Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-03-26 / 24. szám
4. oldal. > KOMÁROMI LAPOK« 1932. március 26 Rauscherné kozmetikus Komárno, Deák Ferenc-u. 1. Telefon 176. Egyéni rendszerű arc-, bőr- és szépségápolás. Hajszálak végleges eltávolítása. Mindennemű szépséghibák szakszerű kezelése. Quarz besugárzás. Összes modern kozmetikai eljárások. Telefon 176. Díjtalan tanácsadás. Telefon 176. választékossággal és találékonysággal, mi csak a legnagyobb géniuszok sajátja. Alsóausztriai Rohrau községben született, egyszerű szülők gyermeke, nevelését a család egyik rokonára, Frankh Mátyás hamburgi tanító és templomi karnagyra bízzák. Ő tanítja a fiút énekre és különböző hangszereken játszani. 7 éves korában énekel a templomban. Reuter György bécsi udvari karmester és zeneszerző egy alkalommal meghallja a fiút énekelni és magával viszi Bécsbe. Ott szerződteti a Szt. István templom énekkarába, itt megtanulja a német és olasz egyházi műveket. Játszik zenekarban is, több udvari ünnepségekben résztvesz, ezáltal a világi zenekultúrával is megismerkedik. Porpora olasz zeneszerző bevezeti több zenekedvelő főúri házba. Firnberg udv. tanácsos számára Írja első vonósnégyesét, amelyet rövidesen még 17 vonósnégyes követ. Bécsből Lukavecbe (Pilsen mellett) kerül Morzin grófhoz házi karmesternek. Itt jelenik meg az első szimfóniája. Mivel a zenekar rövid idő alatt feloszlik, Eszterházy herceg hívja meg Kismartonba, magyarországi birtokára karmesternek. Ebben az állásban 28 évet 1862- ben alapította Móric bácsi a Ilon című napilapot, gróf Zichy Nándorral együtt szerkesztették. A gróf elhozta a grófnőt nénihez, a grófnő később is gyakran meglátogatta Róza nénit. 1863- ban gróf Zichy Nándor írt egy cikket a kormány ellen. Ezért a cikkért a felelős szerkesztői vették elő. Egy nap idézést kapott bátyám Wolafkától. az akkori rendőrfőnöklől. Gondolta, hogy nem valami kellemes dologért hivatja magához, elment a kiszabott időre és Wolafka tudtára adja, hogy ezért a kormányt támadó cikkért megbüntetik egyhavi fogházra és úgy emlékszem. 1000 forint pénzbírságra. Móric bácsi azt kérdi Wolafkától. hogy mikor kell megkezdeni a fogságot. Minél előbb. volt a válasz. Ezzel hazajött bátyám és írt Zichy grófnak, ő eljött és soká tanácskoztak. Mikör a gróf elment, mondja bálvám a néninek (ki nagyon leveri volt ezen a híren . hogy a gróf magára vállalja a fizetést, mert azt nem engedheti, hogy az ő cikkeiért . engem be is csukjanak és meg is fizettessenek. Gyermekleányka voltam, mikor ez lóriéul. Sohasem feledem cl azt az érzést, mikor megtudtam, hogy szereteti bátyámat börtönbe viszik. Én a tölt. Ez az uj állás bár bizonyos szempontból megkötöttséget jelentett, mégis döntő befolyással volt egész művészi kialakulására. Ugyanis anyagi gondjai nem voltak, élhetett teljes mértékben a zene múzsájának. A zenekar mind kiváló zenészekből állott s felváltva játszottak Kismartonban és Eszterházán. Alkalma volt mindig uj és uj műveit bemutatni, ezáltal állandóan inspirálva lett alkotásra, lelki élete gazdagodott. Közben Angliába is meghívták. Hangversenyeit a legnagyobb siker koronázta. Oxfordban diszdoktorrá avatják, ekkor játszották „oxfordi szimfóniának“ nevezett művét. Hazajövet Bonnban találkozik a fiatal Beethovennel, aki 1 évig nála tanul zeneszerzést. Életének késői korára esik két legnagyobb alkotása, a Teremtés és Évszakok című oratóriumok. 1809- ben, rövidesen ahogy a franciák megszállták Bécset, Haydn elköltözött az élők sorából. Hamvait 1820-ban a kismartoni kápolnában helyezték el. Műveinek hatalmas listájából Haydn emlékversenyt rendez a városi zeneiskola tantestülete. börtönt dohos, sötét pincehelyiségnek képzeltem, szalmaággyal. Hogy fogott élni az én bátyám, akinek egészségére úgy vigyáz mindenki a háznál? Róza néni másnap felment Wolafkához, kért bebocsátást, de ott egyik komandótól a másikhoz küldözték. () azonban nem ismert fáradtságot, ha férjéről volt szó. Nagyobb utakat tett ő már érte cs veszedelmesebbeket is és megmentette, hát csak mosl sem hagyja el az Isten. Sok ide-oda