Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-11-05 / 87. szám

1932. november 5.

»KOMAROMI LAPOK«

3. oldal.

szer célra nem vezet. A krizis már nem kapuink előtt áll, hanem itt van lakásainkban és asztalaink mellett. Ellenszere lett volna, amely méreteit lecsökkenthetné : a kölcsönös bizalom. Azonban a csehszlovák külpolitika nem ezen irányt követte, szomszédaival nem igyekezett megegyezni és minden aktivitása a francia szövetségben merült ki. A francia érdekszövetség pedig zsákutcába vezette Európát, ennek áldozata Csehszlovákia lakossága is. Az állam pénzügyei igen komoly gondolkodót jelentenek, amikor már az állami alkalmazottak illetményeinek leszállításához kell nyúlni, de ugyanakkor a hadügyi milliárdok kiadásáról nem mondhatnak le, mert egy óriási hadsereget tart az állam fegyverben, amire nem lenne szükség, ha a szomszédállamokkal való megértés és bizalom meglenne. Ez az elhibázott politika alapja a gazdasági válságnak, mely azt jobban kimélyiti, mint más államokban. A keresztényszocialista párt amellett küzd, hogy a nemzetek egymást megértsék és egymásnak igazságot szolgáltassanak. (Nagy taps és helyeslés.)

Alapy Gyula dr. az országos igazgatásról ad hű képet és annak költségvetését ismerteti. Ez a költségvetés azonban nem elégíti ki a magyar lakosság kívánságait. Ezt világítja meg az országos igazgatás útügyi politikájával és kulturális tevékenységével, ahol a magyar kisebbség igényei kielégítve nincsenek és az, amit kap, távolról sincsen arányban kulturális fokával, közteherviselésének arányával és a nemzeti kisebbség létszámával. Király József csicsói plébános, járási bizottsági tag a járási adminisztrációnak adja keresztmetszetét, amely sok kívánnivalót hagy fenn. Számos példával illusztrálja ezt a szónok és a komáromi járás viszonyait ismerteti rendkívül érdekes előadásában, melyet szintén elismerő tapsok fogadnak.

Esterházy János, a párt elnökségi tagja nagy figyelemmel hallgatott beszédében a külpolitikai helyzetről tartott igen nagy érdeklődéssel és figyelemmel hal'gatott előadást. Ebben a középeurópai és a dunai medence gazdasági és politikai bonyodalmát adta elő, valamint az ezek megoldására irányuló törekvéseket. Ehhez — az előadó szerint őszintébb külpolitika lenne szükséges, mint amely ma a tömegek általános elégületlenségeit elleplezni igyekszik. A sziovenszkói tömegek elégüietlensége az adó kérdéssel áll a legszorosabb összefüggésben. Az adózási képesség az eladósodás következtében nagy mértékben lecsökkent, amit a kivető szervek nem méltatnak fegyelmükre. A behajtási módszerek pedig kihívják a jogos kritikát. Ezt föltétien revízió fárgyává tenni szükséges. (Nagy tetszés és taps.)

Aixinger László dr. pártigazgató ad elő szemelvényeket a cseh lapok legújabb számaiból, melyekben a legsúlyosabb szemrehányások csendülnek ki a kormány hihetetlen pazarlásai ellen. Ezeket Iegtöbbnyire állami tisztviselők szolgáltatják, akiknek most fizetéseiket fenyegeti az uj kormány.

Az előadásokhoz Chemez Pál dr., Bocz Béla ny. jegyző és Fehér Lajos iparos szóltak hozzá.

A gyűlés végén Király József járási választmányi tag emlékezett meg Alapy Gyula dr. körzeti elnök, tartományi Képviselőnek nagyvonalú munkásságáról, melyet az itt élő kisebbségi magyarság érdekében fejtett ki úgy kulturális, mint politikai téren és abból az alkalomból, hogy elérkezett életének hatvanik évéhez, az egész körzet nevében szerencsekivánatait fejezi ki, melyre Alapy Gyula meleg köszönő szavakkal válaszol és Ígéri, hogy munkáját a jövőben is a magyarság érdekeinek szenteli.

fehér, foszlósra franko

és vámmentesen 36 Ke,

pelyhes 70 Ke.

Mintát ingyen küldünk. Sachsel, Budapest 5.

Dob-u. 3.

Rendelisgyűjtöket magas jutalékéit 475 keresünk.

A komáromi és a vidéki közönség két időszerű kérelme.

— A nagy Duna-híd nyitási és zárási idejének kibővítése. — Forgalmi rendőrt a haláisarokra. —

Komárom, — november 4

egymással csinálnak. Isten

A híd zárórája.

A komáromi, nemkülönben a vidéki közönségnek évek óta tartó kívánsága, hogy a magyar Komáromba vezető nagy Duna-híd forgalmi ideje szabályoztassék.

