Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-11-05 / 87. szám
i» i<; llerné Feszty EdLitli gyűjteményes képkiallitása Kom áromban, XULTURPALOT A kiállítás megtekinthető 1932. november 6-tól november 20-ig, délelőtt 9 órától délután 5 óráig Belépti jegy 2 Kő. Több festmény kerül kisorsolásra. A belépőjegy sorsjegyül 6i0 is szolgál. »KOMAROMI LAPOK« _________ 1932. november 5. áraknak megfelelően történt. Sajnálja, hogy Kollányi Miktós, aki szintén tagja a bizottságnak, a vizsgálat megejtésénél nem vett részt, a bizottság többi tagjai rendben találták a vagyonmérleget és azt elfogadásra ajánlják a közgyűlésnek. A közgyűlés ezután Fried Jenő felszólalása után az 1931. évi vagyonmérleget, mely szerint Komárom város vagyona 55,879,523 K 96 f, öszszes tartozása 18,279 293 K 78fés igy tiszta vagyona 37600.230 K 18 f-t tesz ki, helybenhagyta és elfogadta. A tárgysorozat pontjai közül Kaubek Emil kórházi kezelő véglegesítésének ügye keltett vitát. Dr. Lipscher Mór kórházi igazgató a nevezettnek véglegesítését javasolta, hasonlóképen a tanács is, azonban a szociáldemokraták és kommunisták hevesen kikeltek a véglegesítés ellen. Fiilöp Zsigmond a véglegesítés mellett szólalt föl és kötelességévé tette a képviselőtestületnek, hogy a nevezettet eddigi fontos és lelkiismeretes szolgálatának tudatában véglegesítse. Az nem kifogás, hogy Kaubek a kórházban nem csupán irodai munkát végzett, mert végre is azt kellett neki teljesítenie, amit a kórházigazgató parancsolt. Eddigi működésével teljesen rászolgált a véglegesítésre. Dosztdl Jakab szintén a véglegesítés mellett szólalt föl. Trencsik, Csevdr, Tories, Pdlffy felszólalásukban ellenezték a véglegesítést és a szavazás utján megejtett döntés szerint 21 szóval 17 ellenében elutasította azt a képviselőtestület. A tanfelügyelőség átiratára a képviselőtestület állást foglalt az állami polgári leányiskola és a szlovák állami iskolák részére építendő iskolaépülethez beszerzendő telek ügyében. A tanfelügyelőség a sétatéren levő úgynevezett Hradél-kertből cca900 négyzetöl telket kiván megvétetni a várossal annak az államsegélynek fölhasználásával, amelyet az iskola fölépítésére adna az állam. A kérdéshez Nádor Ernő szólott, aki sokkal megfelelőbbnek tartaná erre a célra a katonai kórház kertjének a Deák Ferenc ucca felőli részéből telket venni, amely teljesen üresen áll a amelyet a katonai kincstár remélhetőleg át is engedne iskola céljára. Javasolja, hogy a város tegyen ilyen értelemben lépéseket a nemzetvédelmi miniszternél. Csizmazia városbiró fölszólalása után a közgyűlés a tanács és pénzügyi bizottság javaslatát fogadja el. A közgyűlés tudomásul vette, hogy az Országos bank pozsonyi fiókja kilátásba helyezte a városnak a nevezett pénzintézetnél finnálló 3 milliós kölcsönének öt évre leendő meghosszabbítását. A Deák Ferenc ucca szabályozásával kapcsolatban szükségessé vált kisajátításokra nézve a közgyűlés elfogadta a tanács és pénzügyi bizottság javaslatát, amely szerint Dékány Lajosnak a kisajátított területért 20.000 Kc-t, Vida Istvánénak 25.000 Ké-t és özv. Tóth Kálmannénak 3400 Kc-t fizet a város, egyben az aszfaltozási költségek reájuk eső felerésze alól fölmentette őket a közgyűlés. A város vizein való halászati jogot a város árverésen Czilling András és József komáromi halászmestereknek adta ki évi 10.000 koronáért. A közgyűlés ezt jóváhagyta és Czeglédi Árminnak az árverésre vonatkozó felebbezését pedig elutasította. A Járási hivatalnak azon leiratát, hogy Komáromban nyilvános munkaközvetitöhivatal létesittessék, tekintettel arra, hogy a hivatal föntartásához a város állami és országos segélyt is kap, a közgyűlés szótöbbséggel tudomásul vette. A város által fölépítendő uj közvágóhidra vonatkozó s D’Élia Ferenc városi állatorvos szakszerű szerkesztésében összeállított szabályrendeletet Igó Aladár dr. rendőrkapitány-előadó ismertette és egyben a tanács és pénzügyi bizottság javaslatai alapján elfogadásra ajánlotta. A szabályrendelet végrehajtására nézve kételyek merültek föl egyik-másik képviselőtestületi tag részéről és ezért a közgyűlés Fiilöp Zsigmod helyettes városbiró javaslatára belefoglalta a szabályrendeletbe, hogy az csak az uj vágóhíd felépítése után fog életbelépni. Áz Irgalmas Nővérek részére a közgyűlés többsége megszavazta az egy vagon pirszént, az iparos és kereskedő tanonciskola továbbképző tanfolyamának költségeihez a város az 1933. évi költségvetés terhére 2500 Ké-val járul. A közgyűlés az éjjeli telefonszolgálat költségeire 1000 koronát szavazott meg és elhatározta, hogy fölir a miniszterhez uccai nyilvános ^telefonállomások felállítása iránt. Felszólítja a képviselőtestület a telefontulajdonosokat, hogy baleset vagy veszély esetében engedjék meg a közönségnek a telefon használatát. Molecz Tivadar karnagy betegszabadság iránti kérelmére vonatkozólag a közgyűlés többsége (24 szóval 11 ellen) kimondotta, hogy amig a kegyúri kiadásokra vonatkozó felebbezés végleges elintézést nem nyer, a képviselőtestület nem tartja magát illetékesnek a kérelem elintézésére. A községi kötelékbe való felvétel iránti kérvények elintézése előtt Fried Jenő hangsúlyozni kívánta, hogy a város ezeknél a kérvényeknél kellő gondossággal járjon el, nehogy olyanok vétessenek föl, akik terhére lesznek a városnak s akik az idevaló munkások elől veszik el a kenyeret. A városban uralkodó munkanélküliség és nyomorúság egyik oka, hogy nagyon sok vidéki munkás özönlött be Komáromba. A megnyugtató válasz után a közgyűlés az erre vonatkozó javaslatokat elfogadta. A közgyűlés nagyobb vitát provokált a vas- és fémmunkások szövetségének komáromi csoportja által házhely és segély iránt beadott kérelme. A csoport a Gazda uccai gyermekjátszótér (Footballkert) ucca felőli területét kéri a várostól szakszervezeti ház felépítése céljából. Miután az előadó javaslata nem fedte teljesen a tanács javaslatát Fiilöp Zsigmond h. városbiró ismertette azt. Eszerint a tanács, amely nem volt hajlandó a Football-kert megjelölt területrészét átengedni, Csizmadia György városbiró javaslatára a Széna-tér egy részét jelölte meg építkezéshez szükséges terület esetleges eladására. De a tanács úgy döntött, hogy a kérelmező csoport először mutassa be a tervet, amely szerint építeni akar s ha az megfelelő lesz, akkor fog a területre nézve megállapodni. Kéri a közgyűlést, hogy határozatánál vegye ezt figyelembe. A kommunisták részéről Csevdr Ferenc és Vidák Vince határozott kikötést kívánnak arra nézve, hogy a területet csak abban az esetben engedje át a város, ha az épület a helyicsoport tulajdonát fogja képezni és nem a szövetségé lesz. Különben kösse ki a város az elidegenítési tilalmat. Pálfjy Antal a szénatéri teleknek megadása mellett emel szót, de felszólalása a munkáspárti képviselőtestületi tagok nagy lármája következtében megakadt, úgyhogy öt percre föl kellett függeszteni a közgyűlést. Szünet után Pálffy befejezte mondanivalóját, majd Fleischmann Samu, Dénes Emil, Vidák és mások felszólalása után a közgyűlés elhatározta, hogy az épülethez szükséges területet elvben a Szénatéren jelöli ki, de kötelezi a kérelmező csoportot, hogy oda megfelelő emeletes épületet emeljen és ennek tervrajzát mielőbb terjessze be. Egy konkrét esetből kifolyólag vitát keltett a mutatványosoknak a Dunarakparton való elhelyezésének kérdése. Minthogy az ottani vásártér kicsiny s az árusok sem igen férnek el a hetivásárokon, a közgyűlés Dosztál Jakab, Jankulár György, Fülöp Zsigmond, Igó Aladár dr., Lóránd István és mások felszólalása után úgy határozott, hogy a mutatványosoknak és hasonló vál lalatoknak nem lehet a hetivásáro napokon a Dunaparton helyet adn hanem csakis a hét más napjain. Számos telek és házhely iránti kérelem és több apró ügy elitézése után negyed 9 órakor ért véget a közgyűlés. A világ legnagyobb sorsjátéka készül Montecarlóban. A kontinensen keveset hallanak az »Irish Sweepstake«-ről, az ír lóverseny sorsjátékról. Pedig Angliában, azokon a napokon, amikor a sorsjátékkal kapcsolatos versenyeket futtatják, a lapok egyébbel sem foglalkoznak, mint a »sweepstake«-kel s annak nyerőivel s kint a hatalmas London utcáin s bent a társaságokban sem hallani egyebet, mint: — Nyertél a sweepstake-en? Az »Irish Sweepstake« ma is ragyogó, virágzó üzlet. Valósággal ömlik a pénz a vállalkozás kasszájába, olyan émrtékben és olyan sebességgel, amilyenre még a nagy konjunktúra idején sem volt sohasem példa. Az Irish Sweepstake székhelye: Dublin, Írország fővárosa, ahol évente háromszor — ennyiszer rendezik meg a különböző lóversenyekkel kapcsolatban a sorsjátékot — sok-sok millió angol font folyik be a játék pénztárába. A jövedelmek bizonyos hányadát angol kórházak segélyezésére adják a sorsjáték vezetői. No, azért nem kell félteni a vállalkozókat, marad nekik is elég pénzük és hasznuk ... Természetes, hogy ilyen mammutüzlet nem maradhatott sokáig konkurens nélkül. Az egész angol birodalomban feltűnést keltett, amikor néhány héttel ezelőtt a fiatal Captain S. Freeman, az egész Irish Sweepstake esze és legfőbb organizátora kivált a vállalkozásból, ahonnan évi 25.000 font fizetést húzott, csak azért, hogy egy új, még nagyobb arányú sorsjátékot szervezzen meg. A kiválást követő napon jelentették az angol lapok, hogy négy angol dsentlmén, névszerint: Sir John Milbanke, Sir Walter Peacock, the Hon. Wilfred Egerton és Sir Charles Higham egy új, eddig nem ismert arányú sorsjáték vállalkozás élére állottak, amely Anglia kórházai számára óriási összegű pénzt akar szerezni az újonnan szervezendő sorsjáték jövedelmei utján. Két nap múlva Sir Charles Higham bejelentette a sajtó útján, hogy az ő neve többé nem kapcsolatos az új sorsjáték vállalkozással és e tekintetben őt többé semmiféle felelősség nem terheli... Ezután derült ki, hogy az új, nagy sorsjáték, — amelynek egyetlen célja lett volna segítséget nyujtyani a segítségre szoruló nagy angol kórházaknak — Montecarlóban székelne és az egész dolog kapcsolatos lenne Montecarló híres játékszervezetével. Csak ezután tudta meg az angol közönség, hogy ez eszme kezdeményezője két orosz származású, Londonban élő pénzember: David és Philip Lannon, mindketten magánbankárok, akik e pillanatban egy kis jelentőségű pénzkölcsönző intézménynek a tulajdonosai s intézményük kisembereknek fedezet nélküli kölcsönöket folyósít. 5. oldal Az első tervek kétmillió fontos alaptőkéről beszéltek s miután fellebbent a függöny s a kulisszák mögé is be lehetett pillantani, az angol lapok megtudták, hogy kik kezdeményezték az egész meseszerű vállalkozást s megírták a tervek részleteit is. Eszerint már az első lépésnél 50.000 fontot kellett volna adni a monakói fejedelemségnek a játék jogáért. Ezenkívül 25.000 fontot kellett volna letenni a játék megindításának pillanatában, biztosítékképen. A »jótékony« hajlamú Lannon-fivérek biztosra vették, hogy ilyen cseppnyi összegek előteremtése, az óriási üzlet reményében, hamarosan menni fog. Ám számításuk nem mindenben vált be. Abban a pillanatban, amikor Sir Charles Higham kivált az »eszméből«, már hiába jött át Londonba Mr. René Leon, a monakoi kaszinó vezérigazgatója, a tárgyalások megakadtak és e pillanatban is a megalakulás stádiumában tartanak... A montecarlói sorsjáték tehát, mely kétségtelenül napjaink egyik legnagyobb üzletének indult, e pillanatban már nem üzlet. Igaz, hogy a leendő vállalkozók nyakra-főre nyilatkoznak, hogy még nincs minden veszve és határozottan bíznak abban, hogy a múló nehézségeket eltüntethetik, mégis —■ akik ismerik az egész vállalkozás keletkezésének igazi rugóit és történetét, — már nem nagy reményeket fűznek a nagy vállalkozáshoz. Mr. René Leon, a montecarlói kaszinó vezérigazgatója, aki a montecarlói sorsjáték ügyében néhány napig Londonban időzött, amikor látta, hogy a nagy ahngon hirdetett »committee« az utolsó pillanatban mégsem tud meaglakulni, a leghatározottabban kijelentette: — Akkor pedig bizottság nélkül fogom megcsinálni az egész dolgot! Mr. René Leon visszautazott Montecarlóba. Azok, akik ismerik Leont, azt mondják, hogy ő tényleg egyedül is megtudja csinálni a nagy üzletet. A magyar államfő látogatása Komáromban. A magyar kormányzónak élső útja a buáapest—komáromi villamos vasúton. — Az állami gépgyár ötezredik mozdonya a komáromi vasútállomáson. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — nov. 4. Horthy Miklós Magyarország kormányzója a napokban villamosmozdonnyal fölszerelt különvonaton végig utazta a budapest—komáromi szakaszt Bicske állomáson átszállt szalonkocsijával a hires Kandő-féle villamos mozdonyra és a bicske—komáromi szakaszt a 100 kilométeres óránkinti sebességgel haladó villamos mozdonyon tette meg, ahol Verbélyi László műegyetemi tanár ismertette a vasutak villamosításának gazdasági és műszaki jelentőségét. A komáromi pályaudvaron Szakáll Imre állomásfőnökket az élén a szolgálatot teljesítő vasúti személyzet várta a kormányzót, aki megérkezésekor a
