Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-11-16 / 90. szám

2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. november 16. I Női és leányka télikabátok óriási választékban Kertész J Jenő áruházában Komárno, Nádor-u. 25 I V Kötött áruk, bőröndök, férfi divatcikkek szin­tén nagy választékban I 408 jesztették elő a parlamentnek, amikor olyan magától értetődő dologról van szó, amely elvégre nem ütközik, sőt nem is ütközhetik akadályokba. A kisantant rzérkarának belgrádi kon feren ciája. A kisantantállamok vezérkari tisztjei konferenciát tartottak Belgrádban, ame­lyen Csehszlovákia részéről Syrovy tábornok, a csehszlovák vezérkar fő-A város vezetősége az egész évben állandóan foglalkozott a munkanélkü­liek ügyével, akiknek súlyos helyze­te különleges feladatok elé állította a várost. A szociális ügyosztály felállí­tása az adminisztráció minél hatható­sabb végrehajtása céljából történt és ez az ügyosztály egész éven át a mun­kanélküliek ügyes-bajos dolgait in­tézte. Az egyáltalában nem enyhülő gaz­dasági válság arra kényszerítette a várost, hogy a bekövetkező téli év­adban fokozolt gondoskodást fejtsen ki a munkanélküliek megsegítésére és már a nyár folyamán foglalkozott a város képviselőtestülete azokkal a fel­adatokkal, amelyek e téren eléje tor­nyosulnak s amelyeknek a város anyagi erejéhez képest való megol­dása elkerülhetetlen. A város kép­viselőtestülete egyik közgyűlésén a kü­lönböző megkeresésekkel foglalkozva, elhatározta, hogy mihelyt annak ideje elérkezik, a népkonyhát megnyitja és ezzel az intézménnyel járó teendők el­látását a népkonyhabizottságra bízta. Ugyanekkor a közgyűlés elhatározta, hogy a munkanélküliség következté­ben beálló nyomor és nélkülözés eny­hítésére irányuló munkában való köz­reműködésre társadalmi akciót indít és ennek keresztülvitelére egy tár­sadalmi bizottságot küldött ki saját kebeléből. A népkonyha bizottság már a múlt A szép Fürdős Julia esetével már foglalkozott lapunk, a Komáromi La­pok. Megírtuk annak idején, hogy Fürdős Julia, egy húszéves csallóközi leány, aki messze földön híres szép­ség volt, gyermekgyilkosságba keve­redett. A falu szépséges leányának ke­zéért sokan pályáztak, de azok kö­zül csak egy állott gazdag ember híré­ben és szegény Julia családja folyton folyvást azt mondogatta a szép leány­nak, ugyan minek mennél szegény le­gényhez, hogy a nyomorúság üssön tanyát a házatokban. Verd ki a szí­nűké vett részt. Ez a konferencia min­den második évben esedékes, amely­nek célja az, hogy a kisantant államok vezérkarának munkáját tökéletesítse és egyöntetűbbé tegye. A konferenciáról kiadott jelentés szerint a kisantant ve­zérkari főnökeinek ezidei konferenciá­ján a leszerelési Konjerencián elfogla­landó együttes álláspontját beszélték meg. napokban tanácskozott és foglalkozott azzal a kataszterrel, amelyet a szo­ciális ügyosztály állított össze a nép­konyha élelmezésére igényüket beje­lentő személyekből és a bizottság tag­jai közül többen jelentkeztek arra, hogy ellenőrzés szempontjából terep­szemlét tartanak az igényibe jelentők lakhelyén, amit végre is hajtottak!. A társadalmi bizottság már szintén több ízben foglalkozott a munkanél­küliek ügyével és november 14-én Csizmazia György városbíró elnöklete mellett megtartott ülésében megtár­gyalta azokat az irányelveket, ame­lyek szerint ez a bizottság munkáját lehetőleg eredménnyel folytathatja s elhatározta, hogy a társadalom min­den rétegének bevonása mellett olyan egyénekkel egészíti ki magát, akiknek összeköttetései révén nagyobb sikert­érhet el a bizottság. Megállapították mindazoknak neveit, akiket a munká­ban való részvételre a bizottság fel­kér és ezeket a november 21-én, hét­főn este 6 órakor a városháza nagy­termében tartandó értekezletre meg­hívja. A bizottság reméli, hogy a város ez igazán emberbaráli munkájában a felkérendő tagok készséggel nyúj­tanak támogatást és meg van arról győződve, hogy senki sem fogja ma­gát kivonni az alól, hogy a társadalom minden rétegét súlyosan érintő mun­kanélküliség rettenetes következmé­nyeinek elviselhetését jó szívvel elő­mozdítani ne törekedjék. Komárom, november 15. vedből a szegény legény iránt érzett szerelmet és menj a módos, gazdag kérőhöz. A szépséges Julia a sok rábeszélés­nek engedett, alaposan kisírta magát és igent mondott a kérőnek, a gaz­dagnak, aki harminc évvel volt idő­sebb nála és testileg, szellemileg el­maradott korcsszerű ember volt. A lakodalom után egy barna legény nagy mulatást rendezett a faluban, amint a nóta mondja: Muzsikálnak a faluban lefüggönyzött ablak alatt, Barna legény muzsikáltál. Húzalja a Fehér fogak: Chlorodont legvígabbat. Harmadnapos menyecs­kének könnytől ázik az orcája. Tö­­rölgeti, mosogatja, hogy az ura meg ne lássa! De hiába huzattá a legény a nótát, Fürdős Júliát nem lehetett az urától eltántorítani és az hűséges, becsületes felesége lett az urának. A szép Fürdős Julia élete a hétköz­napi asság egyhangúságában morzso­lódott volna le, ha nem történt vol­na valami, aminek más asszony örül­ni szokott, de szegény Julia asszony megrettenve vette tudomásul, hogy a gólyamadár bejelentette látogatását Julia asszony nem tett úgy, mint Ma­dách: Ember tragédiája utolsó jele­netében Éva, amikor megmondta pár­jának, hogy anyának érzem óh Ádám magam! Julia asszony éppen az ura előtt őrizte féltve a titkát. Kétségbe volt esve, hogy- a gnómszerű, korcs urától hasonló, testileg, szellemileg fo­gyatékos gyermeke fog születni. A lelki kétségbeesést még növelték az anyagi gondok is, mert kitűnt, hogy az ura gazdagsága csak mondott, mu­tatott volt és a valóságban elég sze­génység várt reájuk. A szép Julia asszony elhatározta, hogy ha élve születik meg a gyerme­ke, azt meggyilkolja, mert inkább gyermekgyilkos lesz, mint hogy még egy olyan nyomorék ember szenved­jen a földön, mint az ura. Másállapotát erősen titkolta és azt titokban tudta tartani még az ura előtt is. A szülés idejére egy elhagyott hely­re, Fejespusztára, egy viskóba vonult és ott szülte meg a gyermekét. A szülés után a kisded szájára tette a kezét, mire a gyermek megfulladt A kisgyerek hulláját egy skatulyába tette és várt, hogy mit csináljon a hullával. Ekkor már néhány szom­széd asszonyt beleavatott a titokba, akiknek tanácsára elásta a gyermek­hullát. így rendben is lett volna a dolog, a férj semmit se tudott erről, és talán örökre feledésbe megy a gyer-A komáromi Szent András főtemp­lomban elhelyezett hadiemlékmű ja­vára — amely szoborcsoportozatnak Berecz Gyula szobrászművész az al­kotója —, az egyházközség nagysza­bású hangversenyt tervezett két héttel ezelőtt, előkelő művészek közreműkö­désével. A hangversenyt közbejött aka­dályok miatt nem lehetett megtartani. A nagyszabásúnak Ígérkező s művé­szi szempontból elsőrangú hangver­seny most vasárnap, 20-án lesz meg-A Yo-Yo sem új! Az újabban népszerű yo-yo játék­nak is megvan a maga múltja. Nem csőd szélén álló spulnigyáros találta ki a primitív, szófogadó korongot, amely engedelmes könnyedséggel len­dül vissza ahhoz, aki eldobja magától. Az athéni múzeumban régi görög vá­zák oldalán látunk olyan rajzokat, amelyek a yo-yo játék ősét ábrázolják. Sőt yo-yo korongok is maradtak ránk mithológiai jelenetekkel díszítve. Később is divatba jött az egyszerű játék. A XVIII. században valóságos yo-yo-őrület volt Európa művelt társa­dalmában, csakhogy akkor bandallore volt e játék neve. »Incselkedő«-nek is mondták s egy ideig a »walesi herceg játéka« néven is szerepelt, mert IV. György király walesi herceg korában nagyon szerette ezt a meglehetősen szellemtelen időtöltést. — Horace Walpole 1790-ben megjelent munká­jában ezt írja a yo-yoról: »Ezt a já­tékot én török eredetűnek tartom, ám­bár neve után ítélve inkább mór. Ugyanis bandalore-nak nevezik.