Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-12-03 / 95. szám
4. óidat .‘KOMÁROMI LAPOK« A munkanélküliek és a szükséget szenvedők támogatására hívja föl a társadalmi segélyakció a város lakosságát városban lévő összes üzlettulajdonosokat, vendéglősöket, kávésokat, boltosokat, hogy a bizottság által részükre kiadott szelvények ellenében a legalább két korona értékű vásárlást vagy fogyasztást eszközlő üzletféltől 10 fillér inségsegélyt szedjenek be, December 1-én megnyílt a népkonyha. 10 filléres inségsegély a népkonyhára. Komárom, december 2. A város képviselőtestülete által életrehívott társadalmi segélyakció a napokban megkezdi működését és mindenekelőtt a város lakosságához fordul kérelemmel, hogy az akciót anyagi helyzetéhez mérten pártfogolja és adományaival eredményessé tegye. Az első téli hónap beköszöntével elérkezett a pillanat, hogy a munnélküliség következtében uralkodó Ínségen és nyomorúságon intenzíven segítsünk és ne zárkózzék el a társadalom az elől, hogy akinek anyagi helyzete megengedi, készséggel működjék közre a súlyos áldozatokkal járó Ínséges idők enyhítése érdekében. A társadalmi segélyakció elnöke, Novotny Richárd kormánytanácsos, járási főnök a következő felhívással fordul Komárom város közönségéhez: »Az általános gazdasági krízis el-Az általános gazdasági krizis el- E tény hatásait már a lakosság szélesebb rétegei is érzik, főképpen azonban a munkanélküli munkásság családjaival egyetemben és általában azok, akik ma segélyre és támogatásra vannak utalva. Nem elegendő ma már egyedül az állam, az ország, a járások és községek törekvő támogatása, szükséges, hogy az egész társadalom — tekintet nélkül bármiféle különbségekre — résztvegyen abban a mentő akcióban, amelyet Komárom városában megindítunk. Komárom város munkanélküli és szükséget szenvedő lakosai, akik önhibájukon kívül jutottak a nagy nyomorba, várják és kérik összes tehetősebb polgártársaik gyors segítségét. Ez akció nevében, amely egyesíti magában városunk legkülönbözőbb rétegeinek képviseletét, fordulok a nyilkat az ott levő panaszkönyvbe írják, amelyek felett a népkonyha-bizottság heti ülésében intézkedik. Ugyancsak a népkonyha-bizottság határoz hetenként mindazok jogosultságáról, akik a népkonyha élelmezésére igényt formálnak és azt bejelentik. A megnyitás napján az étkezés a legnagyobb rendben folyt le, a rendesen kiadagolt, jól elkészített ételeket pompás étvággyal fogyasztották el s nagy megelégedéssel hagyták el az étkezők a konyhát. A társadalmi segélyakció jövő hét elején ülést tart, amelyen az arra önként vállalkozó tagoknak átadják a gyüjtőíveket, hogy még a jövő héten megkezdjék nemes munkájukat a város lakossága körében. Mint értesülünk, igen megszívlelhető indítványt fog a vezetőség a bizottság tagjai elé terjeszteni. Arról van szó, hogy más városok mintájára, társadalmi úton életbeléptetik a filléres inségsegélyt, amelynek vállalására önként kötelezné magát mindenki, aki az üzletekben es nyilvános helyiségekben legalább 2 korona értékű dolgot vásárol vagy fogyaszt. A bizottság felkéri a amellyel hetenként számolnak el az erre kirendelt városi közegnek. Oly csekély ez a segítség, hogy egye Men vásárló vagy f ogyasztó sem tagadhatja meg ennek beszámítását, illetve az üzlettulajdonosok által való beszedését. Viszont a »sok kicsi sokra megy« elvénél fogva remélhető, hogy az akció ezen segélyszerzési módja nagy