Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-11-09 / 88. szám
88. szám. Öt ven liar mii dili évfolyam. Szerda, 1932. november 9. POL IKAI LAP UM Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 borona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÍ1LÖP ZSIGMOND. szerdán és szombaton A legújabb leszerelési terv. Komárom., november 8. A derék franciák, akik biztonságukat a legbiztonságosabbnak szerelnék tudni, most újabb leszerelési tervvel kólinlják fejbe Európa ifjait és véneit. Eddigi terveik csak olyan leszereléseket ismernek, amelyeket más nemzetek végeznek, mig a franciáknak különleges biztonságuk érdekében csak további felszerelések engedélyezhetők. Ámde amikor Németország rálépett a francia tyúkszemre a nemzetek egyenjogúságának kérdésével és a tyúkszem tulajdonosa hevesen felkiáltott, hogy Biztonság!, a németek tisztában voltak a tyúkszemek természetrajzával és tudták, hogy az egyenjogúság nem várat magára sokáig, mert aki nem érzi magát és lelkiismcretét biztonságban, annak sürgős dolog egyet ereszteni a nadrágszíján. A nagy tervgyáros, Paul Boncour, ismét egy szabályszerű, ruganyos leszerelési tervvel tépett a leszerelési konferencia elé. Ez a jubiláns terv, a negyvenegyedik, már, természetesen a legmodernebb szellemben kollektív alapon mutatja be a leszerelést azzal, hogy az európai országok — természetesen nem értve bele a nagy Franciaországot, amely megtartja hadseregét — ici-pici milíciákat tartanak és a kollektív hadsereg, amely Európa rendjére vigyázna, mindössze alig tenne ki két-három divíziónál többet, tehát tíz-tizenötezer embert talpig fegyverben, de patronok nélkül. Ezek a patronok a népszövetség őrizete alatt állanának és ez lenne az arzenál tulajdonosa. Ha most nem, később bizonyosan beuft a francia módosítás, hogy az arzenál kulcsa csak francia zsebben lehet. De hogy mitől fáj Paul Boncour feje, azt hamar észrevehetjük, mert hiszen nem is titkolja a figyelmes francia hadügyminiszter, hogy ezzel ki akarja egyrészt a német Reichswehrt, másrészről a német milíciát küszöbölni a béke boldog világából. Az már persze nem tartozik miránk, hogy a németek tököt viselnek-e a nyakukon, vagy fejet, ellenben ha ebbe beleegyeznek, akkor megérdemlik, hogy fejeik, ezek a jó és értelmes német fejek tökökké változzanak át. Ámde nem is olyan veszélyes az ügy, mint azt a Szajna partján gondolják, az aranyhegyek tövében. Boldog emberek, boldog világ, ahol ilyen maszlagokat is bevesznek. Egy pillanatra kételkedünk, hogy jól hallottuk-e? Hiszen ha ezeket a hülyék és a dadogok bar le duc-i tanfolyamán adnák elő, ott is zajos derültséget keltene Paul Boncour úrnak a tervezete. De olyan mulatságos is kérem az ilyen szurkoló francia, mint az a hadügyminiszter, aki liliputi kollektív hadosztályokat tervez puskával és a patronjaikat Genfben tartja, a milícia hadseregei pedig csak nyolckilenc hónapra akar ja szolgálatban tartani és ebbe is beszámítja a sportszerű kiképzést, amely a tavaszi és nyári hónapokban a futball szépségeiből, télen pedig a síelés örömeiből áll. Abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy ezt a rendkívül mulatságos és eredeti tervet — a francia hadügyminiszter gyártmánya — közölhetjük, nem tudjuk ellenőrizni, vájjon a prágai háborús és miliciaellenes sajtó, mely tizennyolc vagy huszonnyolc havi kiképzés Komárom, — november 8. A kormány /izetésleszállitásának terve. A pénzügyminisztériumnak az állami alkalmazottak fizetésleszállitására vonatkozó tervét a kormány magáévá tette és a koalíciós pártok elé terjesztette. A terv szerint 9000 koronás alapfizetésig nem lesz leszállítás, 9000 K-tól 10800 K-ig a leszállítás 3 százalékos, 10.800 K-tól 12.600 K-ig 5 százalékos, 12.600 K-tól 14.400 K-ig 8 százalékos, 14.400 K-tól magasabb fizetéseknél 10 százalékos a csökkentés. A fenti fizetési számadatoknál mindig a nyugdíjalapot képző alapfizetések vétetnek számításba, vagyis az állami alkalmazottaknak járó különböző pótlékokat, mint szolgálati pótlék, családi pótlék, nevelési pótlék stb. érintetlenül maradnak. A fizetésleszállitáson kivül az összes állami alkalmazottak nyugdijjárulékát két százalékkal fölemelik. Benes külügyminiszter Magyarországnak a biztonságához való jogáról. A képviselőház és szenátus külügyi bizottságában hétfőn Benes Ede dr. külügyminiszter expozét mondott a külpolitikai helyzetről. Expozéjában sikraszállt a biztonsági tézissel indokolt Európa-paktum terve mellett és ismertette a leszerelési problémát, valamint az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Előadásában érintette Magyarország biztonsági jogát is s erre nézve a következőket mondotta: — Minden előitéletmentes politikusnak el kell ismernie, hogy Magyarországnak is meg van a joga, hogy biztonságát követelje a maga számára. Három szomszédjának ereje és lehetőségei — mely szomszédokkal politikai differenciái vannak,— abban az esetben, ha Magyarország a trianoni békeszerződésben előirt leszerelési klauzumellett lelkesedik, hogyan fogadja Paul Boncour úrnak ezt a leszerelési tervét. Mi még ezt a szót, hogy leszerelés, Prágában még nem hallottuk, mert ott is fáznak attól épen úgy, mint Párisban. De hát aki már kialudta magát a genfi leszerelési konferencián, megtanulta a leszerelés jelentőségét, mint <i francia nagy elmék, élükön Paul Boncourral, várjuk most már, hogy mi hogyan szerelünk le Égertől Kőrösmezőig. A leszerelés még egyelőre nem jelentkezik, mert a takarékosságot kigondoló bizottság azt tartja, hogy ha a katonai kiadásokból törölne valamit, akkor még rosszabbul menne az üzleteknek, amely üzletek úgysem érnek már egy pipa dohányt. A katonára szükség van, aki nem akar katonát látni, az menjen Svájcba, a tengerészekhez. lát végrehajtaná, többszörösen nagyobbak lennének s egy esetleges konfliktus idejében katasztrófát eredményezhetnének Magyarországra nézve. Minden népnek meg van a joga, hogy békében és biztonságban éljen, Magyarországtól sem lehet ezt a jogot elvitatni. A biztonság és a békeszervezet fogalmai Magyarországra sem jelentenek tiszta frázisokat. Sőt a legvitálisabb védekezést jelentik. Ugyanígy szólhatnék a lengyelekről, Romániáról vagy Jugoszláviáról. Még mindig hiányzik 300 millióra a fedezet Az 1933. évi állami költségvetés, mint azt a miniszterelnök ismertette a törvényhozás előtt, 1150 millió korona deficittel zárul. Ennek a deficitnek eltüntetésére szolgálnak azok a javaslatok, amelyek részben a személyi kiadások csökkentésére, részben pedig a bevételek fokozására irányulnak. E javaslatok szerint a tisztviselők fizetésleszállítása csupán 500 millió effektiv megtakarítást jelent és mint már többször jelentettük, 100 millió koronát akarnak elérni a kávé- és teavám fölemelésével, 50—100 millió koronát az áruforgalmi törvény révén, 50 millió koronát a benzinkeverés drágításával, további 50 millió koronát kell a földhivataloknak megtakarítania. Ez öszszesen 800 milliót tesz ki, marad tehát még mindig 300 millió korona hiány. Ennek a fedezetét kell még előteremtenie a kormánynak. Hasonlóképen igen nehéz problémát képez a költségvetésen kivüli kiadások fedezete is, amely körülbelül fél miliárdot tesz ki. Eddig 50 milliót takarítanak meg az állami adósságokon és megjegyzendő, hogy a költségvetésbe nem vették föl a külföldi adósságok fizetését, mert biztosra veszik, hogy a Hoover moratóriumot újra meghosszabbítják. Az általános takarékossági intézkedések végrehajtásához szigorúan ragaszkodik Malypetr miniszterelnök aki már előre bejelentette, hogy amennyiben a pénzügyminisztérium által kidolgozott takarékossági intézkedéseket, főleg ami a személyi kiadásokon való megtakarításokat illeti, el nem fogadják, akkor lemond, mert véleménye szerint csakis e tervek alapján lehet biztosítani a költségvetés egyensúlyát. Leszállítják a nyugdíjasok illetményeit is. Az állami alkalmazottak fizetésleszállitásával egyidőben megrövidítik a nyugdíjasok illetményeit is. A terv a nyugdíjasok illetményeinek csökkentésénél sokkal szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz mint az állami alkalmazottakra vonatkozó intézkedések. A tervszerint a nyugdijakat következőképen szállítják le: 9000 K-tól 12.600 K-ig 5 százalék, 12.600 K-tól 14.400 K-ig 8 százalék, 14.400 K-tól 33.600 K-ig 10 százalék, 33.600—39.000 K-ig 12 százalék, 39.000 K-töl fölfelé 15 százalék levonást fognak eszközölni. A uyugdijak csökkentéséből 40 millió koronát kitevő megtakarításra számit a pénzügyminiszter. Ez a terv rendkívüli mértékben sújtja a nyugdíjasokat és teljesen érthetetlen, hogy a koalíció miért jár ilyen kegyetlenül el a nyugdíjasokkal szemben, akiknek öreg napjait ez intézkedéssel igen megkeseríti. 1861—1932. Komárom város megint szegényebb lett egy színnel: Boross Gyula állami számvevőségi főtanácsos, a régi Komáromvármegyének egyik kedves, sokaktól szeretett és becsült tisztviselője elköltözött az élők sorából. Nem láttuk már jó ideje megszokott alakját az uccán, amint katonás léptekkel megy vagy jön hivatalából és nem gyönyörködtünk már régen jókedvének pazar sziporkáiban, vagy sokszor csípős és fanyar szatírájában, amelyeket azonban nem mindenkinek tett közprédájává, hanem csak bizalmas környezetének, baráti körének tartogatott. Boross Gyula is csendes emberré lett és elhagyott bennünket bucsuvétel nélkül. Boross Gyula, néhai Boross Károlynak, Komárom ismert és megbecsült tekintélyes polgárának a fia, 1861. évben született Komáromban, ahol alsóbb iskoláit is végezte kitűnő eredménnyel és a gimnázium négy évfolyamát. Tanulmányait Pápán fejezte be, ahol érettségit tett és utána közjegyzői irodában dolgozott dr. Nagy Vilmosnál Komáromban, aki a rendkívül nyílt eszű fiatalember pályáját szívesen mozdította elő. 1891. év április havában Zuber József főispán megyei alszámvevővé nevezte ki és ebben az állásában négy évet szolgált. 1895 év végén a decemberi téli közgyűlés a vármegye központi pénztári ellenőréül választotta meg, aki ebben a tisztében maradt egészen a megyei pénztárak és számvevőségek államosításáig. A megyei élet minden csinját-binját jól ismerte, kartársai szerették nagyszerű kedélyéért, amely a legkellemetlenebb pillanatokban is derűt POLITIKAI SZEMLE
