Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-10-05 / 78. szám

Otévloly» sw» 7^. K7.am, Szerdn, 1933, október 5. ■ *nm«»B8W5wtns*!«Rinwwoa!srjr:^^ CSSSlOHWSKEä ■ Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Húsz százalék. Komárom, október 4. A kormány sokkal több felesle­ges dolgot beszél és beszéllek azon­ban az életbevágó kérdésekről vagy semmit, vagy csak igen keve­set. Beszélnie kellene arról az yzso­­ráról, tnelyet Szlovenszkón ban­kok folytatnak a pénzzel. Ez az ál­lapot tűrhetetlen. Csinálnak bank­törvényt és abban benne van a be­tevőknek a védelme, de nincsen benne az uzsorások megfékezése. Ezt az uzsorát bankok folytatják egész nyillan. Eddig eltűrték azt, hogy a kis egzisztencia fizessen ti­­zenkél-tizenöt százalékot, most mi­vel evés közben jő meg az étvágy, ez a lelketlen pénzuzsora felmegy a liúsz százalékig, sől néha még e fölé is. Igaz, hogy ahol nincsen pana­szos, olt nincs bíró. De nem tud­juk, hogy az úgynevezett revíziós kollégiumok miért nézik a napot és tulajdonképen mivel is foglal­koznak. Mert az ő dolguk nem a kör négyszögesítésének a megoldá­sa, hanem a gyengék védelme az erősebb ellen. A bankok egyenként nem olyan erősek, mint tömeg­ben, azért van a törvényben elő­írt revízió. Meg kell jegyeznünk, hogy ezt a kvalifikálhatta» pénz­uzsorát nemcsak zugbankocskák csinálják, hanem a nagynevű or­szágos bankoknak fiókjai is. Szó­val a cápák ragadoznak egész nyil­lan, a szemeink láttára. És ez ellen nincsen orvosság. Mi úgy tudjuk, hogy a kamatláb törvényesen meg van állapítva és azon felül a bíróságok nem ítélnek meg a töke után több hozadékot. A bankok azonban a törvényt ki­játsszák, mert azért vannak nagy­fejű pátrónusaik az igazgatóságok­ban, hogy egyengessék a magas osztalékok útjait. Súlyos vissza­élések vannak egész Szlovcnszkó területén a bankhitelek körül. A pénzuzsora ismét teljes virágjában van és hitelnyújtási jutalék, keze­lési költség, nyomtatványdíjak és más tételek szemérmetlen felszá­mításával van burkolva, míg a ka­matláb szerény nyolc százalékban van feltüntetve kifelé. Azonban ma már mindenki tud kamatot számítani, még a falusi ember is és nem lehet olyan köny­­nyűszerrel becsapni őket, mint az­előtt. A krízis természetrajzához hozzátartozik ezeknek a banküzel­­meknek a kórképe is, amelyet sza­badon engednek elburjánzani. Mi­vel pedig a bankoktól ma igen ne­héz pénzt kimuzsikálni, ezek visz­­szaélnek a hitelnyújtás körül. A revízió pedig alszik és nem dolgo­zik, nem teljesíti kötelességét, te­hát a törvényt szabotálja, amíg is­mét botrányok nem sülnek ki. A botrányokra tehát szükség van, hogy kiderüljenek a visszaélések. Szomorú dolog, hogy ez így me­het, amikor itt mindenki szocia­lizmusról locsog. Szociális lelki­­ismeret azonban nincsen, sem az Komárom, — október 4 A köztársasági elnök is hive a preferenciális vámoknak. A párizsi Petit Párisién c. lap szer­kesztőjét fogadta Masaryk köztársasági elnök, aki a politikai helyzetről nyi­latkozott. Masaryk elnök többek között azt mondotta, hogy Középeurópa álla­mai annál könnyebben találhatják meg virágzásuk feltételeit, minél inkább igyekeznek előmozdítani kölcsönös és békés együttműködésüket. Egyikük sem feledkezhetik meg érdekeik közösségé­ről. Ma még elsietett dolog lenne arra gondolni, hogy vámszövetségben vagy államok szövetségében egyesítsék eze­ket a nemzeteket. Ma csak az kívána­tos, hogy az egyes államok közvetlenül egymás között keressék a megegyezést, például kétoldalú preferenciális egyez­mények alapján. Mi a magunk részé­ről készek vagyunk erre. Oktalanság lenne, ha a gazdasági problémákba politikai szempontokat vegyítenének bele, annál is inkább, mert a politikai alkudozások esetleges kudarca, még job­ban megrontaná a helyzetet. Interpelláció a nyugdíjak új fizetési napjának megváltoz tatása iránt. Az állami nyugdíjasokat nemrégiben arról értesítették, hogy nyugdijilletmé­­nyüket ezentúl nem a hórap elsején, hanem a hónap 4-ik napján kapják, ha pedig ez a nap ünnepre esik, akkor a hónap 5-ik napján fizetik ki illetmé­nyeiket. A pénzügyminisztérium ezen rendelkezése nagy nyugtalanságot kel­tett az állami nyugdíjasok között, akik­nek az értesítést minden indokolás nél­kül küldötték meg s igy a rendelkezés ideges találgatásokra ad alkalmat. Az ügyben Jabloniczky János dr. nemzet­gyűlési képviselő és társai interpellá­ciót intéztek a pénzügyminiszterhez, akit arra kérnek föl, hogy hajlandó-e intézkedni az iránt, hogy a nyugdíjasok illetményeit ezentúl is, mint eddig min­dig a hónap első napján fizessék ki és megnyugtatja-e a pénzügyminiszter a nyilvánosságot afelől, hogy a nyug­díjilletményeket semmi körülmények között sem fogják csökkenteni. A ma­gyar ellenzéki pártok képviselőinek ezen interpellációja egyben tiltakozás a nyugdíjcsökkentés gondolata ellen. A nemzeti demokraták hivatal­nokkormányt akarnak. A belpolitika zűrzavaros káoszában emberekben, sem az intézmények­ben. Különben is az intézmények semmivel sem különbek, mint az emberek. A könnyű lelkiismeret napjait éljük, amely nem ismer felelősségei, legkevésbbé pedig szo­ciális felelősséget. A legszájasabb szocialisták azok, akik ezeknek lát­tára elnémulnak és hallgatnak, mint a dinnye a fűben. a megoldás tekintetében különféle meg­oldási módozatok merülnek föl egyes pártok részéről. Már korábban is be­széltek arról, hogy a költségvetés össze­állításával fölmerült kényes kérdések megoldását hivatalnok kormány fogja keresztülvinni. A cseh nemzeti demok­rata sajtó a hivatalnok kormány mel­lett foglal állást, ezt ellenzik a szociál­demokraták és a cseh néppárt. A két agrárpárt ebben a kérdésben passzív magatartást tanúsít, de nemf világos a cseh nemzeti szocialista párt álláspontja sem. A nemzeti demokratákat a cseh néppárti sajtó azzal vádolja, hogy ki akarnak bújni a felelősség alól és ezért kívánják a hivatalnok kormányt. A hi­vatalnok kormány számára meghatal­­mazási törvényt szerveznének meg és ennek alapján a kormány megvalósí­taná a fizetésleszállitást. Erről a kér­désről tanácskozások folynak a koalíció Saját tudósitónktól. Megrendítő és halállal végződő va­dászszerencsétlenségről számol be az alábbi híradásunk, amelyet nem okozott más, mint az, hogy a vadász nem tar­totta be a vadászfegyelmet és minden jelzés nérkül elhagyta a kijelölt les­helyét. Régi, meghit barátság fűzte Eszter­­házy Ferencet, a tatai hitbizomány tulajdonosát Eisner Vilmos berlini selyemgyároshoz, aki feleségével együtt szenvedélyes és fáradhatatlan vadász volt. E szenvedélyüket a tatai Eszter­­házy uradalom hatalmas vadaskertjei­ben pompásan kielégitethették és elég gyakran ellátogattak Berlinből Tatára Eszterházy Ferenchez vadászatokra. A napokban is megérkezett a tatai uradalomba Eisner Vilmos berlini se­lyemgyáros és felesége. Alig rázták le magukról az úti port, máris az erdőbe siettek, hogy vadász-szenvedélyüket kielégítsék. Ha szenvedélyes vadász volt a ber­lini gyáros, akkor még nagyobb mér­tékben hódolt ennek a szenvedélynek pártjaiban és csütörtökre végleges dön­tés várható. A belpolitika e heti fejlő­dése elé nagy érdeklődéssel tekintenek. Kompromisszumról tárgyalnak a fizetésleszillitás ügyében. Az állami tisztviselők tervbevett fi­­zetésleszállitásának kérdése a legna­gyobb nyugtalanságot váltja ki az ér­dekeltek között. A koalíciós pártok el­nökei Udrzal miniszterelnökkel tár­gyaltak ebben a kérdésben és több órai vita után abban állapodtak meg, hogy szerdán a koalíciós pártok kü­­lön-külön fognak még a fizetésleszál­­litás kérdésében tanácskozni és csü­törtökön a kormány politikai kollé­giuma ül össze, hogy a pártok állás­foglalása alapján a továbbiakról dönt­sön. A kulisszák mögött már kompro­misszumos egyezkedésekről tárgyalnak, azonban még igy is bizonytalan és komoly a helyzet. A Lidové Noviny egyik cikkében megállapítja, hogy ma még senki sem meri állítani, hogy si­kerül olyan megegyezést létrehozni, ami a mai kormányt megmenthetné. Ebben az ügyben az állami alkalma­zottak viharos ülést tartottak Prágában, amelyen egyhangúan tiltakoztak a fi­zetéslecsökkentés ellen. A közalkalma­zottak szervezeteinek olmützi végre­hajtó bizottsága felszólította az állami tisztviselők szervezeteinek prágai köz­pontját, hogy a fizetésleszállitás ellen az egész köztársaságban nagyvonalú akciót indítson, hogy ezzel a közvéle­mény is meggyőződést szerezhessen a leszállítás igazságtalanságáról. a felesége, akit férfiakat is megviselő vadászfáradalmak sose fogtak el és a legedzettebb vadásszal együtt cserké­szett a legfárasztóbb terepeken is. Az uradalom erdészei egy hatalmas szarvasbikát jeleztek a berlini házas­párnak, akiknek több se kellett és si­ettek ki a tatai uradalom szentmiklósi erdejébe. Nem tudni, hogy szerencsére, vagy szerencsétlenségre a gyáros felesége itt elmaradt a társaságtól és az egyik erdészlakba ment megreggelizni. Az erdész tanácsára a gyáros egy bokor mellé húzódott lesre. Ezt a bokrot az összes puskások megjegyez­ték, amelynek irányába nem szabad lőni, hiszen a bokor mögött rejtőzött a gyáros. E bokor mellett akarta feleségét a gyáros bevárni és közben lesni egy hatalmas szarvasbikára, amelyet a vér­ebek csaholása már föl is zavart. A szarvas a vadászok lőtávolába ért és 80 lépés távolságból Fódermayer Ká­roly uradalmi erdész rálőtt a szarvas­bikára. POLITIKAI SZEMLE wmmsm Egy szarvasbikáért egy emberélet. Halálos vadásszerencsétlenség, — Amikor a vadász nem tartja be a vadászati fegyelmet. — Az elhagyott leshely. — Más az utazás Berlintől Tatáig, mint Tatától Berlinig. Komárom, — október 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom