantant gazdasági együttműködésről. * A csehszlovák köztársaság külügyminisztere Benes dr. hosszabb beszélgetést folytatott a Pesti Napló szerkesztőjével és többek között kijelentette, hogy a kisantant állandó tanácsának prágai konferenciája jelentős sikert jelent. A konferencia határozatai nem irányulnak senki ellen sem. A békeszerződések revíziójának elutasításáról szóló határozatok sem birnak Magyarország ellen irányuló éllel. A prágai konferencia határozatai tiszta helyzetet teremtenek. Senki sem tagadhatja, még a kisantant sem, hogy Magyarországnak Közép-Enrópában joga van ugyanolyan munkalehetőségre, mint a többi országnak. Szilárdan meg van Benes arról győződye, hogy a Magyarország és a kisantant közötti gazdasági együttműködés időszaka közeledik. A tényleges középeurópai kibéküléshez még hosszú az ut, de előbb vagy utóbb rá kell térni erre. A gazdasági követelmények a középeurópai államokat a mostani nemzedék akarata ellenére is erre fogják kényszeríteni. Meg van győződve arról, hogy az uj nemzedék másképen fogja felfogni a problémákat, mint a mostani, mely végigcsinálta a háborút. Végül Benes hangsúlyozva a gazdasági kérdések fontosságát, nyilatkozatát a 'következő szavakkal fejezte be: A prágai konferencia messzire kitárta az ajtót, melyen minden jóakaratu nemzet beléphet. Nem csapdáké a nyitott ajtók? A kisantant prágai konferenciájának határozatai szóba kerültek a budapesti parlamentben és megemlékezett azokról Gömbös Gyula miniszterelnök is legutóbbi beszédében, aki többek között a következőket mondotta: — Az ajtók nyitva vannak, ám nem tudom ki nyitotta ki és nem tudom milyen szándékból nyitották ki azokat. Ezért óvatosnak kell lennünk, amikor a nyitott ajtók rendelkezésünkre állanak. Én mielőtt egy ismeretlen helyre belépnék, rendkívül óvatosan teszem s nem tudom, hogy nem csapdák-e, melyekben a magyar nemzetet akarják eltemetni. A kisantant vezető államféifiai mindig hangoztatják a dunai* államok együttműködésének szükségességét, hangoztatják a békének szükségességét, hangoztatják a Magyarországgal való kooperáció szükségességét, hangoztatják a kisebbségek védelmének szükségességét, hangoztatják a politika kiküszöbölésének szükségességét és minden lépésük a sakktábla szabálya szerint politikai sakkhuzássá válik akkor is, ha kultúráról, akkor is, ha közgazdasági kérdésekről, akkor is, ha a kisállamok agrár kooperációjáról beszélnek. Mi ezer éves nemzet vagyunk és a törté-POLITIKAI SZEMLE Komárom, — junius 9. i
