Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-12-03 / 95. szám

i Í932. december 3. >KOMÁROMI LAPOK« 3 o d* fS, an olcsón árusítom a ■ női kabátokat,y j hogy önmagát károsítja meg, ha meg nem győződik nálam. I I Kertész «J. Jenő \divatáruháza Komárno, Nádor-u. 25.jg k HM" ~mn^ gjaaBial füü a magyarokat ért sérelmek ellen csak úgy, amint a magyar tömegek helyeslése és éljenci harsantakfel a szlovák követelések támogatásá­ra. Ujvárott azt érezte az ott meg­jelent magyar, szlovák és német párt képviselet, hogy amint ez a három nemzet osztozott évszáza­dok alatt egymásnak bújában és örömében, épen úgy osztozni kí­ván a jövőben is. Nem következeit be semmiféle pártszakadás, amint azt káröröm­mel várták és remélték. A pártélet megerősödött az impozáns felvo­nulás láttára, a Szlovenszkó népe­it összefogó és kihangsúlyozott nagy gondolat hallatára és a párt egysége ilyen erővel még nem dom­borodott ki eddig soha. De jellem­ző az is, hogy amikor a lemondott pártelnöknek, Szüllő Gézának Ró­mából küldött üdvözlő táviratát ol­vasták, a kongresszus percekig tap­solt és éljenzett, amikor a lemon­dott elnök nevét hallotta. Ez a for­ró tüntetés szólott azoknak, akik éket akartak verni a párt testébe és az elnök lemondásából kalan­dos terveket kovácsoltak saját házi használatukra. De szólott ez annak a sok és értékes munkának is, ame­lyet a párt lemondott elnöke az itt élő nemzetek érdekében itthon és a külföldön végzett és a Gond­viselés jóvoltából végezni fog. A meleg tüntetés megismétlődött akkor is, amikor Esterházy János, a prezumtív elnök emelkedett szó­lásra és előadásában kifejtette a jövő munkájának körvonalait és tartalmát .A férfias nyíltság és bá­torság a demokratikus felfogású emberek tulajdonsága, akik póz nélkül, mondanivalójuk belső igaz­ságától és erejétől és nem a felhan­gon tömegek jóvoltából kapják szavaik súlyát és eszméik tovább­­rezgésének emanációját. Ila a si­ker azt jelenti, hogy a gondolatok egységbe záródnak és e nagy ta­lálkozás az öröm hullámain vonul a telkekbe, úgy a szónok sikerét igen nagyra kell értékelnünk. Aki az ünnepi percekben is az állandó munka szükségességét hangsúlyoz­za és annak részese akar lenni, az megérdemli a tömegek bizalmát, mert az eredmények az apró rész­letmunka eredményei gyanánt szok­tak jelentkezni. Minden elhangzott beszéd erre hiteit, erre buzdított politikában, kultúrában és gazdasági téren. Munka nélkül nincs eredmény és a munkában kell ma versenyre kelni az eredményekért. Hogy ez a mai gazdasági pusztulás tragi­kus korszakában mit jelent, arról tanúskodtak a felhangzott pana­szok és a nemzetünk sorait meg­­szaggaló sérelmek. És a sikerte­len rohamot százszor, ezerszer is meg kell újítani fájdalmas áldo­zatok árán is, hogy a győzelem­hez érkezzék el a tömeg. Ezt a harcot Ígérte és vállalta az újvári kongresszus az itt élő őslakosság jobb sorsa érdekében. A szociális terhek emelése ellen Alapy Gyula dr. indítványa az országos képviselőtestület a néppárt és az agrárpárt támogatásával ment keresztül nagy többséggel a szociáldemokraták ellenzésével szemben Alapy dr. beszéde az ipar támogatá­sáról és a magyar kultúra érdekében Komárom, december 2. Szerdán folyt le az országos képvi­selőtestület utolsó (ülése az 1933. évi országos költségvetés ügyében és ez alkalommal bocsátotta szavazás alá az országos elnök a benyújtott in­dítványokat is. Alapy Gyula dr. több indítványt tett, amelyek közül nagy érdeklődést váltott ki a szociális ter­hek tervezett emelése ellen való til­takozás. Ennél az ügynél