Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-07-30 / 59. szám
2. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1932. julius 30. „Középeurópai tervbábákat nem fogadunk“. Irta: Quidam. Arra a hiteles hírre, hogy Friedrich István volt magyar miniszterelnök stb., Benesnek különös tisztelője, a prágai külügyminisztérium előszobájában várakozott kihallgatásra, de Benes Eduárd aktiv külügyminiszter bokros elfoglaltsága miatt nem állhatott az előkelő idegen rendelkezésére, jónak látnók, ha a külügyminisztérium előszobája előtt való szobában a cimül irt felitratot helyeznék el látható helyen és feltűnően, úgy hogy egészen rövidlátó emberek is meglássák. Ez a harmadik Friedrich-járásnak a pozitív eredménye idáig és egy interjú a Reggel cimü kormánylapban, amelyben Benes nagystílű középeurópai elgondolásait siet a magáévá tenni a budapesti argonauta, aki Zlata Praha vonzókörébe került és attól nem tud szabadulni. Mi úgy tudjuk, hogy van Csehszlovákiának is, meg Magyarországnak is kereskedelmi delegációja, amely a szerződési ügyekben hol Prágában, hol Budapesten tárgyal és azt ‘Jsrolvastuk százszor nyomtatásban, hogy a kereskedelmi szerződés már készen vjn, a valóság pedig az, hogy a kereskedelmi szerződés annyira nincs készen, hogy Friedrich István volt magyar miniszterelnöknek nem kiméivé költséget és fáradtságot Prágába kell utaznia egy kész középeurópai tervvel az aktatáskájában. Mikor először jött Friedrich ur Prágába, akkor felfigyelt rá mindenki, mert egy ellenzéki pártállásu ur sok minden rendkívülit megengedhet magának, mikor harmadszor is megjelenik és a vörös-fehér sajtó hírül adja nagy szenzáció gyanánt, hogy Benessel is tárgyalt, akkor egy pillanatra felnéztek az emberek újságaikból és mosolyogva lapoztak tovább. Így is el lehet intézni embereket, középeurópai politikusokat, akiket a tervbevett miniszter egyéb nagy elfoglaltságára való tekintettel nem fogadhat. A másik nagy politikus és közgazdasági kapacitás, szintén volt miniszter, pláne volt külügyminiszter is Prágához közel nyaral. Csak egy macskaugrásra és kívánatra „házhoz jön,,. Gratz Gusztáv elég eszes ember és van politikai ösztöne is, de csodálatos, hogy nem veszi észre a groteszk helyzetet, amelybe került. Tud-e választ adni Gratz Gusztáv arra, hogy kinek, helyesebben kiknek a nevében beszél. Mert 11 ha csupán középeurópai terv gyártásáról volna szó (Made in Hungary), ez ártatlan mulatság és felnőtt politikusokat ebben a pasziánsz játékban nem illik megzavarni. Dehát ők politikusok is, párt nélkül, közvélemény nélkül, a logika örök törvényei alapján, amelyek ma tudvalevőleg nem érnek egy vashatost sem. így vagyunk ezekkel a nyári politikai szenzációkkal. Az a benyomásunk, hogy a külügyminisztérium is igy van Prágában és azt kell hinnünk, hogy a középeurópai tervbábákra most nem jó idők járnak. Az emberek, különösen, Komárom, — julius 29. Komárom város tanácsa csütörtökön délután Fiilöp Zsigmond helyettes városbiró elnökletével tartott ülésében foglalkozott a szociáldemokrata párt ismert memorandumával. Kár, hogy a járási hivatal nem ismeri ennek a tagadhatatlanul roppant felkészültséggel megirt okmánynak a reávonatkozó tartalmát, amelyet mi is szívesen közölnénk, ha terünk engedné. A járási hivatallal szemben emelt konkrét vádakat azonban annak idején ismertetni fogjuk A memorandum egyébként a járási főnök személyével is foglalkozik és azt is kritikája tárgyává teszi, amely ennek a hivatalnak szociális tevékenységét jellemzi. A városi tanács a szociáldemokrata memorandum egyes pontjaira a következő határozatokat hozta: 1. A városi népkonyha megnyitása ügyében haladéktalanul államsegélyért folyamodik a város, mivel a költségvetési hitel már ki van merülve. 