Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-10-05 / 78. szám

2. o da1. »KOMÁROMI LAPOK« 19d2. október 5. A lövés után velőtrázó sikoltás hal­latszott. Odarohantak és a berlini gyá­rost patakzó vértől borítva terült el a földön a szarvasbika helyett. A megejtett vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenül járt gyáros nem tartotta meg a vadászfegyelmet és minden jelzés nélkül elhagyta e helyét és egy egészen más irányban fekvő bokor mellé bujt. A szarvasra lövő erdész nem is gyanította, hogy a gyá­ros abban az irányban van. Az erdészlakból elősiető feleség két­ségbeesett sikoltással borult a férjére. Majd leküzdvén fájdalmát azonnal in­tézkedett, hogy a Mike féle szanató­riumba vigyék férjét. Itt megállapították, hogy a lövés a balkaron keresztül hatolt a mellkasba és a golyó a szivet is megsértette. A szerencsétlen embert nem lehetett megmenteni és a szana­tóriumban meghalt. A szerencsétlenül járt előkelő berlini gyáros holtestét a törvényszéki vizs­gálat után a tatai Eszterházy kastély­ban ravatalozták föl, ahonnét Charlot­­tenburgba szállították és az ottani csa­ládi sírboltba helyezték el örök nyuga­lomra. Itt említjük meg, hogy a halálos szerencsétlenségnek tudatlan okozóját, a gyönyörű, tizes agancsu szarvasbikát Mattanovics Lajos százados a nesz­­mélyi erdőben lelőtte. A szarvast elő­zőleg a bal lapockáján nemes részeket nem sértett lövés már érte. A gyönyörű agancsot kikészítve el fogják küldeni a gyáros vigasztalha­tatlan özvegyének, mint szomorú em­léket. .^Megérkeztek az új ^ y női és lányka télikabátok y az eddiginél sokkal nagyobb választékban. 1 Kötött áruk, bőröndök ésférfi divatcikkek szin­tén nagy választékban. I ^Kertész J. J6nű Véresvégű táncmulatság Szimőn. — Ketten akartak parancsolni a cigánynak s öten maradtak vérbefagyva a porondon. — Saját tudósítónktól. Komárom, október 4. Ismét véres áldozatokat kívánt a ha­gyományos magyar virtus. Szímő köz­ségben, ahol még ma is áll a »felvég­­alvég« közötti ádáz harc s ahol egy kis összeszólalkozás nyo­mán azonnal bicskák villannak, vasárnap megint tragikus végű mulatság volt. A mulatságot a helybeli Vöröskereszt­fiók rendezte s nem is lett volna si­került mulatság, ha a legények össze nem csatáztak volna, amit annál köny­­nyebben tehettek, mert a Vöröske­reszt szamaritánusai közelben voltak. A mulatság nagy vigalommal indult s tizenegy óra felé már akkora volt a kedv, hogy a cigányt rángatni kezdték. Többen is parancsolni akartak a cigánynak s mivel egy heyedű eyyszerre csak eyy nótát húzhat, összevesztek a mulatozók. Mozaikok Csuzrál. A nép közömbössége tűzoltásnál. Nyílt utcán lövöldikik agyon a kutyákat. Lapunk egyik barátja a napok­ban néhány délszlovenszkói köz­ségben járt, ő mesélte el az alábbiakat ilyenformán: Tűzoltók a rossz fecskendővel. Éjfél után egy óra. Trombitaszó, félrevert harangok zavarják fel a fa­lut álmából. Tűz van! összeszalad a falu apraja-nagyja ol­tani a tüzet. Az első dolog, ami hi­ányzik: a fecskendő. Hol a fecskendő? Javítják. Persze előzőleg hosszú ideig ott hevertek a fecskendők a falu kö­zepén, a kutya se nézett feléjük — és éppen most javításban vannak. Kü­lönben »minek is a fecskendő?« Hisz nem azért találták azokat ki, hogy hasznukat vegyék. — Elég ha meg Alig egy kis szóváltás után máris elő­kerültek a bicskák s a táncterem­ben valóságos mészárlás folyt. A vere­kedők közé egyre többen keveredtek s a sűrű vérű legények vére bőven ömlött. Mire sikerült a verekedőket szét­választani, öten maradtak a po­rondon, ketten életveszélyes se­bekkel. Azonnal a helybeli orvoshoz vitték őket, névszerinl Nagy Sándort, Nagy Vincét, Kollárik Gyulát, Jóba Gyulát és Kovács Alajost s az orvos bekötve sebeiket, a kél legsúlyosabban sérültet azonnal beszállíltatta a komáromi kór­házba, ahol azok most élet-halál kö­zött vívódnak. A sikerült csata vérét fölmoslák, a kedélyek egy félóra múl­va megnyugodtak s a Vöröskereszt egylet mulatsága vidáman folyt to­vább. vannak és a rozsda megeszi őket. Végre egyet előkerítenek valahol és beállítják. Nincs víz. A néző azonban annál több. Segíteni, vizet hordani, nyomni a fecskendőt, úgylátszik Csú­­zon nem szokás. De minek is az? Hát nem elég ha nézik? Hisz ilyen tűzi­játékban nem mindennap van része a lakosságnak. Nagynehezen előkerül a víz is. »Nyomjuk emberek!« Nyomják is — megy a víz, de a sugár a bámészko­dókat csapja pofon. Ez is valami. Sőt! Elvágni a csövet! Meg van. Újra nyomják. Megint kiszakad a cső. So­kára mégis sikerült a csövet megcsi­nálni, de sok haszon nem volt belőle. Nem volt víz, de már a látványosság­gal megtelt emberek is elszállingóz­tak. Maradtunk ott néhányan. Ha nyomtuk a fecskendőt, nem volt aki a csövet tartsa s ha azt tartottuk, nem volt aki a fecskendőt nyomja. Egy-két kocsi hordta a vizet. De hol a többi fogat? Egy öreg asszonyka hordta áll­hatatosan kannákkal a vizet, de erre FEHEREBBE PADION MAGÁTÓL MOS Ruhád hónál is fehérebb, az A B C-t ha bevésed: (1 Oldd fel ja Radiont hideg vízben —r- Ezen oldatban főzd a ruhát ~7T 15—20 percig __ öblögesd előbb meleg-, majd T~ hidegben mindaddig, mig a víz teljesen tiszta marad J RT 15/32 ***<•■[ WVWfri is a megjegyzések egész sora zúdult. Tűzoltóság? Az itt ismeretlen fo­galom. Hisz itt mindenki »olt« — ezt a megjegyzést hallottam már néhány­szor, amikor a tűzoltóság felől érdek­lődtem. Most pedig a valóság megmu­tatta, hogy tényleg »olt« mindenki, »oltja« a kíváncsiságát. Hogyan irtják falun a kutyákat. Az utóbbi időben a faluban ve­szettkutya harapások történtek. Töb­beket elszállítottak Kassára. Erre jött az általános 90 napos ebzárlat. Nem­sokára rá az a hír járta a faluban, hogy az összes kutyákat ki fogják ir­tani. így is történt! Elkezdték a kutyák irtását. Sorra lelőtték a kutyákat te­kintet nélkül arra, hogy betegek-e, vagy egészségesek. Tegyük fel, hogy ez rendjén van, de ahhoz pedig, ami ezután következett, nem tudom mit szólna az állatvédő egyesület. A kora délelőtti órákban az egyik uv,,«. uccában lelőtték a kutyákat. Ahol le­lőtték, ott hagyták. Egy kis hamut doblak a fejükre és ezzel el volt intéz­ve. Délben jártam arra, a kutyák még mindig olt voltak, a vérük az árokba folyott, a hullákon a legyek raj óztak és egy csomó gyerek állotta körül őket. Délfelé egy másik uccából szállították az áldozatokat a dögtérre egy nyitott kis kocsin. A kutyák úgy voltak egy­másra dobálva és még a kocsiban is vonítottak a halállal küzdő állatok. Délután kimentem a dögtérre. Út­közben újra találkoztam egy »szállít­mánnyal«. Megállítottam a kocsit. A kocsiban egymásra dobálva a kutyák. Egyiknek a feje lógott ki a saraglyá­­ból, másiknak a lábai. A vér folyott a kocsi után végig az úton. A kutyák hörögtek, rúgtak, kapálództak a kocsi­ban. A tanítók meg tanítják az isko­lában, ne kínozd az állatot. A kocsi után szaladó gyereksereg pedig ezt látja. Minek akkor tanítani? Teljesen fölösleges. A valóság úgyis mindent agyon csap. ilWIIWIillllllWiWWIilWlllilllMII'ii'IIWRlillWlUilllMiiiSlWllililBllWWWBIIBIMMBMBWWWWWWi A temető sötétjébe akart csábítani három leányt Komáromi kis szafirok garázdálkodása. Komárom, szept. 30. A komáromi munkanélküliek nem mind önhibájukon kívül szenvedik a munkanélküliséget. Vannak „hivatáso­sak“ is, akiknek sorsával a rendőrség­nek időközönkint dolga van. Néha verekedések, máskor gyü­mölcslopások, vagy kártyacsaták tesziK tarkává nevükkel a rendőr­ség krónikás lapjait: ezek azok, akiknek „munkássága“ rendszerint úgy jut kifejezésre, hogy a munkálkodásban idegen érdekeket sér­tenek s a munkálkodás vége rendszerint rendőri őrszobában, vagy ügyész­ségi feljelentésben végződik. A krónika lapjainak beirásáról ők mindig gondoskodnak. Legújabban az történt, hogy ennek a komáromi társadalomnak egyik is­mert alakja, G. K. E., a háromnevü férfiú, az esti sötétben ismeretlen nőket szólított meg s követett nyomon. Két munkáslány ment haza a Kúria felé, amikor a kiváló férfiú hozzájuk csatlakozott s erővel randevút akart velük megbeszélni a Temető mellett. Mivel a két lány nem hederitett rá, a lovag egyre dühösebb lett, végül, te­kintve kísérleteinek eredménytelenségét, megtámadta őket, megrugdosta, ütlegelte s ruhájukat is letépte, úgy, hogy ezek sikoltozva kiál­tottak segítség után s kértek vé­delmet a lovag lovagiatlan fellé­pése ellen. A lovag ezzel nem elégedett meg, ha­nem egy harmadik nőt is bántalmazni kezdett. Ezek azonban feljelentették a hirtelenkezü férfiút, akinek szerelmi ügye az ügyészségen fog folytatódni. Ki tudja, hányadszor kerül bíróság elé. A Jókai Mór utca 31. sz. üzletház sürgősen eladó. Érdeklődés Jókai 506 u. 16. az üzletben. Boroshordók, kitünően kezelt ál­lapotban, bármily nagyságban kap­hatók »Netter« R. T. Komárno. Fényképészeti készülékek, filmek és papírok Hacker, és Neufeldnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom