Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-10-05 / 78. szám

1932. október 5. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldal. A komáromi ember szívessége. Egy idegen úrral beszélgettünk a múltkor, aki nagyon hosszú idő óta ismét először járt Komáromban. Az illető ur külföldi s igy kétszeres ér deklődéssel szemlélte a komáromi uccát s azt az észrevételt tette, hogy a komáromi benszülött szives, kedves ember, de tartózkodó, bizonyos fokig bizalmatlan. Ebből a megfigyelésből aztán vita fejlődött ki s mindenki elmondta a maga észrevételét. Végül is arra a kö­vetkeztetésre jutottunk, hogy a komá­romi emberben sok szívesség van, csak megfelelő módon kell belőle kicsiholni. Nekem magamnak is volt néhány kellemes alkalmam ennek a szívesség­nek megfigyelésére: Egyszer többedmagunkkal a Duná­nak villanygyári része felé, az úgyne­vezett „Spitz“ tájékán ballagtunk. A társaságból valaki cigarettára akart gyújtani, de nem volt nálunk gyufa. A közeiben egy hatalmas kotróhajő horgonyzott. Munkaidő után volt s egy komáromi munkáslegény üldögélt na­gyon fáradtan a hajó láncai alatt. Tölcsért csináltam a tenyeremből: — Jó ember, nem volna-e gyufája ? — Dehogy nincs! — Kössön egy szálat valami kőre s hajintsa ki. Skatulánk az van... A legény felállott. Fáradt mozdulatai voltak, de ez nem akadályozta meg őt abban, hogy le ne oldja a csónakot s ki ne evezzen a partra. Csupa szíves­ség, jóindulat benne. Kikecmergett a partra, előhalászta félskatula gyújtóját, kezével ellenzőt formált és segített rá­gyújtani. Mondom, tele volt kedves figyelemmel. Alig akarta a jutalom­cigarettát elfogadni. Ez a jelenet, a csónakossal annak­idején igen meghatott s mint a komá­romi hajósok dicséretét beszéltem el. A másik tapasztalat sem volt ktílömb. Egy barátom mondta el örömmel: A hetényi autóbuszt várta a Kossuth­­téren. Jó negyedórával hamarább jött ki, az autóbusznak még se hire, se hamva. De azért megkérdezi az egyik elárusító fülkében egy asszonyságtól, hogy mikorra váriiató a busz. — Jó negyedóra, — mondja az asszonyság kedvesen, majd, mikor meg­látja, hogy barátom kedvetlenül int s nekidül a falnak, kisiet fagylaltos edé­nyei mögül s egy széket tesz az ucca szélére. — Tessék addig leülni, — mondja szívesen. A barátom csendes zavarban van. Mivel viszonozni szeretné a kedves­séget, azt mondja: — Akkor kérek legalább egy koro­náért fagylaltot. A hölgy méltatlankodva felel: — Igazán nem azért adtam a szé­ket, kérem... S dupián adagolta a fagylaltot, ne­hogy azt higyjék . .. Hát nem kedves? ... A piaci árusok között ténfereg egy kis gyerek. Valahonnan a Kúriáról került ide, de az is lehet, hogy a bo­nyolult nevű Partosujfalu ifjú polgára. A gyerek nagy szemeket meresztget a pénteki halakra, a jó dinnyére s a csengő szőlőre. Pénze nincs, lopni nem mer. Így hát csak ballag a jóféle falatok között. A szeméről azonban lelátszik a vágy. Éhes is. Fáradt. Meg-megáll tanácsta­lanul, ujját magafeledkezve a szájába teszi. Aztán megy tovább. Ebben a pillanatban az egyik eláru-Annyi sok időt fölt korty hálában! Itt minden ragyogóan tiszta legyen, hogy jól érezze magát. Kormos serpenyők és fazekak nem okoznak örömet! Mégis, akár alumínium . . . üveg . . . zománc . . . vagy fém ... mindent egyformán jól, gyorsan és kímélve tisztogat a szappantartalmú VIM! v a tisztogató asszony a dobozban. V. T. 4/32 sitó-asztalról kék asszonyság hajlik föléje. A kék asszonyság kezében nagy fürt szőlő s három őszi barack. — Tedd el, fiam! — mondja paran­­csoiólag s a gyerek kezébe nyomja a gyümölcsöket. A gyerek értetlenül néz a szives hölgyre. Nem meri elfogadni. — Nna! — mondja a kék asszony­ság türelmetlenül. A gyerek a gyümölcs után nyúl s magához öleli a barackokat. Valaki megszólal: — Meg se köszönöd ? A kék hölgy szigorúan fordul arra­felé: — Ugyan! Szóra se érdemes. Csak edd meg, fiam ... Megy a gyerek, a füle is maszatos a nagy csámcsogásbari. Mondom, sok szívesség van a ko­máromi emberben, mindenki tudna példákat mondani, csak ezt a szíves­séget ügyesen kell kicsiholni ez em­berekből. Kissé komorabbak lettünk, de ezt a világ állapota hozta magával... (thyvi) — A r. kát. autonóm egyház­­község képviseletének ülése. A ko­máromi r. kát. autonóm egyházközség képviselete vasárnap délelőtt dr. Majer Imre pápai prelátus, apátplébános el­nöklete alatt ülést tartott, melyen az elnök bejelentette, hogy az egyház­­megyei hatóság az alapszabályok meg­erősítéséig a vezetőség és a képviselet, továbbá az iskolaszék mandátumait meghosszabbította. Ehhez több hozzá­szólás történt és azok mind arra a megállapításra jutottak, hogy az auto­nómiának ezt a korlátozását most már mielőbb meg keli szüntetni és a vá­lasztásokat megtartani. Majd az elnöklő prelátus bejelentette a Szociális Test­vérek és a Ferenc-rencíi szerzetesek visszatelepítésére vonatkozó kezdemé­nyezéseit. Több felszólalás után Alapy Gyula dr. világi elnök úgy a Ferenc­­rendi szerzetesek komáromi működését, mint azok Komáromból való eltávozá­sának történeti részét ismertette, majd kitért a Szociális Testvérek kassai mű­ködésének ismertetésére, általános ér­deklődés mellett. Ennek meghallgatása után a képviselet kimondta, hogy úgy a Szociális Testvérek, mint a Ferenc­­rendiek leteiepitését örömmel veszi tu­­domásu!, ezekhez az intézkedésekhez az egyházmegyei hatóság sürgős hoz­zájárulását kéri és egyben dr. Majer Imre prelátus apátplébánosnak ez irá­nyú fáradozásaiért az egyházközség elismerő köszönetét nyilvánítja. — Orvosi hir. M. U. Dr. Goldjahn Miklós fogszakorvos rendelőjét szept. 19-én Megye-ucca 20. szám alá (dr. Ghyczy-féle ház) helyezte át. — Gyász. Mint őszinte részvéttel értesülünk, Förster Vilmosné szül. üttinger Ida, életének 59-ik, boldog házasságának 37-ik évében hosszas szenvedés után szeptember 29-én Buda­pesten elhunyt. A megboldogult kihűlt porrészeit október 1-én, szombaton helyezték a budapesti X. kér. uj köz­temetőben örök nyugalomra. Az el­hunytban Förster Vilmos főintéző sze­retett hitvesét veszítette el, akivel együtt gyermekei: Vilmos, Iván, Ida és Ilonka, valamint testvérei, veje, sógornői és a kiterjedt előkelő rokonság mélységes fájdalommal gyászolják. — Nyilvános köszönet. A Komá­romi Evarig. Nők Oltáregylete elhatá­rozta, hogy az egyház nagyérdemű lelkipásztorának, Jánossy Lajos főespe­resnek arcképét megfesteti az evang. egyház tanácsterme számára. E célra özv. Fejérvüry Gézáné úrnő 500 ko­ronát adományozott, melyért ezúton