Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-11-12 / 89. szám

2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. november 12. á i ■ Női és leányka télikabátok óriási választékban Kertész J. Jenő \ y áruházában Komárno, Nádor-u. 25. V Kötött áruk, bőröndök, férfi divatcikkek szin­tén nagy választékban i 408 a félszázalékos tőzsdeadótól, 50 milliót az örökség és ajándékozási illetékek tiz százalékos emelésé által. Kereseti adót akarnak a tisztviselők kirovatni a fo-„ gyasztási és hitelszövetkezetek ellen is a maradékbirtokosok vagyon­gyarapodási adójából 60 milliót várnak, a hadmentességi adó bevezetését ren­deljék el, az adóhátralékosok kése­delmi kamatját emeljék fel 10 száza­lékra, emeljék föl a husadót, a sör­adót, az autószállitást erősebben adóz­tassák meg, a postacsekkekre átutalási illetéket vessenek ki és az adóhátralé­kokat radikálisabban(?) hajtsák be. A memorandum szerint régi adóhátra­lékokból 345 milliárdot lehetne be­hajtani. 400 millió koronát törölnek a dologi kiadásokból. A koalíciós pártok költségvetési bi­zottsága szerdán tartotta Trapl dr. pénzügyminiszternél első érdemleges tárgyalását a költségvetés ügyében. Ezzel a költségvetési tárgyalások hiva­talosan megkezdődtek. A koalíciós bi­zottságnak az a nézete, hogy az 1933. évi költségvetésben mutatkozó és a miniszterelnök által 1150 millióban megjelölt deficitet csakis az által lehet megszüntetni, ha a költségvetés dologi kiadásait 400 millióval csökkentik, vagyis ilyen összegre rúgó dologi ki­adást törölnek a budgetből. A kormány az állami tisztviselők és alkalmazottak fizetésének redukálásából 600 millió korona megtakarításra számit, a még fentmaradó hiányt, amely 150 milliót tesz ki, új adók kivetésével akarják fedezni. Hogy a dologi kiadások tör­lése mely exportoknál vihető keresz­tül, nehéz feladatot képez, amely fölött a költségvetési bizottság fog majd dönteni, ha a koalíciós pártok meg­egyeznek. A pénzügyminiszter betiltotta az állami szubvenciókat. Prágai jelentés szerint a pénzügy­minisztérium valamennyi minisztérium­mal közölte, hogy az állami szubven­ciók kiutalását november végéig még egy hónapra betiltotta. Eddig az idő­pontig nem szabad uj szubvenciókat engedélyezni, sem a már engedélyezett szubvenciókat kifizetni. Háromhónapos költségvetési provizóriummal kell számolni a jövő év elején. Az 1933. évi állami költségvetés tár­gyalását már megkezdte a koalíció he­tes bizottsága, amely egyben a taka­rékossági intézkedésekkel is foglalkozni fog. A bizottság nemcsak a költségve­tés, hanem az állami üzemek költség­­vetésének összes tételeit is felülvisz­­gálja és a minisztériumok képviselőivel való megállapodás szerint fogja a tör­léseket eszközölni. A munka nagyon nehézkes és a leggyorsabb tempó mel­lett is előreláthatólag hosszú időt fog igénybevenni. Hogy meddig fog ez a munka tartani, megközelítőleg sem le­het megjósolni. De az már most is biztosra vehető, hogy a rendes költ­ségvetés tárgyalására decemberben alig fog sor kerülni és minden jel arra mutat, hogy a kormány kénytelen lesz egy költségvetési provizóriumot be­nyújtani, amely természetesen nagy