Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-01-18 / 5. szám

2. Oiű'-.l »KOMÁROMI LAPOKc sen Magyarországgal is. Mi eddig is ezen dolgoztunk és ezen fogunk to­vábbra is dolgozni. Dacára a revíziós törekvéseknek és propagandáknak, meg vagyok arról győződve, hogy a mi politikánk ebben az irányban diadal­maskodni fog. Ezek az államok egy­másra vannak utalva. Az 1932. év története. 4. Irta: Memor. V. Egyházak. 1. Római katolikus egyház. A r. kath. egyházban az elmúlt esz­tendőben is nagy hiány mutatkozott a lelkészekben, ez volt az általános panasz tárgya. Ennek ellenére a nagy­­szombati püspöki hatóság mindössze négy papnövendéket vett fel a komáro­mi kisszemináriumba. Igen sok ma­gyar érezte ennek a hiánynak követ­kezményeit. Az egyházmegye plébá­nia látogatásait Janda István kanonok végezte a komáromi és az udvardi kerületi esperességek területén. Eb­ben az évben töltötte be XI. Piusz pápa pápai uralkodásának tizedik esztendejét. A komáromi egyháznak is ünnepe volt ez a nevezetes alkalom és rend­kívüli díszgyűlés keretében ülte meg ezt az évfordulót, melyen Hajdú Lu­kács dr. bencéstanár, a kitűnő egyházi szónok mondott megragadó alkalmi beszédei. Ugyanekkor ünnepelte meg a komáromi egyházközség lelkipász­torának Majer Imre dr. apátplébános­nak, pápai prelátussá való kinevezé­sét, mely a komáromi plébánosok tör­ténetében az .első eset volt ezen főpapi méltóság adományozásának. A szere­tett és gondos lelkipásztort az egész egyházközség meleg jókívánatai hal­mozták el. A Katolikus Legényegy­let, melynek elnöke, szintén ünnepi közgyűlésében vett erről tudomást. Ennek az esztendőnek eseménye volt a Simor leányiskola általános reno­válása, mely új köntösében egyike lett a város szebb épületeinek. A javítási és renoválási költségekhez Majer Imre dr. prelátus 10000 korona összeggel járult, amelyet felesleges kommentál­ni. Az autonóm egyházközség képvi­selete több gyűlési tartott a folyóügyek intézése céljából és május 2-án rendes közgyűlése folyt le élénk érdeklődés mellett. Ünnepi eseménye volt még az egyháznak az ácstársulat zászlószen­telése, melynek érdekében Csalava János társulati elnök sokat fáradozott A zászlóanya lisztét Csalava Jánosné úrnő töltötte be. Itt említjük meg, hogy a Szent And­rás templomból 1931. évben ellopott kegytárgyak közül a kelyhek is elő­kerültek, melyek szintén a volt séta­téren voltak elrejtve. Az elmúlt esztendőben ülték meg Erdőssy István bátorkeszi plébános negyvenéves jubileumát, Nagy Péter kurtakeszi plébános pedig ezüstmisé­jét tartotta. A papság sorában elhunyt Erhardt Viktor érsekujvári kanonok­­plébános és Győry Vilmos alistáli plé­bános, aki korábban Gútán volt segéd­lelkész. Az egyházmegyei hatóság az egedi plébániára dr. Herodek Antal vágfarkasdi plébánost és Vágfarkasdra viszont Loczner Gusztáv ebedi plébá­nost helyezte át. Az alistáli plébániá­ra pedig Solymossy Dezső ekecsi plé­bánost nevezte ki. Komáromból Zaty­­kó Lajos segédlelkészt Tópatakra ad­minisztrátorrá nevezte ki és helyét Horváth Mihály Selmecbányái segéd­lelkésszel töltötte be. A komáromi egyházközség kereté­ben példás működést fejtettek ki a Szent Erzsébet katolikus nőegylet, a Katolikus Nők Oltáregyesülete, a Szent Szív-társulat, a Mária kongregációk, azonban az esztendőnek kétségtelenül legnagyobb eseménye és a katolikus akciónak első állomása volt a katolikus Karitász megszervezése, amelynek si­keres és fontos működési körének be­töltésére a Szociális Testvérek Társa­sága települt le az év végén Komá­romban. A társaság tagjai az 1933. év elején kezdték meg közérdekű te­vékenységüket. 2. A reformátos egyház. Az elmúlt esztendő a református egyház történetében is az alkotó évek sorába tartozik. Ebben az esztendő­ben váltotta valóra az egyházközség régi tervét és nagy áldozatokkal el­végezte a templom restaurálás nagy munkáját, amelyet Petrovszky Meny­hért jónevű komáromi építőmester végzett. A templom új külsejében va­lóban méltó a hozzá fűződő nagy tra­díciókhoz. Az egyházközség ebben az esztendőben ülte meg százados évfor­dulóját a torony építésének, mely 1832. évben ment végbe. Ennek emlé­két december 6-án este Balogh Ele­mér dunáninneni kér. püspök konven­­ti elnök közreműködésével kegyelete­­sen ünnepelte meg, a toronyba pedig villamos világító óraszerkezetet állított be, amely közhasznú intézkedés álta­lános megelégedést keltett városszerte. Az egyházlátogatást Gyalókay László esperes végezte. Az egyház március 6- án, az egyházmegye augusztus 23-án tartotta közgyűlését, az egyházkerületi ülésszak pedig Pozsonyban december 7— 8 napjain folyt le. Az egyházközségen belterjes egy­házi és vallásos élet folyt Galambos Zoltán lelkész lelkes munkája és út­mutatásai alapján. A Református Ifjú­sági Egylet, a Leánykor, az énekkarok mind szép munkát végeztek működési körükben. Vallásos esték, szeretetven­­dégségek élénkítették az egyháztársa­dalmi élet nagy munkáját. Negyvenéves lelkészi működését ülte meg Nemes Kálmán apácaszakál­­lasi lelkész. Tass Vince dr. v. pápai teológiai igazgatót a kecskeméti egy­ház hívta meg lelkészének. A kiválóan képzett lelkész Komáromban annak­idején püspöki titkár volt néhai Antal Gábor oldalán. Czibor József püspöki titkár Deákiban lett lelkész. Az év­végén szomorú eseménye volt a komá­romi ref. egyházmegyének: egyik leg­munkásabb és legtevékenyebb lelkész tagjának, Gálffy Géza felsőgclléri lel­késznek váratlan halála. Az évnek egyéb eseményei sorába tartoznak a marcelházai árvaháznak Kiskoszmályra való áthelyezése, ahol megfelelő épületben nyert elhelyezést, ezen kívül a Hetényen megtartott leánykonferencia mulatott fel szép er­kölcsi eredményeket. 3. Az ág. h. evangélikus egyház. A komáromi ág. h. ev. egyház az elmúlt esztendőben nagy melegséggel és szeretettel ülte meg az egész város társadalmában legnagyobb megbecsü­lésnek és tiszteletnek örvendő lelki­­pásztora, Jánossy Lajos esperes-lel­kész negyvenéves papi működésének évfordulóját. Az ünnepből — elmond­hatjuk — a kis egyháznak minden egyes tagja kivette a részét és megha­tóan nyilvánult meg a jó pappal, híveinek igazi édesatyjával szemben a hívek lelkének túláradó szeretete. Ebből az alkalomból az Oltáregylet és a Leánykor végeztek emlékezetes, szép munkát, A másik örvendetes eseménye volt az egyháznak ifjú Jánossy Lajos segédlelkésznek tudományos kitünte­tése, akit a pécsi egyetemen avattak a teológiai tudományok doktorává, ami nemcsak ritka esemény, hanem a külföldi nagy tudományos centrumok­ban végzett céltudatos és nagyvonalú munka eredménye. Az év folyamán főleg a Leánykor adott magáról többször életjelet szé­pen rendezett és nívós előadásokkal. Az egyház ünnepségei közül kieme­lendő esemény Gusztáv Adolf halá­lának három évszázados fordulóján rendezett emlékünnep. Az egyházban több külföldi látogató lelkész és teoló­gus fordult meg az év folyamán, akik örömmel szemlélték a kis lélekszámú egyházban uralkodó áldozatkészséget és benső hitéletet. 4. Az izraelita hitközségit Az 1932. évben foglalta el az egyház újonnan megválasztott tudós főrabbi­ja, Waldmann Ernő dr. tisztségét. Ezek után meglepetésszerűen érte a hitközséget az országos hivatal ren­delkezése, amely szerint az új főrabbi az anyakönyveket nem vezetheti, amíg a noszlrifikációs követelményeknek eleget nem tesz. Nevezetes eseménye a hitközségnek a tisztviselők székházának felépítése, melyet a hitközség fáradhatatlan el­nöke, Fried Jenő kezdeményezett és be is fejezett. Szeptember 3-án pedig a székház nagytermének ünnepélyes felavatása ment végbe. Annál nagyobb sajnálkozást keltett az egyház tagjai­ban a világi elnöknek az a megmá­­síthatlan elhatározása, hogy erről a tisztségről, amelyet hosszú esztendők óta töltött be kiváló elődök után, le­mondott. Működésének évei alkotó esztendők voltak. A hitközség bizalma Krausz Artur dr. orvos felé fordult, akit egyhangú és lelkes határozattal választott meg elnökévé. Az új elnök­nek nagy feladatok megoldása vált 1933 janoár 18 tisztségéből folyó kötelességévé és eze­ken odaadó munkával fáradozik. Augusztus 27-én a hitközség áldo­zatkész tagjának Berger F. Vilmosnak nagylelkűségéből felajánlott új tóra felavatása ment végbe szép ünnepség keretében. Az év folyamán történt meg a Kincs Izidor elnöksége alatt működő Zsidó Egyházi Énekkarnak újjászervezése, amely énekkar a korábbi években is az énekkultúrának fejlődőképes és hi­vatott tagja volt az itt működő dal­egyesületek mellett. Többször adott magáról életjelet á Zsidó Ifjúsági Egyesület is előadások­kal és a Zsidó Főiskolások Egyesülete, amely nívós kultúrestéket rendezett és ezek társadalmi eseményszámba mentek. A Komáromi „Egyetértés“ Munkásdalárda Dalestélye A dal varázsa, mint összekötő kapocs. — Fényes erkölcsi és anyagi siker. Komárom, január 17. A Komáromi Egyetértés Munkás­dalárda azon szerencsés egyesületek közé tartozik, amelyeknek minden elő­adásuk, estélyük fényesen sikerül a nagy népszerűségük révén. A szombaton este megtartott dal­estje is fényesen sikerült ennek a de­rék egyesületnek és a Dózsa féle Vi­gadó nagyterme zsúfolásig megtelt ér­deklődő közönséggel. A közönség ez alkalommal is hono­rálta azt a nagy kultúrmunkát, ame­lyet a dalárda derék karmestere: Krausz Mór és derék dalosai kifejte­nek akkor, amikor a nehéz munka után a pihenésre szánt időt arra hasz­nálják föl, hogy a magyar dalt mű­veljék és azt a szeretetet, amit ők a magyar dal iránt éreznek, terjesszék. Az Egyetértés Munkásdalárdának a többi dalegyesületekkel szemben ép­pen a fenti okok miatt nehezebb a helyzete, mert dalosai a nehéz kézi­munka emberei és kétszeresen a ja­vukra írandó, hogy munka után se pi­hennek, hanem a kérges tenyér kottá­kat, hangjegyeket lapoz és a gyárak, műhelyek gyilkos levegője után ked­ves, behízelgő dalok szállnak ki az agyon gyötört tüdőből. A dalnak mindenki L összekötő va­rázsát legszebben éppen ennél a dalárdánál látjuk, mert az Egyetértés hangversenyeit társadalmi különbség nélkül mindenki szívesen látogatja és elmondhatjuk, hogy az Egyetértés dal­­estélyein adnak egymásnak találko­zót azok, aki szeretik a dalt. A közönségnek e minden alkalom­mal megnyilvánuló szeretetét, meleg ragaszkodását aZ idén azzal akarta meghálálni az agilis vezetőség, hogy egy neves művészt, Varga Imre is­mert operaénekest szerződtetett le a szombaton megtartott dalestre. Bár a közönség mindig meg volt elégedve azzal, amit az Egyetértés a maga ere­jéből nyújtott, de azért nagy érdek­lődéssel várták a beígért művészt. Em­ber tervez, Isten végez. A hangverseny előtt pár órával értesült az áldozato­kat nem kímélő vezetőség, hogy Varga operaénekes magas lázban fekvő be­teg lett és maga helyett Kelemen László ismert énekest küldte le. Varga betegsége és Kelemen megérkezése olyan hirtelen jött, hogy már lehetet­tó lenség volt Kelemen fölléptére a szo­kásos engedélyt megszerezni és a ven­dégföllépés elmaradt. Az Egyetértés f* . azonban olyan szép műsorral és olyan j|| lelkesedéssel lépett a közönség elé, I ihogy hamarosan feledve lett a vezető­ig ség önhibáján kívül bekövetkezett ven­­^ dégföllépés elmaradása és a közönség anélkül is pompásan érezte magát. A dalárda nyitányának eléneklése .után a bájos Sonnenschein Ilike a tőle megszokott aranyos kedvességgel, be­­hízelgően és nagyobbaknak is dicsére­tére váló rátenne tséggel elcsicseregte dr. Bárányay József szerkesztőnek ez alkalomra írt végtelen kedves pro­­lógját a közönség viharos tapsai kö­zött. A bájos kis szavaló hatalmas virágcsokrot kapott. A derék dalárda jeles karmesterük Krausz Mór betanításával és precíz vezetésével előadott énekszámai ez al­kalommal is meleg és őszinte sikert váltott ki a hallgatóság tömött sorai­ból. Mindegyik szám után fölhangzott a tetszésnyilvánulás hatalmas tapsa és nem egy dalt meg kellett ismétel­­niök. Előadták: Sztára S.: Dalcsokor, Lányi—Petőfi: Egy gondolat bánt en­­gemet, hatalmas szerzeményét, Dely: ímhol kerekedik egy fekete felhő, Pe­­rényi: Mezei hangulat és Noszeda: Szamosmenli nóták. A dalárda két népszerű énekese Adamek József elnök és Topos János műsoron kívül két pompás dalt éne­keltek el az ő behízelgő, kellemesen csengő hangjukon. A fölzúgó tapsokra meg kellett ismételni számukat. Adamek József, a dalárda agilis el­nöke nagyon kellemes meglepetésben részesítette a népszerű karnagyot, Krausz Mórt, akinek ekkor volt éppen névnapjának előestélye. Műsor közben melegen üdvözölte a maga, a dalos testvérek és a nagyszámú közönség nevében a derék karnagyot, kívánván néki jó egészséget és hosszú életet a magyar dal további sikeres műve­lésére. A nívós és művészi műsor után a hangversenyterem pár pillanatok alatt bálteremmé alakult és Lázár Feri de­rék zenekara egy gyújtó csárdásával megkezdődött a pompás és világos reggelig tartó mulatság, amelyre még sokáig fogunk kellemesen visszagon­dolni az azon résztvevők. Szeretetvendégség Komárom, január 17. A Protestáns Jótékony Nőcgylel ne­mesen szép munkaprogramjának meg­valósításával minden télen szeretet­­vendégségek rendezésével kapcsolódik bele a társadalmi élet lüktetésébe s az idén január 15-én, vasárnap ren­dezte első szeretetvendégségét a Kol­légium nagytermében, amely ezalka­­lommal is igen szűknek bizonyult a közönség befogadására. A sorrendet a 37. dicséret első versének eléneklésé­­vel vezették be, mely után Tóth Kál­mán ref. segédlelkész szíveket ma­gasba emelő imát mondott. A biblia­magyarázatot Kalitza László zsigárdi ref. lelkész tartotta, aki az irgalmas samaritánusról szóló bibliai példabe­szédet magában foglaló szent igék alapján mondott gondolatokban gaz­dag, fordulatos és léleképítő beszédet a hallgatóság igaz épülésére. A ne­­mescélu Nőegylet áldásos munkássá­gát ecsetelte megkapó szavakkal s rá­mutatott annak a szent hivatásnak je­lentőségére, amelyet évtizedek óta tölt be fényes eredménnyel az egyesület. A bibliamagyarázat mély hatást kel­tett a hallgatóságban. Magyarics Mariska Kondor: Mi Atyánk Isten... kezdetű műénekét adta elő Kelemen Kálmán ref. segéd­­lelkész harmonium kísérete mellett teljes elismerésreméltó precíz előadás­ban, általános tetszés mellett. Bátyai Matild főg. tanuló Remenyik Sándor: Egy lélek állt... című megragadó köl­teményét szavalta el nagy előadó-kész_ séggel, kitűnő hangsúlyozással, a kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom