Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-08-20 / 65. szám
2. oidai »KOMAROMI LAPOK« 1932. augusztus 20.’ és szervezeti szempontokból a szlovenszkói iskolaügyet. Szlovén szkóban behozzák az országos, járási és közjogi iskolatanácsok rendszerét, amivel az egységesítés be volna fejezve. Csehszlovákia júliusi kereskedelmi mérlege 240 millió koronával passzív. Csehszlovákia ez év julius havi külkereskedelmi mérlege 240,161.000 koronával passzív volt a múlt évi julius havi 87,082.000 korona aktívummal szemben. Az 1932. év első hét hónapjában a külkereskelmi mérleg 465,407.000 koronával passzív, mig az előző 1931. év ugyanazon időszakában 924,797.000 koronával volt aktiv a külkereskedelmi mérleg. A júliusi passzívum a legnagyobb a gazdasági depresszió bekövetkezése óta. Csehszlovákia külkereskedelme, összehasonlítva a múlt évvel, az év első hét hónapjában közel másfél milliárd koronával romlott le, ami főként a csökkent kivitelnek tudható be, mert hiszen a behozatalt megfelelően leszorították. A júliusi nagy passzívumot első sorban az idézte elő, hogy a pénzügyminisztérium 215 millió koronáért vásárolt külföldön nyersanyagot az új 10 és 20 koronás érmek veréséhez. Szeptember 3-án ünnepélyesen avatják fe! a komáromi izr. hitközség dísztermét Két nagy ünnepe lesz a komáromi zsidóságnak. Mindkettőben a jótékony áldozatkészség mintapéldája nyilvánul meg. Augusztus 27-én lélekemelő ünnepség keretében veszi át a hitközség Berger F. Vilmos jótékonyságáról közismert kereskedő által ajándékozott Thora tekercset. Ezt az ünnepélyt különösen emeli az a tény, hogy a komáromi hitközség már hosszú évek óta nem kapott Thorát. Dicséretreméltó hogy a mai válságos súlyos időkben is akadnak emberek, akik nehezen szerzett filléreiket szent cél szolgálatába állítják. Szeptember 3-án a Komáromi Zsidó Főiskolások Egyesülete rendezésében nagy műsoros estély keretében a hitközség székháza udvarán elhelyezett dísztermet avatják fel és átadják a zsidó kulturegyesületeknek, amelyek végre otthont kapnak. Itt is a zsidó áldozatkészség nyilvánul meg, amely egyenként adta össze a téglákat, hogy felépülhessen a zsidóság kulturotthona. Érdekes véletlen, hogy épen a Zsidó Főiskolások rendezésében avatják fel a termet, mert ők azok, akik munkáos jukkái a jótékony szeretet szolgálatában állanak és az adományokból épített termet rögtön a jótékonyságra használják fel. Az ünnepélyes avatáshoz mérten a rendezőség kiváló műsort állított össze. Sikerült megnyerni a Zsidó Egyházi Énekkart is, amely teljes számban három műsorszámmal vesz részt az estélyen. (s.J Sírva mennek a gyerekek iskolába — mondják a külvárosi anyák. Egy óra hosszat tart félidőben a paríosujteiepi gyerekek vándorlása a komáromi iskolákba. Délutáni vizit az elcsendesült külvárosokban. Saját tudósítónktól. Komárom, — augusztus 19. Telepek, melyeket az akasztófahumor nevezett el. Azt mondja a derék soffőr: — Rendben van, tehát kimegyünk az Akasztőfatelepre.Kabátfalvára, Adósságtelepre s a Fecskefészkekhez. — Hol vannak ezek? — kérdem riadva, mert a fentnevezett telepek közül eddig csak kettőt van szerencsém ismerni, de úgy látszik, földrajzi tudományom egyre bővül. A Komáromi Lapok riporterének évenkint kétszer való látogatása a komáromi külvárosokban el nem engedhető tartozás a külvárosok-, ban lakó emberiség érdekében, sajnos azonban, bármint gondolkozzék is emberbaráti módon a látogató s az illetékes vezetőség, — a mai nyomasztó helyzet nem engedi meg, hogy gyökeresen javítsunk a külvárosiak helyzetén. Tavaly ősszel hatalmas sár volt errefelé, a kerék beragadt. Most por szállong mindenütt. Különös, mélabus szomorúság üli meg a tájat, ha az ember az erődök vonalához közeledik. Kivéve a szorosan vett kaszárnyái területeket, mindenütt gondozatlanság, por, elhanyagolt külterület: mintha Komárom határa a szántóföldek és a tulajdonképeni város közötti övön balkáni velleitásokat árulna el s témául akarna szolgálni ázsiai felvételek számára. Aki nem hiszi, jöjjön be városunkba a „kabátfalusi kapun“, a Kúria oldalán, igazolva látja mondásunkat. Errefelé fekszik a benei dűlő, a dűlő mellett „Akasztófatelep“. Néhány kilométerrel odébb a hivatalos Partosujtelep nevét Kabátfalvának ismerik az evezősök s a csárdalátogatók. „Adósságtelep“ a Tolnai ucca alatt van. A fecskefészkeket pedig mindenki ismeri... Mi újság tehát a benei részeken?... A benei dűlőn minden csendes... Nagy lelkesedéssel kezdtek építkezni ezen a részen. Arra vagyok kiváncsi, mennyire haladtak tél óta az építkezéssel, hiszen annakidején néhány elszánt építtető ugyancsak fogadkozott, hogy tavaszra tető alá juttatja a házikóját. A benei dűlő egy félbemaradt falu benyomását kelti. Az ötvenegynéhány háznak legalább fele befejezetlen.Vagy a vakolat-ablak-ajtó hiányzik róla, vagy akár az egész tető is. Ácsok, kőművesek, szabók, mesteremberek akartak itt építkezni, de nem kaptak hitelt, munkaalkalom nincs és igy az egész építkezés befagyott. Ragyogó nyári délután van. Ilyenkor nyüzsögni kellene itt az embereknek, pattogni a kalapácsnak, sírni a deszkagyalunak: s milyen csend van mostan... A házak között alig lóg az élet,néhány ember üldögél a küszöbön, a megnyitandó vendéglőn mégcsak ajtó sincs. Közeledik az I iskola-beiratás! I Gyermekeinek örömei, sajátmagának megelégedést szerez, ha kitűnő minőségű fiuruháinkat, raglánjainkat minél előbb megveszi MORAVIA" ruhaipari r. t. 149 Bratislava, Michalská 8. V Csupán az Akasztófatelep melletti részen akadt egy elszánt építtető, aki most ásatja az alapgödröket. Valamikor ezen a tájon akasztottak, a nép emlékében még ma is él az akasztófa hire. Jobb néven nem is nevezhették volna el ezt a negyedet. Csak ugylátszik, az akasztott ember köteléből szerencsehozónak már nem jutott a telepen lakók számára egy darab sem, mert akkor nagyobb örömökben élnének itt ... Kabálfaíva—Partosujtelep. Mindenféle dülőutakon jutunk a kabátfalusi részekhez. Most kitűnő még az út, de mi lesz, ha a sár beáll. Pedig a kabáífalusiak naponta néha többször is megteszik az utat Komáromba, ha akad némi munka, mosás, takarítás, vagy dohánygyári , . . itt is nagy a csönd. Egy kis szatócsüzlet előtt két fiatal anya bajlódik a gyerekekkel. Annyi a gyerek, hogy maguk az anyák is alig bírják a megfelelőket kiválogatni a porból s a kecskék által lelegelt fűből. Kis, szurtos gyerekek. A higiénia messzeszállt innen. Pedig szándéka volt a város vezetőségének a higiéniát itt is gyümölcsözöleg elültetni, mert az orvosi rendelő épülete — egyike a legjobb Jk. csallóközi halászat törté 11 etéliez. a vártartományt illette. Ezt sokszor úgy gyakorolták, hogy a fogott hal negyedrészét levágták, ami persze a 'szegény halászok érdekeit mélyen sértette. A Burggrafnak van két hal-dézsmálója, akiket a halászok dékánoknak hívtak, ezeknek az volt a kötelessége, hogy a tiszttartónak minden fogott halat bejelentsenek. A nem nemes halak után, ami a viza, tok, söreg és kétségén kívül a többi halféle volt, a halnegyedet pénzül kellett befizetni, ezt a negyedet a dézsmálok állapították meg.1 így jut el a piacra a komáromi hal, amikor már megszabadult a várkapitány és várgrófja karmai közül, akik értetlek, hogyan kell a tejfölt lefölözni. A piacon már várták a kereskedők, a komáromi halászokat és ott álllíak hordóik, hogy azokat jóféle komáromi hallal, legelső sorban pedig vizával és tokkal ■megtöltsék. A kereskedők viszik azután a halakat Nyitrára, Nagyszombatba, Becsbe, ahol jó pénzt kapnak azokért. A fuvarosaik pedig a mozgékony komáromi szekeresek, akik nem sokat gondolkoztak egyegy' bécsi fuvaron, hanem felültek a bakra és indultak a kereskedőkkel. Kél nap alatt értek fel Bécsbe. Biz ez nagy törődés volt, de a komáromiak abban az időben jó kereskedők is - voltak, vizen és szárazon egyaránt. A szegény halászok épen eleget szenvedtek a királyi emberek zaklatásaitól, kapitány, várgróf egyformán nyúzta őket. Tartott pedig ez az állapot egészen a század végéig, amikor a várbirtokot is bérbevették a főkapitányok. Történeti része pedig ennek az időszaknak dióhéjban a következő. Mikor Komárom főkapitánya és egyúttal a megye főispánja bandériumával együtt elesett a mohácsi csatamezőn, Korlúthkeöy Péter után Endrédi Somogyi Ferenc kardja alá került a vár, * 2 aki azt erős esküje ellenére még ugyanebben az évben Zápolyai János király kezére juttatja a tatai várral egyetem-LTakáts Sándor i. m. 129' 130. *jászav Pál. A magyar nemzet napjai; 1816. I. ben és Ráskay Gáspárnak átadja.1 Ferdinand seregei élén 1527. augusztus elején beveszi a várat2 minden nagyobb nehézség nélkül. A komáromi vár helyőrsége, a naszádosok 1527- ben, a vár elfoglalása után szintén Ferdinánd hűségére térnek.3 bár két év múlva, 1529-ben ismét elpártoltak tőle. 1528-ban Kaizianer Jánost nevezte ki Ferdinánd főkapitánnyá, aki felmentését kérvén Désházy Istvánt leszi meg 1530-ban a vár főkapitányává és a vármegye főispánjává. Majd Roggenddorf lesz a főkapitány átmeneti időre a parancsnok és csak 1535- ben kapja meg Hartitsch Detrik soproni főkapitány és főispán a főkapitányságot.1 Ezért azonban 14200 forintot, abban az időben igen nagy összegű pénzt fizet, vagyis Ferdinánd zálogul köt ile számára a komáröm ivárat és tartományát. Hartitsch 1539-ben hall ineg és halála után — mivel a király nem tudta özvegyének a neki járó és 18690 forintra felszaporodoll tartozását visszafizetni, — a várbirtokot továbbra is meghagyta az özvegy kezében, mig az nem kérte, hogy vegye vissza tőle és fizesse meg a 20000 forint zálogösszeget. Közben a várban Roggendorf, a későbbi hadvezér lesz a főkapitány. Azután Sahn gróf, majd TonieUb Füíöp, Fels Lénárt következnek, csupa idegen katona, amíg Paksy János személyében magyar ember kerül a parancsnoki helyre. Elképzelhető, hogy ilyen viszonyok között, amikor állandó helyzet kialakulni nem tudóit és a törökkel való mérkőzésben is gyakran alul maradt a Ferdináudféle zsoldos hadsereg, Komárom varosában sem alakulhatott ki az a nyugodt életf orma, amely annyira kedvez egv város fejlődésének és polgárai jólétének. Szegény halászok sínylették meg ezt leginkább, akik nem egyszer a saját bőrükön tanulták meg, hogy a Dunán nincsen életük biztonságban. Sokszor fordult 'G. o. I. 232. 5LSudai. Magyarország Polgári Históriájára való Lexicon. II. 89. 3Islvánfíy. Régin Ilungarici História IX. 92. ‘Történelmi Tár. I. 149. elő az, hogy a török halászat közben vagy után lepte meg őket és elvette tőlük a zsákmányt és még jó szerencséjüknek mondhatták, ha életüket megmenthették. A Dana túlsó felén levő községek, amelyek a váríartományhoz tartoztak, tehát Szőny, Füzitő, Almás és Neszmély1 (régi nevén Langendorf, Hosszufalu) a legjobb halászóhelyek: voltak, de oda komáromi halász nem igen merészkedhetett, ha élete és szabadsága kedves volt előtte. Ezt tehát nagylelkűen a naszádos vajdáknak adományozták és azok fegyverrel és naszádos fedezet alatt halásszák meg a veszélyes vizeket. Hartitsch Detrik halála után, 1539-ben Ferdinánd az állandó háborúk miatt állandó pénzzavarban lévén, az özvegynek Weis.priách Zsófiának nem tudta az esedékessé váll zálogösszeget kifizetni, hanem kezében hagyta a vártartományt. A király megengedi Hartitschnénak, hogy a várbirtok vizein szabadon halásztasson és amennyi vizát fog a komáromi vizekben, azt harmincadmentesen szállíttathatja Bécsbe.1 Ez az átmeneti gazdálkodás hat esztendeig tartott. Az özvegy sem volt vele megelégedve, még kevésbbé a várparancsnokok. 1546 február 8-án kiadja Ferdinánd a rendelkezést, hogy a komáromi vártartományt a komáromi tábori fizetőmesier vegye ál a Hartisch-örökösöktől. Ez azt jelentette, hogy ezentúl a várbirtokok kezelését a saját kezébe veszi és azt "kiküldött tisztviselőivel ellenőrizteti. Ez a hivatalnok voll a Burggraf (Várgróf, vagy udvarbíró, tiszttartó), aki szolgálatában a vár parancsnokától függetlenül járt el és az udvari kamara alá volt rendelve, míg a vár parancsnoka a haditanácstól függött. Negyven keserves esztendeig nyögte Komárom ezekuek a nemet Burggraf ok-nuk a haiulmaskodásaif, mert ezek érdemeket fölfelé csak úgy szerezhettek, ha minél több jövedelmet sajtoltak ki a vár birtokaiból és haszonvételeiből és így természetesen a halászatból is. Bevételeikről minden esztendőben elszámolnak az udvari kamarának és így ezekből sok mindent 'Volt közös pénzügyi levéltár. H.ung. DcnUbuch. 383. k. 197. 1.
