Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-02-06 / 10. szám

4. oldal. > KOMÁROMI LAPOK < 1932, február 6 Tyúkot, kacsát, libát, hízott disznót nem igen látni itt. Ez Komárom másik arca. * Szürkül a délután. Elbúcsúzunk a két embertől, akikkel beszélgettünk. Az égjük ablakot vásárolt a másiktól s most nagy cgj’etértéssel cipelik haza, felszerelni. Barátságosan, kedvesen be­szélgettünk. A szegény ember itt na­gyon barátságos, nem tolakszik, nem ágál. Apró gyermekek mászkálnak a me­zőn, hazafelé. Iskolából jöttek. Reg­gel indultak el. Sárosán, fáradtan ke­rülnek haza. Vájjon van-e tintájuk, megírni a leckét? Alig bírunk kijutni a sárból, ide út kellene, rendes, kövezett út. Komárom mostohagyermekei, a kül­ső városnegyedek szomorú szemmel pislognak a szürke estében. Apatikus, csendes erre minden. Sokan benn vannak a népgyűlésen a városban. Begyalogoltak. De nem tesz gazdaggá az se senkit. Szombathíj Viktor. Az elátkozott család* Mindig ünnep az a komáromi kö­zönségnek, ha Jókai bűvös szellemé­nek körében ráfeledkezhetik a nehéz problémákra, amellj-el a jelenben vi­vődik és a mesemondó hatalmába ke­rül. Mint egy varázsló visz magával a múltba és fellebbenti előttünk an­nak minden eltakaró fátyolét. Ma Ko­máromba vezet, a tragédiák földjére, az Elátkozott család drámai feszült­séggel telített levegőjébe, vallások kér­­lclhetlen harcába, kimondott szörnyű átkok baljóslatú kiteljesüléseihez. A XVII—XVIII. évszázadok nehéz vallási háborúi Komáromot sem kí­mélik meg. A protestantizmus elter­jedésének első éveiben megfészkeli ma­gát a német zsoldosoktól lakott komá­romi várban és a XVI. század dere­kán már a kálvinizmus is otthont ta­lál és a város a század alkonyán már az új hiteken van. Ámde Bethlen Gábor támadásaival egyidőben, amely­ben Komáromot sem kíméli meg ágyúinak tüzétől, megindul az antire­­formáció és a hatalmas Altban gróf letelepíti a jezsuitákat, akik másfél század alatt az állandó telepítések se­gítségével katolikussá tették a lakos­ság nagjr részét. 1672. évben a refor­mátusok templomát az akkor betele­pített Ferences szerzeteseknek adja, a protestánsokat üldözi I. Lipót. Ettől kezdve a kálvinistáknak nincs templo­muk, amint nem volt a katolikusok­nak egy évszázaddal előbb. Magán­házaknál gyűlnek egybe és ott éneklik a zsoltárokat, olvassák a bibliát. Külvárosi Ids utcákban még látni házakat elrejtőzve a kerítés védelme alá, hogy ablakaik ne érintkezzenek az uccával. Ezek protestáns házikók voltak, ahol lefüggönyözött ablakok mellett gyakorolták vallásuk isteni tiszteleteit, ha egy-egy vándor prédi­kátor a városba merészkedett. . A vallási türelmetlenség talán Mária Terézia uralkodása alatt lép tetőpontjára a pietizmus századában. 1746-ban rendeletet ad ki, hogy a pro­testánsok csak előzetes királyi enge­­déllyel építhetnek maguknak új ora­tóriumot. A komáromi protestáns val­lásfelekezetek erre sem nyertek en­gedélyt. Időközben elkövetkezett Komárom­nak gjászos emlékű napja: a nagjT földindulás, mely 1763. június 28-án és a következő napokon döntötte rom­ija a várost és száznál több emberi életet oltott ki, akik a romok alatt szerencsétlenedtek el. A nép templo­mok nélkül maradt, nem tudott hová menni, hogjr kiöntse lelkének pana­szát és elsírja könnyeit. Augusztus hónapban már állott a katolikus hívek fából összerótt imaháza a mai bencés koloslor kertjében, a templom mellett. Ez adott bátorítást a komáromi pro­testáns híveknek is oratórium építé­sére a régi református temető mellett, a mai Kossuth téren. A városi tanács * Srl1| Ferencnek Jókai regénye után irt színmüvének re' ríze alkalmával 193'.'