eredménnyel fog végződni, csak az a fontos, hogy az üzletekben mindenki, úgy a főnök, mint az alkalmazottak át legyenek hatva ennek a mozgalomnak nagy horderejétől és attól a nemes, emberbaráti céltól, amelyet ez az akció képvisel. A társadalmi segélyakció tagjai meg vannak afelől győződve, hogy a komáromi üzlettulajdonosok nem fognak idegenkedni a járási főnöknek ezen elgondolásától, akinek erre vonatkozó kérelmét a legnagyobb készséggel fogják teljesíteni, a vásárló és fogyasztó közönség pedig szívesen fogja meghozni filléres áldozatát a népkonyha javára. Az inségsegélyt természetesen csak a népkonyha működése alatt fogják szedni. A társadalmi segélyakció önzetlen munkáját figyelmébe és támogatásába ajánljuk a várt® nemes gondolkozás u és emberbaráti érzésű közönségének. ERDOS RENEE: ÖRÖK PAPOK 2 kötetben. Ára Ke 40.80 Kapható a SPITZE R-íéle könyvesboltban Komárom. Ugyanott Erdős Renée összes művei beszerezhetők. Részletfizetési kedvezmény! Farkas Márta nagy hegedűhangversenye a Kultúrpalotában vasárnap vánossághoz ama kérelemmel, szíveskedjen mindenki hozzájárulni ahhoz, hogy a városi népkonyha minél előbb megkezdhesse a maga működését. Köszönettel veszünk bármiféle pénzbeli és természetbeni adományt, amely alkalmas arra, hogy legalább részben csökkentse a terjedő Ínséget. Megvagyok győződve arról, hogy ez akcióhoz valóban és szivesen járul hozzá mindenki, akinek ma biztos megélhetése van s aki másrészt tudatában van annak, hogy igen sokan vannak olyanok, akik még a mindennapi kenyerei is nélkülözik s nincs rendes lakhelyük most sem, a fenyegető tél előtt. A városi népkonyhái december 1-én megnyitották a városmajorban épített helyiségekben. A népkonyhában nyolc szakácsnő végzi a főzést és az első napon 650-en kaptak igen Ízletes, leves és főzelékből álló ebédet, amelyhez még fejenként 30 dkg. friss kenyér is járult. A népkonyhán az ellenőrzést a népkonyha-bizottság két tagja végzi, akik felügyelnek a rendre és az étkezés egész ideje alatt a népkonyhában tartózkodnak. A helyiségben nyilvánosan kifüggesztette a város a népkonyha üzemrendjét és az alkalmazottak szolgálati szabályzatát. Az esetleges felmerülő panaszo-Farkas Márta hegedűművésznőnek, a Komáromi Jókai Egyesület rendezésével a Kuiturpalota nagytermében f évi december hó 4-én, (vasárnap) d. u. 6 órakor Németh István László tanár, országos karigazgató zongora kísérete mellett megtartandó hangversenyének műsorismertetése a következő: A művésznő bevezetőül Goldmark Airjét fogja előadni; azt a darabot, amelyet a két hét előtt lezajlott templomi hangversenyen játszott és amely zeneszámmal oly szenzációs sikert aratott, hogy a Jókai Egyesületet sokan arra kérték, hogy hasson oda, hogy ez a darab a 4-iki hangversenyen újból előadassék. A következő műsorszám Csajkovszkijnak, a nagy orosz zeneszerzőnek hatalmas, a hegedűirodalom egyik legnehezebb darabja, a háromtételes hegedűversenye lesz. Ezt a zeneművet, a zene iránti rajongásáról közismert nagjmevű iró, Tolstoj Leo gróf is több ízben meghallgatta és — amint fel van róla jegyezve, hogy amidőn a veszprémi szüieíésü, nehány év előtt elhalt Auer Lipót hegedűművész és a szentpétervári zenekonzervatórium tanárától egy hangverseny folyamán hallotta, igy kiáltott fel: „A tisztán zenekari szerzeményektől eltekintve, soha zenemű nagyobb hatást nem gyakorolt rám, mint Beethovennek hegedű és zongorára szerzett „Kreutzer szonátája“ és Csajkovszkijnak ez az orosz népdaimotivumokon felépített hegedűversenye, mert amikor ez utóbbit hallgatom, magam előtt látom az egész orosz népet annak ezer fájdalmával (2-ik tétel), másrészt szertelen jókedvével, melyet a vodka mértéknélküli élvezete vált ki belőle (3-ik tétel).“ Paganini 150 éves halála emlékének is hódol a művésznő, amikor programjába felvette a nagymester egyik Capric-ének (No. 20,) előadását. De nagy érdeklődésre számíthat Ernest Bloch ó-héber motivumu „Nigun“-ja is, amely szerzemény csak a most elmúlt zenesaison óta ismeretes és hatásosságánál fogva favorizált darabja a hegedűművészeknek, valamint Chopin des dur Nokturnója, melyet Vilhelmi d durba való íransponá!ás mellett irt át hegedűre. Programon van még Kreislernek Beethoven egy témájára szerzett Rondinója és „Schön Rozmaringja egy bájos, tipikusan bécsi keringő, továbbá Rimszky-Rorzakownak „Dongója“ és Schubertnek „Méhe“, mely utóbbi két kis kompozíció abban az illúzióban ringatja a hallgatót, mintha a dongó 1942. december AISLüüGOKOe és a méh ott repkednének az előadói pódiumon. Ennek a hatalmas műsornak az utolsó száma, egy pattogó rövid csárdás Hubaytól. Farkas Mártának vasárnapi hangversenyét igen nagy érdeklődés előzi meg, városunk zeneértő- és művészkedvelő közönsége ad találkozót ezen a délu tánon a Kuiturpalota előadótermében, ahol abszolút művészetben lesz része a megjelenteknek. A kitűnő művésznő olaszországi turnéja előtt Komáromban mutatja be klasszikus műsorát, amely az ő megragadó, pazar előadásában a legtisztább lelki gyönyörűséget nyújtja hallgatóinak. * Jegyek előre válthatók a Spitzerkönyvesbolíban. Az Alsó csalié közi Ármenlesitő Társulat közgyűlése Komárom, — december 2. Az Alsócsallóközi Ármentesitő Társulat november 30-án, szerdán dél előtt tartota meg idei közgyűlését, a tagog élénk látogatottsága mellett. A gyűlést Na&y Nándor elnök vezette s a tanácskozás sima lefolyású volt. Gyalókay Miklós igazgatófőmérnök ismertette a társulat idei munkálatait, amelyeknél állandóan mintegy 3—400 ember kapott alkalmazást s igy a társulat hatékonyan közreműködött a szorongató munkanélküliség enyhítésére. A dunaszerdaheiyi és a komáromi járásban az Alsőcsalióközi Ármentesitő Társulat a legnagyobb munkaadó. Az idén a munkások összesen 85.000 köbméter földet mozgósítottak. Számos csatornát ujraástak, tisztítottak s mentesítettek hatalmas területeket a belvizektől. Ebben a munkában három kotrógép is segédkezett. Az idén különben a száraz év elősegítette a munkálatok preciz lefolyását. A tagdijak késedelmes befolyása azonban itt is problémát ad a Társulatnak, noha az állam ez év elején ötszázezer koronát adott a társulatnak javítási célokra. A közgyűlés elfogadta az igazgató és az elnök javasltait s a költségvetést s a beruházási terveket az eddigi keretekben tartotta meg. Machnyik Andor földmivesiskoiai igazgató javasolta, hogy az állami költségvetés mintájára a Társulat költségvetését is csökkentsék, de Bartal Iván alelnök rámutatott arra, hogy egy ármentesitő társulat költségvetését nem lehet összehasonlítani az állami köitségveiéssel, mivel ebben az esetben mindig csak tényleges szükségletek szerint, évtizedek óta kipróbált kiadásokra szorítkozik a költségvetés s a redukció csak az egyöntetű munka megbontásával lehetséges s az érdekeltség a költségvetésnek kismérvű leszállításával is fontos beruházásoktól esne el.