felszólalt Kormán Mihály lapszerkesztő (szo­ciáldemokrata) az indítvány ellen és annak elutasítását kérte. A szavazás folyamán azonban az indítvány mel­lett szavaztak a néppártiak és az ag­rárok és a magyar pártok; s így az a szociáldemokrata szavazatokkal szem­ben nagy többséggel további tárgyalás céljából az országos választmány elé utasíttatott. Az ipari munkanélküliség. Alapy Gyula dr. nagyobb beszédet mondott a költségvetés ipari fejeze­ténél, amelynek gondolatmenetét az alábbiakban közöljük. Alapy dr. be­szédében kitért a komáromi válságos ipari helyzetre is. Alapy Gyula dr. beszédében kifej­tette, hogy a gazdasági háború leg­több halottja és sebesültje a kisiparo­sok között van. A kisiparnak a pro­­letáriátus mélységeibe való hullása nem csupán egzisztenciák vesztesége, de egy emelkedett kultúrfoknak pusz­tulását jelenti, mivel a kézműiparnak tanultsága és képzettsége nemcsak a szakmájukra szorítkozott, hanem társadalmi értelemben is a kul­túra határozott értékét jelentette. A kisipar helyzetének illusztrálására fölhozza, hogy Komárom 90 cipésze közül csak négy dolgozik ssegéddel. Száz más kisiparos közül csak öt van olyan, aki raktárra is tud dolgozni. A kisiparos elérkezett a munkanélküli munkás életszínvonalára. Sok kisipa ros-család van a városban, akik ház bért fizetni sem képesek, adótartozá saik megfizetéséről beszélni sem hét, de akik ma is hideg szobákban és konyhákban várják a szörnyű telet. Hogyan lehetne segíteni ezen a si ralmas helyzeten? Jelentékeny segí get jelentenének az állami például a katonaság számára, amely nek bakancs-, csizma-, köpeny- és ru haszükséglete állandóan fedezendő Mindez a kereskedelmi és iparkama­rák dolga lenne, ahol kontingentál­hatnák és szétoszthatnák ezeket a munkákat. A szónok kívánja, hogy a Pozsony városa által rendelendő hajó megépítését a komáromi hajógyár kapja meg. Az iparosság szociális hely­zete érdekében szükségessé válik az agg iparo­sokról való gondoskodás, mert szomorú látvány az, ha az évti­zedeken át becsületes és szorgalmas munkát végző kisiparos életének al­konyán az agghajlékba, vágy a sze­gényházba kerül. ^urdoigoGáííGaH éő íU'nyftátíC'Cm konyhaasztalokon- és szQkrényjh’ ken az Eternit a legolcsóbb éí leg­tartósabb védőlap a hő és ked­vesség ellen. Szépen kivitelezett munkákról ké­pek minden Eternit-élátüSitóqál, ~a, közvetlenül nálunk rendelkezésre állának „Eternit", Prag II., Vodickova 20. és Mähr.-SchSnberg. r. Sürgeti az iparostanonciskolák fo­kozottabb fejlesztését és tanonc­­otthonok létesítését, amely az új nemzedéknek önképzését és művelődését biztosítaná. Az általános figyelmet keltett be­széd nagy érdeklődést keltett. A kisebbség kulturális jogairól. — A kultúra feladata talán legfon­tosabb része az országos költségvetés egész felépítésének. így elég lenne hivatkoznom, igen tisztelt barátom, Blanár Béla dr. beszédére, amelyet az általános vita legelején tartott. Ebben rámutatott arra a mostoha bánásmód­ra, amelyet a magyar nemzeti kisebb­ség szenved az országos kölségvttés­­ben, amely nem mutat ki a magyar nemzeti kisebbség kultúrális érdekei­nek támogatására egyetlen fillért sem. | Az országos választmányban, az or-\ szágos önkormányzat kezdete óta, ma-c gam is három esztendeig megfigyelője ' voltam és "láttam, hogyan mérték ki a kisebbségnek kijáró támogatások morzsáit, mert csak morzsák ezek, amelyeket az országos választmány juttat a ma­gyar nemzeti kisebbséghez tartozó kérelmezőknek. Hogy a magyar kultúrát mennyire ér­tékelik ebben a választmányban, az egy-két