Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-04-19 / 31. szám
2. Oiüdl. »KOMÁROMI LAPOK« 1933 április 19. A komáromi nyomdászok jubiláris ünnepélye. Vasárnap délelőtt diszközgyülés volt a Városházán, este nagysikerű műsoros előadás a Kultúrpalotában. Saját tudósítónktól. — ápriiis 18. zsef, Kiss Béla és Varga Feri akrobatikus mutatványaival. Ez a pont egyik legizgalmasabb, de legmegkapóbb része is volt a műsornak, mert valamennyi artistafeladatot bravúrosan oldottak meg- Megérdemelt zúgó tapsok honorálták a nehéz produkciókat. A gyakorlatokat Weisz Ili kisérte ügyesen zongorán. A komáromi nyomdászok szakszervezete vasárnap ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. Az elmúlt három évtized alatt különösen szociális működésével irányította magára a nagyközönség figyelmét ez a testület. Szervezettsége a tagok testvéries összetartása lehetővé tette, hogy a hibájukon kívül állástalanná, vagy rokkantságuk folytán munkaképtelenné vált nyomdász társaikat segélyezze s ezáltal őket a nyomortól megmentse. Ennek a ténynek a dokumentálására szolgált a húsvéti jubileum, melyről az alábbiakban számolunk be. Díszközgyűlés a városházán. Vasárnap délelőtt impozáns keretek között és nagyszámú érdeklődőtől kisérve zajlott le a diszközgyülés a Városháza nagytermében. Traub Rezső elnök meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, akik között ott láttuk az Országos Grafikai Egyesület központi titkárát, Schulz Ignácot, a nyomdatulajdonosok képviseletében Spitzer Bélát és Neuhauser Jenőt, 16 helybeli szakszervezet kiküldöttjeit, több vidéki nyomdászcsoport képviselőit és számos érdeklődőt. Czill Ferenc alapitó tag röviden vázolta a szervezet történetét és eddigi tevékenységét. Az ünnepi beszédet Schulz egyesületi titkár tartotta, rámutatva a nyomdai munkásság szervezettségének fontosságára és annak követését példaképül állította a többi munkáscsoportnak. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Traub Rezső bezárta a gyűlést Jubileumi est a Kultúrpalotában Este 8 órakor nagysikerű jubileumi est zárta be derék nyomdászaink ünnepélyét. A Kultúrpalota hatalmas előadó termében nagyszámú közönség előtt változatos és nívós műsor pergett le, amelynek minden egyes pontját nagy elismeréssel fogadta a hallgatóság. Az estélyen közreműködött az Egyetértés Munkdsduldrda, a Munkásakadémia szavalókórusa és a Munkások Testedző-Egyesülete, valamennyi szép sikerrel. A műsort Kendi Zoltán dr. ügyvéd beszéde vezette be, amelyben a szónok Gutenberg halhatatlan érdemeit méltatta és a könyvnyomtatás kultur- és társadalomtörténeti jelentőségét hangsúlyozta, a megjelentek tetszésnyilvánításától kisérve. Majd az Egyetértés Munkásdalárda adta elő Baumgartennek Ki szabad? cimü müvét erőteljesen, nagy hatással. A kitűnő férfikar ezenkívül még Delly- Szabó: Férfiének c. remek karának precíz és fegyelmezett előadásával aratott megérdemelt tapsokat, ugyancsak a műsor befejezéséül a Munkásdalárda Novák-Vancák: Titán vagy nép! cimü müdalt énekelte el nagyon jó kidolgozásban. Az Egyetértés Munkásdalárda mind a három müdalnak előadásával méltó maradt eddigi jó hírnevéhez és színvonalas közreműködése teljes elismeréssel találkozott. A siker nagy része méltán a fáradhatatlan Krausz Mór karnagyot illeti, aki ezúttal is bebizonyította elismert szaktudását és karnagyi rátermettségét. A Munkásakadémia szavalókórusa Kassák, Ady, Erdöházy és más szerzők verseit szavalta, különösen a pa etikus részleteket domborították ki a szavalók sikeresen. Ha a szavalókórus tagjai a szép, tiszta kiejtésen kívül még a színezésre is súlyt fognak fektetni, a megfelelő hanganyag modulációs felhasználásával jelentős sikereket érhetnek el. A szavalatok egyébként a közönség meleg elismerésével találkoztak. A MunkásTestedző Egyesület két számmal szerepelt a műsoron és pedig iskoláslányok ritmikus szabadgyakorlatával, amely ügyes és fegyelmezett volt mindvégig és Paulik lános, Spirtitz Jó-Traub Rezső szakszervezeti elnöknek „Leleplezem a természettudósokat“ celeven tollal megirt fordulatos karcolata is tetszéssel találkozott, amit a meleg tapsok bizonyítottak a közönség részéről. Az estélynek egyik kedves pontja volt a felolvasás, amely egyben kellemes meglepetésül is szolgált Az estély méltó befejezése volt a szép jubileumi ünnepélynek. A komáromi kénesforrás hire már belejutott a világsajtóba. A Komáromi Lapok áprilisi tréfája végighömpölyög egész Európán. Saját tudósítónktól. Komárom, — április 18. Nem egy olvasónk még mindig mérgelődve gondol arra az áprilisi tréfánkra, amely sok száz embert csalt ki a komáromi Erzsébetsziget orrára, ahol kénes forrás fölbuggyanását vélték azok, akik felültek április elsejei cikkünknek. Szerencsére, hogy a cikk szerzője nem volt akkor Komáromban és igy megmenekült a biztos meglincseléstől. Ennek az áprilisi hírünknek legfeljebb a szigeti vendéglők örültek, a megjáratott közönség egy része betért egy kis búfelejtőre és leöblítette a bosszúságát. Borozgatás közben aztán találgatták, hogy ki követhette el ezt az imposztorságot: a Faun, vagy a —thyvi—? Mivel Faun bátran mutatkozott a láthatáron, ártatlansága kibizonyosodott és az egész ódium szegény—thyvi—re háramlott. Ha kérdezték Fauntól a bűnös nevét, azzal védekezett, hogy még nem olvasta el a cikket, hát őt lepi meg a legjobban, hogy ilyesmi is van a K. L-ban. A vidám tréfának azonban komoly folytatása is van. Azok a lapok, akikkel csereviszonyban vagyunk, szépen átvették a szenzációnkat és hírünk, illetve cikkünk érthető izgalmat keltett Tatán, Tóvároson és különösen Dunaalmáson, ahol Szilágyi fürdőbérlő uram a haját tépte, hogy elvesztette a komáromi kénes forrás fölbuggyanásával a leghálásabb fürdővendégét, Faunt, akinek fürdőlevelei Almásról nagyon elősegítette az idegenforgalmat. Ugyanigy volt a bánat Tatán és Tóvároson. Magyarkomáromban a budapesti lapoknak vannak állandó tudósitói, akik siettek leadni a pesti lapoknak a komáromi uj kénesforrásról szóló híradást. Nem egy budapesti lap hoszszabb tudományos cikkben foglalkozik ez uj kénesforrással és felhívja Európa geológusait és balneologusait erre az uj forrásra, amely hamarosan túl fogja szárnyalni Trencsénteplicet és Pöstyént. A pesti lapok után a külföldi sajtó is foglalkozott a dologgal. Ezek a tudósítók most rém bajba vannak, félnek az elcsapattatástól, mert nagyon meg fogják nekik köszönni a pesti lapok ezt a felültetést. Szegények meglapulva hallgatnak és arra várnak, hogy majd elalszik a szenzáció és napirendre térnek felette az emberek. Az áprilisi tréfa elkövetőjének és ezeknek a szegény laptudósitóknak azonban nagy disznójuk van. Majd elmondom sorjában, hogy miért. Az ünnepek alatt Budapesten jártam és a Labriola színházban nagyban borsódzik a hátam Blachamann indiai fakir borzalmas mutatványain és szinte örülök, amikor a függöny összemegy és egy helyes kis görl jelenik meg a függöny előtt, kezében a kis paizs ezzel a fölirással, hogy 10 perc szünet. Ki akarok menni a nézőtérről, amikor lelkendezve siet felém egy pesti tudós ismerősöm: — Üdvözlöm kedves szerkesztő ur! Soha jobbkor nem találkoztunk. Éppen írni akartam. Nagy szívességre kérem. — Tessék parancsolni. A legnagyobb készséggel állok rendelkezésére, ha módomban van segíteni. — De mennyire! De mennyire! A lapokból olvastam, hogy Komáromban az Erzsébetszigeten kénesforrás tört elő. Erről akarnék cikket irni a Természettudományi Közlönybe. El is akarok oda utazni. Az útlevelem már meg van, most akarok vízumot szerezni, de addig is legyen szives informálni engem a főbb kérdésekben — szólott tudós ismerősöm és már vette is elő a noteszát. Én azt se tudtam, hogy melyik lábamra álljak, — Kedves jó uram •*- szólottám fátyolozott, elhaló hangon —- legyen szives üljön le, mert amit mondok, az szörnyű dolog lesz. Tényleg jó, hogy találkoztunk, mert igy talán sikerül megállítanom a lavinát, mielőtt a tudomány a nevetségesség szerepébe esnék. Az egész uj komáromi kénesforrás csak áprilisi tréfa és nem gondoltuk, hogy ennyire verődnek a tréfa hullámai. A tett elkövetője érdekében kérem, lassan tessék leszerelni az egész tudományos érdeklődést, fölkészültséget, mert a végén még agyonverik a tréfa elkövetőjét és most nagyon kár lenne érte. Most éppen vőlegény és a meglincselés most nem kívánatos. Tudós barátom e humoros ostyába való beadását a dolognak is fanyar arccal fogadta és azt mondotta, hogy nagyon boszantó a dolog és vőlegénység ide, vőlegénység oda, ő képes volna kerékbe töretni azt az urat. Szerencse, hogy vége volt a szünetnek és abba kellett hagyni a diskurzust, mert tudós barátom nagyon dühös volt... (No kedves —thyvi— barátom, csak próbálj velem egyszer is ne a kellő tisztelettel beszélni, fölmérgedt tudós barátomnak csak meg kell táviratoznom a címedet és holnap után Te már nem irod a szerelmes leveleidet a kedves menyasszonyodnak!) — bj.— Fűzők 105 mérték után is, haskötők orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, keztyű, harisnya nagy raktára. 4 Mélyen leszállított árak! | Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-u. 17. Keztyűk és fűzők tisztítása és javítása. Szépen sikerült a Kath. Legényegylet húsvéti szinielőadása. — Saját tudósítónktól. — Komárom kulturális alakulatai között kétségtelenül a Legényegylet az, amely leghozzáértőbben és legnagyobb lelkesedéssel kultiválta a magyar szerzők színdarabjainak megismertetését. Ezen a téren a múltban sok-sok forró sikert ért el a kiváló műkedvelő gárda, nem egy előadást tízszer, sőt többször is meg kellett ismételnie — bizonyságául annak, hogy a jól megválasztott darab precíz elkészüléssel és megfelelő szereplőkkel élénk visszhangra talál a közönségnél. Husvét hétfőjén Somogyi Gyula Hableány-penzió cimü háromfelvonásos komédiája került színre a Legényegylet nagytermében. Őszintén beszélve: a darab megválasztása nem a legjobban sikerült. Komédia egy ötletre felépitve, döcögős bonyodalmakkal és-nehézkes, hosszúra nyúlt kifejlettel. Budapesten sem váltotta valóra szerzője reményeit — hivatásos és nagyszerű színészek játékával. A zsúfolt nézőtér Komáromban sem tudott teljesen felmelegedni, pedig a szereplők mindent elkövettek ennek elérésére. Többet nem várhattunk tőlük — a darab az oka mindennek. R. Moly Margit művésznő játéka az előadás fénypontja. A tőle megszokott nemes egyszerűséggel adta a jóságos nagynéni szerepét. Jelenléte és nyugodtsága nagyobb önbizalmat kölcsönzött társainak. Rafael Ili a másik női főszereplő. Természetes, közvetlen beszédmodora és mozdulatai a rutinos műkedvelőre vallanak. Nagy és nehéz szerepében otthon volt; — nagyon kedvesen játszott. Gergely Ella, Dobis Ilus, Pirstitz Manci előtt sem újság már a színpad. Fritz Rezső nem nekivaló szerepet kapott, de igy is nagyon ügyeskedett. Novak Imre teljesen beleélte magát a darabba, ő volt a legjobb a férfiak között. Balogh Kálmán most is a neveltetés mestere. Hinora Gyula kissé mereven, Vargha István viszont túl élénken mozgott. Külön kell megdicsérnünk a Kathona házaspárt. Minden szavukat harsogó kacaj kisérte. Kisebb szerepeikben is kitűntek: Fonód Karola, Altia Teri, Kacz Manci és Szovics Imre. Nagyon helyesek voltak a Dosztdl gyerekek: Bandi, Miki, Öcsi és Ili. A rendezés nehéz munkáját Riszdorfer László végezte. Diszkréten súgott Vázsonyi István. (—gh) Árt-e a nászút a boldogságnak? Nagy viták és viharok Angiidban „A házasság technikája“ körül. A londoni társaságokban néhány nap óta alig beszélnek másról, mint egy új könyvről, amely rég nem látott vihart támasztott mindjárt a megjelenése utáni napokban. A könyvet egy nő irta: Miss Mary Borden, cime: „The Technique of Marriage, „A házasság technikája“. A bátor szerző meglepően új nézeteket hirdet a házasság külső formáiról és mindazokról a társadalmi konvenciókról, amelyek azt körülveszik. Éles támadást intézett például a nászút intézménye ellen s azt követeli, hogy ezt a szokást teljesen szüntessék be, mert csak árt a boldog házaséletnek. Másik követelése, hogy a házasságkötést nehezítsék meg, a válást pedig tegyék sokkal könnyebbé.
