Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-03-11 / 20. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza ötvennegyedik évfolyam. 20. szám, Szombat, 1933. március 11. KOMAROMI LATOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Alapította: TUBA JÁNOS. Melyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ki, negyed- Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. évre 20 Ké. - Külföldön 120 K5. Rgvesszám ára 1 korona. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLOP ZSIGMOND. Beruházási kölcsön. Komárom, március 10. Az amerikai dollárkrízis időszakában. mely az egész világot érinti, elég rossz időben kerül kiírásra a csehszlovák belső beruházási kölcsön, amelyet mindenki várt. A költségvetésnek kél súlyos tétele a munkanélküliség leküzdése és az államvasutak növekedő deficitje munkára indítja a kormányt, amely munkát a beruházásokban véli feltalálni mintegy szérum gyanánt a munkanélküliség ellen. Időközben azonban alaposan megnőtt ezeknek száma, alegutóbbi kimutatás több mint 900000 munkanélkülit számlált meg, amelyben nincsen belefoglalva a mezőgazdasági munkások munkanélküli állománya. Ezek családtagjaikkal együtt megközelítően négymillió olyan emberi jelentenek, akiknek egyike sem tudja, hogy mit hoz reá a holnap és lesz-e meleg étel az asztalukon. A kormány munkák ölesönnek nevezi a legújabb belföldi kölcsönt, amelyet a legnagyobb valószínűség szerint a bankok, takarékok fognak jegyezni, mint amelyek a legkedvezőbb helyzetben vannak, de jegyezniük kell azérl is, mivel a kormány milliárdos támogatásokat folyósított a közelmúltban is egyes nagybankok szanálására. A nagyiparnak az a része, melyet a krízis nem érintett nagyobb mértékben, szintéin résztvesznek ebben a munkakölcsönben, de a nagyközönség pénzügyi erejét sokkal jobban kikezdte a pénzügyi válság, hogysem vérmesebb reményeket lehetne táplálni a felől, hogy a kölcsönjegyzésben ezek is résztvehetnének nagyobb összegekkel. Az a megközelítően ötvenmilliárdnyi betét, mely a csehszlovákiai bankokban, takarékpénztárakban és szövetkezetekben helyezkedettel a legnagyobb részben hitelek alakjában nyert kihelyezést, jelentékeny része pedig iparvállalatokban fekszik és így nehezen mobilizálható. így tehát az a feltevés, hogy ötmilliárd belső kölcsönt jegyezzenek, vérmesnek mondható. Az egyedüli pénzfelhalmozás a szociális biztosító intézetekben állapítható meg, ahol körülbelül hétmilliárdnyi tőke gyűlt össze, mivel ez az intézel szociális biztosítással egyelőre még nem foglalkozik, hanem kölcsönügyletekkel. Első sorban tehát ennek kell felnyitnia pénzszekrényeit a beruházási kölcsön céljaira. Maga az elgondolás, bogy a munka kölcsönéből közintézmények létesüljenek, igen helyes és elvben senki ez ellen észrevételt nem tehet. Mindazonáltal nagyon résen kell lennie Szlovenszkó képviselőinek, hogy a beruházásokból ide is jusson még pedig megfelelő arányban a pénz forgalmából és ez úgy osztassák el, hogy abból minden vidékre egyformán jusson, még a magyar nyelvterületekre is, mert a magyar munkás ismerve a nacionalisinus álláspontját, kevés reménységgel lehel a munka iránt, ha az nem az ö területén folyik. Az eddigi gyakorlat azt a sajnos tapasztalatot mutatta, hogy a magyar munkástól mindig azt kérdezték első sorban, hogy milyen nyelven tud beszélni és nem azt, hogy érti-e a szakmáját és a dolgát. A mi ulaink a legrosszabbak az Megint meghosszabbítják a lakóvédelmi törvényt. A képviselőház március 14-én ül először össze a tavaszi ülésszakban és a keddi ülésre várják, hogy a beterjesztendő törvényjavaslatok között lesz a lakóvédelmi törvény meghosszabbításáról szóló előterjesztés is, mert az 1932. év október végén lejárt provizórium után márc. végéig hosszabbították meg a törvény hatályát és ez a terminus már igen közel van. A végérvényes lakástörvény megalkotása még mindig késik..Ennek a törvénynek a téli hónapokban való előkészítését megakadályozta az a körülmény, hogy a képviselőház idejét november óta a legutóbbi napokig az állami költségvetés körül folyt tárgyalások vették igénybe, másrészt pedig a mai gazdasági viszonyok sem mutatkoznak alkalmasaknak a lakástörvény végleges reformjára. Ennek következtében technikai, de főképen gazdasági okokból ezúttal sem lehet szó a törvény megváltoztatásáról, hanem egy újabb provizóriumra fognak javaslatot tenni. Mindazonáltal, mint a kormányhoz közel álló lapok Írják, egyes, a régi háztulajdonosok javára történő változtatások kérdésében még nem mondták ki az utolsó szót. Ezidő szerint azonban csak újabb meghosszabbításról lehet szó, 1100 millió koronát jordítanak útépítésre. A munkaügyi minisztérium a tervbevett beruházási kölcsönnel kapcsolatban egy beruházási programot dolgoegész köztársaságban, a mi közegészségügyi szolgálatunk a leghézagosabb, a párkányi járás betegeit például az esztergomi kórházba szállítják át, mert a környéken nincsen kórház, ahol például a súlyos sebesültet ápolás alá vehetnék. A komáromi kikötő építése, a teherpályaudvar kibővítése mind megannyi olyan feladat, melyet meg kell oldani. Komárom kétezer munkanélkülije várja azt a tavaszi napot, mely a munka megkezdését jelenti, számára pedig a nélkülözések megszűnését. Az emberi méltósághoz legméltóbb a munka, amely minden emberben a függetlenség érzését kelti fel, a dolgos kezek tulajdonosainak önérzetét, amelyet a munkanélküliség megaláz és elernyeszt. Azok, akikre ennek a vidéknek a sorsa van bízva ne dugják fejüket a homokba és ne várják a sültgalambot, hanem verekedjenek a munkáért és a munkanélküliekért. zott ki, amelynek egyik része a munkaszerzést szolgálja. Eszerint a kormány az u. n. minimális munkaterv keretében az építkezésekre 47.86 milliót irányozott elő, de ebből az összegből a folyó évben csak 29.7 millió koronát fognak felhasználni. További építkezésekre, amelyeket még a folyó évben szándékoznak megkezdeni, 174.2 millió korona szükséges, ebből 170 milliót a beruházási kölcsönből fognak fedezni. A vizgazdasági építkezési program 36 úgynevezett rentábilis tervből áll, amelyeknek kivitelét szintén ebben az évben akarják megkezdeni és amelyek 440 millió költséggel járnak. A beruházási kölcsönből 107.6 millió koronát akarnak erre a célra fordítani. A beruházási kölcsön legnagyobb részét útépítésre fogják fordítani és erre a célra 1100 millió koronát irányoztak elő. Terv szerint az állami és nem állami utaknak helyreállítását fogják a köztársaság egész területén végrehajtani. Repülőterekre és repülőgépek beszerzésére 88.3 millió korona szükséges, amiből 58.1 milliót a beruházási kölcsönből fedeznek. A hajózás céljaira 90 millió szükséges, erre a beruházási kölcsönből 25.3 milliót fordítanak. A hosszúlejáratú kölcsönöket is törvényhozás útján akarják rendezni. A prágai lapok híradása szerint új pénzügyi törvényt készit elő a kormány. A kormány tanácskozásának legfontosabb tárgyát a munkanélküliekről való gondoskodás újrarendezése, a beruházási „munkakölcsön“ és a földmivelésügyi minisztérium három javaslatának előkészítése képezi, amely kő-POLITIKAI SZEMLE Komárom, — március 10. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton zül kettő már miniszterközi tanácskozás tárgya és pedig a végtehajtási rend kiegészítése és a letéti jegyek. A harmadik törvény pénzügyi jellegű és a hosszúlejáratú kölcsönök rendezésével foglalkozik, tekintettel a parlament által meghozott kamatlábleszállitási törvényre. Ez a törvényjavaslat ezenkívül felöleli az adótartozások kérdését és azokat a rendszabályokat, amelyek az államkincstárra vonatkoznak. Ezt a pénzügyi törvényt a kormány és az összes pénzügyi körök szakemberei, akiket a miniszterelnök a gyakorlati és elméleti emberek sorából keresett ki, behatóan meg fogják tárgyalni. A földhivatal segitőalcciója a válságba tar ült földtgénylő'fért. A földhivatal egy külön osztályt szervez, hogy támogatást nyújtson azoknak, akiknek földet osztottak ki. Ennek az osztálynak az lesz a feladata, hogy az új földigénylőknek gazdasági helyzetét, amelyet a válság súlyosan érintett, különös figyelemmel kisérjék és úgy általánosságban, mint konkrét esetekben megvizsgálják az ő súlyos helyzetüknek okait. A segélyosztálynak beszerzett adatai alapján fog a földhivatal megfelelő rendszabályokat megteremteni, hogy a földigénylők között uralkodó rettenetes válságot a leghatásosabban legyőzze. „Nemzeti Kultúra“ Magyar kisebbségi tudományos szemle — A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet tudományos szakosztályának megbízásából szerkeszti Alapy Gyula. Itt van előttünk egy nyolcvan oldalas tudományos szemle, amelyet elfogódottan s nem minden meghatódottság nélkül forgatunk és amikor irni kell róla, ez az első gondolatunk: vájjon megérti-e a csehszlovákiai magyarság, hogy miről van szó? Felismeri-e a kezdeményezők nemes céljait és szándékait és megteszi-e az uj vállalkozással szemben azt a kötelességét, amelyet a mostani viszonyok között is minden nagyobb megerőltetés nélkül megtehet. Egy folyóirat kopogtat minden magyar ház ajtaján. És ezeket mondja: Minden hangoskodás, minden dobverés nélkül eljöttem hozzátok, misszióm van és ezt a missziót teljesíteni akarom, teljesíteni fogom, ha ti is teljesititek kötelességteket. Nem kérek áldozatot tőletek. Nívós, tartalmas kulturlapot adok, évi 40 koronát kérek ezért a kultúráért. Nem volna kétezer magyar ember, aki ezt a negyven koronát megfizesse? Egy magyar tudományos szemle indult meg arra hivatott szerkesztő vezetésével és elhivatott munkatársak önzetlen közremunkálkodásával.A nemzeti kultúrának egyik leglényegesebb és idáig leginkább elhanyagolt területén történt elhatározó jelentőségű kezdeményezés. A modern tudományos élet problémáit kívánják átadni szakemberek a csehszlovákiai magyarságnak, igy akarják műveltségét emelni, tudását fokozni és őt bekapcsolni a
