Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-01-09 / 2. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. január 9. segélyt, még pedig a textil-, üveg-, fém-, bánya-, nyomdaiparban stb. Akik még nem nyertek segélyt a munkanélküli segélyre, de azon napon, amikor jelentkeznek, már három hónapja tagjai a szakszervezetnek, február 29-ig szintén kaphatnak segélyt. Ez az intézkedés csak azon szakszervezetekre vonatkozik, amelyeknek alapszabályaiban benne van, hogy tagjaiknak munkanélküli segélyt nyújtanak. nevezetik a kötelező polgári házasságot. Az uj polgári törvénykönyv keretében megoldandó egyik nagy kérdést alkotja a kötelező polgári házasság bevezetése. A forradalmi nemzetgyűlés az államátalakulás után úgy oldotta meg ezt a kérdést, hogy Csehszlovákiában az állam által elismert egyházakban egyforma jogérvényességgel bírnak mind a polgári, mind az egyházi házasságok. Az uj polgári törvénykönyvet előkészítő bizottság a kötelező polgári házasság bevezetése mellett foglalt állást, azzal a megokolással, hogy ez jobban megfelelne a csehszlovák jogrend jellegének. Azonban annak tudatában, hogy a kérdésnek politikai vonatkozása is van, a bizottság számolt azzal, hogy ind'tványa ellenállásra fog találni és ezért az indokolásában rámutatott arra, hogy arra az esetre, ha az első javaslat leküzdhetetlen akadályokba ütközne, alternativ javaslatot is készített elő, amely a házasságkötésre vonatkozó eddigi rendelkezéseket nem változtatja meg lényegesen. A cseh néppárt, amely a kormányban a katholicizmus érdekeit képviseli, tudomásul veszi sajtójában, hogy a bizottság eventuális javaslatot készített elő, amely a jövőre nézve is érvényben hagyja az eddigi állapotot. A jogászoknak szem előtt kell tartamok azt, — Írják a lapok — hogy a katolikus nép nem fog tűrni semmiféle erőszakot. Késik a tényleges szolgálati idő leszállítása. Még a múlt év végén közölték a lapok, hogy a hadseregben a tényleges szolgálati idő leszállítását fogják rövidesen kimondani. A hirt a nemzetvédelmi minisztérium ugyan korainak mondotta akkoriban, azonban a már :öbb Ízben fölmerült kérdés megoldásának szükségességét a nemzetvédelmi miniszter sem tagadta. Az idő múlik, azonban az erre vonatkozó javaslat még mindig késik és a cseh nemzeti szocialisták újra fölvetik sajtójukban a kérdést és sürgetik a szolgálati idő leszállítását. E kérdéssel kapcsolatban a Ceské Slovo azt Írja, hogy amenynyiben a szolgálati idő leszállítása a továbbszolgáló altisztek létszámának felemelése után oldható csak meg és ez az altisztek jövedelmének rendezésével történhetik, az esetben az arra vonatkozó törvényjavaslatot minél Saját tudósítónktól. Komárom, január 8. A volt komáromi lőszergyár nyugdíjigénylőinek kálváriája eléggé ismeretes. A tölténygyár alkalmazottai az évek hosszú során át fizették be a nyugdijjárulékokat. Azután jött az államfordulat. A komáromi tölténygyár megszűnt s a tisztviselőket, alkalmazottakat szélnek eresztették. A nyugdijak folyósításáról senki még csak hallani sem akart. A komáromi tölténygyári alkalmazottak béréből levont nyugdijjárulékokat a bécsi közös hadügyminisztériumban levő nyugdijbiztositó intézetbe fizették be. A nagy fordulat után megszűnt a közös hadügyminisztérium s később a nyugdíjintézet is fölszámolt. Az igényjogosultak hiába kilincseltek, kértek, könyörögtek, mindenütt süket fülekre, bezárt ajtókra találtak. Végre dr. Holota János, a magyar nemzeti párt agilis nemzetgyűlési képviselője, érsekujvári városbiró, a komáromi tölténygyári alkalmazottak megbízottja Bossányi József nyugdíjigénylőnek a fölkérésére kezébe vette a szerencsétlen nyugdíjasok ügyét és addig járt Prágában egyik minisztériumból a másikba, addig interpellált és adta be a memorandumokat, amig az illetéelőbb be kell nyújtani a parlamentnek. A lap szerint a hadvezetőség már a régebbi években is elhanyagolta a továbbszolgálatra vonatkozó propagandát. Most, a munkanélküliség idejében alkalom nyílik a továbbszolgáló altisztek toborozására. És amint az altisztek fizetésrendezését uj törvénynek kell életbeléptetni, szükséges azonnal propagandát indítani, hogy mielőtt az idősebb évfolyam a hadseregből távozna, a propaganda hatása látható is legyen. megoldása elől és az üggyel kezdtek foglalkozni. A nemzetvédelmi miniszter megígérte dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő többszöri közbenjárására, sürgetésére, hogy a volt komáromi töltényig c) Z1 Ci A Z G AF AS. A csehszlovákiai közigazgatásnak két különös ismertető jele van: a centralizmus szelleme, mely minden önkormányzati lehetőséget visszaszorít és ebben fegyverzete, a bürokratizmus. A bürokrácia lassan működő gépezet és e mellett drága is. A Prágából irányítóit centralizmus mindezek felett a csehszlovák nacionalizmus szolgálatában is áll. amit ezer és ezer példával bizonyíthatunk, többek között azzal, hogy a nyelvtörvényt, amely alkotmánytörvény is, végre nem hajtják, szinmagyar területeken cseh nyelven kézbesítenek határozatokat. És így csak egyszerű frázis marad Slavik belügyminiszter nyilatkozata a közgyári alkalmazottak nyugdijkérdését igyekszik megoldani, ami méltányos is, mert hiszen a tölténygyári alkalmazottak az évek hosszú során nagyobb összegeket fizettek be a nyugdíjalapra, a legnagyobb igazságtalanság volna őket minden igénytől megfosztani. Az ügy állásában most jelentős fordulathoz értünk, ugyanis Tomory János dr., a magyar nemzeti párt prágai klubtitkára ez ügyre vonatkozólag a következő értesítést küldte Komáromba Bossányi József tölténygyári nyugdíjigénylőnek: Dr. Holota János képviselő ur felhívására a nemzetvédelmi minisztériumban . ismét eljártam és ott azt az Ígéretet kaptam, hogy a nyugdíjasok összeírását és az igények megallapitását a minisztérium a komáromi járási hivatal utján legkésőbb január hó 15-ig elrendeli, vagyis a rendelkezéseknek már a legközelebbi napokban a komáromi járási hivatalhoz kell érkezniük. Eddig szól Tomory János dr. értesítése, amely szerint most már meg fog történni a komoly lépés a régóta húzódó kérdés végleges és reméljük, közmegelégedésre történő megoldása felé. Sok nyomort és nélkülözést fog megszüntetni e kérdés emberséges megoldása. polgársággal. A közigazgatási reform ezt nem hozta meg. legalább is nem a nemzeti kisebbségek számára. Az országos igazgatás gépezete lassan működik, de ez boszorkányos gyorsaság az elsőfokú közigazgatási hatóságokhoz képest, ahol egyes, különösen felebbezésekkel vitássá telt ügyek, esztendőkig nem nyertek elintézést. Az év elején jelent meg Országh Józsefnek az országos hivatal elnökévé. Jeszenszky János és Székács Jánosnak országos alelnökökké történt kinevezése. Tartományi képviselőink közül dr. Alapg Gyula és dr. Blanár Béla az országos választmányban a legélénkebb figyelemmel kísérték a magyar A volt komáromi tölténygyár nyugdíjigénylőinek ügye A régen húzódó ügy jelentős stádiumba jutott. — A minisztérium leirata a járási hivatalhoz. — A nyugdíjigénylőket és az igényeket rövidesen össze fogják Írni. Az 1931. év története. Irta: MEMOR. »legszorosabb viszonyban kell lennie a kés körök nem térhettek ki e kérdés akkora legyen, hogy egy kis zöldség megteremjen benne, meg cgv kis krumpli, bab, borsó, miegymás! Lehet benne még, nem bánom, egypár gyümölcsfa. Alma. körte és ringló. És egy szép vén diófa. Azl nagyon szeretem! — Hogyne fiam! Csak ott még nem tartunk! Egyelőre az a kérdés, meg lehet-e ezt a dolgot egyáltalában csinálni? Hogy kapunk-e rá pénzt és mennyit? — Hogv-hogy mennyit? Kitől?... Hát a banktól! Meri ne felejtsd el. a házvételhez végre pénz is kell, nem csak elhatározás! Klárinak egyszerre elment a kedve az egész tervtől. Hja. vagy úgy?... Az előbb úgy beszéltél, mintha a dolognak ez a része már rendben volna... De hát ha nincs pénzed, akkor ne is beszéljünk róla! — Azért beszelhetünk róla, mert értsd meg. házra, telekre lehet megfelelő kölcsönt kapni. Amit azlán törleszt az ember a lakbérrel. Szóval lakbért akkor is kellene fizetni? — Nem lakbért, hanem törlesztést. Ami nagy különbség, meri így. akármennyi lakbért fizet az ember, az örökre odavész, úgy pedig végül anynyi. mintha azt a pénzt betette volna a takarékpénztárba, mert ha visszafizette a kölcsönt, a ház az övé. Klári gondolkozott egy pillanatig, aztán azt mondta: — Te! Tudod, hogy ez nem is olyan igazgatás felől, amelynek szerinte a ostobaság? Ez nagyon jó dolog! Kitől hallottad ezt? Senkitől! Ilyesmit nem kell hallani! Ezt tudja mindenki! — Hát akkor eddig mért nem csináltuk meg? Már régen kellett volna! így most mennyi időt és pénzt elvesztegettünk'. Sohase fogjuk tudni helyrepótolni!.'.. És mennyi pénzt lehet kapni? — Hát az attól függ, hogy milyen a ház. Minél nagyobb a ház. annál több az értéke és annál nagyobb kölcsönt lehet rá kapni. Nahát akkor természetesen minél nagyobb házat kell venni! — Jó, jó! De hát arra is gondolni kell. hogy mennyit tudunk fizetni törlesztésre, meg kamatra! — De ha magunknak fizetünk! Akkor ez. azt hiszem teljesen mindegy! — Nem mindegy, mert valamiből élni is kell. Én úgy gondoltam, hogy annyit, amennyi lakbért kapok, kifizethetnénk évenként. Akkor nem lenne semmi gondunk és végül lenne egy szép kis házunk. — Kerttel! — Kerttel! Esetleg. Áltól függ, hogy hol. Mert kertes házat csak a városon kívül vehetnénk és onnan nagyon költséges dolog volna bejárni. — De viszont nem kellene elmenni nyaralni és kirándulásokon is rengeteget megtakarítanánk. Nem, nem! Szó se lehet egyébről, csak kertes házról. Menjünk azonnal és keressünk egyel. Aztán rögtön vegyük meg! kisebbség kulturális és gazdasági ügyeit — Várj csak fiam! Tavasz előtt úgy se mehetünk ki ebből a mostani lakásból. Csak májusban. Házat keresni tehát még rá érünk. Különben is elöld) meg kell beszélni, hogy kész házat vegyünk-e, vagy építtessünk? — Ha kapunk készen? Minek akkor építtetni? — Nagy kérdés, hogy olyat, ami nekünk megfelel, kapunk-e? Mégis csak más az, amit az ember a saját gusztusára, a megszokott kényelmének megfelelően építtet! — Hát ez igaz!... Ezt aláírom! Igazad van! Építhetünk! — Csak, iudod, az építkezés sokkal drágább, mint ha az ember megvesz egy olyan házat, amibe más ember beleölte a pénzét mindenféle luksztis dologra, amit megcsináltatni drága, de ami a ház vételáránál nem jön számításba soha. És az építkezés mindig kiszámíthatatlan. Mindig többe kerül, mint ahogy gondolja az ember. — Mondasz valamit!... Akkor hát mégis csak jobb lesz venni egyet. — Csak viszont építésre könnyebb pénzt kapni. Építem lehet adósságra is. Hiszen majdnem minden ház adósságra épül. Kész ház vásárlásához viszont készpénz kell. Ami viszont nekünk nincs. — Akkor meg minek is beszélünk róla? Építtetünk! Punktum!... — Az is igaz viszont, hogy vannak házak, hogy annyira meg vannak terhelve, hogy alihoz, hogy megvegye őket az ember, egy krajcár se kell. Marciék házat vesznek Irta Csathó Kálmán. Marciék házat vesznek, de lehel az is, hogy építtetnek. Éppen erről folyik most köztük a tárgyalás. Még nem határozták el, hogy melyik megoldást válasszák, eddig csak annyi bizonyos, hog\r a saját házukban fognak lakni. Nem mintha örököltek volna, vágj' megnyerték volna az osztálysorsjáték főnyereményét. Sőt még azt se lehet rájuk mondani, hogy nem tudják a heverő pénzüket hová tenni. Nem! Éppen ellenkezőleg, az vezette Őket a saját ház gondolatára, hogy nem gj’őzik a nagy' lakbért fizetni. Negyedé venkénl mindig hiányzik a lakbér fele. mire Marci hosszas számolgatás után rájött, hogy ezen csak úgy lehet segíteni, ha a hiányzó pénzből egy házat vesznek, vagy egy telket, amin aztán építtethetnek. Klári, a Marci felesége, kapva kapott az ötleten. Hát az nagyszerű lesz! Valahol kinn. a városon kívül! Csirkét fogok nevelni, rucát, libát és mindig lesz friss tojás a háznál! Friss tojás, ami nem kerül majd égj’ krajcárba se! Marci elgondolkozva bólintott: Nahát, azt éppen nem tudom, hogy kertre telik-e'?... Ö. ugyan már hogyne lelnék! Egy kis kert? Az csak semmi! Csak éppen
