Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-04-19 / 31. szám
31. szám. Szerda, 1933. április 19. őt yennegyedik éviolyam. KOMAROMI LÁM POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel e^ész évre SO KC, félévre 40 Kf, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. fiómunkatársak: ALAPI GYULA dr. és FCLOP ZSIGMOND. Szerkesztőséi* és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A községi választási novella. Komárom, április 18. A csehszlovák demokrácia nem először és utoljára kénytelen megkorrigálni azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a demokrácia jegyében alkotott. Ezek közé tartozik a választási eljárás és rend is, amely gyökeresen változtatta meg a régi viszonyokat és a tömegek kezébe adta a községek és városok közigazgatásának —tehát a szakmunkának — az irányítását az által, hogy a községek képviselőtestületeibe betelepítette a pártpolitikát. A politikai pártok választanak és ha valaki egy községben három hónapja lakik, lehál alig hogy megmelegedett, az már választója is a községnek. Természetesen ez nem vezethetett másra, mint arra, hogy a politikai pártharcok betelepültek a demokrácia jóvoltából a képviselőtestületekbe és egyes pártok vagy párlcsoporlok kibérlik maguknak bizonyos esztendőre a hatalmat erkölcsös vagy erkölcstelen szövetkezések útján. A másik lorz szüleménye a községi választási rendnek a laikus tanács. Egy ízben itt megfordult egy közigazgatási főember, aki Szlovenszkóban nagy tekintélynek örvendett, meri szaktudása révén leljesen ismerle a közigazgatási jogot, amit a most működő közigazgatási tisztviselőkről általánosságban nem állíthatunk, mivel azoknak nagy része a ma is érvényben levő magyar közigazgatási jogot és törvényekéi,valamint a kapcsolatos bírói gyakorlatot távolról sem ösmeri. Ez az ill járl kapacitás a laikus tanácsot, ahol jogi kérdéseket a különféle szakmájú munkások intéznek el a saját szakállukra, mint a demokráciának vívmányát mulatta be. És a községi tanácsok elé minden tárgy odatartozik, a kultúrától elkezdve a csatornalisztílásig, amelyben dönteniük kell. Hogy ez milyen lohuva-bohul eredményez, arról lanuskodnak azok a feiebbezések, amelyeket az országos választmány intéz el. A demokráciára nézve nem tartjuk lényegesnek, hogy szakkérdésekben a laikus döntsön. Ez a laikus döntés eredményezte azután azt is, hogy számos község ráfizetett sok építkezésére és vállalatára, aminek nem kellett volna bekövetkeznie, ha szakemberek felelősség mellell intézik el a kérdéses vállalkozásokat. Az állami kormányzat is érezte ezt a fonák helyzetet és főleg a városokban éreztette ez hatását, ahol laikus bírák állanak a közigazgatás élén és ezekben az állami kinevezett jegyzők lennének azok, akik az antidemokratikus és antiszociális vétójoggal tarsolyukban őrködnek a községi igazgatás rendje fölött. Mivel azonban ezek sem jogászok, tehál sűrűén előforduló jogi kérdésekben szintén nein tudnak irányt mutálni a laikus tanácsnak. A mai választási rend csak arra alkalmas, hogy a községekben megindítsa a pártoskodásoknak a lavináit és négy esztendő csak arra elégséges, hogy egy-egy választásnak az eredményeit kiheverje a választó közönség. Ezért — valószínűleg csak ezérl — akarja a kormány megreformálni a községi választás rendjét és az egységes hat évi mandátum mai felruházni a választandókat. A nemzetgyűlési mandátum bal évre szól, a larlományi és a járási szintén és most a községi mandátumot is hal évben állapíttatja meg a kormány a törvényhozás elé terjesztendő novellában. Ezzel bizonyítva látjuk sokszor és sokai hangoztatott állításunkat, hogy a községi választási rend tökéletlen alkotás, az a gyakorlatban nem vált be és azzal, hogy politikumot elegyít minden községnek a belső életébe, határozottan ártalmas a társadalmi rendre nézve is. Beválthatjuk őszintén, hogy a községi igazgatás nem lehel kielé-Komárom, — április 18. Az üzleti vállalatok cégérei és reklámeszközei. Az ipari rendtartást revideálni fogják és az erre alakult állami ípartanács a napokban foglalkozott az üzleti vállalatok cégtáblái és reklámeszközei külső megjelölésének kérdésével és hosszú vita után megszövegezte a vonatkozó szakaszt. Ezszerint az iparosok kötelesek vállalataikat a cégjegyzésnek megfelelően megjelölni. Az iparuknak megfelelő cégéreket és reklámokat jogosultak csak használni. Rövidítések, vagy olyan megjelölések, amelyek az illető iparszakmával vonatkozásban nincsenek, vagy nem általánosságban érthetők, csak az iparhatóság engedélyével alkalmazhatók. A korábbi tulajdonosra való utalást csak akkor engedik meg, ha az előd ehhez beleegyezését adta. A tanácskozás folyamán a cseh nemzeti párttagok annak a rendelkezésnek a felvételét követelték, hogy a cseh nyelvnek mindenütt az első helyen kell szerepelnie. A bizottság németanyanyelvű tagjai ez ellen óvást emeltek és kijelentették, hogy amennyiben ezt kívánnák, a népszövetséghez fordulnak panaszukkal. A cseh nemzeti demokraták erre visszavonták javaslagítö a ma érvényben levő törvény kereteiben. A törvény arra nyujl módul, hogy a közterhek vállalásába olyan elemek folyjanak be, akik a községek közterheinek viselésében részt nem vesznek és így áll elő a hallatlan helyzet, ami ebben a városban is a házlulajdonl értékétől megfosztotta, mert olyan terheket rakott rá, hogy azok agyonnyomták. Lehet-e ez célja a községi igazgatásnak: aligha. Lehet-e igazság az, hogy egy kis réteg viseljen minden közterhei, amelyhez ma a szociális terheknek a nagy emelkedése is járul? A helyesen értelmezett és alkalmazott demokrácia ezt elutasítja. Csakhogy a demokrácia igen sok esetben nem egyéb, mint szójáték, jálék a szavakkal és semmi köze sincsen a polgárok együttélési közösségeihez, amikor döntéseiben nem mér egyforma mértékkel, hanem kedvezményez. Az uj novella ezeket az anomáliákat nem fogja kiküszöbölni és így formalizmussá válik, melynek ürességéi elleplezni nem lehel. A községi igazgatás mai formájában céljainak meg nem felei. Politikai pártok zsákmányává lesz, amelyek olt visszaélnek hatalmukkal és pártszervezeteket csinálnak és a községi vagyon felelt illetéktelen befolyásokat érvényesítenek. Ennek pedig a községek iszszák meg a keserű levét. tukat, amit a nacionalista elfogultság kísérelt megkockáztatni. Módosítják a szociális biztosítást. Azok a nehézségek, amelyek a különböző népjóléti biztositó és betegsegitő pénztárak működésében anyagi zavarokat támasztanak, arra indították a népjóléti minisztert, hogy különböző módosító intézkedéseket teremtsen, amelyek a helyzet kiegyensúlyozását előmozdítanák. A népjóléti miniszter a szociális biztositó központ elnöksége által delegált módosító bizottságot most tárcaközi bizottsággá szélesítette ki és megbízta a jelenlegi betegsegélyző, rokkant és aggkori biztosítás módozatainak felülvizsgálásával és a módosító javaslatok előkészítésével. Ez a bizottság a biztosítottak és a munkaadók képviselőiből fog összeállittatni és pedig szakok szerint s a bizottságnak legfőbb feladatát elsősorban is a betegsegélyző pénztárak pénzügyi egyensúlyának biztosítása fogja képezni. Tiltakozás a Dérer-féle iskolareform ellen. A barsi református egyházmegye rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Patay Károly esperes és Demény Gyula főgondnok együttes elnöklete mellett az egyházmegye egyhangúan elfogadta Czeglédy Pál egyházmegyei tanácsbiró előterjesztett javaslatát a Dérer-féle iskolareform ellen. A határozat kiemeli, hogy a tervezett népiskolai reformnak a magyar reformátusok között semmi gyökere nincs, azt a józan demokrácia megcsúfolásával a mi népünk lelkétöl idegen világnézet szellemében kívül és felülálló tényezők akarják ráoktrojálni. Hitvalló őseinkkel összhangban kijelenti az egyházmegye, hogy a vallásszabadság és iskolai önkormányzat között felbonthatatlan öszszefüggés van, egyiket a másiktól elválasztani nem lehet. Megállapítja a közgyűlés, hogy a reformtervezet a református egyháznak sorozatos küzdelmükben kiharcolt, az 1791:XXVI- törvényben „örökérvényű törvénnyel“ kodifikált s a későbbi törvényekben: jelesül az 1868:XXXVI1I. t.-c. 11. §-ában megerősített, sőt a békeszerződésekben, a kisebbségi és felekezeti jogokra vonatkozó nemzetközi egyezményben biztosított iskolai autonómiáját egyetlen tollvonással megsemmisíteni akarja. Az egyházmegye egyhangúlag meghozott határozatát hasonló állásfoglalás céljából megküldi valamennyi ref. egyházmegyének. Kozma Andor meghalt. Husvét vasárnapján, 72 éves korában meghalt Kozma Andor, a kiváló költő, a magyar nemzeti irodalom egyik legjelentősebb tagja. Kozma Andor egész könyvtárra való gyönyörű művel gazdagította az irodalmat. Már fiatalon a népszerűség tetőpontjára ért. Egymásután jelentek meg különböző újságokban szebbnél-szebb költeményei. Egyik legnagyobb műve Petőfiről szóló verses regénye és a Faust teljes fordítása. Nemes és szép líráján kívül Kozma kiváló szatirikus is volt. Koboz krónikája címmel írott vasárnapi versei példátlan kedveltségre jutottak. Egyikmásik politikai szatírája néha országos feltűnést keltett az elmúlt évtizedekben. Az elhunyt költő leveldi Kozma Sándor főállamügyész fia volt. Az irodalmi munkásságon kívül 1918-ig az Első Magyar Általános Biztositó Társaság főtitkári székét töltötte be. 1910- ben munkapárti képviselővé is választották. Tagja volt a Tudományos Akadémiának, a Petőfi Társaságnak és a Kisfaludy Társaságnak. Halálát régi vesebaja és szívbaja okozta. Tegnap, kedden délután temették az Akadémia oszlopcsarnokából, a kerepesi temető díszsírhelyére. A búcsúztató beszédet Berzeviczy Albert mondotta, a gyászszertartást Ravasz László dr. református püspök végezte. — Exhumálják a vidéken nyugvó olasz halottakat. Az olasz kormány fölkérésére a magyar kormány exhumáltatja a Magyarországon vidéken nyugvó olasz hősi halottakat és azokat Budapesten egy közös sirba temetik el. Mintegy kétszáz ilyen olasz hősi halott nyugszik magyar földön. Az exhumálások költségeit az olasz kormány viseli. POLITIKAI SZEMLE
