Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-07-27 / 58. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1952. juiiuá 27. György dr. belügyminiszter felcseréli szerencsés politikai pályáját a diplomata pályával, amire az említett lap szerint sokoldalú nyelvtudása is predesztinálja és egy vezető csehszlovák követség élére kerül. A kormány újjászervezése természetesen nemcsak Slávikra vonatkozik, hanem más miniszterekre is és újból sokat beszélnek arról, hogy Hanysl cseh szociáldemokrata pártvezér is tár-Saját tudósitónktól. Bizony, elég gyakran foglalkozunk ezzel a témával, de hiszen Komáromnak fontos, sőt életbe vágó kérdés, hogy mikor viszik el innét a kerületi bíróságot. Hogy egyszer csak mégis elviszik, az bizonyos, mert hiszen törvény mondja ki, hogy a komáromi törvényszéket, illetve most már kerületi bíróságot Érsekújvárra kell átvinni. Csak most már az a kérdés, hogy7 mikor. Érsekújvár minden követ megmozgat, hogy ezt a kérdést minél gyorsabban megoldják, hiszen ezzel Érsekújvár idegen-, pénz- és ipari-, kereskedelmi forgalma igen meg fog növekedni, hiszen Komáromból nagyon sok bírósági tisztviselő, ügyvéd, azok családjai, hozzátartozói fognak innét Érsekújvárra telepedni. A kerületi bíróságon, az ügyészségen, a vizsgáló bírónál rengeteg embernek van dolga, az mind Érsekújvárra gravitálódna Komárom helyett. A törvényszéki és ügyészségi fogház rabjainak az élelmezése is sokat jelent az élelmezési ipar számára. Nagyon is érthető tehát, hogy Érsekújvár állandóan kilincsel, deputációzik, hogy minél előbb megvalósuljon ez az áthelyezés. Komárom, sajnos, tétlenségre van kárhoztatva, mert az itteni törvényszék áthelyezését törvény mondja ki, törvényes intézkedés ellen nem használ a kilincselés, a deputációba járás. Komárom kénytelen a sors végzésébe beletörődni és várni, hogy' mikor hajtják végre a halálos ítéletet, mert a törvényszék, ügyészség, a vizsgáló bíróság, a törvényszéki és ügyészségi fogház elvitele bizony halálos döfést fog adni Komárom haldokló idegenforgalmának. Az ügyes-bajos emberek ideutazása elmarad, az esküdtszék) tárgyalások idegenforgalmat növelő hatása megszűnik, mert nem itt lesznek az esküdtszéki tárgyalások. Az ügyvédi kar nagyrésze a kerületi bírósági. ügyészségi, vizsgálóbírói karral elköltözik innét és a háztartások száma nagy'on csökkenni fog. Ezt megérzi Komárom kereskedelme és ipara. Komáromnak e kérdésben eddig segítő társa volt a rossz pénzügyi helyzet. Eddig azért húzódott a kérdés Komáromban régóta folynak kisérlelek kereskedelmi iskola vagy ezzel azonos célú tanintézet létesítésére, de az iskolai rendszeres oktatás 1 Kivezetésére vonatkozó kísérletek mellett egy évtizeddel ezelőtt pozitív komoly7 munka indult meg, amely7 társadalmunknak ugyancsak egy' kategóriáját ölelte fel: a munkásságot, az u. n. munkásgimnáziumi tanfolyamaiéit fog vállalni. Mindenesetre a közvéleménynek el kell készülnie az őszi kampány nagy változásaira, amelynél talán a legvégső megoldást, a választást lesz kénytelen a kormány igénybe venni. Ezt látszik igazolni a szociáldemokrata Právo Lídu megállapítása, amely szerint az agrárpárt főtitkársága utasítást adott a vidéki titkárságoknak, hogy tegyék meg a szükséges előkészületeket a választásokra. Komárom, — július 26. megoldása, mert az érsekujvári törvényszéki palota megépítésére nem volt eddig pénz, mert arra 15 millió korona kell és a mai nehéz viszonyok mellett nem is volna okos gazdálkodás 15 milliót beépíteni, amikor itt van a mi szép, modern igazságügyi palotánk. Az adózó polgárság körében is rossz vért szülne ez az intézkedés. Mivel nem kell ahhoz nagy pénzügyi szaktekintélynek lenni, hogy' valaki megjósolja, hogy a mai súlyos gazdasági helyzet máról holnapra nem lesz rózsaszínű, a komáromiak nyugodtan aludtak, hogy a törvényszéket egyenlőre nem viszik el. Egészen a mai napig igy állt a hely'zet. Ma azonban olyan híreket, kaptunk, amelyek alkalmasak arra, hogy' álmainkat megzavarják. Az érsekujvári járási hivatal állandóan felír az oltani igazságügyi palota megépítésének az érdekében, hogy a nagy munkanélküliséget enyhítsék. A járási hivatal most egy' leiratot, kapott az igazságügyi minisztériumtól, amelyben közli a miniszter, hogy az újvári igazságügyi palota építésére csak akkor kerülhet a sor, ha már a pozsonyá, rózsahegyi, ungvári igazságügyi palotákat fölépítették. Eddig miránk, komáromiakra elég kedvező ez a válasz. De itt jön a bökkenő. Ehhez a hírhez az érsekujvári sajtó hozzáfűzi a következőket: »Miután a pozsonyi kerületi bíróság már csaknem készen van s a másik kettőt máris építik, így hát — amennyiben valóban csak ennek a három épületnek az elkészültétől függ az érsekujvári palota sorsa —, ez esetben legkésőbb két év múlva megkezdhetnék az érsekujvári 15 milliós törvény'széki palota építését.