vonásokban a rendes költségvetésben végrehajtandó törlésekre is ki fog már terjeszkedni. A provizórium valószínű­leg három hónapra fog szólani. A parlament csak újév után kezdi a ren­des költségvetést tárgyalni. Miért nem kezdődik reggel két órakor a telefonszolgálat? Közbiztonság, közegészségügy, közrend követelik a telefon használatát. Irta: Egy teíefonelőfizetö. Komárom, — november 11. Komárom város, mely a haladásnak annyi kétségtelen jelét adta már az utolsó évtizedben, a legkonzervatívabb módon veszi igénybe a telefon jóté­kony áldásait, amely e városban vilá­gért sem kezdődhetik reggel hét óra­kor, hanem öregesen bevárja a nyolc órát és csak akkor áll az előfizetők és a nagyközönség szolgálatára. Vájjon szükséges-e egy modern vá­rosban annak az előnyeit kifejteni, hogy milyen szempontok kívánják a telefon­­szolgálatnak reggel hét órakor való megkezdését? Ugyebár eltekintve a jogos magánérdektől, igen sok minden. Ha például engem az interurbán szol­gálatban egy nagyobb város, mint pél­dául Bécs, Budapest vagy Beograd felhív reggel egynegyed nyolckor, ak­kor Komárom nem felel neki, vagy pedig azt a választ adja, hogy legyen szives és várjon egy álló óráig. De előfordulhat ugyebár reggel hét órakor is akár baleset, amelyet jelen­teni kellene a mentőknek vagy a köz­­kórháznak és várni kell nyolc óráig, ezalatt pedig a beteg törött karral vagy lábbal feküdjék az utca sarában vagy a kocsiuton és az elmenekült autónak a rendszámát, melyet megjegyeztem magamnak, egy óra múlva megmond­hatom a hídon vagy a vámon levők­nek és azok futhatnak utána, amikor a gázoló autó már Nyitra körül jár. De előfordulhat súlyosabb eset is, mint egy autóelgázolás szerencsés ki­menetellel. Példának okáért kigyullad­hat egy ház a belvárosban és nem tudom a tüzőrséget telefonon felhívni, hogy a Sugárút 197. számú házában a negyedik emeleten veszedelmes tűz tá­madt egy női kalapgyárban, ahova sietve kellene megérkezni a tűzoltók­nak, mert a lakók már mind füstmér­gezésben feküsznek a lépcsőházban. Avagy nem történhetik-e meg, hogy reggel hét órakor egy nedves termé­szetű komáromi férfi vagy nő, reggelig öntözvén nyelőkéjét, heveny alkohol­mérgezés és múló dührohamokban szenved, ami a járókelőkre nézve igen veszélyes is lehet, mert az illető revol­verrel hadonász a kezében és az utcán ennek következtében két milimári már­is ájultan esett össze, egy suszterinas idegsokkot kapott és egy bátor könyv­­nyomdász hátulról megközelítve a dü­höngő férfiút, a kezéből ki akarván csavarni a revolvert, az elsült a dula­kodás közben és a szegény józan em­ber sebesült meg, mert beteljesült a közmondás, hogy a részeg emberre a jó Isten vigyáz . . . Íme ezek csak kigondolt példák, de biztos abban a postaigazgatóság, hogy ezek nem történhetnek meg a valóság­ban? és ekkor ugyebár nem volt meg a lehetőség egy húszezernél több lakosú városban a mentőkért, a rendőrségért és a vámőrséghez, ahova kellene, azon­nal telefonozni a legközelebbi állomás­ról. És előfordulhat az is, hogy a bu­karesti, beogradi, budapesti, vagy bécsi ismerősöm nem tud telefonon felhívni, hogy azonnal vásároljak egy köteg Bauxit vagy Szeszfinomitó részvényt, amit ha elmulasztok, százezer korona kár ér. Ez is megtörténhetnék, ha nem élnénk úgy, ahogyan élünk. Hétórai telefon, sokan várjuk csen­gető hívásaidat. Férfi bélelt bőrkeztvfi 27, selyem schölkendő 20, téli sporting 25, gyapjúschal 12, jäger alsónadrág 15, * * i/« hege­dű 60—150 ELBERT-nél Nádor­­ucca 19. sz. 25 A csallóközi halászat történetéhez. visszaállítása iránt.* Sajnos, 1575-ben mindez már a múlté. A várgróf azt állítja, hogy a hajózás és a malmok lármája tették tönkre. Ezen kívül a Duna nagy homokzátonyt rakott le a part mellett és ilyen helyre a viza nem megy. Mindehhez járul még az a körülmény is, hogy a magyar hadinép éjjel-nappal halász. Érdekes dolog, hogy ezekkel a panaszokkal szemben egész mást olvasunk egy 1595-ben kelt je­lentésben. Ez is azt írja, hogy Komárom fölött sok a kár. A halászat azonban az év közepéig 400 forin­tot hozott és sok szép vizát fogtak Újfalunál. Alsócsallóköz jobb halászóhelyein, mint például Alsó- és Felsőcsicsón a pannonhalmi bencés monos­tornak szolgálnak a halászok. Azonban 1547 február 15-én Ferdinánd Ugrinovics Vidnek hűséges szolgá­lataiért Csicsón 16 jobbágytelket adományoz, ami később vitákra adott alkalmat, hogy ehhez az ado­mányhoz lartozott-e halászati jog vagy sem?«1 1557- ben jelentik a kamarának, hogy Csicsó mellett van a »király mezője«, ezen igen jó halászóhely a han, (a mocsaras vizek régi magyar neve) melyet a jobbá­gyok éppen úgy, mint a Csiliz folyót, harmadában kötelesek halászni.3 A Csiliz folyótnak halászatát a még ottlevő jobbágyok űzik. 1559-ben gyenge az ered­mény, mindössze 160 csukái fognak, az elhagyott fal­vak Vizeiben pedig 38 szép csukát, amelyeket őfelségé­nek küldenek Csehországba (Belláim). A Csiliz folyó! Nagy megyei- környékén a megyeri és szapi jobbágyok kötelesek harmadáért meghalászni. Ebből például 1573-ban igen csekély összeg, 7 forint 33 fillér jut a vártartománynak. 1580 december 29-én Ernő fő­herceg Hátadért Hate várgrófnak azt írja, hogy a Csiliz halászatát még négy évre megkaphatja évi 14 forintért,* amiből következtethető, hogy az nem sok haszonnal járhatott, A nagymegyeri halászatra vo­natkozólag a község urbáriuma 1559-ben emLíji a *H. Okniánytár. II. 448. •Hazai Okmánytár. II. 4t9. •Közös p. ű. levéltár. Hung. 14342 fasc. Hí. o. 14377 fasc. llészer nevű halastavat, melynek halászata a tem­plomot illeti. 1557-ben. úgy látszik, a komáromi ha­lászok is érdemesnek tartották a megyeri vizeket meg­halászni, mert a felsorolt nevek közt komáromiakra ismerünk: Porio Imre, Bódog Lukács. Nagy Simon, Varga Péter, Csehy Pál, Janusthen és Nikloslen Ber­­naden(?).* Ugyanitt megtaláljuk a bogvai halászok ne­veit is: Acs Tamás, Bagó Gáspár, Bajcsy Mihály, Fo­dor János és Boris Bernát személyeiben. Az ekecsiek, akiknek régi község-pecsétjében hal látható, kiváltságokat élveztek már rég időtől fogva, mint a komáromi vár népei és semmi más szolgálattal nem tartoztak, mint az aszódi clausura (cége) veré­sével, aminek mesterei voltak. Ezen az alapon minden taksa alól mentesek. Mivel ennek ellenére az ekecsj jobbágyokat mégis háborgatták, ezt a kiváltságukat Ferdinánd 1550 április 13. és később 1551 május 12-én ismét megerősíti.* 1557-ben megint panaszkod­nak az ekecsiek a várgróf ellen a királynál. A kikül­dött biztosok megvizsgálják a panaszt és azt jelentik a királynak, hogy kiváltságaikat meg kell erősíteni Régen a vejsze-veréshez mestert is adott a várbirtok, most azonban ezt megszüntette. Ezért az ekecsiek a hal felét kőyetelik. Legcélszerűbb, jelentik a biztosok, ha a várbirtok egy arch-mestert tart; aki egy posztó­ból való rokkot kap ezért a szolgálatáért.8 A nagy­­szombati apácák (a nyulakszigetiek jogutódai). 1576. évben pert indítottak az ekecsiek ellen Szárcsaölved és a Foló nevű vizek birtokáért.4 A Zalánk- vagy Zalonta-Szakállas később Apáca-Szakállas halászata felől a Sebesnezy, Sebesvez nevű halászóhely az, apá­cáké lett még 1261-ben,5 'Sebesér nevű vizet az 1268. évi nagy diploma is említ, melyben Komárom várá­nak tartománya van leírva. Megyercsen, 1567-ben a várgrófi számadás a Búim­*U. o. 15416 fasQ. *U: o. 14336 fasc. •U. o. Hung. 14342 fasc. Mfevenesi. III. 224 -235, 5AU (Wenzel/ XI. 673,-; nevű halászóvíz hasznáról számol be. amely a vár­nak 1 forint 22 fillért hozott. Az Ekeccsel határos Nvárasd községben Mérey Mihály a Kis Dunán vizafogó vejszét állított fél. Valami jóakarója ezt nem késett bejelenteni az udvari kamarának és erre Ferdinand 1557. szeptember 8-án rendeletet küld Paksy János komáromi főkapitány- és főispánnak, valamint Németh János provizornak, hogy ezt vizsgálják meg. Merev Mihály földet kapott Aszódnál és itt volt a vizafogója is. Ha nem viszi el, rontasd szét, rendeli a király. A kiküldött biztosok októberben jelentik a királynak, hogy« ez a vizafogó őfelségének semmi kárt sem okoz.1 Mérey jóakarója senki más nem volt, mint Hans Tatzger komáromi Burggraf, aki erről Pozsonyból tesz jelentést a kama­rának.» Nem igen vették jónéven, ha valaki a királyi halászatba belekontárkodik. Nyárasd község azonbán Szent György várának tartományához tartozott és viza­fogója 1571-ben 380 forint hasznot hozott.3 Szent György« várához tartoztak még a Eelső- Csallóközben Nyárasdon kívül: Vámosujfalü, K’ütth, Felislál (vizahalászattal); Lakpaka (vizahalászattál), Eberhard és Tőkés szigeL: Béke, Csütörtök, Mrtérd. Tarcz (Tores), Zemeth, Ptuk (Dunahidas), és Fél községek, az 1575. évi összeírás szerint.4 Vámosf^lu­­náL említi a féli kis vizafogót es az uzaméri vizafogót, amely azonban felében Sintavárához tartozik és Nyá­rasd nagy vizafogóját.! Vámosfalutiál a Duna kétfelé ágazik és az uzaméri vizafogó jó halászóhély, de feléken Szentgyörgy várbirtokához tartózik. Ilidaskürt­­nél van -a 'Malomsziget nevűi jó, halászóhély^ melyet Salm gróf Hajas Jánosnak adott. Ez a hely is Szent- György váráé. A leírttá]iák a vizáhalászat alkalmává1. Szentgyörgy *várának- megfizetik rendes haszonbérükét. fTőkés ^sziget igen” tjói gyümölcsös 'és hdlászóhdiy!',is, mgly'Szintén Szentgyörgy várának birtoka. Fél falu ’Országok Levéltár, Budapest. Lymbűs. Hí. 8. •Közös p. ü. levéltár. Béés. Húng; 14312'fasc. »U. o. 14366 iaíic: i 4Ua 0.14366-faié. .: .

Next

/
Oldalképek
Tartalom