Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-01-18 / 5. szám
ötvennpgyedik évfolyam 5, szám, Szerda, 1933. jannár 18. R’ötfcfi«»*f*asa KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előllzetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel *$ész évre 80 Kö, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára I korona. wsaaKemwaiaKmaiswaMrmaessssssamuítKí Alapította: TUBA JA1VOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő. BÁRÁNYA¥ JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. ás FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A szomorú határváros. Komárom, január 17. Mellettünk hömpölyög el a fejedelmi Duna, jobbpartján a villamosság új csodája szórja feáprázatál egy felvillanó percnek századrészében felénk, a sötétségben. A balparton nagy árboclámpák világítják meg az elhagyatott, üres kikötőt, amely éjjel-nappal üres és legfeljebb egy-egy tolató mozdonynak elkeseredett füttye töri meg a ráboruló fekete csöndet. Kihalt ez a világ, a forgalom nagy hadszínterén csend uralkodik. Pár évvel ezelőtt ilyenkor egyik gabonavonat a másikat érte, uszályokban dohányt szállítottak a Balkánról és most üresek a tárházak, nincsen benne kenyérgabona és nincs még kilátás sem arra, hogy legyen benne valami belátható időkben. Hiszen kereskedelmi hálózatunk nagyszerűen ki van építve és Dél- Amerikával, Északamerikával, Kínával, Japánnal megvannak a rendes kereskedelmi kapcsolataink, malmaink a Manitoba búzát őrlik és nem a szlovenszkóit, azonban nincsenek kereskedelmi összeköttetések a hatalmas Németországgal, nincsen kereskedelmi szerződés Ausztriával és vámháború folyik két esztendeje Magyarországgal, amelyek szomszédos államok és a belföldi termékeknek eddigi jó piacai voltak. Valami nincsen rendben sem Prágában, sem a közgazdaságban, sem pedig a kereskedelmi politika körül, amelyben — sajnos — több már a politika, mint a kereskedelem. Ezért üres a komáromi kikötő is és ezért van hatszáz kikötőmunkás kereset nélkül nemcsak télen, de a tavaszi és nyári időszakban is. Szegény határváros! Felfedezték nagyszerű kereskedelmi adottságodat és kedvező földrajzi fekvésedről már az első zsupán hangulatos ódákat zengedezett proklamációiban. Hol is vannak már ezek a nagy, öles falragaszok, amelyek a jólétet és a boldogságot Ígérték, másszor pedig azt harsogták, hogy »inkább porrá lövetem a várost« és még nagyobb nyomorúságot helyeztek kilátásba! Oh mily furcsa is a történelem, amelynek tanúi vagyunk, nem, áldozatai, hajótöröttéi. Az új idők átalakították arculatukra a várost is. A lakók nagy részét nem ismerjük, mert százak és ezrek szivárognak be a fenyegető nyomorúság elől. A földreform áldozatai, a gazdasági munkás már nem kell odakünn. Az uradalmat felosztották és éljen az agrárdemokrácia. Kérdezd meg azt, akit az agrárreform szele sodort ide, ebbe a szomorú határvárosba, hogy az éleiét megmentse a nélkülözésektől, hogy milyen véleménye van az agrárdemokráciáról, mely a »parasztokat nemzetre való külömbség nélkül« eggyé forrasztja. A magyar Földnélküli Jánosnak bizonyára elakad a szava erre a kérdésre. Azután megjelennek a csalóka újsághírek, melyeket a pesti sajtó dob át a határon: kezdődik a gazdasági közeledés, Gratz Gusztáv, Friedrich István, Magyar Pali költséges utazásai és kapacitációj nem vesztek kárba, huszonkilencezer zsírsertés jön be olcsó áron élősúlyban hetven magyar filléren és ugyanennyi vaggon tűzifa és gömbfa, meg fűrészáru megyén ki jóval magasabb árakon. Mire azután a nagyhangú híresztelés a megoldás stádiumába jut, kiderül, hogy a huszonkilencezer vaggonnak csak egy kis töredéke jöhet be és mehet ki, mert nemcsak a vasútnak, de az exportimportnak is vannak tilosra állított sorompói. Egyesek keresnek és csinálnak üzletet, a többi pedig nézi keserű megadottsággal a sorsát. Nem, ez még nem tavasz. Odakünn a hóvihar tombol, ne beszéljünk a megértés tavaszáról. Határváros, kikötőváros, munkásság, munkástöbbség mit jelen-Komárom, — január 17. A magyar nemzeti párt kerületi nagygyűlése Komáromban. A magyar nemzeti párt komáromi kerülete 1933 január 28-án, szombaton délelőtt 10 órakor Komáromban a Dózsa-féle Vigadó nagytermében kerületi nagygyűlést tart. A nagygyűlés tárgysorozata: 1. Jaross Andor kerületi elnök megnyitója. 2. Koczor Gyula ügyv. elnök beszámolója a kerület működéséről. 3. Szent-Ivány József nemzgy. képviselő, pártvezér beszéde. 4. A törvényhozók felszólalásai. 5. Kerületi tisztujitás. 6. Jelölés az országos pártvezetőségbe. 7. Indítványok. 8. Elnöki zárszó. A kerületi nagygyűlésnek a szervezeti szabályzat értelmében minden párttag tagja s a kerületi elnökség felkéri a párt tagjait, hogy a nagygyűlésen minél nagyobb számban szíveskedjenek megjelenni. Benes szerint a területi integritást érintő revízió veszélyezteti a békét. Benes Ede dr. külügyminiszter a képviselőház költségvetési bizottságában részletes expozét mondott, amelyben a külpolitik a valamennyi aktuális kérdéséről nyilatkozott. Hosszasabban foglalkozott a békeszerződések revíziójára megindult mozgalmakkal és ezekkel szemben elutasító álláspontot foglalt el. Beszédében többek között fenek ezek a szavak a gyakorlatban? A megélés gondjainak talán a csökkenését, hiszen akkor nem kellene a népkonyhát könyöradományokból fenntartani! Jelenthet ez jobb és okosabb várospolitikát, mint azelőtt folytattak? Hiszen akkor nem lenne a jövedelme lefoglalva a városnak, hanem a kormánysegélyek egymást érnék és valóságos torlódásokat alkotnának a városi pénztárban, amelynek ajtajára ma Dante mélységből feltörő szózatát kellene kiírni: Ember, ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel ... Ki érdemelné meg jobban a támogatást, mint a határváros! A kikötőváros, melynek sinpárait benőlte és felverte a gaz. A munkásváros, amelyre csak nem akar felvirradni a szociális jólétnek anynyi csillogó igéretözönéből a halovány napsugár sem. Oly szomorú ez a város, amelybe hálni jár a lélek. Azaz hogy mégsem. A pénzügyi kirendeltség épületét most alakítják át és abban tizenkét új hivatali szobát rendeznek be. Miért, kérdik a fakóra vált, halovány arcok ? Ez lesz a szociális jólét kezdete? Amit az első dicsekvő plakátok ígérlek? Vagy ezzel kezdődik ennek a szomorú városnak legszomorúbb fejezete? ugyanis azt mondotta, hogy vannak olyan revizionista kampányok, amelyek főleg a határok megváltoztatására irányulnak. Minden felelős tényező tudatában kell hogy legyen az állam integritása fontosságának. Ez a legvitálisabb kérdés, amely egy államot érinthet és a legtöbb háborút territoriális okok idézték elő Mihelyt ilyen értelemben űzik a revizió propagandáját, ez esetben veszedelem forog fenn, amely egészen a háborús veszedelemig fokozódhat. Aki ezt nem akarja látni, az nem reálpolitikus. Nincs okom eltitkolni semmit és állítom, hogy vannak