küldözgetés után végre is bejutott Wolafkához, a nagy úrhoz. Kérte Wolafkát, hogy legyen kímélettel embertársa iráni és mentse fel a fogság alól. Beszélt, könyörgő ti neki. szívhez szóló meleg hangon, hogy kímélje meg férjét, ő gyenge, mellbeteg ember, vérhányó, lázas, kinek nagy ápolásra és még jobb táplálásra van szüksége és ha el nem engedik a fogságot, a nedves börtöni levegő végzetes lehet tüdejére. Azt mondja Wolafka. hogy nagyon sajnálja, de a büntetést ő el nem engedheti. mert ez a legfelsőbb parancs. Akkor hát, ha már meg kell lenni, legalább azt engedje meg. hogy egészséges, fűthető szobába tegyék, a maga ágya és bútora lehessen szobájában. Erre a kérésre nagyot nézett Wolafka, de néni is rászegezte nagy. fekete, könnyes szemeit és várta a választ. Wolafka nem tudott mást mondani, mint azt, hogy csak menjen haza Jókainé, holnap megkapja a választ, De még azt is kérem, hogy naponta ebédet küldbessek férjemnek. Erre még nagyobbat nézett Wolafka. Arra is megkapja a választ. Én remegve vártam haza Róza nénit, oly hosszúnak tetszett az idő, inig ő visszajön a várból, pedig konflison ment el. nem gyalog. Mikor a szobába lépett, villogó szemeiben megnyugvás és száján mosoly és általános nyugodtság látszott egész énjén. Elébe szaladtam, átöleltem, kérdem, hogy mit végzett? Ő csak csendesít, csitt, csak hallgatni, mert még nincs semmi, de holnap megtudunk mindent. Másnap reggel megérkezik a.várvavárt levél nagy pecséttel. Róza néni átveszi a levelet és egv darab ideig reszkető kezében tartja, felsóhajt. Űr Isten, n:i lesz a válasz? Gyorsan végig futott a levél tartalmán, arcáról láttuk, hogy meg van elégedve vele. így hál meg volt engedve a szobaberendézés és az ebéd beküldése. Róza néni azonnal felment Budára a Ná nclor-kaszárnyába és megnézte a börtönt, melybe bátyánkat zárják. A porkoláb igen derék ember volt és (elkísérte nénit az emeletre, megmutatta neki azt a két szobát, melyet Wolafka megrendelt a fogoly számára. Szép világos, tágas szobák voltak. nagy kályha volt a szoba közeliére építve. Róza néni megnyugodott. Ebédnél nem szólt senki egy szót sem. mert inkább sírásra volt mindenkinek kedve, mint evésre, gyorsan kellett mindent összecsomagolni, mert másnap jelentkezni kellett a fogságra. Még aznap felküldtük a bútorokat, ruha- és edényfélét, bátyám faragószerszámait. meg ahhoz való kis vasasztalkáját. melyen f'aragóeszközeit tartotta. Róza nénfi maga rendezte be a szobákat, az első volt az irószobája, a másik a háló, amelyet szokott ágyneműivel vetett meg. Irószobájában volt egy kis asztal, melyei 1818-ban is használt iró- és kártyaasztalnak, ezt: óhajtotta, hogy felvigyék. azonkívül egy nagy divánl. melyen déli álmát szokta aludni, azt soha el nem engedte. Becsomagolták ivópoharát, evőkészletél. mit még a nagyanyánktól kapott (soha mással nem evett, mint azzal), schlafrokját, mit Róza néni varrt számára dupla posztóból, olyanforma, mint egy katonaköpeny, övvel a derekához szorítva és kétoldalt nagy zsebbel, a nagy zsebekre azért volt szükség, mert az egyikben tartotta nagy pénztárcáját, a másikba meg annyi zsebkendőt rakott. amennyi csak belefért. Házisapkái I szintén Róza néni horgolta fekete selyemből, a szélén valami bordűrrel, egyszer kakasfejjel, másszor ezüst fonálból üstökösökkel, máskor rózsalűzérrel. Ekkor épp a rózsás sapka volt vele, azt mondta: Ezl a rózsás sapkát viszem magammal. ha már a kedvem bánatos, legalább a süvegem legyen virágos: Mikor bátyám elment, oly üres letl a ház és oly szomorú, mintha mindenki meghalt volna. Bátyám egyedi! 1 ment el. nem engedett senkii. hogy elkísérje. Néni szereiéit volna vele menni, de ő azt mondta, csak maradj szépen idehaza, nem vagyok én anyámasszony katonája, nem ijedek én meg a némettől, láttam én már különb németet is, mint Wolafka. Mikor bátyám megérkezel! a kaszárnyába és a börtönőre felhordta málháit, jó baksist adott az őrnek, ki látva, hogy nagy úrral van dolga, nagyon figyelmes lett hozzá. Látta bátyám a szobáit, hogy mily jó kényelmesek s meg volt elégedve. De hát ez a nagy banyakályha minek van ill a szoba közepén? ilál kérem, hogy bemelegítse a szobái, mert ha a fal mellett lenne, elszíná a vastag fal a meleget. Pedig ezl a szobát nagyon sokat használják. Kik? kérdi bátyám. Hát az urak. Miféle urak? — Hát az adós urak, ide szokták bezárni az adótokat (Akkor még bezárták, aki nem tudott fizetni, .Hány szoba kellene most azok számára?) Reggelit a porkoláb hozott bátyám számára, dé ebédet néni főzött, mindig kedvenc ételeit készítetté, vacsorára többnyire sült csibe volt és az ő borocskája, mint ő maga nevezni szokta: Szegény ember elégedjen meg a maga termésével.« Az ebéddel korán el kellett indulni, hogy meleg maradjon, meg délre ott legyen, mert bátyám korán szeretett ebédelni. 12—1 óra között. Akkor még nem volt sikló, a Magyar utcától elég messze volt a Nádor kaszárnya, hát sietni kellett az étellel. A maradék ételt mindig a börtönőr kapta és a maradék borocskát is. A családnak csak vasárnap voll szabad bemenni hozzá, akkor mind együtt ebédeltünk vele. Nap-nap után volt mindenféle kérése bátyámnak, hogy még mikre van szüksége. Finom vésőjére, éles kis késeire. tajtékra meg somfára, melyekből faragóit. Ott faragta ki Róza néni szobrát fából, Rózácska alakját tajtékból és többféle női alakot, meg egy somfabotot, melyen egy madárfészek van, a fészekben három madártojás. a fészekre felkapaszkodik egy gyík, hogy a tojásokat kiszívja. Bátyámnak azután pár napot elengedtek a fogságából. Volt öröm a háznál, Iliikor a hír megérkezett, hogy bátyám hazajöhet. Mikor átmentünk csomagolni és hazahozni az olt lévő tárgyakat, a börtönőr . nagyon, sóhajtozott, hogy elmegy már az ő jó vendége. ily jó rabot még sohasem szolgált, mert mindennap megosztotta vele ebédjét, meg a borát. Bátyám is szerette porkolábját, mikor kijött a börtönből, versben is megörökítette fogságban töltött napjait. Címe: Búcsú az én jó porkolábomtól. Érdemes jó uram, én porkoláb uram! Már nekem kifelé áll innen a nálam, Ágyam összefűzve, ládám bcpákkólva, Kiteszik a szűröm innen már maholnap És most Isién áldjon sok szívességekért. Pattog már az ostor, zörög már a szekér. Én megyek. helyembe majd jön már a másik, Agyio! S ne mondjuk a Viszontlátásig. (Ez az első és utolsó versszak.) Mikor megtudták az ösmerősök, hogy már otthon van Móric bácsi, mindenki látni óhajtotta, de. úgy kimerült a sok felelettől és tisztelgésektől, hogy ezt mondta: — Inkább visszamegyek a börtönömbe, mert ott nyugodtan dolgozhattam, idehaza meg csupa szerétéiből az ágyamból húznak ki. — Hacker & Neufeld rádió szaküzlete meglepetést tervez. Városunk egyik legismertebb szakvállalata nagyon érdekes bemutatást rendez, hogy olvasóinknak módjukban legyen maguknak véleményt alkotni az idény legtökéletesebb rádiókészülékéről. Naponta 17 ólától minden érdeklődőt szívesen látnak, mikor egy „Super-Inductance“ berendezést megtekinthet és saját maga kezelhet. Ezen „Philips-Rádió“ által gyártott készülékek hangolása csupán egy gombbal történik; ennek segítségévei az összes rövid és hosszuhullámu rádió leadóállomás zavarmentesen beállítható. Az európai szakértő világ tisztában van azzal, hogy a „Super-Inductance“ vevőkészülék egy korszakalkotó újítást jelent a reprodukció és szelektivitás terén és mindehhez csupán egy gomb kezelése szükséges. A vevőkészülék 6 „Miniwatt“ csővel van ellátva. Ne felejtse el és kérje minél előbb Hacker & Neufeld rádió szaküzletében az uj 7ö0-as „Philips“ Super-lnductance minden vételkényszer nélküli bemutatását Saját fülei is igazolni fogják a hivatott szakértők véleményét. — Megérkeztek a sport-, szekrénygyermekkocsi újdonságok, ülő és járó szék, nyugágy. Legolcsóbban ELBERT-nél Nádor-u. 19. Weisz Emma városi zeneiskola igazgató. Amikor Jókainak dolgozószobát rendeztek be a Nádor-kaszárnya börtönében. Hegedűs Sándorné Jók ay Jolánnak a költőfejedelernrői irt emlékirataiból. L __ * 7* ’ .____ .... . . is, „kJ':. 'wl ... ^ —a»—sm—am—au?—r fej afaJÉi í®X® fel ilÄii ií ísjoi® Mii I TJ kellemes, frissítőén ható,> O fodormenta ízű fogkrém. M Tubusok ára 4.— Kő és 6.-—K2« D r-ar-n-M ím im a«’■m ■» m qftf1