mond hálás köszönetét az Evattg Nők Oltáregyletének vezetősége. — Vasárnap tánchosszuóra lesz Kominek tánciskolájában a Vigadóban. — Tüzesetek. Garampáldon leégett Krupecz Józset és Juhász Ferenc lakó­háza. A kár igen jelentékeny. A gya­nús körülmények között keletkezett tüz­eset ügyében megindították a vizsgá­latot. — Kuralon Lehóczi István udva­rán ismeretlen okból tűz ütött ki és az összes szalma és takarmány kész­lete leégett. — Elhunyt nagybirtokosnő. ühl­­mann Adolfné, a béiai nagybirtok tu­lajdonosnője 60 éves korában elhunyt. Halála nemcsak kiterjedt rokonságát, hanem ismerőseinek, tisztelőinek és gyámoltjainak nagy tömegét boritotta gyászba. Temetése nagy részvét mel­lett ment végbe. — Doni kozákok hangversenye. Kedden este igazi művészi élvezetben volt része a komáromi zenekedvelő közönségnek. A doni kozákok „Piatoff“ kórusa tartott a Kultúrpalota nagyter­mében hangversenyt. A nagytermet a közönség nem töltötte meg teljesen, — erősen látszott a Kludsky cirkusz hatása, — de akik megjelentek, azok lelkesen tapsoltak a huszonkét orosz­nak, akik valóban nagy tökéletességre fejlesztették a férfikórust. Pompás hang­anyag, amellyel a zenei hangfestés minden árnyalatát kifejezhették, bá­mulatos egyöntetűséggel éneklő összes­ség, fegyelem, nemkülönben az évek hosszú során szerzett rutin, a szóló énekesek magán-szólamai tették felejt­hetetlenné az estét. A közönség hálá­san és sűrűn tapsolt. — A városi zeneiskola új ének­­tanára. A városi zeneiskola vezető­ségének és több oldalról megnyilvánult óhajnak engedve, Molecz Margit opera­énekesnő, állami zeneakadémiát vég­zett énektanárnö elvállalta a folyó tan­évre a komáromi városi zeneiskola énekszakának vezetését. A városi zene­iskola az új énektanárral kiválóan szak­képzett tanerőt nyer, akinek működé­séhez joggal a legszebb reményeket fűzzük. Az énekszakra jelentkező új növendékeket még fölvesz a városi zeneiskola igazgatósága. — Tisztviselők zártkörű tánckur­­zuza okt. 12-én szerdán kezdődik, Ko­minek tánciskolájában (Vigadó). 511 — Egy csallóközi község pusz­tulása. Egyik csallóközi faluban, a Somorja melletti Csőlösztő községben az egyik éjjel borzalmas tűzvész pusz­tított, amely a község egyharmadát el­hamvasztotta. A Körtvélyes felöl jövő leváltott pénzügyőri járőr Csöiösztö közelében észrevette a sötét éjszakában, hogy a községből hatalmas füstoszlop gomolyog föl az égnek. Hamarosan lángok is csapódtak föl. Meggyorsított léptekkel a faluba siettek és az alvó lakosságot föllármázták. A nagy szél­ben akkorra már a falu jőrésze lán­gokban állt. A helybeli tűzoltók gyor­san az oltási munkához láttak. Az épen ott levő Mikos József a, Somorjai Hen­germalom alkalmazottja autón berobo­gott Somorjára és a somorjai tűzoltókat segítségül hivta,. akik motorfecsken­­tíőjükkel csakhamar ott teremtek, va­lamint a szomszéd község tűzoltói is. Az oltási munkálatokat nagyon meg­nehezítette a nagy szárazság, ami miatt a kutak nem tudtak elegendő vizet nyújtani, egyedül a somorjai tűzoltó­ságnak sikerült a Dunából vizet szi­vattyúznia. A lakosság egy része nem segíthetett a tűzoltásnál, mert a búto­rokat, ágyneműt és egyéb holmit hordták ki az uccára és oda helyezték el az apró gyerekeket az