Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-09-17 / 73. szám
4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK* 1932. szeptember 17. o sír fölé s egy primitív fakeresztet gyártott. A hatóságok a leánj' kiléte után kutatva, kiderítették .hogy az illető egy osztrák leány volt, aki Stein am Donau községben oly szerencsétlenül ugrótL fejest a Dunába, hogy beleveszett. A leány családja, a Skriba és Pötschauer család kerestette a holttestet s Paton meg is találta, ahol a nagy bánatot az enyhítette, hogy a patiak az ismeretlen leányt szépen elföldelték. Exhumálták a holttestet s visszavitték AuszLriába. Ugyanennek a családnak egy másik ága is tragikus véget ért. A család egy fiatal asszony tagja, életét megunva, Bécs mellett két kis gyermekét bedobta a Dunába s maga is utánuk ugrott. A nagyobbik gyermeknek sikerült viszszavergődni a partra, a kisebbik gyermeket az anyával együtt a víz lehozta a komáromi partokig. A gyermek a magyar oldalon került partra, anyját ezzel a parttal átellenben, a komáromi villanygyár alatt dobta ki a víz. A gyermek most magyar földben nyugszik, anyja pedig Szlovenszkón. a komáromi katolikus temetőben talált örök nyugodalmat, ahol szintén kegyeletesen eltemették. A család ugyanekkor ezekre is rátalált Komáromban, de ezeket a holtakat itt hagyta. Rövid időközökben három nőtagja veszett vízbe a családnak. A szerencsétlen család meghatva mondott köszönetéi azoknak, akik az idegenből ide vetődött holttesteket kegyelettel és embertársi érzéssel helyezték a földbe. Szerkesztőségünkben járt a Skriba, Pötschauer és Huschki család egyik nőtagja, aki az exhumációnál jelen volt s akit a szerencsétlen sorstragédia gyászosan érintett. Szeretetteljes szavakkal emlékezett meg a pali lukosok. különösen a pali sírásó kegyeletéről, jószívéről, akik az idegenből partra vetett, ismeretlen leányt szépen elföldelték. Köszönetét fejezi ugyanakkor az öngyilkos anyának a komáromi katolikus temetőben való elföldeléséért is, valamint a családdal szemben gyakorolt finom bánásmódért is, amelyet velük szemben úgy az egyházi, mint hatósági személyek és orvosok gyakoroltak. Mi ezt a köszönetét az emberi szív nevében őszinte szeretettel tolmácsoljuk. Megélénkül a Ház- és telektulajdonosok egyesületének tevékenysége. A háztulajdonosok érdekvédelmére közel 10 évvel ezelőtt alakult egyesület az utóbbi időben jórészt a tagok közönye miatt nem tudott olyan tevékenységet kifejteni, mint amilyent a közszolgáltatásokkal megterhelt háztulajdon védelmi ügye megérdemelt volna. Ezért határozta el az egyesületnek közelmúltban tartott közgyűlése, hogy az egyesület vezetőségének felfrissítésével reorganizáló munkát fog kifejteni. Egyéb elfoglaltsága miatt, a közgyűlés az egyesület érdekében kifejtett hathatós munkásságáért az egylet örökös elnökének megválasztott Richter János szenátort az elnöki székben Nemess György nyug. főjegyzővel váltotta fel s az egyesület ügyitelében évek sora óta nagy buzgalommal dolgozó, de a tagok közönye miatt kedvét vesztett Zimkay Antal helyett a titkári teendőket Ivdnfy Gézára bizta, ügyésszé pedig dr. Nagy Vilmos ügyvédet választotta meg. A választmány tagjai közé is uj tagokat választott a közgyűlés, s ezzel is reméli, hogy az eddig agilitást Fűzők mérték után is, laskoiők orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, keztyű, harisnya " nagy ra ktára Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-u. 17. sukkal bevált erők mellett az uj beválasztottakkal az egyesület vezetésében eredményt biztositó lendület és akcióképesség fogja az érdekeltek bizalmát felkelteni. Az egylet eddigi vezetésében is elismerésre érdemes munkát végzett Bacz Béla nyug. főjegyző alelnök mellé Millus János kelmefestő iparost, a városi pénzügyi bizottság tagját választotta meg a közgyűlés alelnöknek, aki eddig is bátor védelmezője volta háztulajdonosok jogos érdekeinek. A választmány tagjai: Beke Gyula, Béres István, Bircsák Károly, Ba,kay Sándor, Beck Ferenc, Csonka Zigmond, Czike Dénes, Cseh Zsigmond, Dosztál Gyula, Fülöp Zsigmond h. városbiró, Füssy Kálmán szenátor, Horváth Erazmus, Horváth István vár. tanácsos, Herczeg István vár. főszámvevő helyettes, Jankulár György vár. képviselőtest. tag, Király Károly vár. képvis. test. tag, Kornéli József, Nagy Géza, Sovány Lajos, Söröss István, Virágh Vince, Zechmeister Sándor vár. tanácstag póttagok : Ágoston István, Balogh Géza, Csóka Sándor, Legát Ferenc, Petőcz Károly, Ráfael Gáspár, Waizner Adolf. Sok éves érdemes munkássága elismeréséül a közgyűlés Zimkay Antalt, akinek az adóügyekben való szakismerete éveken át állott a tagok érdekvédelmében mindig rendelkezésre, s kinek közreműködésére az egyesületnek továbbra is szüksége van, örökös tiszteletbeli választmányi tagnak választotta. Legutóbb tartott választói, ülés foglalkozott a készülő uj lakástörvénytervezettel s elhatározta, hogy csatlakozik a pozsonyi országos szövetséghez, hogy a háztulajdonosok érdekvédelmét hatályosabbá tegye. Az egyesület egyelőre az Ipartársulat (Komárom Nádor utca 67.) székházában kapott helyet, ahol hetenkint egyszer csütörtökön d. u. 3—5. áll a titkár a tagok rendelkezésére. Az egyesület elnöksége ezúton is felhívja a háztálajdonosokat, hogy kivétel nélkül lépjenek be tagokul, mert eredményt csak úgy tud felmutatni, ha az egész érdekelt, s ma már elviselhetetlenné vált terhekkel sújtott háztulajdonos-társadalom az egyesületben egy táborba tömörül, mert a sok panasz csak úgy jut orvosláshoz, ha tömegerőre támaszkodhatik. Az egyesület a jövőben a háztulajdonosokat érdeklő közleményeket fog a Komáromi Lapokban hozni, azért ajánlatos és saját érdekében áll minden háztulajdonosnak, hogy anyagilag érintő e fontos ügyekben a minden aktuális törvényrendelkezést magyarázó és tájékoztató közleményeket olvassa. Minden a háztulajdonost érintő adó s egyéb ügyekről az egyesület a Komáromi Lapok utján informálja hetenkint a szombati számban, az egyesület tagjait. Legközelebb ismertetjük az uj lakástörvény-tervezet (lakásnyilvántartás, felügyelet, lakásközvetités, kényszerrendszabályok) fontosabb részeit. Keztvűk és fűzők tisztítása és Javítása. riaaHBwaMMwwHifiii mmm melletti Solle pusztán rablótámadás történt. Míg a tanya lakói a messze fekvő templomba mentek, az otthon* maradi lány, Tótli Mária — előadása szerint —, két csavargónak adott enni, akik arra járva, munkát kerestek. A két csavargó később támadólag lépett fel, pénzt kértek s egy késsel megsebesítették a lányt. A lány elfutott a mezőre, hogy segítséget hozzon, azalatt a rablók feltörték az asztalt s néhány száz koronát elvittek. A lány izgatott előadásából a csendőrség igyekezett az igazat kihámozni, mert gyanúsnak tűnt fel a leány blúza kettészakításának módja. Ezen a nyomon elindulva a leány végre bevallotta, hogy a rablótámadási mesét csak kitalálta. Az igazság csak a két vándor megAmikor a betörő otthon felejti a szerszámait. A feledékeny betörő. — Haza akart menni a szerszámokért. — Egy betörő, aki kiugrik az ablakon. Saját tudósítónktól. Nem mindennapi eset történt a közeli Tatán, a komáromiak kedvenc kiránduló helyén. Egy szolgálaton kívüli volt csendőr az egyik este a Tatatóvárosi Bank épülete előtt haladt el éppen, amikor a volt csendőr észreveszi, hogy a takarékpénztár ablakán keresztül valaki kiugrik. Nosza a csendőr se volt rest és a futásnak eredt éjjeli látogatót üldözni kezdte. A menekülőnek már már sikerült nagy előnyt nyernie, de a volt csendőr összeszedte minden erejét és igy sikerült nyakon csípni az őrülten szaladót. Ekkor tűnt ki, hogy mért tudott olyan jól szaladni, az elfogott ugyanis egészen fiatal kiskorú volt és igy könnyebbek voltak a lábai, minta volt csendőrnek, akinek akár a fia lehetett volna. A fiatal betörő vallatás közben bevallotta, hogy a tatai takarékpénztárt akarta kirabolni. Aznap délután, amikor a tisztviselők már elhagyták a takarékpénztár épületét és csak a takarító asszonyok voltak a helyiségben, egy őrizetlen pillanatban besurrant és egy félreeső Íróasztal alá bujt. Az egyik takarító asszony meg is bökte a seprűjével, de az asszony azt hitte, hogy az összegöngyölgetett szőnyeget érintette a seprűje és mondotta is, hogy a szőnyeget is ki kellene egyszer már porolni. Amikor az asszonyok elmentek és az est leszállt, az ifjú betörő kibújt a rejtekéből és akkor jutott eszébe, hogy a betörőszerszámait otthon felejtette. Elhatározta, hogy amikor egészen besötétedik, az ablakon át kimegy a bank épületéből és haza szalad a betörőszerszámokért. Amig erre várni kellett, nem akarta tétlenül az idejét elpocsékolni és az összes fiókokat fölfeszitette. Pénzt keresett, de nem talált. Amint bevallotta, ha csak egy kevés pénzt is talált volna a fiókokban, azzal is megelégedett volna és nem ment volna haza a szerszámokért, mert rossz előérzetek nyugtalanították, amik be is teljesedtek. Komárom, — szept. 16 A korán kezdő fiatal betörő bevallotta azt is, hogy tavaly ő követte el azt a nagyobb szabású betörést az egyik tatai fürdőnél, a Fényes forrásnál levő Fényes csárdánál, amely akkor olyan nagy szenzációt keltett. A nagyreményű fiatal betörőt letartóztatták. Csak félig volt igaz a gűfai rablóhistória. Az otthonhagyott leány fantasztikus meséje, avagy a kukorica titka — szeptember 16. Gúláról jelentik: Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy a Gúta község Fehér Kálmán, nagymegyeri ispán még szeptember 12-én kiment munkásaival a földekre dolgozni. Az egyik munkás,Berecz Gyula arra kérte, hogy a községhez közel eső részen dolgozhasson. Ezt az ispán nem tudta megígérni Berecznek, aki emiatt dühbe gurult, abbahagyta a munkát, s fenyegetőzni kezdett. Mikor már mindenfelé kiabálta, hogy l'cl fogja hasítani Fehér Kálmán hasál, Fehér életveszélyes fenyegetés miatt feljelentetted csendörséyen Bereczet. érkezésében van. Két munkanélkülit tényleg ellátott ebéddel, majd mikor azok eltávoztak, eszébe jutott, hogy ezeknek ittjártából nagyszerű tőkét lehet kovácsolni egy rablómese számára. Mivel úgyis szüksége volt egy kis pénzre s azt forgatta a fejében, hogy elmegy hazulról külföldre, felfeszítette a fiókot, kivett néhány száz koronát, ellopott egy órát s elrejtette a kukoricában. Majd visszajött s kettérepesztett blúzzal várta a templomból jöttékét. Ezt a csendőrség kinyomozta s ráolvasott a leányra, aki hosszú huzavona után beismerte, hogy az egész rablóhistóriát csak kitalálta, mert pénzhez akart jutni. Berecz nem nyugodott bele a dolog ilyen elintézésébe s összebeszélt Kürti Imre nevű barátjával, akit felbíztatott arra, hogy támadja meg Fehér Kálmánt. Kürti valóban kötélnek Is állt s esténként, különösen bérfizetési napon kerülgetni kezdte Fehért. Végre a major egyik sötét részén útját is állotta Fehérnek, aki azonban élt a gyanúperrel s a fenyegetőző Kürti ellen felragadta oz útjába eső kapát Kürti ezt látva, megkerülte az épületet, megvárta, amig Fehér védtelenül ismét előkerül s akkor neki ugrott, hogy leszámol vele. Nagy dulakodás kezdődött s Fehér elcsúszott a vere-Munkás és munkavezető harca Nagy megy er en. Bérgyilkost fogadott,hogy eltegye láb alól ellenfelét Nagymegyer, szeptember 16.