. febr. 2-án a Nyugatszl venszkóí Színtársulat elő­adását bevezette At a py Gyula dr. feljelentése augusztus 19-én készült el és Bécsbe vitte a gyorsposta. Nem késett sokáig a válasz. A ki­rályasszony a helytartó tanács útján megfeddi a protestánsokat, hogy enge­detem nélkül építkeztek, megparan­csolja a protestáns lelkészek kiűzeté­sét és az imaház lerombolását: A vá­rosi magisztrátus szeptember 28-án, a leirat vétele után két nappal a ía­­imaházat leromboltatta és annak fa­alkatrészeit a romokban levő katoli­kus templomok közt kiosztatta. Ezek a rideg történeti tények azok. amelyeket Jókai felruház a mesefa csodálatos vi­rágaival. A regény szerint Malárdy alispán teszi az első fejszecsapást a templom ajtajára és ekkor Gutay Taddéus re­formátus prédikátor átka sújtja. És az átok megfogan, elveszti vagyonát, hatalmát és Bajcsy András főkurátor, becsületes csizmadiamester lesz a tiszt­újításon a vármegye alispánja. Egyik sem történeti alak. 1763-ban Ordódj- Péter konziliárius a megye alispánja, református papja azonban csak a türel­mi pátens után. húsz év múlva jön Komáromba^ a leghíresebb reformá­tus papok egyike és korának legjobb írója, a nagy Péczety József. Bajcsy András uram sem volt soha alispán, hiszen a rendi világban nem is lehe­tett, mert arra csak jurátus embert választhattak. Ámde Jókai csodálatos fantáziája nem ismeri a lehetetlenséget, az ő meséje megszépül a jóság színeitől és Az egész világsajtót bejárták a lon­doni állatkert leltározásából készült adatok, amelyek a ritka értékes álla­tok világpiaci árát tüntették fel. Most készült el leltározásával a budapesti állatkert is, arndy szintén részletesen felsorolja, mennyire értékelik az egyes állatokat. A budapesti állatkertnek körülbelül 3000 darab állatja van, amely közel 400.000 pengős értéket reprezentál. A legdrágább állat a kéttülkü orrszarvú, amely 40—50.000 pengőt ér. Ez az állat Afrikából származik és nagyon nehéz elejteni, mert az anyát el kell lőni a fia mellől. Még ennél is értéke­sebb az egytülkü orrszarvú, — bár ezzel a budapesti állatkert nem ren­delkezik, — amelynek 80000 pengő az ára. A ranglistában az orrszarvúak után a vízilovak következnek. A két víziló 48.000 pengőt ér, hathónapos csecsemő­jük pedig 8000 pengőt. Két fiatal zsiráf 40.000 pengőre taksálható. Európai bölény-tehén, amellyel már annyi baj volt, 20.000 pengőt ér, bár a piacon úgyszólván egyáltalán nem található. Az európai him-bölénynek 13—14 000 pengő az ára. Amerikai testvérüket csak 1300 pengőre becsülik. Három indiai elefánt van, együtt 50—60.000 pengőt érnek. Egy indiai elefánt, amely a pubertás korszakában van, amikor tehát 17—18 éves, 20000 pengőt ér, mig a 6—8 éves fiatal elefántnak csak 10.000 pengő az ára. A fenevadak értékszerinti ranglistá­ján meglehetősen