ilyen kampányok és ezek veszélyeztetik a békét. A szerződések igazságtalanságáról szólva, melyet Kallina . képviselő hozott fel, Benes a következőket mondja: — Ebben, uraim nem fogunk tudni sohasem megegyezni. Az egyik fél a szerződést igazságosnak tartja, a másik igazságtalannak. A legtöbb határreviziós affér mindig azzal végződne, akárhogy is oldanák meg, hogy az egyik fél igazságtalannak tartaná azt, a másik fél pedig megvolna vele elégedve. A mai körülmények között nem lehet pusztán etnikai államot alkotni és aszerint állapítani meg a határokat. Benes külügyminiszter ezután állást foglalt a népszavazás elve ellen, mert szerinte az nem abszolút igazságos eszköz. Véleménye az, hogy a békeszerződések elleni mozgalmak idején meg kell őrizni a nyugalmat és nem kell idegeskedni. Nyugodtan meg lehet mondani egymásnak a véleményeket anélkül, hogy ebből ellenségeskedés támadna. Ezzel az üggyel kapcsolatban — úgymond — szeretném kijelenteni, hogy a mi politikánk következő: Mi senkitől semmit sem akarunk. Nincs szándékunk senkinek semmit sem adni és ha valaki ebben a tekintetben valamit ki akarna tőlünk erőszakolni, védekezni fogunk és megvagyok győződve arról, hogy a nemzetközi fórumok előtt helytállók álláspontommal. Ebben az irányban — nincs mitől félnem. A nemzetvédelmi minisztérium, nem képes elviselni a további csökkentést. k képviselőház költségvetési bizottsága befejezte a költségvetésnek a nemzetvédelmi minisztériumra vonatkozó részét s a vita végén felszólalt Bradács nemzetvédelmi miniszter is, aki expozéjában többek között kijelentette, hogy a nemzetvédelmi minisztériumnak kötelessége gondoskodni az állam integritásának, határainak megvédéséről, hogy az állam minden egyes lakosa biztonságban végezhesse munkáját. Nehéz szivvel adta hozzájárulását a nemzetvédelmi minisztérium költségvetésének csökkentéséhez és reszortja nevében kijelenti, hogy a nemzetvédelmi minisztérium további csökkentéseket már nem viselhetne el. Ha mi békét akarunk, akkor kötelességünk gondoskodni arról, hogy a hadsereg minden eshetőséggel szemben teljesíthesse védelmi feladatát. Elismeri a miniszter, hogy nagyon súlyos az a teher, ami az adófizetők vállára nehezedik, de amig a világpolitika nem lesz más, addig a nemzetvédelmi minisztériumnak kijelölt feladatát teljesítenie kell. A miniszter kijelentette, hogy a legnagyobb takarékossági politikát folytatja. A tényleges szolgálati idő leszállítására való tekintettel át kell majd szervezni a nemzetvédelmi minisztériumot és a hadsereget. A hadseregátszervezésére irányultak már a hadsereg tanácsadó testületének legutóbbi tanácskozásai is. A tényleges szolgálati idő leszállítása következtében őrszolgálatra és segédszolgálatra újabb ötezer újoncot kell besorozni. A létszámemelést a védtörvény megengedi s az erre vonatkozó javaslatot legközelebb a minisztertanács elé terjeszti. Benes békepolitikát hirdet az összes szomszéd államok és főleg Magyarország iránt. A külügyminisztérium költségvetésé nek tárgyalásánál tartott terjedelmes expozéjában Benes külügyminiszter nyilatkozott Csehszlovákiának a szomszédos államokhoz való viszonyáról is. Kijelentette, hogy a csehszlovák köztársaság viszonya a szomszédos államokhoz lényegében jó. Mi a lehető legjobb viszonyt kívánjuk föntartani — mondta Benes külügyminiszter — nemcsak Lengyelországgal, Németországgal és Ausztriával, hanem különö-POLITIKAI SZEMLE
