Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-12-10 / 97. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Bádió-mtsort tartalmazza OtTPnhnrmnilIk évfolyam._______ ______ 97. szAm Szombat, 1933. december ÍO. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, télévre 40 KC, negyed« évre 20 Ké. — Külföldön 120 Kö. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Mélyponton Komárom, december 9. Az állami költségvetés még mindig nein kész, pedig azt még a nyáron elkészítette a pénzügyminisztérium. Azonban a hetes bizottság ceruzája eddig kiszántoit belőle kilencszáz millió koronát, de nem tudott belerakni ugyanennyi bevételt. Január elsejétől minden tisztviselőtől és nyugdíjastól, akinek az illetménye meghaladja a kilencezer koronát, levonnak az állam javára tíz illetve tizenhárom százalékig terjedő összeget. Ez azonban csak egy kis részét fedezi annak a hiánynak, amely a törlésekből állott elő. Az általános pénzügyi helyzet súlyos. A kormány intézkedései azt tanúsítják — a fizetés és nyugdíjleszállítások — hogy az inflációt el akarja minden áron kerülni és a cseh korona nemzetközi értékét kockára tenni nem engedi. A kísérletek illetve javaslatok, amelyekkel a hiányt fedezni akarják, többé kevésbbé ingadoznak és a fogyasztási cikkek újabb megadóztatása a drágaságnak nyitja meg kapuját, amelyet a fogyasztó tömegek érdekében el kell távolítani, főleg a munkanélküliek megvédése céljából. A húsnak, sörnek, a villanykörtéknek megadóztatása igazán nem lenne célszerű, mert az életnívót szállítaná le. Újabb adók behozatala, amikor az adóhátralék meghaladja a nyolcmilliárd koronát, nagyon is problematikusnak látszik. Hiszen a válság egyik oka a túlfeszített adóztatási rendszerben van, mert sok kereseti ágnak adója máris olyan magas, hogy azt teljesíteni a lehetetlenséggel határos. A forgalmi adónak állandó emelése a csökkenést mutató tendencia mellett egyenesen kihívja maga ellen a kritikát. A gazdák jövedelemadójának emelése sőt kivetése is a rossz gazdasági esztendő után visszalökte őket esztendőkre a pénzügyi rendezetlenség útvesztőjébe. Az adópolitika helytelensége és hibái most bosszulják meg magukat, amikor sem végrehajtás, sem árverés nem hozza meg a hátralékok befizetését. A hadmentességi adó, a fejadó, mely mindenkit egyformán sújtana, a jogilletékek sürgős behajtása ,cz mind csak elenyésző csekélység az állami költségvetés szilárdsága szempontjából. Ha a takarékosság csődöt mond, akkor hasztalan az újabb adóknak a kivetése is, mert az adóalany azt már nem bírja el. A forgalmiadó túlfeszítette a teljesítőképesség húrját. Nem adók emelése az, amely meghozza a kívánt eredményt, hanem a fölösleges kiadások kérlelhetlcn törlése. Nem a felesleges autók eladása az, amelynek utján eredményt lehetne elérni, hanem azoknak a kiadásoknak a törlése, amelyekre az államnak nincsen feltétlen szüksége. Annak idején törölték a hadgyakorlatok kiadásait a költségvetésből, amelyen százmilliót takarítottak meg. Most is tessék a külügyi és hadügyi kiadásokból megkeresni a még törölhető tételeket, mert ezekből még sokat lehetne megtakarítani. Ezt írták az állami tisztviselők is memorandumaikba, amikor tiltakoztak fizetéseik leszállítása ellen. Az állam pénzügyei elérték a mélypontot. Jó lenne most elővenni a tartalékokat, amelyekről annak idején a pénzügyminiszterek annyi büszkeséggel szoktak jelentést tenni, de hát azok az idők és elmúltak és talán soha vissza se jönnek. Ha a kisebb bankokat tönkre engedték menni, miért a kivételes elbánás a nagybankokkal szemben? Az, hogy nem a mi betéteink vesztek el ottan, az egészen semmit sem változtat a dolgon. A mélyponton levő költségvetés-Komárotn, — december 9. Drákói szigorúsággal szállítják le az állami alkalmazottak és nyugdíjasok illetményét. A központi hivatalok a hét elején az összes számvevőhivataloknak utasítást küldtek, amelyben a pénzügyminisztérium által kiadott rendelet alapján intézkednek, hogy 1933. év január 1-től kezdve az állami tisztviselők, alkalmazottak és tanitók illetményeit a következőképen kell szabályozni: A tényleges szolgálatban levő állami alkalmazottaknál a fizetésből a következő levonások eszközlendők: 9001 koronától 10.800-ig 3°l0, 10,801-től 12.600-ig 5%, 12.601-töl 14,400-ig 8% és 14.400 koronán felül 10 százalék. Ezenkívül az összes kategóriákban a nyugdijjáradékot 2 százalékkal felemelik. A nyugdíjasoknál a levonás 9001 koronától 12.600 koronáig 5%, 12.601-től 14.400- ig S%, 14.401-től 33.600-ig /O°/0, 33.601-től 49.800-ig 12°/9 és 49.800 koronán felül 15°l0. A fizetési törvény további módosítása kiterjed azokra, akik mellékfoglalkozást űznek. A mellékfoglalkozás ugyanis tilos, ha az ellentétben áll az állam érdekeivel. Ilyen esetekben a nyugdij teljes elvesztése is kimondható. A női alkalmazottakat illetőleg a szolgálatból való önkéntes kilépés már öt évi szolgálat után megtörténhetik. Ilyen esetekban a kilépők nek igazságosnak kell lennie, nem szabad kedvezményeznie senkit és semmiféle társadalmi osztályt, nem szabad a nagyiparnak nemzeti ajándékokat nyújtani és egyes foglalkozási ágakat támogatni. Ez a lecke egyúttal legyen memento azok részére, akik eddig fenhéjázóan kérkedtek az állam támogatásával, míg a polgárság más része kénytelen-kelletlen viselte azok terheit is. Meg is mondjuk, hogy a maradékbirtokról van szó, amelyet elhalmoztak a roskadásig kedvezménnyel. A telepes nem fizetett adót esztendőkön keresztül, amikor a többi földmívesnek a verejtékez pénze vándorolt az adóhivatalokba. Ezeknek az egyenlőtlenségeknek meg kell egyszersmindenkorra szünniök, mert senki sem kívánhatja, az állam sem, hogy mások terheit viseljék azok, akik amúgy is túl vannak terhelve. A közteher akkor érdemli meg ezt az elnevezést, ha az mindenkit aránylagosan terhel. Tehát olyan is legyen az, hogy mindenki igazságot lásson benne és ne kedvezéseket, mert nem olyan időket élünk, hogy az ilyen kedvezéseket a nacionalizmus igénybevegyen a mi bőrünkre. a nyugdíjalap egy évi összegének 15 százalékát kapják végkielégitésképen. Ez a hányad a szolgálati évek számának megfelelően 60 százalékig emelkedhetik. Olyan nyugdíjasoknak, akiknek mellékfoglalkozásuk van, a felével csökkentik nyugdijukat. 1933-ban tizennégy hónapra szállítják le a katonai szolgálatot, A képviselőház véderőbizottságának gyűlésén Bradács nemzetvédelmi miniszter beszédet mondott, amelyben kitért a katonai szolgálat idejének megváltóztatására is. A nemzetvédelmi miniszter erre nézve kijelentette, hogy a tényleges katonai szolgálat ideje leszállításának ügyében az előkészületek folynak és a tizennégy hónapi szolgálat már az 1933. évben besorozott újoncokra nézve fog érvénnyel bírni. Az előkészületek erre nézve folyamatban vannak és a szükséges rendszabályok úgy lesznek keresztülvezetve, hogy azok az 1933. évben bevonuló újoncok szolgálatba lépésekor már készen legyenek. Mihelyt ez a munka döntő stádiumba kerül, a miniszter a végleges döntésről jelentést fog tenni. A tavasszal elbocsátandó, most szolgálatban levő aktiv katonaság leszerelési időpontjának megállapítását arra az időre halasztották el, amikor az 1933. évi katonai költségvetés végleges megállapítása ismeretes lesz. Meg-POLITIKAI SZEMLE Szerkesztősig és kiadóhivatal Nádor-u. 29, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton nyugtatta a miniszter a bizottságot’ hogy a hadsereg a válság és a katonai költségvetés csökkentése ellenére is mindent meg fog kapni, amire szüksége van. Végül kijelentette, hogy a hadsereget demokratikus szellemben épitik ki, a katonáknak emberi és hazavédő jogait féltékenyen megőrzik és e jogoknak megsértését szigorúan megtorolják. 601.438-ra emelkedett a hivata losan nyilvántartott munkanélküliek száma. A szociális népjóléti minisztérium által kiadott statisztikai jelentés szerint a Csehszlovákiában hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma november hó végén 601.438-ra emelkedett. Október havában 533.616 munkanélkülit tartottak nyilván, tehát a szaporodás egy hó alatt 67.822. Ebből a kimutatásból természetesen hiányzanak azok a munkanélküliek, akik nem tartoznak szervezeti központokhoz, de akiknek száma legalább is annyira tehető, mint a hivatalosan kimutatott munkanélkülieké. Az elmúlt évben november hóban 337.654 volt a munkanélküliek száma, mig ugyancsak múlt év októberében 284.201 munkanélkülit tartottak számon. Uj jövedelmi források, azaz uj adók igénybevétele. Most már előtérbe került a kormánynak uj jövedelmi források megnyitására való törekvése, amely a költségvetés kiegyensúlyozására irányul. A kormány tervbevette a hús- és söradóemelését, ez építkezési államsegély regresszióját, a vámok emelését, a munkaadók által fizetendő munkanélküli segélyhez volt hozzájárulás szabályozását, a motoros jármüvek megadóztatását, a benzin adó emelését, a benzin-szeszkeverék árainak fölemelését. Mérlegelés tárgyát képezi a fejadó, valamint a hadmentességi adó, amely már útban is van. Ezenkívül erősebben meg akarják adóztatni a bort, a külföldi alkoholizált bort és adót akarnak kivetni a villanyégők után is. Szabályozni fogják a kiviteli illetékeket, kormányrendelettel emelni akarják a szabadalmi illetékeket. Szóval az eddigi elviselhetetlen adóterhekhez még több uj adót akarnak a közönség vállára rakni. Új belső beruházási kölcsön ? A legionista Národni Osvobozenl c. lap legutóbbi számában cikket irt a költségvetés kiegyensulyozási terveiről és többek között jelenti, hogy a kormány által tervbe vett uj jövedelmi forrásokkal kapcsolatban jelentős helyet foglal el a tervek között egy belső beruházási kölcsön kibocsátása, amelyet a kormány számítása szerint a jövő évben márciusban fognak realizálni. A kölcsön összegét eddig még nem állapították meg, de a hirek szerint arra okvetlenül reá fog kerülni a sor és pedig olyan arányban, mint amilyen arányban a szükséglet mutatkozik.
