Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-11-05 / 87. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. november 5 takarékossági törvényjavaslatok egy részét a költségvetési előirányzattal egy időben fogja beterjeszteni. A kormány reméli, hogy az állam pénzügyeinek rendezése nyomán föl fog élénkülni a pénzpiac is, amelynek nagyobb rugékonysága és a hitel lényeges olcsóbbodása úgy a mezőgazdasági, mint ipari és kereskedelmi vállalkozásokra jótékony hatást fog gyakorolni. A miniszterelnök szerint a kartellek befolyását revízió alá kell venni. Senki sem gondol ezzel a rendes és lelkiismeretes közvetítő kereskedelem rendszabályozására, azonban a kartell kinövéseit le kell nyesni. A munkanélküliségre nézve a miniszterelnök kijelenti, hogy a jövőben is támogatni kell azokat a munkanélkülieket, akik önhibájukon kívül estek el kenyerüktől. A külpolitikában a kormány épen úgy, mint előde, a jövőben is a béke védelme és megszilárdítása érdekében, valamint a népek közti politikai és gazdasági megértés érdekében fog dolgozni. A miniszterelnök beszédét a kormánypártok többsége síri csendben hallgatta végig, csak az agrárpárt fogadta helyesléssel. Malypetr helyébe Stanek dr.-t választották meg a képviselőház elnökének. A képviselőház november 3-án délután tartott második ülésén választotta meg a miniszterelnökké kinevezett Malypetr helyébe a képviselöház új elnökét. A leadott szavazatokból 160 szavazattal Stanek Ferenc agrárpárti képviselőt, az agrárpárt elnökét választották meg a képviselőház elnökévé. 47 szavazólap üres volt, egy pedig érvénytelen. Stanek a választást elfogadta és Stivin alelnök kezébe a fogadalmat letette. Az új elnök megköszönve a bizalmat, rövid beszédben kijelentette, hogy elődjének nyomdokain fog haladni. 630 millió korona kiadásra nincs még fedezet. A Malypetr-kormány a szerdai minisztertanácsban foglalkozott azokkal az adó- és vámintézkedésekkel, amelyeket a pénzügyi kormányzat az állami költségvetés deficitjének fedezé-PELLERNÉ Feszty Edith g y xi j t e in ©nyes képkiállitá,sa Komáromban, KULTÚRPALOTA, Nfidor ucca. A kiállítás megtekinthető 1932. november 6 tói november 2(Mg, délelőtt 9 órától délután 5 óráig. Belépti jegy 2 Kő. Több festmény kerül kisorsolásra. A belépő jegy sorsjegyül 540 is szolgál. sére tervbe vett. Ez intézkedések során felemelik a tea és kávé vámját, azonkívül a szesz árát és a motoros járművek adóját is fölemelik. Fedezetlenek még a következő kiadások: a tanítók fizetése 250 millió korona összegben, a kassa—óderbergi vasút és más helyiérdekű vasutak veszteségeire való fizetések 180 millió korona összegben és végül a munkanélküliek támogatására szükséges 2000 millió korona. Összesen tehát 630 millió korona kiadásra nem találtak eddig fedezetet. Ezzel az általános fizetéscsökkentés keretében a tanítók fizetését is szenátusnak is le kell azt tárgyalni, teljes lehetetlen, hogy a költségvetés ez évben megállapítható legyen. Az új kormány mindezeket figyelembe véve, azzal számol, hogy költségvetési provizóriummal kell a jövő év első hónapjaiban kormányozni. Most minden törekvés arra irányul, hogy a költségvetést olyan stádiumba hozzák, hogy azt még a karácsonyi ünnepek előtt a képviselöház és szenátus elé terjeszthessék. Amig a költségvetést meg nem állapítják, addig a provizórium alapján Fizik mérték után is, haskötők orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, keztyű, harisnya nagy raktára Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-u. 17. Keztyűk és fűzők tisztítása és Javítása. fogja a kormány az állam háztartását vezetni. Kedden külügyi expozé. A képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön ülést tartott, amelyen To.nasek bizottsági elnök bejelentette, hogy Benes Ede dr. külügyminiszter november 8-án, kedden külügyi expozét fog mondani. Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő, Esterházy János elnökségi tag a belpolitikai és az európai helyzetről. Az országos keresztény szocialista párt komáromi körzetének ülése. leszállítják, amivel 130 millió koronát takarítanak meg, igy tehát fedezetlen maradna 500 millió korona összeg. Ezt a deficitet a pénzügyi igazgatás úgy akarja fedezni, hogy 10 fillérrel fölemeli a söradót s ezenkívül a bor- és palackadó fölemelését is tervbevették. Az ezután még fennmaradó hiányt az államigazgatás szervezetében végrehajtandó változtatásokkal akarják kiegyenlíteni. Költségvetési provizóriummal kell számolni a kormánynak. Az 1933. évi állami költségvetést az újabban fölmerült „kiegyesúlyozási“ tervek szerint újra át kell dolgozni, úgyhogy a költségvetést legfeljebb csak három hét múlva lehet a parlament elé beterjeszteni. Mivel a költségvetési bizottságnak is legalább három hét szükséges, a plénumnak pedig két hét kell a tárgyalásra s azután még a Saját tudósítónktól. Az országos keresztényszocialista párt komáromi körzete hétfőn, október 31-én látogatott körzeti ülést tartott, melyen tizenhét pártszervezet képviseltette magát. Az ülésen Alapy Gyula dr. tartományi képviselő elnökölt, aki megnyitójában hangsúlyozta, hogy a keresztényszocialista párt nem a merev dogmák pártja, hanem mint eleven organizmusnak a gyakorlati élethez kell simulnia. Két sarkalatos pontja a keresztény gondolat, mely a haladásnak bőséges forrása és egyúttal a széles horizontok megnyitására nyújt módot, a másik, a szocializmus a harcot jelenti a pártban felsorakozó tömegek Komárom, — november 4 társadalmi, kulturális, gazdasági és politikát élet színvonalának a megjavítása érdekében. Harcot jelent az államkapitalizmus merev formáival szemben épen úgy, mint a sovinizmus támadásai ellenében. Ezért van szükség élénk pártéletre a helyi szervezetekben, a községi képviselőtestületektől kezdve a nemzetgyűlésig. Ez a gyűlés is ennek a célnak a szolgálatában áll. Jabloniczky János dr. képviselő a gazdasági krízissel foglalkozik és annak Csehszlovákiával való viszonylatával, amelyet eddig szándékosan lekicsinyeltek, de most már ez a mód-A csallóközi halászat történetéhez. Ambrus ellen, hogy az mivel Becsben az viza megholchodék, nem akarja megtartani.1 1594. évből Pázmány Máté halász nevét találjuk, aki szintén Bécsben kereskedett jófajta komáromi vizákkal. Amióta a naszádosok halásszák a vizeket, azóta megcsappant a szegé 113- komáromi halászok jövedelme, amit érteni is lehet, hiszen a fizetetlen naszádos katona ráér éjjel és nappal, ha egyszer nem kap zsoldot esztendőkig.1 2 3 Ebbe aztán lassan az udvari kamara is belenyugodott, hiszen ha nem fizetett, legalább a halászatot türniök kellett. Ifjabb Hundert Hans harmincados ellenőr részére készült instrukció (szolgálati utasítás) ezeket mondja: Vigyázzon a naszádos halászokra, a halászatra és az Archokra (cégék), szorgalmasan halásztasson a Dunán és a Vágón, de a halfogásnak negyede a vártartományt illeti.8 Ami a naszádosokat illeti és a katonákat, azok bizony belevágták kaszájukat a más ember rendjébe is. Az alsóausztriai kamara közli a hozzáérkezett panaszt: Forgácli István komáromi Obristleutenant a várgrófnak három haltartóját (Khaller) erőszakkal elfoglalta. A naszádosok pedig egy haltartót találtak és egy vizaszállító halaskocsit és egyszerűen elfoglalták.4 Később azonban a török hódoltságnak terjedésével, mely a XVI. század végefelé majdnem a Dunáig feltolódott, a halászat bizonytalanná válik a halászóhelyeken. Ezt jelenti a komáromi várgróf 1588-ban Bécsbe az udvari kamarának. Később pedig, mikor .a nagy háború megindul a XVI. század végén, a halászat is egyre nehezebben gyakorolható. Komárom urbáriuma 1592. évben készült és a halászatra vonatkozólag fontos adalékokat tartalmaz. Megerősíti a halászoknak a halnegyedre vonatkozó szolgálmányát, intézkedik a köteles halak bemutatásáról. Egy adatunk arról szól, hogy Braun Erazmus várparancs-1 Ugyanott. 2Takáts Sándor. A magyar gyalogság. 212, 217, 11. 