Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-03-26 / 24. szám
1952. március 26. »KOMÁROMI LAPOK« Goethe. Irta: dr. Borka Géza. 100 évvel ezelőtt, 1832 március 22-én számolt le sok talentumával a minden érték örök Gazdája előtt Goethe, a germán faj legnagyobb szelleme, az emberiség egyik legtüneményesebb zsenije. Amint egész életében az emberiség mondanivalóit mondotta, az utolsó szavaiban is a világosságra szomjas emberiség legnagyobb vágyát fejezte ki: Mehr Licht! Több világosságot. Az emberi kultúrának három arca van: a hellén, a germán és a francia. A legujabbat, az amerikait nem számitom, mert ez nem kultúra, az csak civilizáció. A hellén kultúra a tiszta arányoknak, a forma és tartalom zavartalan harmóniájának a tökéletes kicsendülése. A germán kultúra a rendnek, a szervezett fegyelemnek, a férfias erőnek kórusa; a francia kultúra a fantáziának a diadala, az előbbiek logikus apollói szabályosságával szemben inkább a dionisiusi mámor szikrázása. Mind a három kultúrát nehéz évszázadok alakították ki. Az átlagembernek sejtelme sincs egy-egy kultúrforma millió összetevőjéről. A művelt ember már sokat megismerhet belőle. A zseni az egészet átéli és kifejezéseivel gazdagabbá tudja tenni. Goethe két világ kultúráját olvasztotta magába-. a germánt és a hellént. Óriási tudása magábakarolta a német és hellén szellem minden adatát, ezek az adatok eleven részeivé váltak gazdag szellemének, harmonikus lelkében a két világpillérre olyan magas ív feszült, amelyen a halandó értelem elszédül. Lénye az emberi kultúra csúcsa. Ember többet nem tudhat, szebben nem érezhet, tisztábbat nem gondolhat, nagyobbat nem alkothat, mint Goethe. Mintha az Isten meg akarta volna mutatni Ádám és Éva koldus unokáinak, hogy milyen volt a paradicsomi ember a teremtés hajnalán. Goethe édesatyja nagyon művelt, fegyelmezett gondolkodású ember volt, aki fiát már kiskorában kemény szellemi munkához szoktatta. Talán ezért nem fejlődött Goethe zsenialitása abba az irányba, amelybe a legtöbb zseni nyúlik; t. i. a minden emberi törvényt elvető, vad, ösztönös, szabálytalan alakulás felé. Goethe zsenije kristályos, harmonikus és logikus. Édesanyja elevenszellemtí, kedves modorú asszony volt. Természetének legszerencsésebb vonását maga így jelöli meg: „Örülök az életemnek, mert még izzik a lámpása. Nem keresem a töviseit, megragadom apró örömeit. Ha az ajtó alacsony, lehajtom a fejem. Ha elháríthatom az útból a követ, megteszem. Ha túlságosan nehéz, megkerülöm. S így mindenkép találok valamit, aminek örülök, — és a zárkő: Istenben való hit.“ Fiát ránevelte az élet apró örömeinek megbecsülésére és a nagy idegrázkódtatások elkerülésére. Ennek köszönhette Goethe, hogy lelkének tüze nem hamvasztotta el önmagát, nem lobbant el, mint a legtöbb zseni, hanem nyugodt, örömös, sikerekben gazdag élete volt. Gyerekkora nem játékok közt röppent el, hanem komoly tanulmányok mellett. 16 éves korában Lipcsébe kerül, a könyvek városába, ahol jogra iratkozott be, de tanul irodalmat, nyelveket, fizikát, filozófiát és történelmet is. Emellett belemerül a társadalmi életbe is, hogy jellemének egyetlen vonása se maradjon csiszolatlanul. Természet és élet, tudomány, irodalom és művészet ezer csatornán öntözi lelke istenáldott talaját és ülteti belé a magvakat. És ezek a magvak ebben a szerencsés környezetben csodálatos gyümölcsöket termettek. A lipcsei évek után Frankfurt és Strassburg iskolái jönnek: komoly stúdium és pompás csilingelő szánkózás az élet sírna jegén. Ezután állásba megy: a wetzlari bírósághoz lép be joggyakornoknak. Közben felfedezi magában a költőt és irót. A Götz von Berlichingenjével forradalmat csinál. Ekkor írja az érzelmekben elvesző ifjúság nagyhatású regényét: az Ifjú Werther Keserveit és az első romantikus drámáit, amelyekkel már elragadta kortársait. Ezután Weimarba kerül, ahol a fejedelmi udvarban előkelő tisztséget nyert és szoros barátságba kerül Károly Ágost uralkodó herceggel. Lelkiismeretes tisztviselő volt, de emellett dolgozni nem igen tudott. Szelleme már beleszürkült volna a poros akták tömegébe, ha ki nem szakítja magát és el nem megy Itáliába, ahol két csodálatosan termékenyítő esztendőt tölt. Hivatalnoki és emberi csömöre elmúlt. Itália kék ege meggyógyítja lelkét,“ az antik világ soksok emléke rávezeti arra, hogy milyen kultúrvilág volt ezen a félszigeten valaha. Lelke az antik művészektől megrészegül és győzedelmesen röppen a magasba. Új szárnyai nőnek, munkakedve visszatér, megtalálja önmagát. Az itáliai kirándulásból már az igazi Goethe tér vissza. A német irodalom másik nagy zsenije, Schiller is Weimarba költözik. A két költőfejedelem egymást kölcsönösen munkára villanyozza. Beszélgetéseikben rádöbbenek egymás nagyságára, de meglátják saját gazdagságuk hiányait is. Ez mindkettőjüket fokozottabb öntökéletesítésre sarkalja. Szédületes még felsorolni is, mi mindennel foglalkozott Goethe ebben a korban. Ekkor képezte ki magát oly egyetemes tudásúvá, amelyhez fogható nincs több a világon. Mindenben szaktudós volt és minden szakban tovább tudta vinni a tudományt. Egyetemes tudós volt, Aristoteles volt, de emellett a világ egyik legelső poétája is. Édesatyja értelme és édesanyja szive a tökéletesség fokáig teljesedett ki benne és mindvégig csodás összhangban maradt. Az észnek és szívnek két külön géniusza békében megfért és a csúcsig ért ebben az emberben, akinek a világirodalom tíz dráma mellett a legnagyobb filozófiai költeményt köszönheti, a Faustot. Érzékeny lelkében a líra minden faja elsőrendű művelőre talált. A szerelem, a barátság, az élet értelmének filozófiája, a hit örökszép szavakban nyerte benne kifejezését. Elbeszélő költeményeiben az élet egyszerű szépségeit fejezi ki klasszikus tisztasággal* Regényei és novellái, önéletrajzszerü Wilhelm Meistere, bepillantást engednek rendkívül összetett és mégis áttekinthető egyéniségébe. Tudománvos munkássága mennyiségben is tiszteletreméltó. Életének főműve mégis a Faust, az emberi szellem örökérvényű piramisa, amelyben az örökké tevékeny, folyton kutató, elégedetlen embert rajzolja meg felülmúlhatatlan erővel. Benne van Goethe egész szellemi fejlődése, szive ifjú szerelme, lelkiismeretfurdalása, esze vívódása, kételkedése, tudásvágya, istenszomjúsága. Ez a mü a világirodalom Pantheonjában a legelőkelőbb remekek közt is az első. A legszebb emberi kötelesség példdzdsa a Faust: az, hogy mindig magasabbra törekedjünk, a bennünk rejlő egyéniséget a magunk és embertársaink javára folytatott tevékenység révén folyton tökéletesítsük. Emelkedjünk a földi ideál fölé, és az isteni ideál felé és ne felejtsük el, hogy ezt a törekvést csak az isteni szeretettel, a kegyelemmel tudjuk diadalra juttatni. Ennél szebb tanítást ember nem adhat. Ha Saját tudósítónktól. A városi magyar közkönyvtár a napokban adta át a forgalomnak azokat a könyveket, amelyeket az elmúlt évben részint vétel, részint ajándékozás utján szerzett a könyvtár. A múlt évi gyarapodás közel 1800 mű és a gazdag szépirodalom mellett a tudománynak majdnem minden ága gazdagon van képviselve. A könyvtárnak most jelent meg a negyedik számú katalógusa dr. Baranyay József városi könyvtáros szerkesztésében. A városi magyar könyvtár könyvállománya megközelíti a nyolcezer kötetet és bőséges szellemi közkincseket nyújt a kultúra barátainak azzal, hogy a könyveket kikölcsönzi. Ilyen kölcsönkönyvtári délutánokat hetenkint háromszor tart a könyvtár és pedig hétfőn, szerdán és pénteken d. u. 2—5 órák között, amikor az olvasók százai keresik föl a kultúrpalota földszintjén elhelyezett városi könyvtárt, amelynek olvasói egyre szaporodnak és alig múlik el kölcsönkönyvtári délután, hogy újabb és újabb olvasók ne iratkoznának be a könyvtárba. A könyvtár nem szed beiratkozási dijat és az uj olvasóknak az eddig megjelent négy, egymást kiegészítő és egymás folytatását képező katalógust, könyvtári könyvjegyzéket kell beszerezniük, ami összesen 20 Ké-ba kerül, ami a más könyvtárakhoz viszonyítva hallatlan csekély összeg. Az uj olvasóktól nem szed külön nyomtatványdijat a könyvtár, ami külön 5 Ké-t tenne ki. 25 Ke helyett tehát az uj olvasók csak 20 Ké-t fizetnek, de ennek fejében négy katalógust kapnak és hetenkint háromszor cserélhetnek könyvet. A komáromi városi könyvtárnak a többi könyvtárakkal szemben az az előnye, hogy vannak már neki nyomtatott katalógusai és azokból az olvasók otthon nyugodtan kikereshetik a nekik alkalmas könyvet. Amelyik könyvtár még nem adott ki nyomtatott katalógust, ott az olvasók tulajdonképen azt sem tudják, mit olvashatnak, mert hiszen azt se tudják, hogy milyen könyvek vannak meg a könyvtárban. A nyomtatott katalógus nélküli könyvtárakban szokott ugyan lenni egy Írott katalógus a közönség használatára, de azt egyszerre legjobb esetben két olvasó lapozhatja és keresgélhet, böngészhet benne, de a sok lapozásban, forgatásban hamarosan tönkremennek az ilyen könyvtári címjegyzékek és azoknak újból való lemásolásáig az olvasók még attól is meg vannak 5. oldal Goethe mást nem alkotott volna, mint ezt a fausti gondolatot, akkor is méltó lenne az emberiség hálájára. Mórocz drogéria 30%-kaI olcsóbbak lettek a Foto aparátok, lemezek, filmek, papírok és az összes fényképészeti cikkek. Olla, Pri meros, Morf! gumi különlegesség. i62 Fó üasiet Baross-ucca l.|Flók Jókai M.-u. 37. a föpostával szemben. Komárom, — március 25-fosztva. A komáromi városi könyvtárnak az elmúlt évi gyarapodása sokkal nagyobb, mint az előző éveké. Ez annak tulajdonítható, hogy dr. Baranyay József városi könyvtáros az olvasókban fölkeltette az ajándékozási készséget és állandóan kéri, biztatja és serkenti az olvasókat arra, hogy kiolvasott könyveikből ajándékozzanak a városi könyvtárnak és tegyék azokat közkinccsé és gyarapítsák a városi könyvtár szellemi kincsestárát ajándékkönyvekkel. A könyvtáros e tekintetben nem elégszik meg puszta ígéretekkel és aki megígérte, hogy fog majd könyveket ajándékozni a könyvtárnak, azt az Ígéretet a könyvtáros nem felejti el többé és gyakran figyelmezteti az igérettevőt az Ígéret betartására. Nem egyszer segít könyveket rendezni azzal a kikötéssel, hogy az illető ajándékoz majd könyveket a könyvtárnak. így lehetséges aztán, hogy alig múlik el hét, hogy a Komáromi Lapokban ne jelennének meg a szokásos „Ajándék a könyvtárnak“ cimü hirek, ahol a könyvtár vezetősége megköszöni a kultúra barátainak a szives adományokat. Hogy a komáromi városi könyvtár nagy olvasó táborával, az olvasott könyvek hatalmas számával és egyre gyarapodó könyvállományával mekkora tömegnevelő hatást sugároz ki magából, azt bővebben nem is kell magyarázni. Elég csak annyit megjegyeznünk, hogy tavaly több mint 42 ezer kötetet vittek ki kölcsön a városi könyvtárból. Az olvasók között legnagyobb Miért ajánlható a „Hirni!“ iiln? Mert cégünk szakszerűen és lelkiismeretesen szolgálja ki Önt, mert csakis elsőrangú minőségeket vezetünk s mert kényelmes részletre is veheti nálunk térti és fiú ruháit, valamint divatos női kabátokat. Látogassa meg a .MOIíAVIA‘ ruhaipari r- t. 149 Bratislava, Mihály-u. 8. sz. A komáromi városi magyar közkönyvtár. A könyvtár nagy forgalma. — A múlt évi nagyarányú gyarapodás. — Könyvadományok. — Az új, IV. katalógus — Visszapillantás a komáromi népkönyvtár félszázados múltjára. — A népkönyvtári eszme első úttörői Komáromban.
