Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-04-08 / 28. szám
Lapunk mai szárma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza •• Otvennegyedik évfolyam. 28. szám ______ Szombat, 1933. április S. KOMAROMI LAPOK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 81 K5, (élévre 48 Kö, negyedévre 28 Ké. - Külföldön 128 KC. Egyesszám ára 1 korona. POI.ITIKAI LÁB Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-n. 28. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Németország uj politikája. Az 5Vos csehszlovák mnnkakölcsön jegyzési helye, a Csehszlovák Lágióbank fiókja Komárno szívesen szolgál felvilágosítással a kölcsönjegyzés előnyei felől. Komárom, április 7. Németország új urai — amint magát a berlini zsidó főrabbi diplomatikusan kifejezte, — új rendet akarnak teremteni a birodalomban és ez az eddigi társadalmi rend teljes átalakításával, mondhatnék felfordításával jár és így természetesen forradalmi jellege elvitathatatlan. Az emberiség idáig mindig csak a baloldali forradalmakhoz szokott hozzá és azokon lelkesült is, amikor azok szabadságjogokhoz jullatlák a jogokból kisemmizetteket. A mostani jobboldali forradalom nemcsak abban szöges ellentéte a baloldali forradalomnak, hogy letiporla a marxizmust, mini az állandó belső harcoknak tűzfészkét, hanem ezen messze túlmenően a közgazdasági berendezkedés lényegét is meg akarja változtatni, ami lermészetesen nagy ellentmondásokat provokál. A világsajtóban megjelent németellenes bojkott-hirek hatása alatt a német zsidóság ellen fordult a birodalmi kormány és a legélesebb retorzióval válaszolt. Minden olyan intézkedés, amely ártatlanokat is sújt, önmagában hordja annak kritikáját is. A zsidóság soraiban is találhatók világszerte a marxista mozgalom vezetői, de azért mégsem tehet állítani azt, hogy egyúttal minden zsidó marxista lenne és így a német nemzeti gondolat ellensége. Egészen bizonyosan voltak és vannak is a német néppel és nemzettel összeforrott olyan zsidóvallású német állampolgárok, akik magukat a német nemzethez számították. A germán kíméletlenség és a zsidósággal elkövetett kíméletlen igazságtalanság azonban a mostani német nemzeti mozgalomból egész élességében kiütközik, ami sok érkötési- és talán anyagi károkat is fog neki okozni. Az élelmes franciák máris kihasználják a helyzetei a német kormánnyal szemben, amikor a német zsidóságnak menedékjogot kínálnak, igen jót tudva azt, hogy velük együtt kivonul a német nemzeti vagyonnak egy igen jelentékeny része is. Ezzel a birodalom gazdasági ereje gyengül meg, amire épen mostan, a nagy nemzeti átalakulás napjaiban nem lehet szüksége. Ha más nem, úgy ez felnyithatná a gondolkozó német emberek szemeit és így nem követnének el jóvátehetetlen igazságtalanságokat olyanokkal szemben, akik a német állam és nemzet ellen semmi olyant el nem köveitek, amiért őket megtagadnia kellene. De a német politikusoknak érezniük is kell, hogy nem halad helyes vágányokon a mai német politika, érezniük kell nemzetközi súlyuknak csökkenését, amikor a négyhatalmi tervvel kapcsolatban napvilágot látott hírek között a francia kormány véleménye is napvilágra kerüli és ez. a vélemény egyenesen lesújtó- Németországra nézve, mert Franciaország a németek teljes lefegyverzése mellett foglal állási, tehát sem az egyenjogúságot nem hajlandó megadni, hanem egyenesen a legyőzőit szerepét akarja újból rákényszeríteni, sem pedig egyenrangú szerződő félnek el nem ismeri, mert érzi, hogy Németországnak ereje megcsökkeni a belső zavarok következlében és megcsökkeni nemzetközi tekintélye is a belső harcok és az ezekből folyó ellenmondások következtében. Akárhogyan is a jobboldali diktatúra felé sodródjék is Németország, ha ez polgárai többségének akaratát fejezi ki, ez ellen kifogást emelni nem lehet. Oroszországban sem kérdezte meg senki a jobboldali, hogy letszik-e neki a parányi kommunista pari diktatúrája, amely nem is a többségé, hanem egy elenyésző kisebbségé. A parlamentarizmus lejártával a demokrácia óramutatója is lefelé mulat és megmutatta életképlclcnségét Németországban is. Ez azonban nem lehet oka annak, hogy ináról holnapra olyan erőszakos változtatások lépjenek érvénybe, amelyek messze túlnőnek a birodalom keretein és maguk után vonják annak nemzetközi relációkban való súlyveszteségét is. Németország egyoldalúan mondja fel most szerződéseit, illetve autonóm vámtarifát léptet éleibe és ezzel kedvezményez egyes gazdasági rétegeket, viszont azonban a vele barátságos viszonyban élő államokat idegeníti el ezzel magától. Egyetlen állam — legyen az bármilyen hatalmas is — nem lehet el barátok nélkül. Németországnak sem lehet érdeke, hogy elveszítse barátait. Az angol kormány a négyhatalmi szerződés megalkotásánál még ott állott mellette és baráti jobbját nyújtotta neki, míg ma azt táljuk, hogy a baráti jobb lassan visszakozik a zseb felé. A német politika tehát nem jó úton halad kifelé sem, mert elidegeníti tőle a jóbarátokal is. És ez nagy kárt jeleni magára Európára is. Hiszen Európában a német tudás és alaposság olyannyira közmondásossá váll, olyan tekintélyre telt szert, hogy az az Európára erős francia hegemóniának volt a mindenkori megmérhető ellensúlya. Németországnak észre kellene vennie, hogy a mostani rendszervállozlalása annyira túldimenzionált, hogy azt az európai helyzet inegrendítése nélkül nem képes végrehajtani és ezzel kitenyészti a reakciót maga ellen. Nem a marxizmusra gondolunk, amelynek kezében van a világsajtó tekintélyes része, hanem a nemzetközi közvélemény elfordulására. Az a módszer, amelyet a győzelmes nemzeti szocializmus követ belső ellenségeivel szemben, Németországnak a belügyi*, ami lehel helyes, vagy helytelen. Azonban egyet, az igazságot kikapcsolni nem helyes dolog belőle. Minden jogtalanság és az igazságnak minden megcsúfolása magában hordja a jog és igazság megvihat-Komárom, — április 7-én. Törvényjavaslat a mezőgazdák elleni végrehajtások elhalasztására. Az igazságügyminisztérium törvényjavaslatot készített, amelynek értelmében a mezőgazdák ellen folyamatba tett végrehajtásokat 1933. november elsejéig elhalasztják. Olyan intézkedésről van szó, amelynek értelmében végrehajtási eljárást, illetve ingó-vagy ingatlan mezőgazdasági tulajdonnak végrehajtás utján való elárverezését csakis 1933. november elseje után szabad újra foganatosítani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a bérkövetelésekre vagy tartásdijra, amelyeket az adós törvényesen tartozik fizetni, valamint nem vonatkozik olyan járadékokra és kölcsönkövetelésekre sem, amelyek alapján zálog- vagy adósleveleket állítottak ki. A törvény megokolásában a minisztérium utal a mezőgazdaságban uralkodó súlyos válságra, amennyiben a mezőgazdák egyrészt nem rendelkeznek nagyobb jövedelemmel, másrészt a hitelezők követeléseik azonnal megfizetését kívánják és végrehajtásokkal lépnek fel. Az ilyen eljárással a mezőgazdaságot teljesen tönkre lehetne tenni és azért szükséges, hogy a mezőgazdákat törvény védje meg ezirányban is. lun propaganda erejét is, amely lázit a jog és igazság sérelme ellen. Ezt tévesztik szemeik elől Németország »új« urai és ezzel számbovehelően kárt okoznak önmaguknak. Ha Németország nem állana szemben a fél világgal, akkor sem engedhetné meg magának ezl a fényűzést, amely semmibe sem veszi a vele szemben felhangzó és hangszórókkal mesterségesen erősített kritikái. A hatalom megerősítéséhez nincsen szükség új problémák felvetésére, mert azok cllenmondásokal támasztanak magában a rendszer belsejében is. Németországnak most kellene legerősebbnek és legegységesebbnek lennie, amikor jövőjéről lesz szó, amikor világhatalmi helyzetét kellene megalapoznia. Rövidesen megindulnak a közmunkák. Minthogy a munkakölcsön jegyzése eddig is jelentős eredményt mutat fel, lehetővé vált, hogy az államigazgatás már most felszabadítson beruházási munkák céljaira szolgáló összegeket. Olyan beruházásról van szó, melyeknek költségeit már az 1933. évi állami költségvetésbe felvették. A szlovenszkói országos választmány és az országos hivatal képviselői Országh József országos elnök vezetésével értekezletet tartottak, amelyen a munkakölcsön hozadékából az országok, a kerületek és a községek részére szóló és közmunkák céljaira szolgáló első kiutalás kérdésével tfoglalkoztak. Ezeket a munkákat már eddig teljesen előkészítették, úgy, hogy azokat bármikor meg lehet kezdeni. Szlovenszkót illetően az egyes kerületekben és járásokban uralkodó munkanélküliségnek megfelelően már megegyeztek a munkaprogramról. A munkakölcsön hozadékát csakis célszerű és közhasznú beruházások fedezésére szabad felhasználni. A pénzügyminisztérium a beruházási kölcsön jegyzését lehetővé teszi az állami alkalmazottaknak is olyképen, hogy utasítani fogja a postatakarékpénztárai, hogy az állami alkalmazottak helyett fizesse be az általuk POLITIKAI SZEMLE