3Közös p. ü. levéltár Instruktion Hans Kranöder Burggraf noknak a nagy török háború első évében, 1594-ben már csak 3—400 forint bevétele volt a halászatból, de a háborúk miatt, amikor a várőrséget teljesen lekötötte a török közelsége, igen keveset halásztak. Ebből azt látjuk, hogy a halászat ekkor már a vár főkapitányának a haszna, aki azt gyakoroltathatta a katonáival is. A halnegyed beszolgáltatását azonban a halászok nem igen nagyon kedvelték és ez érthető is volt tőlük, mert a várbeli felsőbbség a jó halakat kiválogatta, ha szükségük volt rájuk és a halászoknak kitörülte a szemét valami kisebb összeggel, de semmi esetre sem annyival, amennyi érő a hal volt. Azután vitára ad alkalmat a bors szolgálmány is, mert minden mázsás vizához a halásznak még egynegyed font borsot is kellett adnia. A Mátyás főherceghez intézett panasz ezeket a szolgáimányokat hegben hagyja 1600. évben.1 A szegény komáromiak 1600-ban már visszatértek Komáromba, ahonnan a török ostrom elől 1594-ben Nagyszombatba költöztek. Innen hozták magukkal az új hitet is. Ezt bizonyítja a halászat dolgáról az udvari kamarához intézett jelentés, amely előadja, hogy a halászatból való jövedelem a vár részére 629 forintot jövedelmezett 1600 augusztus végéig.3 Nem tartozik szorosan a halászatra, de érdekes világosságot vet a Duna vízrajzi viszonyaira, hogy a Duna ekkor Komárom körül kezd eliszaposodni. De ez volt a kevesebb baj, bár ez is eléggé zavarta a naszádosok szabad mozgását, különösen kisebb vízállás idején. A nagyobb baj abban rejlett, hogy a Duna medre idők folyamán megtelt tőkékkel, vagyis a part mentén az árvizektől lemosott fák gyökérzetével és törzseivel, melyek a víz felszíne alatt nagy veszedelmet jelentettek a halászokra épen úgy, mint a naszádos katonákra, a »vizi« hajdúkra. Ezeket tehát irtani kellett volna. A szegény halászok itták meg ennek a levét is, mert ha hálójuk ilyen fatörzsnek a gyökérzetébe beleakadt, akkor foltozhatták utána a hálószerszámot. Ezekre a panaszokra Mátyás főherceg mehgagyja 1594-hen Pálffy Miklós komáromi főkapitánynak, hogy a Dunát tisztíttassa ki. Ezt természetesen mások, mint a halászok, nem végezhették, akik hosszú csáklyáikkal felkutatták a Duna medrének fenekét. Hát bizony, ez kezdetleges módja volt a Duna meder tisztításának. Komárom körül a halászat sorsa a Dunán szintén rosszabbra fordul már a XVI. század második felében. A halak is a sok riogatástól, naszádos gyakorlattól, vízimalomtól elköltöznek erről a vidékről. De a Duna maga is sok kárt tesz a vizafogó cégékben. Francesco Benigno, a király műszaki embere jelenti 1559 április havában Komáromból a dunai és a vágdunai vizafogók állapotáról: A víz igen csekély volt és a legnagyobb jégdarabok megakadtak. Az égjük a másikra ült és végre fenékig érő torlasz keletkezett. Ezért a dunai vizafogónak 24 cölöpje kitörött. A Vágón azonban minden megmaradt. Annyi fa még maradt, amennyi a vizafogó javításához szükséges, de vaskötőanyag nincsen. A vizafogó elkészítéséhez még 250 forint kellene.1 Újfalu és Bök között szintén volt a .vártartománynak már régi idők óta vizafogója, de 1559-ben már arról panaszkodnak, hogy a hajók elzavarják a jobb halakat. 1573-ban is panaszolva említik a böki (weeg) vizafogót, ahol csak a »jó szöröncsére« halásznak. Őfelsége része 1 forint 47 fillér. 1567-ben is megújul a panasz a várgróf részéről, hogy Újfalu és Weeg (Bök) között haszon nélkül áll a vizafogó, mert hal nem megy bele a hajók járása és a malmok kerekeinek kelepelése miatt. 1575-ben említi egy jelentés, hogy itt volt egy nagy' vizafogó, tehát ekkorra már elpusztult épen úgy, mint az a másik is, amelyre hivatkozik, az átellenben levő monostori vizafogó. De ez is puszta már ebben az időben. Ferdinánd idejében még a koppánmonostori apát perli halászati jogát Monostor alatt és a király rendelkezik is annak 4U. ott. Hung. 14376 fasc. W. ott. 14406 fasc. 3U. 0. 14406 fasc. 4U. o. Komárom, 1559 ápril. Franc. Benigno jelentése.