A híd forgalma és fontossága magával hozza azt, hogy a régebben érvényben levő korlátozó rendeletet módosíttatni kérjük, a közérdekre való hivatkozással.

Mig általában minden jelentős határhíd, igy a legközelebb eső párkányi is, éjjel tizenkét órakor csukja le sorompóit, addig a komárominál érvényben lévő tizenegyórai „záróra“ sok esetben arra kényszeríti az utasokat, hogy odaát maradjanak éjszakára.

Ennek az a magyarázata, hogy a Pestről érkező gyorsvonat háromnegyedtizenegykor érkezik a magyarkomáromi pályaudvarra. Ez a vonat csak féltizen kettőkor fut át a csallóközi állomásra és aki ezt a várakozást nem akarja átunatkozni, megindul gyalog a hídon.

Rendszerint azonban pár perc késése van a gyorsnak s ilyenkor szabályszerű versenyfutást kell rendezni a hidzárás idejéig.

Megtörténik, hogy a zárórát jelző sípolás akkor hangzik el, mikor még az utas oda sem ért a vámházhoz. Különösen tél idején nagyon kellemetlen ez. Ha azonban a záróra csupán egy félórával volna meghosszabbítva, akkor ezek a távfutási feladatok, összes járulékos problémáikkal, meg lennének egy csapásra oldva.

Ugyanezt a kedvezményt ke'rnénk reggelre is.

A reggeli gyorsvonat egy félórával korábban indul, mint régebben. Összesen húsz perc van a híd nyitásától vonatindulásig. Ha azonban reggeli hat óra helyett félhatkor nyitnának, vagy legalábbis háromnegyedhatkor, akkor ez a kérdés is kedvezően lenne megoldva, mindenki megelégedésére.

A komáromi és környéki utasközönség kérelmét tolmácsoljuk ezzel, hogy a reggeli nyitás félhatkor, az esti zárás féltizenkettőkor legyen.

Rendőrt a haláisarokra.

Komárom „halálsarka“ a Király püspök ucca és a Magyar ucca keresztezésénél van. Az uccák itt oly szűkek, hogy a kocsik csak nagy üggyel-bajjal térhetnek ki egymásnak. (Hasonlóan a Jókai, Széchenyi és Városház uccák torkolatánál is. Szerk.) Ez különösen a kereszteződés pontján veszélyes, mert a szemben jövő kocsik nem látják egymást.

Számos esetet tudunk, amikor a járművek egymásnak szaladtak, vagy a legtöbbször fenyegetett bolthelységeket döngették.

Egyizben a mindig veszedelmesen száguldó katonai mentőautó belefutott egy magyar-uccai üzlet kirakatába s még a ház falát is megrepesztette. (Ezt a mentőautót is jó volna figyelmeztetni s tudomására adni, hogy a mentőautónak sem feladata a kisváros uccáinak örök veszélyeztetése. Ha beteget nem visz, csak a kórházból viszszatér, fölösleges az idegeket kockára tennie a főuccákon való vad száguldozásával és eszeveszett tülkölésével. Nem hisszük, hogy a mentőautó naponta tízszer, állandóan végveszélyben fuldokló halálos áldozatokat hurcolna. A mentőautó szerencsés ötlettel mindig a Nádor uccát választja, a legnagyobb forgalom idején, ami teljesen fölösleges és csak a gyalogjáró közönség testi épségét veszélyeztető egyéni akció.)

Ez a fentemlített halálsarok, ha már le nem bontható s ha már a vasúthoz a város nem vágatott rendes utat, feltétlenül forgalmi rendőrt kiván.

Ez a városnak egyik legforgalmasabb s egyben legszűkebb pontja.

Néha határozottan sziv-elállitó nézni azt a veszélyes kanyargást, amit az autóbuszok, társzekerek, gyalogjárók és

konflisok

csodája, hogy szerencsétlenség nem történik. (Éppen úgy aggódunk a kis Dunahidra felvezető ut vasúti sorompóinál, ahol pontosan a déli legnagyobb forgalom idején tolat a tehervonat. De újabban legalább leengedik a sorompót). Tisztelettel kérjük, hogy a Magyar uccánál rendőr szabályozza a forgalmat. Olyan rendőr, mint a Nádor ucca és a Baross ucca sarkán. Ennél a pontnál azonban a rendőri működéshez azt szeretnénk hozzáfűzni, hogy abban az esetben, ha eltévedt vidéki kocsi szalad be tilalmi órák alatt a Nádor uccára, ezt a tévelygő kocsit ne tartsák fel a rendőrök huzamos ideig. Ha ugyanis a viszonyokkal ismeretlen kocsi hajt be itt a déli, vagy az esti órákban, a rendőr megállítja, legtöbbször körülményesen kivallatja, iratokat vesz elő, holott a gyers forgalom érdeke azt kívánja, hogy

a rendőr pár szavas figyelmeztetés

után tovább engedje a kocsit.

