Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-08-06 / 61. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Ötvenliarma <1 i 1* évfolyam. 61. szám, ■mBBBBaHHi Szombat, 1933. augusztus 6. KOMABOMI LAPOK POLITIKAI LAP (SESüK??? Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 89 Kö, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 KC. — Külföldön 120 Kö. Egyesszám ára í korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. itimm mwutm^rmmmsaams» i Tűim ér etezés. Komárom, — augusztus 5. Több kormánylap azt adta hírül, hogy a jövő év költségvetési mun­kálatai elkezdődnek és a tervek szerint azt ismét a régi keretek között, tehát lízmilliárd kiadás és bevétellel kívánná a kormány ösz­­szeáüítani. Felesleges munkát vé­geznénk és nyílott ajtókat törnénk be, ha annak bizonyítására vállal­koznánk, hogy ez az állam lakos­ságának mai helyzetében egyszerű­en képtelenség. Megmondjuk mi­ért és mind közismert adatokat so­rolunk fel, amelyekről a legna­gyobb nyilvánosságnak is tudomá­sa van. Az állam félévi külkereskedelmi mérlege 225 millió passzívumot mutatott fel. Ez az összeg nem sok, ha a kivitel és a behozatal nagy végszámait tekintjük. Azonban igen sok ma, amikor ezek a nagy szá­mok a gazdasági autarkiára való törekvés következtében már jelen­tékenyen összezsugorodlak, ami­kor a kivitel nehézségei elé egyre nagyobb akadályok gördülnek, a behozatal ellen pedig a saját érde­kében védekezni kénytelen a kor­mány és rcáfanyalodik az ultima rációra: az árucserére. Mindez azt jelenti, hogy a termelés nem indul­hat meg újból a régi kapacitással, hanem szűk keretek között mozog, tehát a munkáskezek kényszerűen pihenni kénytelenek, szóval a munkanélküliség súlyos tehertétele nyomja az állam közgazdaságát. Áttérve a munkanélküliségre, mint amely az államnak és költség­­vetésének is legnagyobb tehertétele, tudott dolog, hogy az elmúlt félév végén is közel félmillió, 450000 munkást tartottak nyilván, akiknek nem volt munkájuk. Ebben a szám­ban nincsenek benne a szezonmun­kások és napszámosok, akik pe­dig szintén igen nagy számot kép­viselnek és nincsen számításba vé­ve a mezőgazdaság, mely az aratás alkalmával csaknem minden épkéz­láb embert foglalkoztatni tud. Saj­nos, Szlovenszkó egy részében és Ruszinszkó egész területén a ter­mést olyasféle katasztrófa érte, mint a mull esztendőben Délszlo­­venszkót és ennek az lesz a követ­kezménye, hogy igen sok gazdasági munkás ismét kenyér nélkül marad a télre és közellátásra szorul. Az állami költségvetés kiadási té­teleinek felemelése ilyen körülmé­nyek között nemcsak kockázatos dolog lenne, hanem egyenesen a lehetetlenséggel határos feladatok elé állítaná az állam adózó közön­ségét. Az illetékes tényezőknek az­zal kell számolniok, hogy a köz­adók és főleg a sok milliárdos hát­ralékok — közzétett kimutatások szerint több, mint nyolcmilliárd adóhátralék van nyilvántartva — nagy részben elveszetteknek tekint­hetők és behajtásukhoz semmi re­mény sem fűzhető. Ha például a gazdákon és iparosokon, akik a legutóbbi két évben kereset nélkül álltak, vagy a kereskedőkön, akik ennek következtében forgalmuk mélypontjára jutottak, ezeket a hát­ralékokat behajtanák, akkor megint ezer és ezer egzisztencia menne tönkre, aki az adózás szigorának lenne az áldozata. Olyan adókat, amelyek nem foly­hatnak be, merőben téves dolog lenne előirányozni. Az állam köz­gazdaságának egyik legelső szak­értője, Englis, volt pénzügyminisz­ter egyetemi professzor kijelentette, hogy nem szabad új adótípusokat most bevezetni, hanem a költség­­vetés tételeit kell takarékossággal leszállítani. Ha azt az egy tételt vesszük, amely a legnagyobb teher­tétele az állami költségvetésnek, az államvasutakat, amelyek a múlt esztendőben több, mint félmilliárd, 000 millió deficittel záródtak, fel­merül a jogos kívánság ennek az állandó deficilnek a megszüntetésé­re. Ezt pedig csak a feleslegesnek mondott személyzet redukálásával lehet elérni. A teheráru forgalom­nak a minimumra való lecsökkené­­se és a személyforgalom elapadása ezt mindenképen megokolná tenné, de a pártérdek mindig szembeszáll a józan belátással és győzedelmes­kedik a felett. Ilyen nehézségek közepette a költ­ségvetést ismét a régi tízmilliárdos keretekre emelni, a legkockázato­sabb vállalkozás lenne. Arról is meg vagyunk győződve, hogy en­nek elfogadására már a mainmut­­koaliciónak sem lenne meg a több­sége. A költségvetés tegyen hű lük­re az állam gazdasági életének és teherbírásának, tehát vegye figye­lembe a válság szörnyű rombolá­sait minden téren és a takarékos­ság legszélső határait tartsa be, mert csak így lehet realitásával számolnunk. A mai nehéz és súlyos gozdasági viszonyok nem arrava­­lók, hogy kísérleti anyagul szolgál­jon a közleherviselő lakosság egy túlméretezett költségvetés végre­hajtásához. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — augusztus 5. Rendelet a közigazgatás ökono­­mizálö bizottságáról. A törvények és rendeletek tárában most jelent meg a közigazgatás öko­­nomizdló bizottságáról szóló kormány­­rendelet, amely tiz szakaszból áll. A rendelet első pontja szerint a törvény­ben előirt feladatok egységes és rend­szeres keresztülvitele céljából a mi­nisztertanács elnöksége mellett tanács­adó testületként felállítják a közigaz­gatás ökonomizáló bizottságát. A bi­zottság a közigazgatás feladatainak cél­szerű elhatárolásáról és azoknak a leg­takarékosabban leendő elvégzésére ja­vaslatokat készit a kormány számára. A bizottság tagjait a kormány nevezi ki, elnöke a miniszterelnök, helyettese a pénzügyminiszter. A bizottság meg­állapítja a munkaprogramot s külön bizottságokat létesit egyes szakok ré­szére. A bizottság által megállapított ügyviteli rendet a kormánynak jóvá kell hagyni. A bizottság mindenkor to­vábbi szakértőket is bevonhat munká­jába. A rendelet 6-ik pontja szerint az összes hatóságok, bíróságok, intézetek, vállalatok és azok közegei kötelesek minden tekintetben kezére járni a bi­zottságnak, minden felszólításának ha­ladéktalanul megfelelni. A bizottság tagjai abban az esetben, ha állami al­kalmazottak, bizottsági működésükben fel vannak mentve a hivatalos titok­tartás alól, ugyancsak fel vannak mentve azok az állami alkalmazottak is, akiket a bizottság bevon munkájába, A bi­zottság tagjai és a munkába belevont tanácsadók a bizottság tárgyalásait kötelesek titokban tartani, ha ez alól a bizottság elnöke fel nem menti őket. A bizottság, melynek tagjai tiszteletbeli állást foglalnak el, évenként legalább kétszer tesz jelentést a kormánynak. A rendelet a közzététel napján lépett életbe. Slávik helyébe Hodzsa jön belügyminiszternek? A szlovák néppárt hivatalos orgá­numa, a Slovák, hosszabb cikkben fog­lalkozik az agrárpártban észlelhető moz­galmakkal és azt irja, hogy az agrár­párt ellenzéke Udrzal miniszterelnök Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ellen csinál hangulatot a pártban és a párt szlovenszkói szervezetét ebben az irányban sorra járja Stanek, a párt főtitkára. A lap azt irja tovább, hogy Slávik belügyminiszter egyike lesz azoknak, akik elbúcsúznak majd tár­cájától. A kérdés csak az, hogy kit küldenek Slávik helyébe az agráriusok parlamenti klubjának szlovák tagjai közül? Nem mondunk semmi újat — hangoztatja a S'ovák — ha azt állít­juk, hogy az agrárpárti ellenzék Hod­­zsdt akarja visszaültetni valamelyik miniszteri székbe. Hodzsa reaktiválását az agrárpárti ellenzék gondosan elő­készíti, mert számolnak azzal, hogy a szocialisták erősen fognak tiltakozni Hodzsa visszatérése ellen. Beran és Stanek képviselők még egy hónapig tartózkodnak Szlovenszkón és lázasan dolgoznak, mig a kényelmes Udrzal Karlsbádban üdül. Megjelent a benzin- és szesz­keverési törvény végrehajtási ven delete, A csehszlovák törvények és rende­letek gyűjteményének legutóbbi füze­tében három rendelet jelent meg, ame­lyek a benzinkeverési törvénynek, a szeszgazdálkodási törvénynek és a meg­adóztatott szesz eladására vonatkozó törvénynek végrehajtásáról szólnak. — Mind a három rendelet szeptember 1-én lép életbe. Kompenzációs tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között. Budapesti jelentés szerint a magyar földmivelésügyi miniszter a hét elején tanácskozást tartott a Prágából vissza­érkezett magyar delegációval, amely­nek tagjai a Csehszlovákia és Ma­gyarország között folyó kompenzációs ügyekről tárgyaltak Prágában. A föld­mivelésügyi miniszter a magyar kor­mány képviselőinek uj utasításokat adott. A sajtó képviselőinek a földmi­velésügyi miniszter azt a fölvilágosítást adta, hogy a tárgyalások még nem értek véget és hogy egyes kérdések tisztázása céljából azt folytatni fogják. A magyar delegátusok szerdán este utaztak vissza Prágába, hogy a cseh­szlovák kormány delegáltjaival a tár­gyalást folytassák. A magyar könyvek és sajtótermékek behozatala körüli anomáliák. — Ajánljuk az országos hivatal figyelmébe 1 — Komárom, — augusztus 5. Mikor megjelent a belügyminiszter rendelkezése a magyarországi sajtóter­mékek behozataláról, a legitim könyv- és ujságkereskedők megkönnyebbülten lélegzettek fel, mert azt hitték, hogy a könyvek és a megjelölt újságok be­hozatala csakugyan szabaddá vált. En­nek a kereskedelemnek, amely súlyos közterheket visel, súlyosan csalódnia kellett. A belügyminiszter rendelkezése, hogy ezek és ezek a sajtótermékek be­­hozhatók, egyszerűen fikcióvá változott, mert amig az egyes utas egy vagy két példányát szabadon behozhatja az en­gedélyezett újságnak, addig a könyv­­kereskedő már nincsen ebben a hely­zetben, attól a vámnál elveszik az en-

Next

/
Oldalképek
Tartalom