Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-10-08 / 79. szám

Lapunk mai szám a a jövő heti teljes üá. dió-műsort tartalmazza

ötvenharumdik évfolyam. 7Ö. szám, Szombat, 1933. október ö.

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 K6, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona.

wzsxmzs** «BIOHaEM»—-J3ÍU1■■■■- !■■«■■■ "■—»■HMMosmam»«»*.

Alapította: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer:

szerdán és szombaton

A demokrácia szabadságot jeleni.

Komárom, október 7.

Valahányszor megszólal a köztársaság elnöke, ez eseményt jelent számunkra annál a nagy tiszteletnél fogva, amely az államfőt környezi. Megnyilatkozásaiban sűrűén fordulnak elő a kisebbségek sorsáról való nyilatkozatok is, amelyek minket, magyarokat kétszeresen érdekelnek. Legutóbb a demokráeiáról beszélt egy újságírónak és erről fejtette ki ismert nézeteit. Ila ezeket a iiézelekel nem is valljuk százszázalékosan a magunkéinak, ennek oka legfőképen az a diszparitás, amelyben a magyar kisebbség él olyan nemzetekkel együtt, amelyek viszont a demokráciának minden előnyét élvezik. Egyébként a demokrácia nem tabu, vagy előjoga valakinek, sem pedig kedvezményezett pemzcleknek és így az szabad megbeszélés tárgya marad.

A köztársaság elnöke azt a kijelentést tette, hogy a demokrácia szabadságot jelent és nem teljes egyenlőséget. Mivel ez az állítása a köztársaság elnökének ebben a formámban sok téves következtetés levonására lenne alkalmas, épen azért a demokrácia elve, a korlátlan diszkusszió szabadsága alapján foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Maga a szabadság roppant elasztikus fogalom. Szabadság az is, hogy szabadlábon élek és nem fogházban. Szabadság az is, hogy választói jogom van és szabadság az, ha a sajtó, vagy élőszó útján véleményemet a törvények megszabta keretekben szabadon nyilváníthatom. Ezt jelenti számomra a szabadság. Mindez azonban nem jelenti a demokrácia teljes fogalmi körét: nem jelenti a teljes jogegyenlőséget, a teljes gazdasági egyenlőséget és a kulturális egyenlőséget, amelyet pedig a demokratikus szabadságnak mindenütt jelentenie kell. így tehát a köztársasági elnök véleménye, hogy a demokrácia szabadságot jelent, kiegészítésre szorul.

Vegyük például a magyar kisebbség helyzetét. A vezető politikusok ezt nemesakhogy beismerték, hanem meg is okolták. Benes például a fehérhegyi csatával okolta meg azt, hogy a magyar kisebbség itt nem részesül teljes gazdasági szabadságban, jóllehet tudnia kellene, hogy a fehérhegyi csatában a cseh önállóságot nem a magyarok, hanem a német rendek döntötték meg. Ez a történelmi okoskodás tehát nem helytálló.

A kisebbségi kérdést az állam alaptörvényei messzemenő módon

biztosítják a magyarok részére is. Vallás és nemzetiség nem lehet akadály abban, hogy bárki ne részesedjék az állam nyújtotta minden kedvezményben, ne vehessen részt a hivatalokban, a bíróságokban kisebbségi arányszámának megfelelően. Hogy áll a valóságban ez a kérdés, azt megírták ezerszer a szlovák sajtóban, a központi hatóságokban nem a magyarság, hanem Sziovenszkó teljesen mellőzve van, mert ez idő szerint tizennyolc szlovák nemzetiségű egyén van alkalmazva a prágai minisztériumokban, tehát minden minisztériumra jut egy. Úgy tudjuk, hogy magyar nemzetiségű egy sincs alkalmazva, holott kisebbségi arányszámunk szerint minden tizennegyedik hivatalnoknak a magyar nemzetiséghez kellene tartoznia. Ugyanezt alkalmazhatjuk a nemzetvédelemre is. A hadseregben nincsenek magyar tisztek, főtisztek pedig egyáltalában teljesen hiányoznak a magyar nemzeti kisebbség soraiból, amely a közterheket nemcsak egyenlő módon viseli, de szlovenszkói vonatkozásban a közterhek nagyobb felét hordozza vállain. A demokrácia tehát nem valósítja meg a jogegyenlőséget minden vonalon, csak lehetőségeket nyújt erre, amely lehetőségek a mindenkori napi politika függvényei maradnak. Tehát teljesen bizonytalanok.

A kulturális egyenlőségről sokat kellene beszélnünk. De csak egyetlen példát hozunk fel erre: ma nem olvashatok olyan magyar könyvet, amelyet olvasnom kellene, mert vasúti technikával, vagy műépítészeltel foglalkozom és erre lenne szükségem. De nem olvashatok német könyvel sem, mert ezt sem szabad csak elvben behozni, a gyakorlatban pedig nem. Vagy miért épülnek a szinmagyar Csallóközben szlovák kisebbségi iskolák és miért nem épülnek a vegyes nyelvterületen magyar kisebbségi iskolák, ahol az iskolakötelesek százai áhítják azt, míg az itteni szlovák kisebbégi iskolákban sokszor tíz-húsz tanuló ha akad! Ezek igazolják ugyan a köztársasági elnöknek axiómáját, hogy a demokrácia nem jelent abszolút egyenlőséget, de nem igazolják magát a demokráciát és az állam alaptörvényeinek szabatos és maradéktalan végrehajtását. Már pedig az itt élő magyarságnak egyetlen biztosítéka nem a demokrácia, hanem a törvény. Ha módomban állana, nagyon szívesen lemondanék választói jogomról is abban az esetben, ha a demokrácia a teljes egyenlőséget jelentené minden vonalon.