Még nagy városokban is igy van. Vannak rendőrök, akik ezt megteszik, de akadnak, akik az előírásokhoz anynyira hűek, hogy, — teljes jóakarattal bár, de mégis, — álldogálni hagyják a sarkon a gyorsan futni akaró kocsikat.

I Íi«;íiíjjjj!ííiljii

i ÍSiSS23S!!,swI*!**'-—•

• •»■esuBiCdCBSKigitij

• •iiiimimniiiuug

H

re\i

«1

SffiS

fffsii's. 'jOS .«aaS

ppffsL.

Ennek igen jó ellenszere volna az, ha a Klapka téren, (vagy a Jókai és Városház-ucca sarkán. Szerk.) is állana valami figyelmeztető. Valami gyorsan szembetűnő figyelmeztető, ha már rendőr nem lehet.

Ezeket a sorokat a nagyközönség érdeke diktálta s amennyiben lehetséges, szives intézkedést kérünk, előre is hálás köszönetünket jelentvén.

:n:

I

|i|

fi

1

X

Megjelentek és kaphatók

a SPiTZER-feíe kortyvesbolíban:

Z1LAHY LAJOS: A lŐM? MalSZlk Ára 12 — Kő URSULA PARROTT: Szabad a csók Ára 12-— Ke BABITS MIHÁLY: A cfólyakalifa Ára 1P40 Ke

III. kiadás.

és a magyar könyvirodalom egyéb megjelen! és Csehszlovákiában terjeszthető újdonságai

Részletfizetési kedvezmény!!!

/

.^pjí

Minden magyar ember összefogására buzdított Szent-Ivány József a magyar nemzeti párt rimaszombati ülésén.

A magyar nemzeti párt rimaszombati körzete a napokban impozáns pártgyűlést tartott Rimaszombatban, amelyen megjelentek Szent-Ivány József pártvezér, Törköly József dr. országos elnök és Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő, valamint a körzet szervezetének kiküldöttei több százan.

A pártgyülésen Szent-Ivány József nemzgy. képviselőt lelkes ovációban részesítették a párthivek, akik előtt hoszabb beszédben ismertette a párt előtt álló nagyszabású nemzeti munka programját és miután Gál Gaszton emlékének kegyeletes szavakkal adózott, a gyűlés tagjainak feszült figyelme melleit, többek között á következőket mondotta:

— Elszántan állok a magyarság mellett. A magyar nemzetnek fennmaradása érdekében mindnyájunknak mindent el kell követnünk. A tavasszal bejártam Szlovenszkó magyar vidékeit: megújhodást hirdettem, a magyar nemzeti program megújhodását. Sok frázist és jelszót lobogtattak már a fejünk fölött, most még sem akarom, hogy valaki azt mondhassa, hogy ez a megújhodás frázis. A magyar nemzeti programnak megújhodása azt jelenti, hogy kiterjesztjük munkánkat és ebbe beleállitjuk az egész magyar népet. Azt jelenti, hogy nem ismerünk különbséget magyar és magyar közt.

— Ma, amikor a nyomorúság a

— november 4.

legnagyobb, a mai viszonyok között az szükséges, hogy minden magyar ember összefogjon a megújhodás, a nemzet érdekében. S mikor ezt mondom, azt is mondom, hogy az egész nemzetet meg kell organizálni. Azonban a nemzeti munkáért nemzeti gondoskodás is kell, hogy járjon: gondoskodni kell kivétel nélkül minden magyar rétegről, munkásról, gazdáról, iparosról, kereskedőről s az intelligenciáról.

— A szerződésekben biztosított jogainkat, amelyeket az államhatalomnak kell teljesítenie, ki kell verekednünk. Ezekért elszántan, tánforithatatlanul fogunk küzdeni. 13 év tapasztalata azt mutatja, hogy itt rengeteg ellensége van a magyarnak. Nincs hely, ahová a magyar ember bizalommal fordulhatna. Nem külső segítségre kell várnunk, magunknak kell magunkon segíteni. S meg is fogjuk szeréezni a magyar önsegélyt, ha ehhez mindenki tehetsége szerint megadja a maga hozzájárulását.

Majd a cseh nagytőke és a szociáldemokráciának egymáshoz való viszonyáról beszélt, akik tuiajdonképen ellenségei egymásnak, de ha magyar emberről van szó, mindjárt közös a cél. A szociáldemokrácia tényleg uszályhordozója a nagytőkének, azért értik meg egymást, mert közös nemzeti programjuk van minden ellen, ami nem a cseh nagytőke érdekeit szolgálja. Ez ellen meg kell szervezked-