Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-04-13 / 29. szám
ötvenharmadik évfolyam 29. szám, Szerda, 1933. április 13, KOMAROMI LATOK %<?;.*03*neSJWKÄiPfR3Er?1l Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyedévre 20 Ke. — Külföldön 120 Ki\ Egyesszám ára 1 korona. HMMBMMiMBMmBBMMlMMWyM—M «xasrarorroramaani!» s POLITIKAI LAP Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAI JÓZSEF dr. Főm unkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Tardieu rossz ötlete. Komárom, — április 12. A francia miniszlerelnöknek öllele támadt: fáj az ő jó szívének a dunai államok balsorsa és azokon segíteni kíván. De nem tart a szentírással, hogy »ne tudja a balkéz, amit lesz a jobbkéz«, hanem az ötletet a legnagyobb nyilvánosság elé bocsátja, hogy lássa Európa, mit tud tenni egy francia miniszterelnök, ha segíteni kell. Terve egy kissé átalakul és a megvalósítás, a gyakorlatba való átültetés dolgát Angliával kell kissé megbeszélni. Igaz, hogy jelentkezett Németország is, Olaszországnak is lenne terve, de a fő, hogy Franciaország azzal a hatalommal legyen tisztában, amely nem szorosan vett kontinentális hatalom és a Duna völgyében igazán nincsen érdekelve legfeljebb néhány millió befagyott font hitel erejéig. Az ötlet nein is volt rossz. A rendezés sem. Hiszen a francia önzetlenséget nagyon szépen egészítette ki a csehszlovák tárgyilagosság Benes nyilatkozatában, hogy a németek és az olaszok nélkül, akiket annyira szerel, még tárgyalni sem hajlandó. Mikor mindez szépen elhangzott és Londonban megbeszélték a derék MacDonalld-dal az alapclvckel, amikből nem engedhetnek a kezdeményezők, hogy először a hatalmaknak kell állást foglalni, azután a dunai államoknak — azonban Bulgária nélkül — akkor Németország és Olaszország új javaslatokkal léplek elő. Szerintük a fontos az, hogy maguk az érdekeltek tanácskozzanak a maguk hajáról, azután azt a szegény Bulgáriát se hagyják magára, ha már a krízisben kevéssé érdekelt Csehszlovákia vezetése alatt az egész kisanianl bennevan az érdekeltségben. Ez Tardieu-nek nem felelt meg és a londoni konferencia szétment. Egyik párisi lap azt írta róla, hogy ha Franciaország van Németország helyében, az se járhatott volna el másképen. Az ötlet jó volt, csak kissé sántított. Középeurópál meg akarta menteni — de Németország nélkül és Olaszország kihagyásával — a megmentendők közt ott volt a két legyőzött állam: Ausztria és Magyarország, amelyek élelképlelcjneknek bizonyultak és ott van Középeurópa »békéjének őre«, a kisantanl is, Bulgária pedig várjon sorára. Most már tisztán látja mindenki, hogy Tardieu ötlete egy újabb politikai sakkhúzást jelentett első sorban Németország ellen, amely a múlt évben Ausztriával meg akarta csinálni ugyanazt, amit most Franciaország a régi Monarkia öt kis utódállamával. Féltve nézte hogy Ausztria és Magyarország is Olaszországgal karöltve halad mai súlyos helyzetében is, Németországot pedig izolálni akarta. Azonban a békeszerződések szellemes megfogalmazójának nincsen szerencséje a diplomáciában. Most egyszerre kél nagyhalaimat is ellenségévé lelt, a kisantant se örül a londoni kudarcnak, Ausztria és Magyarország pedig újból a népszövetséghez fordulhat, hogy pénzügyein segítsenek, inert különben jön az özönvíz. Tardieu érzi azt a súlyos erkölcsi felelősséget, mely reá nehezedik a szerződések körül. Csakhogy a szerződések felől már megvan az a másik közvélemény is, amely a rosszul értesült Európát felvilágosítja és gyakorlati példával is illusztrálja, rámutatva a Duna völgyére: ime a szerződések munkája és eredménye, amely életképtelenné lett országokat, széldarabolt nemzeteket a béke jelszava alatt és a béke nincs biztosítva, mert Kö-WiialllMNnflHBBHMHMHMBtfHSHHHSHHHa Komárom, — ápr. 12. A korrnánykoalicio gyengülése. Az iparospárti Mléoch miniszternek lemondása rést ütött a kormánykoalíción, amelynél ezzel megindult a szétesési folyamat. Az egészen bizonyos, hogy Mléoch távozásával a cseh iparospárt is kénytelen kilépni a kormánytöbbségből. Az iparospárt elnökének Najman dr.-nak a forgalmi adókérdésében történt radikális föllépése nem úgy sült el, mint azt az iparospárti körökben elgondolták. Ugyanis a kormánytöbbség a várt engedékenység helyett makacson kitartott az eredeti javaslat mellett és igy Mlcoch helyzete lehetetlenné vált a kormány,ban. Trapl pénzügyminiszter ragaszkodik a forgalmi adó általa tervezett emeléséhez, mint az egyetlen biztos állami többletjövedelemhez. Egyelőre más változás a kormányban nem várható, de a múltak tapasztalataiból arra lehet következtetni, hogy megindult a kormánytöbbség szétmállása és megjósolható, hogy most már nem fog együttmaradni sokáig. Az iparospárti Mlcoch vasúti miniszter lemondottt utóda Huta József. Már hetek óta rebesgették, hogy amennyiben a kormány a forgalmi adó fölemelését elhatározza, az iparospárt kormánytagja, Mlcoch vasúti miniszter lemond tárcájáról. Ezt a hirt maga az iparospárt terjesztette, és pedig abból a célból, hogy ezzel nyomást gyakoroljon a koalíció többi pártjaira a forgalmi adó emelésének elhalasztására, illetve az erre vonatkozó javaslat kedvezőbb módosítására. Az zépeuropa fele fegyverkezik, fele pedig a saját életének fenntartására sem igen képes. Európa most kezd egészen tisztán látni, mi is az a francia politika, mely ingyen semmit sem ad a világnak és még a levegői is félti egyes nemzetektől. Kétségtelenül nagy kár, hogy nem leheteti segíteni Középeurópán, de a tanulság is igen értékes, hogyan lehet és hogyan szabad rajta segíteni. Azt mondják a franciák a középeurópai terv felöl, hogy ez Páneurópa kezdete, llaaz aPáneurópa csak ilyen, akkor nem kérünk belőle. Mert a legnagyobb bűn Európát politikailag megosztani a béke ürügye alatt is, mivel a megosztásból sohasem jöhet létre egészséges szintézis. A politikai célú szereteladományok pedig a legveszedelmesebbek és ne haragudjék meg ért© Tardieu Franciaországa, az ilyen ötletekkel ne akarjon boldogítani senkit, irattározza be többi nagy békekoncepciója, a jóvátételek, háborús adósságok, biztonságok, Kellog paktumok és a többi nagylelkű találmánya mellé, amelyekkel port tudott hinteni a világ szemébe. iparospártnak ez a törekvése nem járt eredménnyel. A gazdasági miniszterek legutóbbi tanácskozásán Mlcoch még egyszer szóba hozta az iparospártnak követelését a forgalmi adó mérsékeltebb emelésére vonatkozólag, azonban a gazdasági miniszterek nem voltak hajlandók a képviselőházhoz benyújtott javaslaton módositást eszközölni, mire Mlcoch miniszter lemondott állásáról. A köztársaság elnöke a lemondást elfogadta és utódjául vasutügyi miniszterré Hula József mérnököt, a vasutügyi minisztériumban működő miniszteri tanácsost nevezte ki. Néhány év óta a forgalmi osztályt vezeti s hatáskörébe tartoztak a pénzügyi és forgalmi ügyek, az utazási és állomási szolgálat. Politikailag a cseh agrárpárthoz tartozik. Érdekes, hogy az iparospárt, dacára a hetek óta bejelentett lemondásnak, Mlcoch szombati lemondását meglepetéssel vette tudomásul s Najman dr., a párt elnöke is csak a lapokból értesült a dologról. Újabb hatalmi harc indul meg a koalíciós pártok között. A cseh iparospártnak a koalícióból történt kiválásával a kormánypártok hatalmi harca uj stádiumba került. Az erőviszony ugyanis ezzel a kilépéssel a szocialista pártok javára erősbödött. A szocialista pártok sajtója nagy örömmel fogadta a cseh iparospárt ellenzékbe menését s azt jósolja, hogy most már gyorsabb tempóban fog a kormánytöbbség munkája haladni. A szociáldemokrata párt a saját hasznára akarta már az első pillanatban kihasználni a helyzetet és a párt elnöke Bechyne miniszterrel a köztársasági elnökhöz utazott, hogy kihallgatáson jelenjék meg Masaryk elnöknél. A szociáldemokrata párt a kormánynak általános újjászervezését ajánlotta az elnöknek, ezzel szemben Udrzsál miniszterelnök egy pártonkivüli nem parlamenti szakembert hozott javaslatba a vasutügyi miniszteri tárcára. A köztársaság elnöke a miniszterelnök előterjesztését tette magáévá és igy a szociáldemokraták hatalmi törekvése kudarccal végződött. A vasutügyi miniszteri tárca kisiklott kezökből, a kormány rekonstrukciója kútba esett, mert Udrzsál sakkhuzása Hula miniszteri tanácsost juttatta a miniszteri székbe. Uj adókat vezetnek be. A koalíciós lapok ugyan hallgatnak róla, de a Národni Stred c. lap azt írja, hogy a pénzügyminiszter a legközelebb egész csomó uj adóval fog jönni, amelyek közül legsúlyosabbak a forgalmi adó emelése, továbbá a fényüzési adónak 12 százalékról 18 százalékra való emelése. Ezenkívül jönni fog az élesztő adó, majd pedig a husadó, a söradó, a munkanélküli adó. A pénzügyminiszter adóemelési programja aligha fogja a gazdasági válságot enyhíteni. Gyökeres reorganizálásra van szükség a vasutaknál. Hula József vasutügyi miniszter nagy programmal foglalta el a miniszteri széket. Tíz éves reorganizációs tervvel tartja lehetségesnek, hogy a vasutak a a mai katasztrófális helyzetükből kimenthetők lennének. Az államvasutak üzeme nem racionális s ezért gyökeres reorganizálásra szorul. A reorganizációnak szerinte két módja van. Vagy részvénytársasággá alakítani át a vasutat, vagy pedig vezérigazgatót állítani a vasutak élére. Az uj miniszter az utóbbi megoldást ajánlja. A vezérigazgató irányítaná a vasúti üzemet, a forgalmi miniszter pedig a vasúti, a vizi közlekedésre, az automobilizmus és légi forgalomra vonatkozó legiszlativ munkáért volna felelős a parlamentnek. Az államvasutak évente körülbelül két milliárd korona áldozatot kívánnak az államtól. Ezt a terhet az államvasutak semmi esetre sem viselhetik tovább. A két milliárdos teher fele árleengedésekből áll, a másik felét pedig a forgalmi adó és a többi reszort részére tett ingyen szolgálatok képezik. Az egész központi üzemet át kell szervezni. A Központi vasúti hivatalokban kétezer fölösleges tisztviselő van. Megfelelő átszervezéssel itt évente hatvanmilliót lehetne megtakaritani. A miniszter tervezete szerint a vasútnál összesen 29.890 alkalmazott válna fölöslegessé. Az uj miniszter tervét vasúti körűben nem valami nagy szimpátiával fogadják. — Alig volt napsugár. Légy magad napsugár. Aranyozd be annak a kis nyomorgónak a szivét, ki első szentáldozásának legnagyobb ünnepén nem érzi homlokán az anyai csókot, nem a puha, meleg, áldó atyai kezet. Fényképészeti készülékek, filmek és papírok Hacker, és Neufeldnél. POLITIKAI SZEMLE