hátul kullog az ál­latok királya, az oroszlán, melyből őt darab van a pesti állatkertben. Az Afrikából importált oroszlánnak 4000 pengő az ára, mig az Európában te­­nyésztettnek 1500 -2000 pengő, mert ezek már nem olyan szépek és dege­nerálódtak. A keresztezett példányok­nak 5—600 pengő az értékük. Még a tigris is drágább az oroszlánnál, mert egy királytigris árát 5—6000 pengőre becsülik. A fiatalabbnak 2000 pengő az értéke. Pesten nagyszerűen tudják tenyészteni és az utóbbi években több mint 10 darabot adtak el külföldre. A leopárdnak, Dárducnak, darabonként körülbelül 2000 pengő az ára, a csíkos gazdaggá tesz bennünket, ha hiszünk a mesemondó hitével. Herceg Ferenc, a legnagyobb magyar regényíró írja Jókairól, hogy két Komáromot ismer. Az egjik egy dunaparti kisváros a maga szokott képével, a másik egy álomváros, ameljT a levegőben úszik, mint a délibáb. Ennek a városnak mindene rendkívüli, társadalmában hősök élnek, polgárai rendkívüli lé­nyek, házai közt reneszánsz és barokk paloták intenek felénk és a lefüggöny­­zött szobákban vágj’ termekben törté­nelem készül. Kertjei csodakertek, rit­ka növényekkel és drága gyümőlcsök­­kel. Ez a másik város az, amelj’et a világ ismer Jókai regényeiből, amelye­ket a világ minden nemzetének nyel­vén olvasnak. Csodálatos szépségek kincsesháza a költőnek Az elátkozott család című regénye. A komáromi embernek sokszorosan az. Komárom hűséges, és kiváló fia Szijj Ferenc dr., a város nyugalmazott polgármestere meglátta ennek a gazdagul buzogó me­sének csodálatos színeit és abból szín­darabot írt. Évekkel ezelőtt műkedve­lők adták elő nagy sikerrel, most hi­vatott művészek játékában halljuk a mese fejedelmét. Komárom lelke szó­lal meg a szavakból és az ősi város egy darab múltja tárul elénk, hogy soha el nem múló dicsőségét zengje a mesekiráljmak, elmondja köszönetét a Jókai Egjresület illusztris elnökének, Szijj Ferenc doktornak és a magyar művészet szárnyaló lelkesedését lelkc­­inkbe ültesse át. hiénának 300, a foltosnak pedig 700 pengő. A majmok között az orángután a legdrágább. Kár, hogy a pesti állat­kertből kipusztultak, mert 35—40.000 pengő a 3—4 éves orángutánnak az ára. Az állatkerben tehát a majmok között most a legdrágább a csimpánz, amelyet darabonkint 6000 pengőre ér­tékelnek. Minél kevésbé emberszabású a majom, annál kisebb az értéke. Ol­csók a jegesmedvék, a három darab mindössze 6000 pengőre értékelhető A csíkos gnúnak 28.000 pengő az ára. a fehárszakállu gnúnak 4000 pengő, a pesti azonban meglehetősen öreg, úgyhogy csak 2400 pengővel vették fel a leltárba. A barnamedvének 350 pengő az ára. Ériékes állat még a zebra, amelynek 2200—3000 pengő az ára. A vapitiszarvast 1000 pengőre és a rénszarvast 400 pengőre értékelik, A Himalájából származó tharkecske 600 pengőt ér. És hogy a divatos kupié nyelvén szóljak: Van teve egy pupu (3000 pen­gő), van két pupu (2500 pengő), sőt több viszont nincs . . . Hét shetlandi póni van, darabonként 600 pengőt érnek. A narancsnyakú kazuárnak 570 pengő az ára, a sziámi macskának 300, az angora macskának mindössze 20—30 pengő. Négy fóka 5000 pengőt ér. A futómadarak közül legdrágább a strucc, amelynek 2000 pengőre becsü­lik az árát, azután jön