Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-11-12 / 89. szám

2. oldal.

»KOMÁROMI LAPOK«

1932. november 12.

á

i

■

Női és leányka

télikabátok

óriási választékban

Kertész J. Jenő

\

y

áruházában

Komárno, Nádor-u. 25.

V

Kötött áruk, bőröndök, férfi divatcikkek szintén nagy választékban

i

408

a félszázalékos tőzsdeadótól,

50 milliót az örökség és ajándékozási illetékek tiz százalékos emelésé által. Kereseti adót akarnak a tisztviselők kirovatni a fo-„ gyasztási és hitelszövetkezetek ellen is a maradékbirtokosok vagyongyarapodási adójából 60 milliót várnak, a hadmentességi adó bevezetését rendeljék el, az adóhátralékosok késedelmi kamatját emeljék fel 10 százalékra, emeljék föl a husadót, a söradót, az autószállitást erősebben adóztassák meg, a postacsekkekre átutalási illetéket vessenek ki és az adóhátralékokat radikálisabban(?) hajtsák be. A memorandum szerint régi adóhátralékokból 345 milliárdot lehetne behajtani.

400 millió koronát törölnek a dologi kiadásokból.

A koalíciós pártok költségvetési bizottsága szerdán tartotta Trapl dr. pénzügyminiszternél első érdemleges tárgyalását a költségvetés ügyében. Ezzel a költségvetési tárgyalások hivatalosan megkezdődtek. A koalíciós bizottságnak az a nézete, hogy az 1933. évi költségvetésben mutatkozó és a miniszterelnök által 1150 millióban megjelölt deficitet csakis az által lehet megszüntetni, ha a költségvetés dologi kiadásait 400 millióval csökkentik, vagyis ilyen összegre rúgó dologi kiadást törölnek a budgetből. A kormány az állami tisztviselők és alkalmazottak fizetésének redukálásából 600 millió

korona megtakarításra számit, a még fentmaradó hiányt, amely 150 milliót tesz ki, új adók kivetésével akarják fedezni. Hogy a dologi kiadások törlése mely exportoknál vihető keresztül, nehéz feladatot képez, amely fölött a költségvetési bizottság fog majd dönteni, ha a koalíciós pártok megegyeznek.

A pénzügyminiszter betiltotta az állami szubvenciókat.

Prágai jelentés szerint a pénzügyminisztérium valamennyi minisztériummal közölte, hogy az állami szubvenciók kiutalását november végéig még egy hónapra betiltotta. Eddig az időpontig nem szabad uj szubvenciókat engedélyezni, sem a már engedélyezett szubvenciókat kifizetni.

Háromhónapos költségvetési provizóriummal kell számolni a jövő év elején.

Az 1933. évi állami költségvetés tárgyalását már megkezdte a koalíció hetes bizottsága, amely egyben a takarékossági intézkedésekkel is foglalkozni fog. A bizottság nemcsak a költségvetés, hanem az állami üzemek költségvetésének összes tételeit is felülviszgálja és a minisztériumok képviselőivel való megállapodás szerint fogja a törléseket eszközölni. A munka nagyon nehézkes és a leggyorsabb tempó mellett is előreláthatólag hosszú időt fog igénybevenni. Hogy meddig fog ez a

munka tartani, megközelítőleg sem lehet megjósolni. De az már most is biztosra vehető, hogy a rendes költségvetés tárgyalására decemberben alig fog sor kerülni és minden jel arra mutat, hogy a kormány kénytelen lesz egy költségvetési provizóriumot benyújtani, amely természetesen nagy vonásokban a rendes költségvetésben végrehajtandó törlésekre is ki fog már terjeszkedni. A provizórium valószínűleg három hónapra fog szólani. A parlament csak újév után kezdi a rendes költségvetést tárgyalni.

Miért nem kezdődik reggel két órakor a telefonszolgálat?

Közbiztonság, közegészségügy, közrend követelik a telefon használatát.

Irta: Egy teíefonelőfizetö.

Komárom, — november 11.

Komárom város, mely a haladásnak annyi kétségtelen jelét adta már az utolsó évtizedben, a legkonzervatívabb módon veszi igénybe a telefon jótékony áldásait, amely e városban világért sem kezdődhetik reggel hét órakor, hanem öregesen bevárja a nyolc órát és csak akkor áll az előfizetők és a nagyközönség szolgálatára.

Vájjon szükséges-e egy modern városban annak az előnyeit kifejteni, hogy milyen szempontok kívánják a telefonszolgálatnak reggel hét órakor való megkezdését? Ugyebár eltekintve a jogos magánérdektől, igen sok minden. Ha például engem az interurbán szolgálatban egy nagyobb város, mint például Bécs, Budapest vagy Beograd felhív reggel egynegyed nyolckor, akkor Komárom nem felel neki, vagy pedig azt a választ adja, hogy legyen szives és várjon egy álló óráig.

De előfordulhat ugyebár reggel hét órakor is akár baleset, amelyet jelenteni kellene a mentőknek vagy a közkórháznak és várni kell nyolc óráig, ezalatt pedig a beteg törött karral vagy lábbal feküdjék az utca sarában vagy a kocsiuton és az elmenekült autónak a rendszámát, melyet megjegyeztem magamnak, egy óra múlva megmondhatom a hídon vagy a vámon levőknek és azok futhatnak utána, amikor a gázoló autó már Nyitra körül jár.

De előfordulhat súlyosabb eset is, mint egy autóelgázolás szerencsés kimenetellel. Példának okáért kigyulladhat egy ház a belvárosban és nem tudom a tüzőrséget telefonon felhívni, hogy a Sugárút 197. számú házában a negyedik emeleten veszedelmes tűz támadt egy női kalapgyárban, ahova sietve kellene megérkezni a tűzoltóknak, mert a lakók már mind füstmérgezésben feküsznek a lépcsőházban.

Avagy nem történhetik-e meg, hogy reggel hét órakor egy nedves természetű komáromi férfi vagy nő, reggelig öntözvén nyelőkéjét, heveny alkoholmérgezés és múló dührohamokban szenved, ami a járókelőkre nézve igen veszélyes is lehet, mert az illető revolverrel hadonász a kezében és az utcán ennek következtében két milimári máris ájultan esett össze, egy suszterinas idegsokkot kapott és egy bátor könyvnyomdász hátulról megközelítve a dühöngő férfiút, a kezéből ki akarván csavarni a revolvert, az elsült a dulakodás közben és a szegény józan ember sebesült meg, mert beteljesült a közmondás, hogy a részeg emberre a jó Isten vigyáz . . .

Íme ezek csak kigondolt példák, de biztos abban a postaigazgatóság, hogy ezek nem történhetnek meg a valóságban? és ekkor ugyebár nem volt meg a lehetőség egy húszezernél több lakosú városban a mentőkért, a rendőrségért és a vámőrséghez, ahova kellene, azonnal telefonozni a legközelebbi állomásról. És előfordulhat az is, hogy a bukaresti, beogradi, budapesti, vagy bécsi ismerősöm nem tud telefonon felhívni, hogy azonnal vásároljak egy köteg Bauxit vagy Szeszfinomitó részvényt, amit ha elmulasztok, százezer korona kár ér. Ez is megtörténhetnék, ha nem élnénk úgy, ahogyan élünk.

Hétórai telefon, sokan várjuk csengető hívásaidat.

Férfi bélelt bőrkeztvfi 27, selyem schölkendő 20, téli sporting 25, gyapjúschal 12, jäger alsónadrág 15, * * i/« hegedű 60—150 ELBERT-nél Nádorucca 19. sz.

25 A csallóközi halászat történetéhez.

visszaállítása iránt.* Sajnos, 1575-ben mindez már a múlté. A várgróf azt állítja, hogy a hajózás és a malmok lármája tették tönkre. Ezen kívül a Duna nagy homokzátonyt rakott le a part mellett és ilyen helyre a viza nem megy. Mindehhez járul még az a körülmény is, hogy a magyar hadinép éjjel-nappal halász. Érdekes dolog, hogy ezekkel a panaszokkal szemben egész mást olvasunk egy 1595-ben kelt jelentésben. Ez is azt írja, hogy Komárom fölött sok a kár. A halászat azonban az év közepéig 400 forintot hozott és sok szép vizát fogtak Újfalunál.

Alsócsallóköz jobb halászóhelyein, mint például Alsó- és Felsőcsicsón a pannonhalmi bencés monostornak szolgálnak a halászok. Azonban 1547 február 15-én Ferdinánd Ugrinovics Vidnek hűséges szolgálataiért Csicsón 16 jobbágytelket adományoz, ami később vitákra adott alkalmat, hogy ehhez az adományhoz lartozott-e halászati jog vagy sem?«1 1557- ben jelentik a kamarának, hogy Csicsó mellett van a »király mezője«, ezen igen jó halászóhely a han, (a mocsaras vizek régi magyar neve) melyet a jobbágyok éppen úgy, mint a Csiliz folyót, harmadában kötelesek halászni.3 A Csiliz folyótnak halászatát a még ottlevő jobbágyok űzik. 1559-ben gyenge az eredmény, mindössze 160 csukái fognak, az elhagyott falvak Vizeiben pedig 38 szép csukát, amelyeket őfelségének küldenek Csehországba (Belláim). A Csiliz folyó! Nagy megyei- környékén a megyeri és szapi jobbágyok kötelesek harmadáért meghalászni. Ebből például 1573-ban igen csekély összeg, 7 forint 33 fillér jut a vártartománynak. 1580 december 29-én Ernő főherceg Hátadért Hate várgrófnak azt írja, hogy a Csiliz halászatát még négy évre megkaphatja évi 14 forintért,* amiből következtethető, hogy az nem sok haszonnal járhatott, A nagymegyeri halászatra vonatkozólag a község urbáriuma 1559-ben emLíji a

*H. Okniánytár. II. 448.

•Hazai Okmánytár. II. 4t9.

•Közös p. ű. levéltár. Hung. 14342 fasc. Hí. o. 14377 fasc.

llészer nevű halastavat, melynek halászata a templomot illeti. 1557-ben. úgy látszik, a komáromi halászok is érdemesnek tartották a megyeri vizeket meghalászni, mert a felsorolt nevek közt komáromiakra ismerünk: Porio Imre, Bódog Lukács. Nagy Simon, Varga Péter, Csehy Pál, Janusthen és Nikloslen Bernaden(?).* Ugyanitt megtaláljuk a bogvai halászok neveit is: Acs Tamás, Bagó Gáspár, Bajcsy Mihály, Fodor János és Boris Bernát személyeiben.

Az ekecsiek, akiknek régi község-pecsétjében hal látható, kiváltságokat élveztek már rég időtől fogva, mint a komáromi vár népei és semmi más szolgálattal nem tartoztak, mint az aszódi clausura (cége) verésével, aminek mesterei voltak. Ezen az alapon minden taksa alól mentesek. Mivel ennek ellenére az ekecsj jobbágyokat mégis háborgatták, ezt a kiváltságukat Ferdinánd 1550 április 13. és később 1551 május 12-én ismét megerősíti.* 1557-ben megint panaszkodnak az ekecsiek a várgróf ellen a királynál. A kiküldött biztosok megvizsgálják a panaszt és azt jelentik a királynak, hogy kiváltságaikat meg kell erősíteni Régen a vejsze-veréshez mestert is adott a várbirtok, most azonban ezt megszüntette. Ezért az ekecsiek a hal felét kőyetelik. Legcélszerűbb, jelentik a biztosok, ha a várbirtok egy arch-mestert tart; aki egy posztóból való rokkot kap ezért a szolgálatáért.8 A nagyszombati apácák (a nyulakszigetiek jogutódai). 1576. évben pert indítottak az ekecsiek ellen Szárcsaölved és a Foló nevű vizek birtokáért.4 A Zalánk- vagy Zalonta-Szakállas később Apáca-Szakállas halászata felől a Sebesnezy, Sebesvez nevű halászóhely az, apácáké lett még 1261-ben,5 'Sebesér nevű vizet az 1268. évi nagy diploma is említ, melyben Komárom várának tartománya van leírva.

Megyercsen, 1567-ben a várgrófi számadás a Búim*U. o. 15416 fasQ.

*U: o. 14336 fasc.

•U. o. Hung. 14342 fasc. Mfevenesi. III. 224 -235, 5AU (Wenzel/ XI. 673,-;

nevű halászóvíz hasznáról számol be. amely a várnak 1 forint 22 fillért hozott.

Az Ekeccsel határos Nvárasd községben Mérey Mihály a Kis Dunán vizafogó vejszét állított fél. Valami jóakarója ezt nem késett bejelenteni az udvari kamarának és erre Ferdinand 1557. szeptember 8-án rendeletet küld Paksy János komáromi főkapitány- és főispánnak, valamint Németh János provizornak, hogy ezt vizsgálják meg. Merev Mihály földet kapott Aszódnál és itt volt a vizafogója is. Ha nem viszi el, rontasd szét, rendeli a király. A kiküldött biztosok októberben jelentik a királynak, hogy« ez a vizafogó őfelségének semmi kárt sem okoz.1 Mérey jóakarója senki más nem volt, mint Hans Tatzger komáromi Burggraf, aki erről Pozsonyból tesz jelentést a kamarának.» Nem igen vették jónéven, ha valaki a királyi halászatba belekontárkodik. Nyárasd község azonbán Szent György várának tartományához tartozott és vizafogója 1571-ben 380 forint hasznot hozott.3

Szent György« várához tartoztak még a Eelső- Csallóközben Nyárasdon kívül: Vámosujfalü, K’ütth, Felislál (vizahalászattal); Lakpaka (vizahalászattál), Eberhard és Tőkés szigeL: Béke, Csütörtök, Mrtérd. Tarcz (Tores), Zemeth, Ptuk (Dunahidas), és Fél községek, az 1575. évi összeírás szerint.4 Vámosf^lunáL említi a féli kis vizafogót es az uzaméri vizafogót, amely azonban felében Sintavárához tartozik és Nyárasd nagy vizafogóját.! Vámosfalutiál a Duna kétfelé ágazik és az uzaméri vizafogó jó halászóhély, de feléken Szentgyörgy várbirtokához tartózik. Ilidaskürtnél van -a 'Malomsziget nevűi jó, halászóhély^ melyet Salm gróf Hajas Jánosnak adott. Ez a hely is Szent- György váráé. A leírttá]iák a vizáhalászat alkalmává1. Szentgyörgy *várának- megfizetik rendes haszonbérükét. fTőkés ^sziget igen” tjói gyümölcsös 'és hdlászóhdiy!',is, mgly'Szintén Szentgyörgy várának birtoka. Fél falu

’Országok Levéltár, Budapest. Lymbűs. Hí. 8.

•Közös p. ü. levéltár. Béés. Húng; 14312'fasc.

»U. o. 14366 iaíic:

i 4Ua 0.14366-faié. .: .