mondatból világosan kiderül. Míg a SzMKE, amelynek száznál több helyi szervezete működik, 2000 koro­na szubvenciót kapott ebben az évben, addig a Slovenská Liga egynegyed milliót s a tönbi szlovák kultúregye­­sületek százezreket kaptak, amíg ugyanakkor a magyar célok kielégí­tetlenek maradtak. — Pedig a magyar tagok lojálisán működtek közre a szubvenciók meg­állapítása körül. Hiszen emlékszem, hogy 1929 "január havában a kassai szlovák színtársulat igazgatónőjének távirati kérelmére mi is megszavaz­tuk az 50.000 korona szubvenciót, ad­dig mi mennyit kilincseltünk hiába és a vége az lett, hogy az évi 100.000 ko­rona szubvenciót is leszállították. Ez a mérték nem egyenlő, nem igazságos és főleg nem jogos, mert nekünk, kvalifikált kisebbségnek nem méltányosság, hanem a jog szerint járnak ezek a támogatá­sok és minden olyan alkalommal, amikor a válaszmány rajtunk takarékosko­dik, akik számunk és nemzeti vagyo­nunk arányában igen tekintélyes ösz­­szeggel járulunk hozzá az országos be­vételekhez, megsérti a törvényt. Ez a törvény nem más, mint a Saint Ger­maine en Laye-ben kötött szerző­dés, amely a csehszlovák állam alap­törvénye. Ennek 8-ik fejezete biztosít­ja azt a kisebbségi jogot, hogy a kisebbségek minden kultúrális intézményeikben és céljaikban a közteherviselés aránya szerint ré­­szesitendők. Ez a rendelkezés imperativ és igy a többséget kötelezi. Nem hinném, hogy ez az arány úgy viszonylanék, mint egy a kilencszázkilencvenkilenchez, mivel Szlovenszkón a magyar kisebb­ség létszáma egy millió, tehát a szlo­vák nyelvi többséghez képest az arány 33:67. — Sokat kértünk, sokat próbáltunk ebben az ügyben a meggyőződés fegy­vereivel hatni azokra, akik ezt így tartják helyesnek, de eredmény nél­kül, ezért ne csodálkozzanak azon, ha a ma­gyar nemzeti kisebbség ideküldött képviselőit ez a mostoha elbánás belehajtja abba az eljárásba, amely számunkra még egyedül van nyitva, a nemzetek szövet­ségéhez leendő panasz benyújtá­sára. " — A magyar nemzeti kisebbségnek i nincsen egyéb célja, mint az, hogy f kultúráját megvédje az elnemzellenítő | törekvésekkel szemben is. Természe­­| les, hogy mi ki is akarjuk élni azokat a jo­gokat, amelyek bennünket a nem­zetközi szerződés szerint megillet­nek. Mert ezek a kulturális jogok minimumát jelentik és a félreér­tés onnan ered, hogy hatóságok, minisztériumok azt gondolják, hogy ezek a maximumot képvi­selik és innen a törekvés ezek­nek a jogoknak meggyöngítésére. — Ha a periférián is megszívlelnék azt, amit az országos elnök úr olyan objektiven állapított meg a vita fo­lyamán, hogy a magyar kultúra mun­kájában résztvehet olyan tisztviselő is, aki nem tagj a a magyar nemzetiség-, nek, akkor egy csapásra sok bajunk szűnne meg, amelyek ellen küzdenünk kell. — A fejezet tizedik címe alatt elő­irányzott 23,610.000 korona tanítói sze­mélyes pótlékot csak abban az esetben lehetne elfogadnunk, ha az országos és helyi önkormányzati szerveknek befolyásuk lenne az iskolaügyekre. Mindaddig, amig ez meg nem valósul, az országos közigazgatás, mely évi 23 millió koronát ad ki, de az iskola­­kérdésekben szava nincsen, ezt a ki­adást el nem fogadhatjuk. Az önérzetes hangú felszólalás hí­ven fejezte ki a magyar nemzetiségű tartományi képviselők álláspontját. Utána Jaross Andor tart. képvisető mondott nagyszabású beszédet a ma­gyar iskolák szelleméről. . Garantált új hófehér ^ pelyhes, mellesztett Pelyhes és fosztott tollak nagy válasz­tékban. Kérjen mintát! Griinliut Komárno. 683 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom