Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-01-11 / 3. szám

ötvennogyedik évíolyam. 3. szám, Szerda, 1933. január 11. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kő, félévre 40 KC, negyed évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. 700,000. Komárom, január 10. A kormány németnyelvű félhiva­talosa állapítja meg, hogy a mun kanélkiiliek száma elérte ezt a ma­gas számot, amelyben a földmive- Iés szezonmunkásai nincsenek is belefoglalva. Már pedig tudott do­log, hogy ezek is munkanélküli­eknek és ellátatlanoknak számíta­nak, ha nyári keresethez nem ju toltak, mint például Közép- és Ke­­letszlovenszkőn, ahol tudvalevőleg az aratást elvégezte a gabonarozs­da, amely megsemmisítette a ter­mést Losonctól Mármarosig. Most már hogyha ezt a számot elemezzük, elsőben is meg kell ál­lapítani a statisztikának azt a gyen­géjét, amely a népjóléti minisz­tériumot nem képes ellátni meg­bízható adatokkal. Például a múlt esztendőben történt meg, hogy a legnagyobb munkanélküliségben egy egész város-sorozat nem kül­dött be jelentést a munkanélkü­liek számáról és így nem sántít az a feltevés, hogy a statisztikai szol­gálat kiépílcllensége következtében ez a szám nem végleges, hanem fölfelé kerekíthető ki. No de ha megmaradunk is a hétszázezres számnál és ha követ­keztelést kell vonnunk a család­tagok számára, a feleség, gyerme­kek, a felmenő rokonságra, kik együtt élnek a kereső családtag­jukkal , kétmilliós számot kapunk, amely kétmillió nem tudja azt, hogy miből él holnap és miből fűt ma. Ila a köztársaság lakosai­nak számát tizenötmillióra becsül­jük, ez a kétmillió csaknem húsz százalékát jelenti a lakosságnak. Reméljük, hogy ez a szám egy­szersmind ki fogja józanítani azo­kat, akik a költségvetést improduk­tív kiadásokkal terhelik még ma is, az agrárokat és a nemzeti meg a nemzetközi szociáldemokratákat, akik a katonai költségvetés szent tabujához hozzányúlni nem mer­nek. Szomorú látvány hétszázezer munkanélküli. A munka leszerelt hadserege okot adhat a kétségbeesésre. A munkanélküliek családaiban cse­­ncvész gyermekek nőnek fel, akik mindenféle betegségre hajlamosak lesznek. A rosszul táplált aggas­tyánok az első meghűlésnek áldo­zatai a fütetlen nyomortanyákon. Szörnyűség arra gondolni, hogy a jövő nemzedéke mennyi szenvedé­sen megy keresztül, mig elérkezik ahhoz, hogy a maga kenyerét meg­keresse. Vannak közgazdák, akik nagyszerű tervekkel szolgálnak most is. Tudott dolog, hogy Csehszlová­kia ipara túlméretezett még ma is, amikor nem tud exportálni. Azt javasolják, hogy ezeket az iparvál­lalatokat szüntessék meg és helyel-Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. te térjenek át a mezőgazdaság fej­lesztésére. Ámde elfelejtik, hogy a csehszlovákiai mezőgazdaság a bú­zán kívül minden mezőgazdasági cikket kellő mennyiségben termel és egy ilyen kísérlet a legszeren­csétlenebb következményekkel is járhat. Tiszta sor, hogy a hétszázezer munkanélkülinek nem elég az elő­irányzott hétszázmillió, amelynek fedezete még bizonytalan, mert az állami adók hozadékára és a még bizonytalanabb adóbírságra van felépítve. Még normális viszonyok közt sem lehetséges az ilyen pénz­ügyi megoldás. Az állam bevételei­nek tiz százalékát adja a munka­­nélküliek segítésére. Félő, hogy ez sem lesz elegendő. Komárom, — január 10. Megkezdődött a parlament elő­készítő munkája. Rövid parlamenti szünet után héífőn délután megkezdődött a képviselőház költségvetési bizottságában az 1933. évre szóló álllami költségvetés általá­nos tárgyalása. Egyidejűleg a kormány is megkezdette előkészítő tárgyalásait. A gazdasági miniszterek e héten a ka matláb leszállításának kérdését, vala­mint az állatbehozatali szindikátus léte­sítésének kérdéseit beszélik meg. A gazdasági miniszterek foglalkozni fog­nak a beruházási belső kölcsön kiírá­sára vonatkozó módozatokkal és felté­telekkel és megteszik a szükséges elő­készületeket. A koalíció két legnagyobb pártja, az agrárok és szociáldemokra­ták különböző követeléseket terjeszte­nek elő így a cseh szociáldemokraták a kereskedelmi kapcsolatok mielőbbi rendezését sürgetik és a lakáskérdés­nek végleges megoldását követelik. Az agráriusok legfontosabb kérdésnek tart­ják a költségvetési egyensúly biztosí­tását célzó intézkedéseket és a kartel­­törvény megvalósítását. 1932. év végén 749876 munka­nélküli volt Csehszlovákiában. A szociális gondoskodás miniszté­riuma kiadott statisztikai jelentése sze­rint a munkanélküliek száma ismét emelkedett az év végén Csehszlovákiá­ban. A kimutatás szerint a hivatalos munkaközvetitő hivatalokban 1932. de­cember hó végéig bejelentett munka­­nélküliek száma 749.876-ra emelkedett. A munkanélküliek november havi ki­mutatását összehasonlítva a december hó végén lezárt létszámmal, megálla­pítható hogy november hóban 608.809 munkanélkülit tartottak nyilván és igy december hó végéig 141.067 személlyel szaporodott a munkanélküliek száma. A december végi kimutatás azonban nem foglalja magában a csehszlovák köztársaság területén levő munkanél­küliek tényleges számát, mert több százezer olyan munkanélküli él az or­szágban, aki nem tartozván a munkás­szervezetekbe, nincs is bejelentve a munkaközvetitő hivatalokba. Nem szabad 7 milliárdnál több­nek lenni a költségvetésnek. A képviselőház költségvetési bizott­sága hétfőn megkezdte az 1933 évi állami költségvetés tárgyalását. A költ­ségvetést Remes előadó ismertette, aki beszédében kifejtette, hogy a folyó évj költségvetés 1748 millió koronával ala­csonyabb, mint az 1932. évi és 2400 millióval kevesebb, mint az 1931. évi költségvetés volt. Azonban ez a csök­kentett költségvetés sem felel meg a közgazdaság mai állapotának és a jövő­ben a költségvetésnek nem szabad 7 milliárdnál magasabbnak lenni. Az utóbbi három évben az állami záró­számadások három milliárd deficittel végződtek. Az ilyen deficites gazdálko­dás veszélyezteti a valutát és ezért el­engedhetetlen, hogy a legszigorúbb takarékosság érvényesüljön. Az idei költségvetésnek az az előnye, hogy abban a munkanélküliek részére elő­irányzott 700 milliót és a helyi érdekű vasutak deficitjének fedezésére szolgáló 125 milliót a rendes utón fedezik, mig azelőtt ezeket az összegeket majdnem teljes egészükben hitel operációk utján teremtették elő. Az állami vállalatoknál előforduló veszteség között legérzéke­nyebb az, amely az államvasutak költ­ségvetésében mutatkozik és amely ere­detileg felvett 371 millió koronáról 879 millió koronára növekedett, mig a költ­ségvetésben a törléseket 490 millió ko­ronára szállították le. Az államvasutak deficitje másjélmilliárd koronára tehető és igy a vasút — az előadó véleménye szerint — sokkal nyomasztóbb prob­léma, mint a munkanélküliség. A posta Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton is nagy erőfeszítésekkel tartja fönn az egyensúlyt. Az állami erdők és birto­kok feleslege 1.619.000 korona, ami tekintettel a több mint 2 milliárdot kitevő beruházási tőkére és a milliár­dos forgalomra, igen csekélynek mond­ható. Az adósságszolgálatra 1996 millió koronát irányoztak elő, vagyis 164 mil­lióval kevesebbet, mint az előző évben. Az állami adósságok 1932-ben 419 millióval csökkentek és az állami adós­ság 1933. január l-én valamivel több volt 37.969 millió koronánál. Az elő­adó nézete szerint az egyensúlyba ho­zott költségvetés előfeltétele belföldi kölcsön felvétele, amely elengedhetet­len, ha a szükséges beruházásokat tény­leg meg is akarjuk valósitani. Végül a deviza- és engedélyezési eljárás újjá­szervezését sürgető és egyidejűleg kí­vánatosnak tartja a kamatlág leszállí­tását. Az előadó expozéja után meg­kezdték a vitát. Az 1933 évi költség­­vetésben a szükséglet 8.632,537.770 K-val, a fedezet (bevétel) 8 634,170.060 koronával szerepel. 7 milliárdot tesz ki ez állami adóhátralék. A költségvetési bizottság ülésén a főelőadó foglalkozott az állami adó­hátralékokkal is. Előadása szerint az adójövedelem 1931-ben 861 millió K-val csökkent és az 1932 év első tiz hó­napjának adó- vám- és illetékbevételei 521 millió koronával lettek cseké­lyebbek. Az egyenesadó az egész adó­­jövedelemnek csak 21'3 százalé­kát, a közvetett adó 787 százalékát teszi ki. Megállapította az előadó, hogy az adó- és illetékhátralék 4670 millió koronát tesz ki. Ezen hátralékok azon­ban a valóságban sokkal nagyobbak és az előadó szerint ezek meghaladják a hét milliárd koronát. Ezzel kapcso­latban megjegyezte az előadó, hogy Semmi értelme sincs annak, hogy uj adókat hozzanak be, amikor még a régieket sem tudják behajtani. Az 1932, év története. Irta: Memor. II. Közigazgatás. Nem sok mondanivalónk van róla, mert nem éreztük áldásait az elmúlt esztendőben. Az állampolgársági ügyek nem szünetelnek, akik félszázad óta itt laknak, azok még nem »fémjel­zett« állampolgárok annak ellenére, hogy Slavik volt belügyminiszter szá­mos nyilatkozatában ennek a kér­désnek a »liberális« elintézési mód­jának csinált reklámot. Az országos igazgatásban épen olyan lassú tem­pó uralkodik, mint az elsőfokú járási igazgatásban. Holott igen sürgős ügyek voltak megoldandók a múlt esztendő­ben is, például a munkanélküliséggel kapcsolatos intézkedések, az inségse­­gélyek elosztása. Egyik közeli járás például nem is jelentette be igényét az országos segélyre, amin ne cso­dálkozzunk, mert ebben a járásban nyolc esztendős számadások várnak az elintézésre és az állampolgársági ügyek négy-öt esztendeig tartanak. Az országos képviselőtestület ülé­sein Komárom és környékének köz­­igazgatási, adóügyi, szociális, ipari és földmivelésügyi, kulturális és iskola­ügyeit Jaross Andor (magyar nemzeti párti) és Alapy Gyula dr. (keresztény­szocialista) képviselők szellőztették megfelelő kritika keretében. Járásaink úlügyei alig mutatnak valami válto­zást a múlthoz képest. Mindössze Érsekújvár érdeklődik a kamocsa— érsekujvári útnak kiépítése iránt, a mely télen teljesen járhatatlan. Az érsekujvár—naszvadi vicinális útnak az állami útból való kiágazása Anyala pusztáig javítás alá került. A tél folyamán a komáromi járás területén inségmunkákat írtak ki a járás nagyobb községeiben. Kemény Antal dr.-t Nagymegyer székhellyel állami körorvossá nevezték ki, mig Komáromban a községi állami orvosi teendőket megosztva, annak részben való végzésére Kovács Imre dr. gya­i Y

Next

/
Oldalképek
Tartalom