« Ezek szerint mindössze kél-három évig maradna itt a törvényszék. Mi azonban azt hisszük, hogy a mostani akadály7, a pénzhiány' még továbbra is ki fogja tolni ennek a kérdésnek a végleges megoldását. val igen értékes kulturális munkát fejtett ki. Hosszú évekig azután szünetelt az eziránvu munka, mig a múlt évben ismét történt nekikezdés a munkásakadémia keretében, ez a kulturmunka azonban megállóit, jórészt azért is, mert a munkásakadémia adhocszerű s nem követ az ismeretterjesztés munkájában bizonyos pedagógiai rendszert, hanem alkalomszerükig rendezi előadásait azokról a kérdésekről, amelyek aktualitásuknál fogva közfigyelmet érdemelnek, illetve egy-egy tárgykörben szórványos és egy-egy előadásra szorított keretben közölt hasznos tudnivalókat. Bizonyos tekintetben rendszert követő intézmény volt e tekintetben a. polgári leányiskola mellett működő u. n. továbbképző, mivel azonban ez főleg a polgári leányiskola 3. osztályát végzett növendékeire s csak egy néhány, ez iskolán kívül álló fiútanulóra szorítkozott, alig volt több, mint. a régi rendszerű polgári iskola 4. osztálya, tehát mintegy kiegészítője a 3 évfolyamra átalakított polgári iskolai oktatásnak. Legutóbb , komoly kísérleteket láttunk egy7 kereskedelmi akadémia szervezésével kapcsolatban. Járásunk tekintélyes kereskedelmi érdekszervezete: a járási kereskedelmi grémium kezdeményezése volt ez, mivel azonban egy rendes és különösen akadémiai fokozatú kereskedelmi iskola felállítása a szükséges kormányengedély'en kívül igen tekintélyes anyagi áldozatokat is követel, ez a kísérlet sem járt eddig sikerrel, legalább is a megvalósítás idejét a jobb gazdasági viszonyok beálltáig ki kellett tolni.. Minden esetre kár, hogy ez a nemes törekvés sikertelenül végződött, kár, mert egy kereskedelmi iskola felállítására azon indokból, hogy fiatalságunk a lateiner pályákról és egyetemi tanulmány'októl a reál-pályák felé is tereitessék, nagy szükség lett volna. De általános magyar kulturszempontok is kívánják, hogy ilyen lipusu iskolánk is legyen, mert e tekintetben a magyarság igen hátrányos helyzetben van a történelmi országokkal szemben. A csehszlovák ifjúság számára 25 kereskedelmi akadémia és 42 kétosztályos kereskedelmi iskola áll rendelkezésre, a német ifjúság is hasonlóan kedvezőbb helyzetben van, mert 9 akadémia és 17 kétosztályos kereskedelmi iskolában végezhetik szaktanulmány'aikat. S ha ez iskolai adatokhoz hozzávesszük, hogy a csehszlovák iskolákban közel 20000 és a német iskolákban közel 8000 tanuló végzi szaktanulmányait, megállapíthatjuk, hogy náluk a szakképzett kereskedői utánpótlás kedvezőbb, mint nálunk. Mivel azonban a kereskedelmi akadémia fokozatú, de a 2 éves rendszerű kereskedelmi oktatásügy terén nem sok kilátásunk van javulásra, kell valamelyes expedienst találni, hogy e téren pótoljuk a hiányokat. De más szempontot is figyelembe kell vennünk. Eddigi, különösen a kereskedelmi akadémiai fokozatú szakiskola létesítésére irányuló törekvéseknél az vitt domináló szerepet, hogy ez iskola létesítése által s illetve ily tipusu iskolában a gimnázium felsőbb osztályaiból kirekedt, vagy egyenesen kereskedelmi pályára készülő fiatalság kvalifikációt kapjon. E törekvésben az iskola létesítésében fáradozók partnert találtak a fiaik sorsáért aggódó szülőkben, akik — jórészt beleélve magukat a regi világba — abban a szent meggyőződésben élnek, hogy a kereskedelmi akadémiai kvalifikáció. tehát ez az érettségi bizonyítvány kenyeret biztosító okmány. A dolgok jó ismeretében ki kell ábrándítani a gondos szülőket. A kereskedelmi akadémiai érettséginek nincsen semmiféle törvénnyel biztosított pozíciója az élet kenyérharcában. Sajnos, de így van. A közigazgatási pályán — bár még sok helyen előírt