2. Az iskolás gyermekek tejakcióját 10—15 000 korona kereteiben megvalósítja az 1933. évi költségvetés terhére. 3. A munkanélküliekről összeállítandó kataszter elkészítésével Igó Aladár dr. ügyosztályát bízta meg a városi tanács. 4. Ugyancsak Igó Aladár dr. felügyelete alatt fog elkészülni a munkanélküliek közt kiosztott élelmiszerjegyek, városi tűzifa és más természetben nyújtott segélyek nyilvántartása is. 5. A memorandum legfontosabb pontját alkotó tízmilliós kölcsön felvétele ügyében lépéseket tesz a városi tanács. ha külügyminiszterek (aktiv állományban), nagyon el vannak a maguk sok dolgával foglalva és nem érnek rá a fogadatlan prókátorok fogadására. Pedig igen kár, hogy a páneurópai alapokon nyugovó és Európamentő nagy tervek az aktatáskákban maradnak, pedig hallatlanul nagy értéket képviselnek és mégis minden vámhivatal úgy kezeli, mint árumintákat érték nélkül. Tulajdonosaikat pedig nem fogadják a tervgyárakban, amelyek a kereslet hiánya miatt szintén kénytelenek lecsökkenteti üzemmel dolgozni. 6. A rendkívüli városi segélyezésekre vonatkozólag pótköltségvetést kellett volna elkészíteni, amelyben a pótadó emelésével lett volna az előirányzat biztosítva. Mivel azonban a tanács tagjai kizártnak látják a mai városi közterhek emelését, ezt elejtik. 7. A rendkívüli építkezések: közvágóhíd, dohánybeváltó és más áliami munkák ügyében a városi tanácsfeltétlen A Deák Ferenc ucca aszfaltozási munkálatait tavaly ősszel kezdték el, befejezni pedig a beállott tél miatt már nem tudták. Az idén kinyílt a szép tavasz és az időjárás nem akadályozta már, hogy az ucca közepét és másik oldalát is kiaszfaltozzák. Azonban a vállalkozó a munkát nem kezdte meg. E miatt levelezés indult meg a város és a vállalkozó között, aki azt írta, hogy a Slovenska Banka, amelyre engedményezte a vállalkozó cég a várostól járó követelését, ezt nem honorálta, mert tudomása van arról, hogy a város eddig a szociális bizkőzbelép és az illetékes állami hivatali szerveknél megsürgeti ezek kiadását. 8. A városi tanács teljes számmal keresi fel a járási hivatal főnökét s informálni fogja a munkanélküliség viszonyairól és felkéri, hogy a munkanélküliség leküzdésére szolgáló akcióban hivatali súlyának teljes erejével részt vegyen. 9. Ugyancsak a járási hivatal figyelmét fogja felhívni azokra a visszaélésekre, melyek a létminimum alatti munkabérek fizetése révén a munkásokat károsítják 10. A járási hivatalt informálni fogja a tanács a munkanélküliség aggasztó helyzetéről és ennek következményeiről 11. A nyolcórai munkaidőnek szigorú betartását az állami rendőrséggel ellenőrizteti a városi tanács és fegyelmi eljárást kér az ellen, aki e rendelkezéseknek szerezni elmulasztja. 12. A város társadalmából bizottságot alakit a társadalmi segélyezés érdekében. A városi tanács ezen kívül tárgyalta a kereskedelmi testület beadványát, amely rámutat a városi adózó réteg teljes összeroppanására és óva inti a város vezetőségét, hogy a közteherviselőkre újabb terheket ne kényszerítsenek, mert ezt viselni nem képesek. tosító intézetek központjától kölcsönt még nem kapott. Időközben a város elvégeztette a katonai kórház kerítésének a faiazási munkálatait is és most már igazán nem lenne semmi akadálya az aszfaltozás befejezésének, — azonban rezignáltan állapíthatjuk meg, hogy erre nem sok kilátás van. Ugyanis a helyzet úgy áll, hogy a vállalkozó, aki már 300.000 koronát befektetett a munkába, nem szívesen hajlandó további 800.000 korona befektetésére, amikor, sejti, hogy abból egyhamar nem lesz készpénz. A városi tanács csütörtöki ülése fogc^aüóközi halászat történetéhez. A városi tanács határozata a munkanélküliség ügyében beadott memorandumra. A DeákFerencutca aszfaltja A városi tanács felhívja a vállalkozó Menzel cégei, hogya munkái három nap alaíí kezdje meg. Komárom, július 29. szigeti apácáké (a mai Apácaszakállas) és itt keletre elhagyva a tavat, a határ megfelelő jelekkel van ellátva a keleti részen fekvő, náddal bőves Igys nevű tóig, ahol szintén határjeleket emeltek a nádasig és a tó partjáig terjedő föld az érseki nemeseket illeti. Ezek a nemesek négy hold földet a Guren nevű tóval együtt a magukénak mondtak és ezt bizonyították. Végezetül a határjárás Eketh (Ekecs) falut az érseki Zylas falutól határjelekkel választotta el. Felső Zakalus határát is megjárták, ahol a régi határjeltől nyugat felé fordulva és átkelve egy nádas tavon, majd mezőn és egy újabb nádas tavon, azután nyugat felé kocsikázva egy harmadik kis tó mellett haladva a szántóföldeken elérkezik a határ a király folyójáig, a Myller-ig, ahol a hetedik határjelet emelték. Ezzel a határjárás végétért.1 Az 1268. évi nagy diploma újabb kiadása ez a határjárás, mely az abban határozatlan részekre vetít világosságot. A núndori halászat, mint azt látni fogjuk, a legfontosabbak egyike volt. Ennek bizonyítéka az is, hogy 1438-ban Mária királyné az esztergomi érsek kérelmére megparancsolja a komáromi királyi várnagyoknak, hogy a nándori, gadóczi, naszvadi érseki nemesek vizafogó cégéit hatalmasul elfoglalni ne merjék.2 1452-ben Radványi László, Komáromvármegye alispánja bizonyítja, hogy a nándori érseki népeket bizonyos birtokokra nézve Kávái Posár János özvegye javára tilalmazta.3 Tehát nemcsak a toldvári, hanem a nándori népek is szívesen nyúltak a más szénájához. Mint láttuk a nándori érseki birtokok határjárásában, a Vág és a Nyitra folyókban elég tanya volt, ahol cégét és vejszéket állítottak nemcsak az érsek úrnak, de magának a királynak is, hiszen a komáromi vár a király birtokában volt, aki időről időre egyikhívének adományozta, azonban nem ritkán zálog alak-1Esztergom, Primási lt. Hevenessy Gyűjt. Tom. R. No. 6. 2C. D. XI. 141. 3C. D. P. V. 250. jában, amelyre az adományozott főispán és várnagy jelentékeny összeget fizet a király kincstárába. Az is elég érdekes tény, hogy' a mai Lándor puszta — a régi két Nándor falu —, melyet még III. Endre adományozott az esztergomi érseknek1 1291-ben, több, mint hat évszázadon át megtartotta régi gazdáját. Mielőtt áttérnénk a csallóközi halászat legfontosabb részére, a komáromi vártartomány területének viszonyaira, szükséges még a Szent Benedek-Rend felsőcsallóközi birtokaival röviden foglalkozni. Ezek közé tartozott első sorban Dénesd, a mai Dénesdi, melynek birtokát még Favus apát szerzi meg Miklósfia Elek comestől 1258-ban a birtokhoz tartozó dunai szigetekkel és így a halászati jogokkal is.1 2 A határleírás megemlíti a dunai szigetet Dénesd mögött, Dénesfalwa további határai a Posomvth — vagyis a pozsonyi országút —, majd Zemmaryawth, a szentmáriai vagyis somorjai út, ezeken kívül Tarch (ma Tores), Bechke, Kozmafelde, Kisgutor, Zenthmarya (Somorja), Nagygutor, Udvar nők, Semeth és Sylaza határai.3 IV. Béla kedvezni akarván a Rendnek, kiveszi Pozsonymegye joghatósága alól és a földesúri hatalom alá helyezi Dénesd falut, mint az oklevél is írja: Dyemes in Chylloukuz községet.4 A bencés rendnek először a pozsonyi káptalannal gyűlik meg a baja, 1302-ben, amely Ármin pannonhalmi apáttal vitába bocsátkozott a dénesdi kápolna építése miatt,5 mert ebben egyházi hatóságának megsértését látta. Azonban Allegrad, a pápai követ titkára előtt az apát kiegyezik Szerafin pozsonyi préposttal és biztosítja, hogy a misérdi Szent Márton tiszteletére emelt anyatemplom jogai a dénesdi új templom miatt semmi néven nevezendő csorbulást sem szenvednek. 1366-ban Jakab, volt pozsonyi bíró 1C. D. VI. 1. p. 113. 2ÁUO. (Wenzel) VII. 433. 3U. o. 441-443. 4ÁUO. II. 307—308. 5Anjoukori Okm. I. 21—22. fiai, István és Pál e templom és a hozzá tartozó & mansio (kb. 160 hold föld) birtokáért pereskednek, de ítéletre, mely a pannonhalmi rend javára szól, csak 1392. évben kerül a sor.1 A dénesdi jobbágyok 1306-ban a szomszédos gu~ tori nemeseket támadták meg hatalmasul és a rajtaütésnek — sajnos — Jenslin apród személyében halottja is lett.2 Ötven év múlva Szigfrid apát kérelmére új határjárásban állapítják meg a dénesdi birtok határait. Ezek a határok azonban nem voltaic valami nagy biztonságban. 1406-ban a Szerdalielyi-ek törnek a birtokra, pár év múlva pedig a hatalmas György és. Miklós bazini grófok uszítják rájuk szemeli jobbágyaikat. 1420-ban Garai Miklós nádor újabb határt járatni kénytelen. Különösen Péter szenígyörgyi és bazini gróf, országbíró és erdélyi vajda jár elől rossz példával, aki a dénesdi jobbágyokat elfogatja, 1519-ben a dénesdi aratókat visszavereti az ő jobbágyaival a dénesdi szántóföldekről. A nagyurak úgy cselekedtek, mint a senki jószágával. Pedig megy ellenük a panasz seregestül. Sárkány Ambrus (Ákosházi), akinek híres csallóközi kastélyában nem egyszer vendége volt maga a király is, jobbágyaival a szénát rabol tat ja el a. dénesdi földekről 1525-ben, hogyisne, mikor maga Chelley Márton pozsonyi alispán sem átallja a dénesdi, uraság állatait megdézsmálni és erővel elhajtatni a> füvelő gulyából! A nagyurak így élik önző életüket, amikor mármár lehull a sötét kárpit, hogy eltakarja a mohácsi véres áldozatot, melyben életük áldozásával vezekeltek valamennyien az elkövetett bűnökért. Másik dunamelléki birtoka a pannonhalmi bencés, rendnek a Dénesdivel határos Misérd, melyet 1394-ben szerez meg. Azonban itt sem volt sokáig békesség, mert a bazini és szentgyörgvi grófok, Themmel és Péter csakhamar perekkel támadják meg az új birtokost. De 1406-ban mégis birtokba vezetést mond ki Pannonhalmi Rendtört. II. 144—146. Pannonhalmi Rendtört. II. (89. oki.) Anj. Okm. I. 116.