a Dél-Ameriká­­ból való nandu, amely 500 pengőt ér, ugyanennyi az ára a marabunak is. A három nílusi krokodil-csecsemőt mindössze 120 pengőre becsülik. Vi­gaszul szolgáljon, hogy még nagy jö/ő előtt állanak, mert most csak egyméter hosszúak. Három darab aligátort 700 pengőre becsül a leltár. Égy japán óriási szalamandra 270 pengőt ér, a tigriskígyónak 180, a recéskigyónak 420, a csörgőkígyónak 80, a boának 40—100 pengő az értéke. Két óriás­teknős 2720 pengővel van felvéve a leltárba. A viperagyík csak 120 pengőt ér. A nagyon ritka cafrangos teknős­nek 322 pengő az ára. A kisebb éneklő egzotikus madarak meglehetősen olcsók. A papagájnak 40 -300 pengő között variál az ára. A madarak királya az állatkertben egy kondorkeselyü, melyet 500 pengőre értékelnek, két fekete hattyú 480 pen­gőt ér, a fehér pávát 140 pengő ér­tékkel vették fel. Meg kell még jegyeznünk, hogy az állatkereskedőkre rossz idők járnak, mert az állatkerteknek nincs pénzűk a vásárlásra, aminek viszont az ős­erdőkben örülnek, mert csökkent a vadászat. (h. e.) Értesítés. Tisztelettel értesítem a m. t. közönséget, hogy a Himlauer Lipót-féle (Baross-ucca 5. szám) férfiruha üzletet átvettem s azt f. hő 8-ától kezdve saját ne­vem alatt tovább ve­zetem. — Tisztelettel: 54 Löwy Dezső Nagymegyeren vasúti pénz­tárt, Sámőn postapénztárt raboltak ki. ' — február 5. A Csallóközben mindegyre jobban elszaporodó rablások és betörések kró­nikája az újabb időben csupa olyan betöréseket jegyez föl, melyek hivata­los helyiségek ellen történnek. Bankba, járási hivatalba, jegyzői irodába, vasúti pénztárba törnek be ismeretlen tette­sek, akik az illető helyiséget először jól megfigyelik s már majdnem biztosra mennek. A napokban Nagymegyeren törtek be a vasúti pénztárba. A vas­kasszát egyszerűen kiemelték a betö­rők és elfutottak vele, majd néhány­­száz méterrel odább feltörték s kivettek belőle kb. 8000 koronát, valamint a vasúti jegyeket is elvitték a kasszából s másnap nem tudott az elöljáró je­gyet adni. Mivel ilyen nagy összeget nem szabad estére a kasszában hagyni, valószinüleg fegyelmi úton való foly­tatása is lesz a betörésnek s az el­rabolt összeget a vasutigazgatóság visszatérítteti. — A másik betörést a szímői postahivatal pénztára ellen kö­vették el vasárnap éjjel. Itt is ugyan­azon a módon törtek be, kiemelték a vaskasszát s elfutottak vele. A kasszá­ban 4000 koronát találtak. — A csend­őrség erélyes nyomozást indított a vakmerő betörők ellen és sikerült a nagymegyeri betörés három tettesét el­fogni Husvét József, Pruth Imre, Krausz Vince személyében, akiket bekísértek a komáromi ügyészség fogházába. Értesítés. Van szerencsém a m. t. közön­ség becses tudomására adni, hogy vállalok új épüle­tek építését, régi épületek átalakí­tását, nedves fa­lak szigetelését és síremlékek szakszerű készí­tését -Továbbá: tervezést és mű­­leirast.Pontos és szakszerű mun­kai Olcsó árak! A m. t. közönség szives támoga­tását kérve, maradok tisztelettel Spirk Gyula kőmives mester Komárno, Megyercsl u.33. 63 ________ 50.000 pengős orrszarvú-primadonna 8.000 pengős viziló-csecsemő és 2.000 pengős oroszlán a budapesti bestia-ranglistán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom