Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-04-05 / 27. szám
27. szám Szerda, 1933. április S, Ótvennegyedik évfolyam. **«• Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ki, negyedévre 20 Ki. - Külföldön 120 Ki. fifivesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő. BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAI’V GYULA dr. és FÜLÖP Z GMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29, Megjelenik hetenként kétszer: .szerdán és szombaton A belföldi unkakölcsön. Kontárom, április 4. Megjelent a kormány felhívása a munkakölcsön jegyzése céljából és nem hinnők, hogy ennek a felhívásnak ne lenne eredménye. Végre is olyan célt kíván szolgálni ez a belső kölcsön, amely Csehszlovákia mai gazdasági helyzetének könnyílésére irányul s amely ha eredményes lesz, éreztetni fogja hatását az egész vonalon. A közzétett hivatalos felhíváson kivül maga a pénzügyminiszter buzdítja a lakosságot, amelynek tehetősebb rétegei bizonyára készen is állanak a kölcsön jegyzésére. — De hiszen azzal már úgyis tisztába kell lenni, hogy aki adóval tartozik, aligha kerül olyan helyzetbe, hogy jegyezhessen kölcsönt, mert hiszen annak előbb az adótehertől kell megszabadulnia. Akinek pedig van valami pénzfölöslcge, az kétségtelenül eleget fog lenni a felhívásnak és siet kölcsönt jegyezni. llogy azonban a helyzettel teljesen tisztában legyen mindenki, ismertetni kell a tőkének megoszlását. A köztársaság pénzintézeteiben mintegy hatvan milliárd betét van elhelyezve, ami arra mutat, hogy főképen a cseh nép gazdag és egyúttal takarékos is. Hiszen a hatvan milliárdból Szlovenszkóra alig három milliárd betét esik. Ez a különbség teljesen megmagyarázza a helyzetei. A cseh bankok, kampelicskák, játszi könnyűséggel jegyezhetik — minden megerőltetés nélkül az ötmilliárd kölcsönt. Hiszen csak azt adják vissza, amit az állam a nagybankok szanálására fordított, nem említve azt, hogy a cseh nagybankokban elhelyezett állami bankbetétek révén kifejezésre jutott kormánybizalom legfőbb kötelességükké teszi ezeknek a pénzintézeteknek a kölcsön minél nagyobb mértékben való jegyzését. Más a helyzet Szlovenszkón. Ha a kölcsön eredményes jegyzése befejezést nyer, remélhetőleg figyelembe fogják az arra illetékes körök venni ennek az országrésznek nehézségeit és a munkakölcsön áldásaiból a szükség követelte módon fog részesülni. A történelmi országokban felhalmozódott tőke, amely a lefolyt tizennégy év alatt felhatványozódott, azt mutatja, hogy ott van még lehetőség közmunkák finanszírozására. Itt csak akkor változhat meg valamivel jobbra a helyzet, ha a munkakölcsönből olyan arányban részesül Szlovenszkó, amint azt a nagy munkanélküliség megkívánja. Az új államkölcsön elosztásától függ a munkanélküliség leküzdése. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — április 4. Még tárgyalási alapnak sem fogadhatja el a magyarság a Dérer féle iskolareformjavaslatot Impozáns méretek között folyt le április 2-án Léván a három magyar ellenzéki párt tiltakozó gyűlése, amelyen a barsi magyarság foglalt állást a Dérer-féle iskolareform ellen. A városi Vigadó hatalmas színháztermét zsúfolásig megtöltötte a közönség, amely állandó feszült figyelemmel hallgatta a szónokokat, akik a magyarság ellen irányuló újabb támadás súlyos következményeivel szemben a leghatározottabb tiltakozásnak adtak beszédeikben kifejezést. A gyűlést Kmoskó Béla dr., a magyar nemzeti párt lévai körzetének elnöke vezette, akinek megnyitó beszéde után Esterházy János, a keresztényszocialistapárt országos elnöke beszélt, aki beszédében figyelmeztette a kormányköröket, hogy ne játszanak a tűzzel, mert a nép ragaszkodik vallásához és a reformot azért nem fogadhatja el a magyarság, mert megakarja tartani apái örökét: magyar nyelvét és hitét. Holota János dr. magyar nemzetipárti képviselő beszédében rámutatott arra, hogy a sérelmes reform ellen a magyar ellenzéki pártok kezdték meg az akciót, amelyhez később csatlakoztak a szlovákok is .Jónás Imre alsógyörödi plébános arra mutatott reá, hogy az iskolareform valamennyi felekezetet veszélyezteti, ezért a védekezésnek egynek kell lenni. Holló Géza ujbarsi ref. lelkész a tervbevett javaslatnak ama megszorító intézkedéseire mutatott reá, amelyek a vallásos nevelést lehetetlenné teszik. Keresztury József szenátor szerint a javaslatnak az a haszna van, hogy a különböző pártokban levő magyarok végre feleszmélnek és a legszorosabb összefogásban fogják megkeresni a közös védekezés eredményes fegyverét. faross Andor magyar nemzeti párti tartgy. képviselő lelkes beszédben mutat reá a pozsonyi tartománygyülésnek e kérdésben történt elutasító álláspontjára, ami nagy jelentőséggel bir. Füssy Kálmán szenátor nagyhatásn beszédében a társadalmi és felekezeti különbség nélküli összefogásra buzdította a magyarságot. Hámornyik János a magyar nemzeti munkás és földmivespárt titkára a magyar munkásság csatlakozását jelentette be. Majthényi László előterjesztésére határozatot fogadott el a tiltakozó gyűlés, amelyben a magyar nemzeti párt, az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti munkás és földműves párt a legmélyebb felháborodással és elkeseredéssel vesz tudomást arról a merényletről, melyet a tanügyi kormányzat az új iskolajavaslattal a nép legdrágább kincse, a hitvallásos iskolák léte és általában vallásos érzése ellen tervez. A nagygyűlés kimondotta, hogy a Dérer-féle iskolai törvényjavaslatot még tárgyalási alapnak sem fogadja el és a legélesebben tiltakozik annak törvényerőre emelése ellen. Kijelenti, hogy a hitvallásos iskolákat, melyeket maga a nép emelt, melyeknek fenntartására maga a nép adta össze a szükséges vagyont, minden felekezet szent és jogos tulajdonának tekinti, azokat másnak — legyen az állam vagy község — átengedni, vagy azok által elvétetni semmi körülmények között nem engedi és minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel a végsőkig kész azokat védelmezni. A nagygyűlés lelkes hangulatban oszlott szét. Csökkenteni akarják a gentirendsxerü munkanélküli segélyeket. A munkanélküliek segélyezésének módosításáról folytatott miniszterközi tanácskozások még a húsvéti ünnepek előtt befejezést nyernek. A bizottságok már befejezték tanácskozásaikat és rövid időn belül hozzáfognak a törvényjavaslat megfelelő szövegezéséhez. Ami a genti rendszert illeti, kormánykörökben általános az a vélemény, hogy elsősorban el kell tüntetni azt az igazságtalan különbséget a segélyezési díjtételekben, amelyek jelenleg fönnállónak. A genti rendszer alapján a munkanélküliek napi 15—18 koronás őszszegeket kapnak, viszont a genti rendszer alá nem eső munkanélküliek heti 10—20 korona segélyben részesülnek. Ezt az aránytalanságot akarják módosítani és pedig úgy, hogy a genti rendszerű munkanélküli segélyt csökkenteni fogják. A segélyosztást amellett decentralizálni akarják olyképen, hogy a népjóléti minisztérium a segély kifizetésével az országos hivatalokra ruházza át. Véget akarnak ezzel vetni a mai tarthatatlan állapotnak, amely mellett igen gyakran előfordul, hogy ellentétek merülnek föl a minisztérium és az országos hivatalok intézkedései között. A törvény még elő fogja írni mindazon egyének pontos nyilvántartását, akik segélyre igényt tarthatnak. Az új módosító törvényjavaslattal bevezetik a munkanélküli segély ellenében való munkakötelezettséget és ezzel véget ér az eddigi, számtalanszor helytelenitett ama gyakorlat, hogy az állami segélyeket inproduktiv segélyekre fordítsák. A segélyeket munkaellenszolgáltatás fejében fogják ezentúl kiosztani. November 1-én vonulnak be ezután az újoncok. A nemzetvédelmi minisztérium úgy intézkedett, hogy az újoncok bevonulásának napja általánosságban november 1-én lesz. Október elején csupán a műszaki katonák vonulnak be, hogy az őszi hónapokat a vizeken való gyakorlatozásnál kihasználhassák. Azok az újoncok, akiknek igényjogosultságuk van arra, hogy a tartalékos tiszti iskolába felvétessenek, általánosságban július közepén fognak hadtestükhöz bevonulni. Ebben az évben ezek a középes főiskolai végzettséggel bíró újoncok július 17-én vonulnak be. Ezzel az intézkedéssel a nemzetvédelmi minisztérium a tanulmányukat folytató hadkötelezettek kérelmének s a nemzetgyűlés kívánságának tesz eleget, mert a tényleges szolgálati idő alatt ezek az újoncok két nyári szünidő alatt is szolgálnak és igy közvetlenül az iskolaév elején szerelnek le. Ezen újabb intézkedés következtében szükséges, hogy a tanulmányi szabadságot élvező hadkötelesek, akik a bevonulásra október elejéig halasztást nyertek, ha azt kívánják, hogy további halasztást kapjanak, erre vonatkozó kívánságukat legkésőbb május 15-ig nyújtsák be. Az orvosok és gyógyszerészek bevonulásának eddigi kettős terminusa a jövőben is megmarad azzal a különbséggel, hogy a bevonulási terminus július közepén és január közepén lesz. A póttartalékosok bevonulási határideje továbbra is április marad. Dérer iskolareformját bizonyos teltételekkel a cseh agrárpárt magáévá teszi. A cseh agrárpárt elnöksége foglalkozott a Dérer-féle iskolareformmal és azt az álláspontot foglalta el ebben a kérdésben, hogy az iskolákat államosítani kell, azonban úgy, hogy az iskola megfeleljen a csehszlovák nép nemzeti és erkölcsi szellemének. A párt akarja, hogy a nép hozzájáruljon az iskolák fenntartásához, a nevelésre befolyása legyen s ez a befolyás a helyi, a járási és országos iskolatanácsokban megfelelő módon biztossittassék, anélkül, hogy ezzel az állam nemzeti jellege kárt szenvedne. Amennyiben Dérer terveit az erkölcsi nevelés szempontjából kiegészítik és nem fogják a valláserkölcsi és nemzeti érzésű lakosság aggályait fölkelteni, úgy a cseh agrárpárt teljes súlyával a javaslatok mellé fog dllani. Amint a határozat mutatja, az agrárpárt nem akarja az iskolaautonómiát, de az iskolaügy teljes államosítása mellett foglalnak állást és ezzel a szlovenszkói és ruszinszkói felekezeti iskolák ellen fordulnak. A valláserkölcsi kérdés az agrárpárt fogalmazásában olyan alakot ölt, amivel a felekezetek nem elégedhetnek meg. csemeték, tavaszi ültetésre elsőrendű fajokból és minőségben a legolcsóbb áron még kaphatók: Feszty gazdaságban Ó-Gyalla. 112 Árajánlatot kívánatra küldünk.