ágyruha közé. Egyszerre azonban rémes sikoltozás támadt a kis apróságok között, meg­gyulladt a nagy hőségben az ágyruha. Szerencsére, hamarosan elfojtották a tüzet. A kár közel negyedmillió korona. A tűz keletkezésének kinyomozása ér­dekében egy kis fiút letartóztattak, mert a gyújtogatás gyanúja irányul ellene. Egy személyt pedig megfigyelés alatt tartanak. A nyomorba jutott lakosság fölsegitésére akciói indítottak. — Uj nyilvános esti tánckurzus, hétfőn és pénteken. Olcsó tandíjak. Vasárnap tánc Kominek tánciskolájá­ban (Vigadó). 511 — A gyanús artista. A párkányi állomás mellett lakó Findl Pál kertész­től elloptak egy értékes aranygyűrűt, Gazsik vasúti vendéglőstől pedig igen sok fehérneműt. A csendőrségnek az a föltevése, hogy a lopást mind a két helyen egy Milanovics Tóbiás nevű artista követte ei, aki kedvesével, egy cselédleánnyal megszökött. A csendőr­ség most körözteti őket. — Tanulók látogatása lapunk nyomdájában. A bogyai községi is­kola és a felsőgelléri ref. elemi iskola fiú és leánytanulói Szelle Géza igazg.­­tanitó és Komjáthy Istvánná tanitónő vezetése mellett, valamint a nagyszegi községi elemi iskola tanulói Böttger Gyula tanító vezetése mellett megte­kintették lapunk nyomdáját, hol a könyv­­nyomtatásról szereztek bő ismereteket. — Elitéit kereskedők. A párkányi járási főnökség tiltott italmérésért 15 járásbeii kereskedőt Ítélt el igen súlyos pénzbírságra és három kereskedőtől pedig megvonta a korlátolt iíalmérési engedélyt. — Gyanús tüzeset. Garamköves­­den a csendőrség eljárást indított két testvér, Baka János és József garam­­kövesdi lakosok ellen, akiket azzal vá­dolnak, hogy édesanyjuk házát ők gyújtották föl. A két gyanúsított erősen tagadja a gyújtogatást. — Amikor az adóhivatal autót árvereztet el. Nem mindennapi bo­nyodalom támadt egy árverésből. A párkányi adóhivatal elárvereztetett egy autót, amely egy autófuvarozásí válla­laté volt. Igen ám, de az autóra még igényt tartott az autót szállító gyár is az autó árának még ki nem fizetett része arányában. Az árverésen egy soffőr vette meg. A soffőrtől azonban a gyár elvitette és elhelyezte egy ga­rázsba. A garázsból pedig az eddigi tulajdonos, a fuvarvállalkozó vontatta el a sokat hánytvetett jármüvet. Erre a gyáros akart megint közbelépni, de a rendőrség végre is megsokalta a dol­got és az autót, mint bűnjelet lefoglalta és átadta a járásbíróságnak. Ez árve­résbői kifolyólag több polgári és bün­tető per indul az ez ügyben szerepel­tek ellen. — Tizennyolc betöréssel vádolt bandát csíptek el. Muzslán és kör­nyékén már régóta garázdálkodott egy betörő banda, amelynek a kézrekerité­­sére mindent elkövettek, de eddig bi­zony sikertelenül. Végre is addig jár a korsó kezdetű közmondás itt is beiga­zolódott és a csendörségnek sikerült kinyomozni a tetteseket és a betörések gyanúja alapján letartóztatta a muzslai csendorség Diós Rafael, Szlávik Ferenc és Bagota István muzslai lakosokat, akiket 18 rendbeli betöréssel vádolnak. A letartóztatottakat a párkányi járás­bíróságra kisérték, ahol már több be­törést beismertek. — Iskola és legfinomabb iU hegedűk, húrok, összes alkat­részek, heaedöíok legolcsób­ban ELBERT-nél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom