Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-11-05 / 87. szám
4. o’da*. »KOMÁROMI LAPOK« 19;í >. november 5. Női és leányka télikabátok óriási választékban Kertész J. Jenő áruházában Komárno, Nádor-u. 25. r ggsga**raarr 1 ZKTSBBI^U. Jre«war. m zzm irií mm Kötött áruk, bőröndök, férfi divatcikkek szintén nagy választékban “TÖT! 1 'k, | j n- | J n. jp király születésének 300. évfordulóját az egész világ ágostai hitvallású evangélikus egyháza méltóképpen üli meg. A nagy évforduló impozáns ünnepségeinek a főszinhelye természetesen Lützen lesz, ahol a vértanú-király szivét őrzik, azután Stockholm, ahol hazája fővárosának gyönyörű lovagrendi templomában a hitvalló király teste pihen, igazi ünneppé a 80 milllió evangélikus hivő szivének összedobbanása teszi ezt az évfordulót, amelyet az egész földkerekség egyházával együtt a komáromi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség is az Isten iránti hálával szentel az evangélium igazságáról való öntudatos bizonyságtevés magasztos ünnepévé. 1932. november 6. Gusztáv Adolf-ilnnepe fény a sötétben: a mártírok vére — az egyház magvetése! Dr. Jánossy Lajos. A Gusztáv Adolj-ünnep sorrendje városunk evangélikus egyházában a következő: I. Délelőtt 10 órakor ünnepi főistentisztelet szentbeszéddel és az Úrvacsora szentségének kiosztásával (Jánossy Lajos esperes és dr. Jánossy Lajos h. lelkész). — Az általános gyónás 3/410 órakor! II Délután 3 órakor istentisztelet prédikációval és ünnepi könyörgéssel (dr. Jánossy Lajos h. lelkész). III. Este 6 órakor nagy Gusztáv Adolf-ünnep: 1. A 262. ének 1—3. verséi énekli a gyülekezet. 2. „Gusztáv Adolf élete“, felolvassa a szószékről: Jánossy Lajos esperes. 3. Nilson—Widéen: „Himnus mártir Gusztáv Adolf király mennyei születésének 300. évfordulójára“, orgonakisérettel énekli: Nagy Sándor. 4. Prédikáció. 5. „Ne csüggedj el kicsiny sereg..“ (Gusztáv Adolf csatadala), Pethő Sándor igazgató-karnagy vezetésével énekli az iskolásgyermekek énekkara. 6. Ünnepi vecsernye. Molitórisz Géza gűtai igazgatóíanitó ünneplése* Magyvezikét évig allots a gűtai katolikus ejyház szolgálatában Komárom, — november 4. Molitorisz Gáza, a gutái katolikus egvházközség iskolájának érdemdús tanítója és az egyház kántora negyvenkát évi áldásos tevékenység után megvált állásától és nyugalmazását kérte. Ez a hosszú, emberöltőt meghaladó időszak Guta községnek egész lakosságát a szeretet láncába foglalta népszerű tJfurdöh$oßd&ßaH éh ßonyfsdß.ßan konyhaasztalokon- és szekrényi ken az Eternit a legolcsóbb és lé? tarfósabb védőlap 'a hő és nei vesség ellen. Szépen kivitelezett munkákról képek minden Eternit-elári/sitóná^ ■agy közvetlenül nálunk rendelkezésre állanak, „Eternit", Prag II., Vodickova 20. és Mühr.-Schőnbeffl. i igazgatójával szemben. Ennek a szeretetnek adott kifejezést az a spontán ünneplés, mely a gűtai Iparoskor helyiségeiben folyt le a napokban, s amelyet a gútai tanítóság nagyrabecsült és köztiszteletnek örvendő kollégájának rendezett a gúlái Iparoskor, Tűzoltóegylet és Guta intellektuális társadalma bevonásával. Guta egyházközsége szintén kiveszi ebből a részét, ha az ünnepelt kántortanitónak pápai elismerése megérkezik, ezen azután résztvesz a község egész lakossága. Molitórisz Gézát elsőnek a tanítóság üdvözölte a r. kát. iskola, a községi iskola, a leányiskola részéről, majd a tűzoltóság részéről hangzott el szép üdvözlés és az Iparoskör szónoka is meghajtotta előtte az elismerés zászlaját. A tanítóság értékes emléktárgyat nyújtott át az ünnepeknek. Igen nagy hatást kellett Molitórisz legidősebb és legfiatalabb tanítványának üdvözlő beszéde. A legidősebb már javakorbeli férfiú és a legfiatalabb kis gyermek. Tisztelői virágokkal halmozták el és alkalmi dalárda a tanítói kar és a papság részvételével Hideghéty Nándor uj igazgatótanitó vezetése alatt az ünnepeknek kedves dalait adta elő zajos hatás mellett. A bensőséges és szivekhez ható ünneplés után 150 teritékü társasvacsora volt Molitorisz Géza tiszteletére, amelyen számos felköszöntő hangzott el és éltette Guta község társadalmának ezt a régi kiváló tagját, akinek működése nzomán egész nemzedékek nevelkedtek fel. A jókívánságokhoz igaz örömmel csatoljuk a Komáromi Lapok üdvözletét is. A városi képviselőtestület közgyűlése. A közgyűlés elfogadta az 1931. évi vagyonleltárt. — Telekvétel az állami iskolák részére. — Nagy vita a vas- és fémmunkások telek iránti kérelme körül A t-M <5 m nünk s ha megtámadnak, erélyesen védekeznünk. Részletesen foglalkozott Szent-lvány a kartellek itteni uralmával, amelyek diktálják az árakat. A kartell a legnagyobb ellensége a kisembernek s itt mégis az dirigálja a kormányt. Ezt az állapotot meg kell szüntetni. — Ebben a munkában részt kell adnunk a magyar ifjúságnak is. Jöjjenek — úgymond és vegyék kezükbe a vezetést. Meg kell őket edzettünk a harcra. Nem félek ettől a harctól, békésen akarjuk kivívni jogainkat. Be fog következni a békék revíziójának ideje, de addig is élnünk kell. Ezért az ifjúság felé fordulok és azt mondom : fiatalok, jeriek! Mi lassan elpergiink, vegyétek át ti ennek a küzdelemnek a sorát, hogy mi nyugodtan térhessünk nyugovóra Végül a szlovenszkói kisebbségek egymásra utaltságáról beszélt és megható példákkal bizonyította be, hogy a magyar nép és a szlovák nép soha sem volt rósz viszonyban. Mi ö szlovákokat ma is rokonsotban levő testvéreinknek tekintjük, annak is fogjuk tekinteni mindig, mert együtt élünk Bízom abban, hogy az élethalálharcban a magyarság egységesen fog fellépni s akkor győzni is fog. Magyarok, fel a fejjel! Aáeg fogunk élni, mert velünk az Isten ! — fejezte be Szentlvány a hallgatóság hatalmas tapsaitól kisérve nagyhatású beszédét. Turisztika a Kisalföldön, a^agy a komáromi bennszülött az üvegpsdffón, A „Turistaság és Alpinizmus“ c.Kassa—szepesifolyóirat közli ezt a cikket, amelyben számos vonatkozás van Komáromra is, azért itt adjuk közzé. írója nagyon tisztában lehet a kisalföldi viszonyokkal. Közfelfogás szerint a turista-eszme a hegyvidék privilégiuma és a gyakorlat is azt mutatja, hogy ilyenirányú mozgalom, egyesületbe való tömörülés a hegyi és a hegyek szomszédságában elterülő városokban indult meg és ilyen helyeken ápolják a természet szeretetét. Amióta a turistaság fejlődésében több ágat nyert és annak fogalma nem csupán a gyalogosan és hegyvidéken tett túrákra szorítkozik, hanem a sí-, kerékpár-, vizi- és más kirándulások végrehajtására is vállalkoznak az egyes turistaegyesületek tagjai, megnyílt a sik vidékek lakói számára is annak lehetősége, hogy a turista-eszme szolgálatába állhassanak. A Duna-mente Pozsonytól—Párkányig a számos balparii mellékfolyóval, a Dunaág, a Csallóköz felett; a Vág: Szeredtől—Komáromig, a Nyitra: Érsekújvár és Vágduna között, a Zsitva: Verebélytől—Martosig, a Garam : Lévától—Párkányig és az Ipoly mint határfolyó, kedvező vizitura terület és kirándulási támpont. Az úthálózat is eléggé kedvező e területen kerékpár kirándulások céljaira. Ha figyelemmel kisérjük azonban a Kisalföld turisztikai életét, alig néhány gyenge nyomát látjuk a kezdet-kezdetén lévő fejlődésnek. A városokban a turisztikát a cserkészcsapatok képviselik és ápolják; ez az első lépés a természet felé. Elvétve néhány csónakos kirándulót láthatunk e helyeken, de azok nagyrésze nem e vidékről való, hanem a folyók felső folyásáról eveznek a Dunáig és ezen lefelé. A fürdőkirándulás úgy, amint az most a hegyek között dívik, ugyancsak csak ritka jelenség itt. Komáromban autóbusz viszi ki a közönséget a strandra, a Vágduna mellé, tehát nem kell gyalog mennie. Érsekújváron a város keleti szélén kanyarog a Nyitra, közel van, mindössze néhány lépés. Még ma is közfelfogás ezen a vidéken, hogy kár a fáradságért, melyet egy kirándulásra fordítanának. Holott ott a sik vidéken is van sok szép hely és részlet, ahová érdemes kimenni. A Dunamente a végig bokros és erdős szigeteivel a legszebb látványt nyújtja. A Vág alsófolyása, a Duna-ággal egyesült Vágduna Guta környékén Je Komáromig és ennek mentén az Ógyalla környékén elterülő szőllősdombok ugyancsak megérdemelnék, hogy felkeresse őket a környék természetkedvelő népe. A Garam és a Zsitva-völgye között a Köbölkút felett fekvő lankás, erdős dombok meg már oly szép képet nyújtanak, hogy akár nyaralótelep is létesülhetne errefelé. Talán idővel e vidéken is talajt nyer a turisztika és a városok népe inkább lesz hajlandó kimenni a környékre, mint a kávéházak füstös levegőjében jazzbaud szóra üvegpadlón táncolni, ahogy az most Komáromban divik. Sokan vannak még Komáromban, akik a közeli hsán, a Duna mellett sem jártak, ahová pedig már az érdekes és ősi magyar népviselet miatt is érdemes elmenni és úgy a falut, mint a környékét bejárni. A Csallóköz vidéke lehet tán egyhangú a sik gazdag búza-és rozstáblái miatt, azonban e vidéken az egyes falvak sok érdekes látnivalót nyújtanak. Majd minden község temploma régi keletű építészeti érdekesség, s úgy ezek, mint sok szép ősi kúria és kastély érdeklődésre tarthatnak számot. Egyik legszebb régi temploma a Csallóköznek, többek között, a hét község központját képező Egyházgelle. F. 1. Nagy Gusztáv Adolf-ünnep az evangélikus egyházban. Komárom, — november 5. Még alig hamvadtak el október hó 31-ének ünnepi gyertya-lángjai, még alig hangzottak el a iutheri reformáció 415. évfordulójának ünnepi megnyilatkozásai, még szinte hallatszik Luther diadal-éneke, az „Erős vár a mi Istenünk“, — amikor máris újabb ünnep következett el az evangélikus egyházban. A hős Gusztáv Adolf király vértanú halálának 300 évfordulójára készül az egész földkerekségen az ágostai hitvallású evangélikus egyház. 1632. november 6-án halt vértanúhalált a németországi Lützen határában Jézus Krisztus keresztes vitéze: Gusztáv Adolf svéd király, aki halálával győzött: az egész emberiség számára megmentette a lutheri reformáció ajándékát, a tiszta evangéliumot A szorongatott hittestvérek védelmére siető és a vallás szabadságáért vértauuságot szenvedő nagy Saját tudósi tónk tói. Junius végén tartotta legutolsó közgyűlését a város képviselőtestülete s az azóta felhalmozódott ügyek elintézésére november 3-ára hivatott egybe a közgyűlés, amely a tárgysorozat felett már az első napon végzett. Igaz, hogy a tárgysorozaton előforduló legtöbb ügy tulajdonképen csak a törvényes formaságok szempontjából került a képviselőtestület elé, de voltak azért olyan tárgyalási pontok is, amelyek nagyobb érdeklődést váltottak ki a kapviselőtestület tagjaiból. A közgyűlést csütörtök délután Csizmazia György városbiró nyitotta meg, aki a törvényes formaságok elintézése után bejelentette, hogy a legutóbbi közgyűlés óta a tanács, pénzügyi bizottság, építészeti bizottság, gazdasági bizottság, népkonyhabizottság, gáz- és vizmü b'zotíság, kórházbizottság több Ízben ült össze az ügyek előkészítése céljából és ezek a szervek összesen 26 ülést tartottak. Ezt tudomásul véve, a közgyűlés áttért a tárgysorozatra, amelynek első pontját a város 1931. évi vagyonleltárának ismertetése képezte, amelyet Sándor Ernő főszámvevő ajánlott elfogadásra. Koilányi Miklós azzal az indokolással, hogy a felértékelés nem történt helyesen, a közgyűlésnek a leltár revidiálására egy bizottság kiküldését javasolta, Csizmazia városbiró csodálkozik azon, hogy Koilányi egy újabb bizottság kiküldését javasolja, amellyel csak újra halasztást szenvedne a vagyonleltár megállapítása. Az indítványozó képviselőtestületi tag sürgeti állandóan a zárszámadások és vagyonmérleg elkészítését s most, mikor azt már a tanács, a pénzügyi bizottság és az utóbbi által kiküldött külön bizottság is átnézte és elfogadta az 1931. é^i leltárt, egy újabb revíziót kiván. Erre semmi ok sincsen és javasolja a közgyűlésnek, hogy fogadja el a vagyonleltárt. Fülöp" Zsigmond helyettes városbiró, mint a pénzügyi bizottság elnöke igazolja a főszámvevő jelentését, hogy az 1931. évi vagyonmérleget az erre kiküldött bizottság is átvizsgálta és megállapította, hogy a felértékelés hozzáértéssel és a forgalmi