kvalifikáció nélkül is vannak magasrangú funkcionáriusok —, a jogvégzeltség. tehát az egyetem jogi fakultásának szabályszerű vizsgák abszolválása után nyeri oklevél alapján lehet csak bizonyos tisztviselői kategóriába bejutni, vagy pl. ügyvéd csak ügyvédi vizsga után lehet valaki, orvos csak orvosi oklevél, mérnök csak mérnöki oklevél alapján lehet valaki. Itt léhát azt látjuk, hogy az iskolás tanulmányok és szabályszerűen nyert oklevél — persze a pályázatok scilla és carihdise között s a protekcionizmus tobzódása mellett — biztosítékot nyújt mindenki mással szemben, aki az illető funkcióra kiírt pályázat feltételét képező oklevéllel nem rendelkezik. De tovább megyünk. PL egy vegyeskereskedő, vagy egy szabó, egy Megint kisért a komáromi törvényszék elvitele. Az érsekujváriak őrülnek; mi, komáromiak a nyitraiakkal együtt szomorkodunk. - Az örömbe üröm vegyült. 15 millióba kerülne az érsekujvári igazságügyi palota, itt pedig ingyen áll a rendelkezésre. - Legújabb hírek a kerületi bíróságnak Érsekújvárra való helyezéséről. A kereskedelmi akadémiai kvaliíikáció értéke. Kereskedelmi és ipari továbbképző tanfolyam. Irta: IVÁNFY GÉZA. .«É.K I 1 RT ft- EGYET f ÉS MINDEN EGYÉSB ROVART csizmadia, asztalos ipar önálló üzésére nem kaphat más — egyben érdekvédelmet nyújtó — iparigazolványt, tehát kenyérkereső lehetőséget, csak aki az illető szakmában kitanult, tehát képesítést szerzett. A kereskedelmi iskolai kvalifikáció még arra sem elég, hogy valaki a képesítéshez (ez alatt a tanoncidőf és segédidői kelt érteni) kötött kereskedelmi ipart, pl. f üsze rk e rés kedés l nyithasson. De nézzük csak tovább: a par excellence kereskedelmi akadémiai vagy kereskedelmi iskolai szaktanulmányokat feltételező bank-, hitelintézet, takarékpénztárak, gyári vállalatok és nagy kereskedelmi vállalatok irodái s egyéb kereskedelmi képzettséget kívánó foglalkozásokban iskolás kvalifikációt nem ismernek. Aki kereskedelmi főiskolát végzett, tehát az egyetemivel egyenrangú tudományos képzettséggel rendelkezik, vagy aki csak kereskedelmi akadémiai érettségivel bir, nincsen semmivel sem előnyösebb helyzetben, mint az a 3 polgárit, vagy egynéhány gimnáziumot keservesen legyűrt (avagy abbanmaradt) existencia, aki úgy ahogy írni-olvasni tud, egy kicsit számolni tud, az irógépelés tudományában is jártas, főleg ami az igényeket illeti: lefelé a nemegyszer legegyszerűbb napszámos munkás igényei alá is leszállásban versenyképes minden iskolázott, képzettebb, tehát természetszerűleg normális életigényekkei is rendelkező szakdiplomás. Bizonyos, hogy a mindig ceruzával számoló kereskedelmi vállalatok, gyári, ipari üzemek minél olcsóbb munkaerőt igyekeznek maguk számára szerezni és ezért van az, hogy 150— 200 koronás havi »fizetéssel« már »lehet kapni« munkaerőket! Tudomásom szerint egy jobb háztartásban a cselédek fizetése ennek legalább 3-4- szerese, mert ezek a fix fizetésen kívül legalább ellátást és lakást is kapnak. Ha törvény rendelkeznék oly irányban, hogy a kereskedelmi fő- illetve akadémiai végzettséggel rendelkező egyénék vehetők csak fel bankokban, pénzintézetekben, szövetkezetekben, a kisipart meghaladó terjedelmű kereskedelmi és ipari vállalatokban és üze mekben, ha pl. a közigazgatásban is és az egész vonalon a községi közigazgatástól felfelé az állami legfelsőbb igazgatási ágakban, az állam kereskedelmi jellegű üzemeiben minden olyan tevékenység elvégzésére, amely számvitellel, általában a kereskedelmi szaktudományok körébe eső munkával van összefüggésben, érdekvédelmi szervezetekben, mint ipartársulatok, grémiumok, (elég szomorú kuriózum, hogy a legtöbb helyen még ezek a szakoktatást is hivatalból propagáló szervezetekben sincs kereskedelmi szakkvalifikációhoz kötve a tisztviselői állás), kereskedelmi és iparkamarák, stb., melyekben természetüknél fogva kereskedelem és iparérdekű szakmunka keli, hogy follyék, ha pl. munkásbiztosító intézetekben, ahol ugyancsak a kereskedelmi szaktudományok körébe eső számolási és könyvelési tevékenység dominál, ha oly rendelkezés látna napvilágot, hogy kereskedelmi iparágban tanoncot — tehát tanítandó és tanulni akaró ifjút csak az a kereskedő, tarthat, akinek kereskedelmi szakiskolai képzettsége van, amikor tehát alkalom is adatik arra, hogy a ianonc a tanult