« Az »Oxford Dictionary« olyan bandalore­­ról is tud, amelyben tekercs-rúgó volt s ez okozta, hogy az eldobott kis mekgyilkosság, de a csendőrség köz­ben levelet kapott ugyanazoktól a szomszédasszonyoktól, akik tanácsol­ták néki, hogy hol ássa el a gyermek­­hullát. Ebben a levélben föltárták a szép Julia asszony bűnét. A csendőr­ség kihallgatta az asszonyt, aki nyom­ban nyíltan, becsületesen bevallotta tettét. — Nem akartam, hogy a gyerekem olyan szerencsétlen korcs legyen, mint az uram, inkább gyermekgyilkosságra vetemedtem. A szép Julia asszony esete hasonló a most tárgyalás alatt lévő pardubici esettel, ahol az anya tudtával a nagy­néni megölte a nyomorékká vált gyer­meket. A szép Julia asszony esetével már egyszer foglalkozott a pozsonyi es­küdtszék, de annak verdiktjét meg kellett semmisíteni, mert az esküdtek arra a kérdésre, hogy Fürdős Julia megölte-e a gyermekét, nemmel fe­leltek, holott az asszony beismerte tet­tét. A napokban újra az esküdtek előtt állt a hevesen zokogó szép Julia asz­­szony, aki bevallotta tettét. A szép asszony férje, egy gnómszerű ember azt vallotta, hogy felesége a szom­szédok tanácsára ásta el a hullát. A bizonyítási eljárás befejezése után dr. Prónay, az asszony védője kérte, hogy a kérdések közé vegyek föl azt is, hogy az asszony erős felindulásban követte el a gyermekgyilkosságot. Az esküdtek a védelem álláspontjára he­lyezkedtek és erős felindulásban el­követett emberölés bűntettében mon­dották ki bűnösnek, mire a bíróság egy évi börtönre ítélte a szép Julia asszonyt, de enyhítő körülménynek vette az asszony eddigi büntetlen elő­életét és rettenetes lelkiállapotát és azt a körülményt, hogy a férje igen kedvezően vallott mellette és így a büntetést három évre felfüggesztették. Az asszony nagy megnyugvással vette az urával együtt az ítéletet. Az ügyész háromnapi gondolkodási időt kért. Szegény Fürdős Julia most már nyugodtan élheti tovább egyhangú, szomorú életét. tartva, délután 5 órai kezdettel. Ma­gasnívójú hangversenyszámok kereté­ben fellépnek: Farkas Márta hegedű­­művésznő, Molecz Margit énekművész­nő és Schmidthauer Lajos orgona­művész. A hangverseny iránt nem­csak Komáromban, hanem széles kör­nyékén is hatalmas érdeklődés nyil­vánul meg. Műsort, mely belépőjegyül szolgál, 5. és 3 Ke árban előzőleg a Spitzer­­féle könyvesboltban lehet váltani. korong visszaugrott annak a kezébe, aki eldobta. A ma divatos yo-yo nem ilyen rúgós szerkezetű. Régen az elő­kelő urak és hölgyek finoman csiszolt elefántcsontból készítették a bandalo­­re-t s a legnagyobb művészettel dí­szítették. A kellő pillanatban vissza­rántott yo-yo ismét rátekeredik a zsi­nórra. A francia forradalom idején emigrett volt a neve, mert hasonlított arra az emigránsra, aki minden pil­lanatban kész visszapattanni a régi birtokra. Egy 1862-ből ránk maradt kép azt bizonyítja, hogy a yo-yo mai formája már akkor divatban volt. Természetesen nagyon kell vigyázni a korong kifaragásánál arra, hogy az egyensúlyt eltaláljuk, csak akkor en­gedelmeskedik a kéz rándításának a »hűséges pogácsa«, ha a korong tenge­lye pontosan a közepén van. Mert ha a tengely nem esik teljesen középre, akkor a korong egyik fele nagyobb, illetve súlyosabb' lesz és természe­tesen nem kapunk egyensúlyozott ko­rongot. Mégis csak igaz az a régi közmon­dás, hogy: »Nincs új a nap alatt.« A város akciója a munkanélküliek segítésére. Kibővítik a társadalmi bizottságot. Komárom, november 15. mt\ —— bwbmmmbMI MiBMMMBMMMMWMMMMMMBMBBMMMMMBBMMMBWWMMMMfc Inkább gvermekgvilkos leszek, de a korcs uramtól ne legyen gyermekem! A szép Fürdős Júlia bűne az elhagyott csallóközi pusz­tán. — A pardubici gyermekgyilkosság megismétlődött Csallóközben — Gyilkosság könyörületből. Saját tudósítónktól. Most vasárnap lesz megtartva az elmaradt templomi hangverseny Komáromban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom