Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-01-18 / 5. szám
2. Oiű'-.l »KOMÁROMI LAPOKc sen Magyarországgal is. Mi eddig is ezen dolgoztunk és ezen fogunk továbbra is dolgozni. Dacára a revíziós törekvéseknek és propagandáknak, meg vagyok arról győződve, hogy a mi politikánk ebben az irányban diadalmaskodni fog. Ezek az államok egymásra vannak utalva. Az 1932. év története. 4. Irta: Memor. V. Egyházak. 1. Római katolikus egyház. A r. kath. egyházban az elmúlt esztendőben is nagy hiány mutatkozott a lelkészekben, ez volt az általános panasz tárgya. Ennek ellenére a nagyszombati püspöki hatóság mindössze négy papnövendéket vett fel a komáromi kisszemináriumba. Igen sok magyar érezte ennek a hiánynak következményeit. Az egyházmegye plébánia látogatásait Janda István kanonok végezte a komáromi és az udvardi kerületi esperességek területén. Ebben az évben töltötte be XI. Piusz pápa pápai uralkodásának tizedik esztendejét. A komáromi egyháznak is ünnepe volt ez a nevezetes alkalom és rendkívüli díszgyűlés keretében ülte meg ezt az évfordulót, melyen Hajdú Lukács dr. bencéstanár, a kitűnő egyházi szónok mondott megragadó alkalmi beszédei. Ugyanekkor ünnepelte meg a komáromi egyházközség lelkipásztorának Majer Imre dr. apátplébánosnak, pápai prelátussá való kinevezését, mely a komáromi plébánosok történetében az .első eset volt ezen főpapi méltóság adományozásának. A szeretett és gondos lelkipásztort az egész egyházközség meleg jókívánatai halmozták el. A Katolikus Legényegylet, melynek elnöke, szintén ünnepi közgyűlésében vett erről tudomást. Ennek az esztendőnek eseménye volt a Simor leányiskola általános renoválása, mely új köntösében egyike lett a város szebb épületeinek. A javítási és renoválási költségekhez Majer Imre dr. prelátus 10000 korona összeggel járult, amelyet felesleges kommentálni. Az autonóm egyházközség képviselete több gyűlési tartott a folyóügyek intézése céljából és május 2-án rendes közgyűlése folyt le élénk érdeklődés mellett. Ünnepi eseménye volt még az egyháznak az ácstársulat zászlószentelése, melynek érdekében Csalava János társulati elnök sokat fáradozott A zászlóanya lisztét Csalava Jánosné úrnő töltötte be. Itt említjük meg, hogy a Szent András templomból 1931. évben ellopott kegytárgyak közül a kelyhek is előkerültek, melyek szintén a volt sétatéren voltak elrejtve. Az elmúlt esztendőben ülték meg Erdőssy István bátorkeszi plébános negyvenéves jubileumát, Nagy Péter kurtakeszi plébános pedig ezüstmiséjét tartotta. A papság sorában elhunyt Erhardt Viktor érsekujvári kanonokplébános és Győry Vilmos alistáli plébános, aki korábban Gútán volt segédlelkész. Az egyházmegyei hatóság az egedi plébániára dr. Herodek Antal vágfarkasdi plébánost és Vágfarkasdra viszont Loczner Gusztáv ebedi plébánost helyezte át. Az alistáli plébániára pedig Solymossy Dezső ekecsi plébánost nevezte ki. Komáromból Zatykó Lajos segédlelkészt Tópatakra adminisztrátorrá nevezte ki és helyét Horváth Mihály Selmecbányái segédlelkésszel töltötte be. A komáromi egyházközség keretében példás működést fejtettek ki a Szent Erzsébet katolikus nőegylet, a Katolikus Nők Oltáregyesülete, a Szent Szív-társulat, a Mária kongregációk, azonban az esztendőnek kétségtelenül legnagyobb eseménye és a katolikus akciónak első állomása volt a katolikus Karitász megszervezése, amelynek sikeres és fontos működési körének betöltésére a Szociális Testvérek Társasága települt le az év végén Komáromban. A társaság tagjai az 1933. év elején kezdték meg közérdekű tevékenységüket. 2. A reformátos egyház. Az elmúlt esztendő a református egyház történetében is az alkotó évek sorába tartozik. Ebben az esztendőben váltotta valóra az egyházközség régi tervét és nagy áldozatokkal elvégezte a templom restaurálás nagy munkáját, amelyet Petrovszky Menyhért jónevű komáromi építőmester végzett. A templom új külsejében valóban méltó a hozzá fűződő nagy tradíciókhoz. Az egyházközség ebben az esztendőben ülte meg százados évfordulóját a torony építésének, mely 1832. évben ment végbe. Ennek emlékét december 6-án este Balogh Elemér dunáninneni kér. püspök konventi elnök közreműködésével kegyeletesen ünnepelte meg, a toronyba pedig villamos világító óraszerkezetet állított be, amely közhasznú intézkedés általános megelégedést keltett városszerte. Az egyházlátogatást Gyalókay László esperes végezte. Az egyház március 6- án, az egyházmegye augusztus 23-án tartotta közgyűlését, az egyházkerületi ülésszak pedig Pozsonyban december 7— 8 napjain folyt le. Az egyházközségen belterjes egyházi és vallásos élet folyt Galambos Zoltán lelkész lelkes munkája és útmutatásai alapján. A Református Ifjúsági Egylet, a Leánykor, az énekkarok mind szép munkát végeztek működési körükben. Vallásos esték, szeretetvendégségek élénkítették az egyháztársadalmi élet nagy munkáját. Negyvenéves lelkészi működését ülte meg Nemes Kálmán apácaszakállasi lelkész. Tass Vince dr. v. pápai teológiai igazgatót a kecskeméti egyház hívta meg lelkészének. A kiválóan képzett lelkész Komáromban annakidején püspöki titkár volt néhai Antal Gábor oldalán. Czibor József püspöki titkár Deákiban lett lelkész. Az évvégén szomorú eseménye volt a komáromi ref. egyházmegyének: egyik legmunkásabb és legtevékenyebb lelkész tagjának, Gálffy Géza felsőgclléri lelkésznek váratlan halála. Az évnek egyéb eseményei sorába tartoznak a marcelházai árvaháznak Kiskoszmályra való áthelyezése, ahol megfelelő épületben nyert elhelyezést, ezen kívül a Hetényen megtartott leánykonferencia mulatott fel szép erkölcsi eredményeket. 3. Az ág. h. evangélikus egyház. A komáromi ág. h. ev. egyház az elmúlt esztendőben nagy melegséggel és szeretettel ülte meg az egész város társadalmában legnagyobb megbecsülésnek és tiszteletnek örvendő lelkipásztora, Jánossy Lajos esperes-lelkész negyvenéves papi működésének évfordulóját. Az ünnepből — elmondhatjuk — a kis egyháznak minden egyes tagja kivette a részét és meghatóan nyilvánult meg a jó pappal, híveinek igazi édesatyjával szemben a hívek lelkének túláradó szeretete. Ebből az alkalomból az Oltáregylet és a Leánykor végeztek emlékezetes, szép munkát, A másik örvendetes eseménye volt az egyháznak ifjú Jánossy Lajos segédlelkésznek tudományos kitüntetése, akit a pécsi egyetemen avattak a teológiai tudományok doktorává, ami nemcsak ritka esemény, hanem a külföldi nagy tudományos centrumokban végzett céltudatos és nagyvonalú munka eredménye. Az év folyamán főleg a Leánykor adott magáról többször életjelet szépen rendezett és nívós előadásokkal. Az egyház ünnepségei közül kiemelendő esemény Gusztáv Adolf halálának három évszázados fordulóján rendezett emlékünnep. Az egyházban több külföldi látogató lelkész és teológus fordult meg az év folyamán, akik örömmel szemlélték a kis lélekszámú egyházban uralkodó áldozatkészséget és benső hitéletet. 4. Az izraelita hitközségit Az 1932. évben foglalta el az egyház újonnan megválasztott tudós főrabbija, Waldmann Ernő dr. tisztségét. Ezek után meglepetésszerűen érte a hitközséget az országos hivatal rendelkezése, amely szerint az új főrabbi az anyakönyveket nem vezetheti, amíg a noszlrifikációs követelményeknek eleget nem tesz. Nevezetes eseménye a hitközségnek a tisztviselők székházának felépítése, melyet a hitközség fáradhatatlan elnöke, Fried Jenő kezdeményezett és be is fejezett. Szeptember 3-án pedig a székház nagytermének ünnepélyes felavatása ment végbe. Annál nagyobb sajnálkozást keltett az egyház tagjaiban a világi elnöknek az a megmásíthatlan elhatározása, hogy erről a tisztségről, amelyet hosszú esztendők óta töltött be kiváló elődök után, lemondott. Működésének évei alkotó esztendők voltak. A hitközség bizalma Krausz Artur dr. orvos felé fordult, akit egyhangú és lelkes határozattal választott meg elnökévé. Az új elnöknek nagy feladatok megoldása vált 1933 janoár 18 tisztségéből folyó kötelességévé és ezeken odaadó munkával fáradozik. Augusztus 27-én a hitközség áldozatkész tagjának Berger F. Vilmosnak nagylelkűségéből felajánlott új tóra felavatása ment végbe szép ünnepség keretében. Az év folyamán történt meg a Kincs Izidor elnöksége alatt működő Zsidó Egyházi Énekkarnak újjászervezése, amely énekkar a korábbi években is az énekkultúrának fejlődőképes és hivatott tagja volt az itt működő dalegyesületek mellett. Többször adott magáról életjelet á Zsidó Ifjúsági Egyesület is előadásokkal és a Zsidó Főiskolások Egyesülete, amely nívós kultúrestéket rendezett és ezek társadalmi eseményszámba mentek. A Komáromi „Egyetértés“ Munkásdalárda Dalestélye A dal varázsa, mint összekötő kapocs. — Fényes erkölcsi és anyagi siker. Komárom, január 17. A Komáromi Egyetértés Munkásdalárda azon szerencsés egyesületek közé tartozik, amelyeknek minden előadásuk, estélyük fényesen sikerül a nagy népszerűségük révén. A szombaton este megtartott dalestje is fényesen sikerült ennek a derék egyesületnek és a Dózsa féle Vigadó nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. A közönség ez alkalommal is honorálta azt a nagy kultúrmunkát, amelyet a dalárda derék karmestere: Krausz Mór és derék dalosai kifejtenek akkor, amikor a nehéz munka után a pihenésre szánt időt arra használják föl, hogy a magyar dalt műveljék és azt a szeretetet, amit ők a magyar dal iránt éreznek, terjesszék. Az Egyetértés Munkásdalárdának a többi dalegyesületekkel szemben éppen a fenti okok miatt nehezebb a helyzete, mert dalosai a nehéz kézimunka emberei és kétszeresen a javukra írandó, hogy munka után se pihennek, hanem a kérges tenyér kottákat, hangjegyeket lapoz és a gyárak, műhelyek gyilkos levegője után kedves, behízelgő dalok szállnak ki az agyon gyötört tüdőből. A dalnak mindenki L összekötő varázsát legszebben éppen ennél a dalárdánál látjuk, mert az Egyetértés hangversenyeit társadalmi különbség nélkül mindenki szívesen látogatja és elmondhatjuk, hogy az Egyetértés dalestélyein adnak egymásnak találkozót azok, aki szeretik a dalt. A közönségnek e minden alkalommal megnyilvánuló szeretetét, meleg ragaszkodását aZ idén azzal akarta meghálálni az agilis vezetőség, hogy egy neves művészt, Varga Imre ismert operaénekest szerződtetett le a szombaton megtartott dalestre. Bár a közönség mindig meg volt elégedve azzal, amit az Egyetértés a maga erejéből nyújtott, de azért nagy érdeklődéssel várták a beígért művészt. Ember tervez, Isten végez. A hangverseny előtt pár órával értesült az áldozatokat nem kímélő vezetőség, hogy Varga operaénekes magas lázban fekvő beteg lett és maga helyett Kelemen László ismert énekest küldte le. Varga betegsége és Kelemen megérkezése olyan hirtelen jött, hogy már lehetettó lenség volt Kelemen fölléptére a szokásos engedélyt megszerezni és a vendégföllépés elmaradt. Az Egyetértés f* . azonban olyan szép műsorral és olyan j|| lelkesedéssel lépett a közönség elé, I ihogy hamarosan feledve lett a vezetőig ség önhibáján kívül bekövetkezett ven^ dégföllépés elmaradása és a közönség anélkül is pompásan érezte magát. A dalárda nyitányának eléneklése .után a bájos Sonnenschein Ilike a tőle megszokott aranyos kedvességgel, behízelgően és nagyobbaknak is dicséretére váló rátenne tséggel elcsicseregte dr. Bárányay József szerkesztőnek ez alkalomra írt végtelen kedves prológját a közönség viharos tapsai között. A bájos kis szavaló hatalmas virágcsokrot kapott. A derék dalárda jeles karmesterük Krausz Mór betanításával és precíz vezetésével előadott énekszámai ez alkalommal is meleg és őszinte sikert váltott ki a hallgatóság tömött soraiból. Mindegyik szám után fölhangzott a tetszésnyilvánulás hatalmas tapsa és nem egy dalt meg kellett ismételniök. Előadták: Sztára S.: Dalcsokor, Lányi—Petőfi: Egy gondolat bánt engemet, hatalmas szerzeményét, Dely: ímhol kerekedik egy fekete felhő, Perényi: Mezei hangulat és Noszeda: Szamosmenli nóták. A dalárda két népszerű énekese Adamek József elnök és Topos János műsoron kívül két pompás dalt énekeltek el az ő behízelgő, kellemesen csengő hangjukon. A fölzúgó tapsokra meg kellett ismételni számukat. Adamek József, a dalárda agilis elnöke nagyon kellemes meglepetésben részesítette a népszerű karnagyot, Krausz Mórt, akinek ekkor volt éppen névnapjának előestélye. Műsor közben melegen üdvözölte a maga, a dalos testvérek és a nagyszámú közönség nevében a derék karnagyot, kívánván néki jó egészséget és hosszú életet a magyar dal további sikeres művelésére. A nívós és művészi műsor után a hangversenyterem pár pillanatok alatt bálteremmé alakult és Lázár Feri derék zenekara egy gyújtó csárdásával megkezdődött a pompás és világos reggelig tartó mulatság, amelyre még sokáig fogunk kellemesen visszagondolni az azon résztvevők. Szeretetvendégség Komárom, január 17. A Protestáns Jótékony Nőcgylel nemesen szép munkaprogramjának megvalósításával minden télen szeretetvendégségek rendezésével kapcsolódik bele a társadalmi élet lüktetésébe s az idén január 15-én, vasárnap rendezte első szeretetvendégségét a Kollégium nagytermében, amely ezalkalommal is igen szűknek bizonyult a közönség befogadására. A sorrendet a 37. dicséret első versének eléneklésével vezették be, mely után Tóth Kálmán ref. segédlelkész szíveket magasba emelő imát mondott. A bibliamagyarázatot Kalitza László zsigárdi ref. lelkész tartotta, aki az irgalmas samaritánusról szóló bibliai példabeszédet magában foglaló szent igék alapján mondott gondolatokban gazdag, fordulatos és léleképítő beszédet a hallgatóság igaz épülésére. A nemescélu Nőegylet áldásos munkásságát ecsetelte megkapó szavakkal s rámutatott annak a szent hivatásnak jelentőségére, amelyet évtizedek óta tölt be fényes eredménnyel az egyesület. A bibliamagyarázat mély hatást keltett a hallgatóságban. Magyarics Mariska Kondor: Mi Atyánk Isten... kezdetű műénekét adta elő Kelemen Kálmán ref. segédlelkész harmonium kísérete mellett teljes elismerésreméltó precíz előadásban, általános tetszés mellett. Bátyai Matild főg. tanuló Remenyik Sándor: Egy lélek állt... című megragadó költeményét szavalta el nagy előadó-kész_ séggel, kitűnő hangsúlyozással, a kö-