Ezenkívül a köztársaság [elnökének még egy kijelentése van, amely a magyar kisebbség tagjait gondolkozóba ejti és ez így szól: a német és magyar uralom alatt a németek és magyarok hatalmukat a cseh nép ellen használták ki. Ez az állítás történelmi alapon nem igazolható, mert a magyaroknak a cseh ügyekre semmi befolyásuk nem volt, a cseh néppel nem éltek a monarchia idejében rossz viszonyban és viszont a cseh népnek a monarchia alatt számarányán messzemenően túl nyílt alkalma az államigazgatás minden ágazatában befolyást gyakorolni a közügyek vezetésére. Ezt bizonyítja a cseh nemzeti irodalom nagy fejlett-Komárom, — október 7.

A magyar ellenzéki pártok választási gyűlései Léván

Október 23-ára Írták ki Léván a községi képviselőtestületi választásokat, amikor harminchat tagot fognak a képviselőtestületbe választani. A magyar pártok választási jelölő-listáit már beterjesztették a szükséges ajánlatokkal. A magyar nemzeti párti jelöltek listája a 3-as, az országos keresztényszocialista párt jelölőlistája a 4-es számot kapta. A keresztényszocialista párt október 9-én, a magyar nemzeti párt október 16-án tartja választási ülését. Mind a két ülésen megjelennek a pártok országos vezetői és törvényhozó tagjai is, igy a magyar nemzeti párt ülésén résztvesz Szent-Ivány József pártvezér, Holoía János dr., Szilassy Béla dr., Richter János, Fiissy Kálmán, Jaross Andor, a kerszoc. párti gyűlésen pedig megjelennek Jabloniczky János dr., Fedor Miklós és Eszterhdzy János és még több vezetőségi tag.

Masaryk köztársasági elnök a kisebbségek helyzetéről.

Masaryk G. Tamás, a csehszlovák köztársaság elnöke egy berlini újságírónak nyilatkozott a politikai helyzetről. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a demokrácia szabadságot jelent, nem pedig abszolút egyenlőséget. Véleményt mondott a bolsevizmusról és a kapitalizmusról, valamint a fasizmusról, Hitlerről és a háborúról, majd nyilatkozott a kisebbségek helyzetéről is. Nyilatkozatában többek között azt mondotta: — Kisebbségi politikánkat rendkívüli figyelemmel kisérem. A németek és a magyarok a régi osztrák-magyar uralom alatt hatalmukat a cseh nép ellen használták ki. Nem akarok most rekriminálni, de ki kell mondanom, hogy a mai panaszok és azok módjai jogtalanok. A politikában sokat hazudnak és hazudnak ebben az esetben is.

sége, a cseh gazdasági és kultúrális intézmények hatalmas szervezettsége. A magyarokra mindez nem tartozott és hiányzott a befolyásuk, hogy ezt erősítse, vagy gyengítse. Hogy a németek a cseh néppel milyen viszonyban állottak, azt a köztársasági elnök tapasztalati tények alapján ítélheti meg, a magyarokkal szemben azonban ilyen tapasztalat nem állhat rendelkezésére. Épen ezért azt a tantételt, hogy a demokrácia szabadságot jelent, készséggel aláírjuk ugyan, de ki kell egészítenünk azzal, hogy a nemzetek egyenlőségét — a ma annyira vitatott egyenjogúságot — is jelenti a gazdasági, kultúrális és az államélet egész területén.

Mi nem akarjuk a mi németjeinket és magyarjainkat elnyomni. A háború előtt, a háború alatt és a háború után is ezt az álláspontot képviseltem és ezen most sem akarok változtatni. A legtöbb államban vannak kisebbségek, amiből arra lehet következtetnünk, hogy az államokat nem lehet az egyedüli nemzeti programra felépíteni. A kisebbségi probléma egész európában általános és azok megoldását becsületesen és jószándékkal kell végrehajtani.

Kompromisszumos javaslat dacára a fizetésle szállítás miatt válságba került a koaliciő.

A pénzügyminiszternek az állami alkalmazottak fizetésének leszállítására irányuló javaslata miatt a koalíció pártjai között lappangó válság a napokban végre kirobbant. A válság előidézője a cseh nemzeti demokrata párt volt, amely hivatalnokszervezeteinek határozott állásfoglalása következtében a fizetés leszállítása ellen hozott határozatot. Dacára annak, hogy a pártok között már azon igyekeztek, hogy ebben a kérdésben kompromisszumot teremtsenek, a nemzeti demokraták elutasítottak mindennemű kompromisszumot és a pártvezetőség utasította a párt képviselőit, hogy a törvényhozásban az állami alkalmazottak tervbevett fizetésleszállítása ellen foglaljanak állást. Ezt az álláspontot a párt képviselője hivatalosan is tudatta a miniszterelnökkel a klubelnökök tanácskozásán. A cseh nemzeti demokraták ez állásfoglalása igen kínos helyzetbe hozza a többi koaliciós pártot, mert a fizetéscsökkentés ódiuma ezáltal teljesen rájuk hárul. A napokban kidolgozott kompromisszumos javaslat szerint 12.000 koronás fizetésig nem volna csökkentés, 12.000 koronától 24.000 koronáig 8, 24.000-tői 36.000 koronáig 10 és 36.000 koronán felül 15 százalék volna a leszállítás. Emellett azonban az öszszes kategóriákban 2 százalékkal emel-POLITIKAI SZEMLE