Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-06-15 / 47. szám
2. oldai. »KOMÁROMI LAPOK« Folytatólagos közgyűlés a városnál. Nagy vita a Vöröskereszt Egyesület házvétele körül. - A városi zeneiskolánál csak szerződéses tanerőket alkalmaznak. — A dohánybeváltó épületei céljaira a Vágduna melletti telket átengedte a város a Dohánygyári Központi Igazgatóságnak. — Kilenc óra után nyert befeje zést a közgyűlés. Saját tudósitónktól. Komárom, — június 14. 1932. junius 15. Hétfőn folytatta a város képviselőtestülete június 8-án megkezdett köz gyűlését, amelyen végre letárgyalták a több mint kétszáz pontból álló napi' rendet. A közgyűlés nem volt híján ezúttal sem a vitáknak, amelyek közül különösen a Csehszlovák Vöröskereszt Egyesület komáromi fiókjának beadványa körül folyó éleshangú tárgyalás említendő föl, amelyben a kommunisták vehemesen támadták ezt a népjóléti egészségügyi intézményt, noha annak áldásaiban épen a táborukba tartozó proletárcsaládok gyermekei részesülnek legnagyobb részben A közgyűlés a Széchenyi uccai ház megvételét elvben elhatározta és utasította a város vezetőségét, hogy a ház megvételéhez szükséges összegről az 1933. évi költségvetésben gondoskodjék. A közgyűlés lefolyásáról következőkben számolunk be. Csizmazia György városbiró megnyitotta a közgyűlést és bejelentette az egyes pártok részéről tett helyettesítéseket. A helyettesitő képviselőtestületi tagok fogadalomtétele után a közgyűlés áttért a június 8-án megkezdett tárgysorozat letárgyalására. Sándor Ernő főszámvevő ismertette a város és Magyar-Komárom között létesült vízszolgáltatási szerződést. Ezszerint a város a túloldali testvérvárossal 1931. január 1-től 1936. december 31-ig szerződést kötött, amelynek értelmében Magyar-Komárom az 'Hala elfogyasztott vízért köbméteren' csehszlovák fillért fizet. A 'Orozza a vízhasználat : kötelezettség /onatkozó et a köz/á is tesz. a kívánságát, ásnák valamely »felsőn^ rendelkezésére leendő beszüntet re vonatkozó mondatot hagyja ki a képviselőtestület a szerződés szövegéből Fried Jenő, Kendi Zoltán dr., Fleischmann Samu és Ghyczy János dr. főügyész felszólalása után a közgyűlés teljesítette. Bogár József, Jády Zsigmond és Póda Imre iskolaszolgák évi lakbérét fejenként 1000 K-ban állapította meg közgyűlés. A Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaság felebbezésére a képviselőtestület agázmű részére szállítandó gázszén szállítására nézve új pályázat kiírását rendelte el, amelyet a város vezetősége október 1-ére fog közzétenni. A város építészeti bizottságának a Gyulay Mihály mérnök által készített Tolnai, Megyercsi, Pandató uccai és Kisérsori kőburkolati munkálatok utófelülvizsgálata tárgyában fölvett jegyzőkönyvét a közgyűlés tudomásul vette és a tanács és pénzügyi bizottság javaslatára kimondotta, hogy a vállalkozónak biztosíttékként letett garancia levele csak akkor adható ki, amikor a jótállási idő lejárt. Komárom közbirtokosságának a vadászati jog haszonbéréből a közbirtokosságot megillető összeg kiutalása iránti kérelmét a közgyűlés Ghyczy János dr. városi tiszti főügyész ismertetése és Komáromi Lajos felszólalása után elutasította, mert nem lehet a várost a kétszeres fizetés veszélyének kitenni. A Vörös Kereszt egylet Széchenyi uccai házának eladási ügye. A komáromi Csehszlovák Vöröskereszt Egyesület azzal a beadvánnyal fordult a városhoz ,hogy Széchenyi uccai 23. sz. házát vegye meg és vállalja magára az egyesületnek a ház átalakítására és berendezésére fordított összegre fölvett kölcsöntartozását. Az egyesület 35.000 K vételárat kér megtéríteni, amellyel Magyar-Komárom igényét elégítené ki s ezenfelül még 57,815 K kölcsön átvételét. Sándor Ernő főszámvevő ismertette az ügyet, aki szerint a város már segítette egy Ízben 50.000 koronával az egyesületet, ezenfelül évi 20.000 koronát vett fel a város a Vöröskereszt Egyesület intézményeinek támogatására a rendes költségvetésbe. Mivel a város ezúttal nem rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel, a tanács és pénzügyi bizottság a kérelem elutasítását javasolta. Ennél a kérdésnél Kalvariszky Jenő dr. szólalt föl elsőnek, aki ismertette azokat a szociális intézményeket, amelyek közül különösen az anya- és csecsemőgondozó fejt ki nagy tevékenységet. Számadatokkal mutatta ki hogy az intézmény három év alatt mily jótékony hatást gyakorolt a gyermekekre nézve. Kérte, hogy vegye meg a város az épületet s ha jelenleg nincsen erre pénze, az 1933. évi költségvetésben gondoskodjék az összegről. Vidák Vince kommunista éles hangon támadja az intézményt, amely a részére kiutalt segélyből 70 százalékot az adminisztrációs kiadásokra fordít. A vöröskereszt komáromi fiókja nem végez eredményes munkát, mert ahelyett, hogy a hajon segítene, csak tanáccsal szolgál, amit pedig nem lehet fölhasználni. A fiók nem járult semmivel sem ahhoz, hogy a két és félezer proletáron segítsen. El tudja-e venni azokat a milliókat, amelyekkel a túloldal (polgári pártok) bir, hogy az intézményt felvirágoztassa, ugy-e nem? Majd el fogjuk venni mi, hogyha hatalomra jutunk s akkor az egész társadalmat átalakítjuk. Kalvariszky dr. válaszában kijelenti, hogy egy fillér sem megy a városi segélyből adminisztrációra, ő maga is néhány száz korona tiszteletdiját Turócszentmártonból kapja. A város által nyert segélyből tejet osztanak ki a szegény proletárgyermekeknek és ruhaneműt vásárolnak részükre. Csevár Ferenc kommunista mindenben igazat ad Vidák elvtársának és kijelenti, hogy mivel ehhez az intézményhez nagyon sok pénz kell, az pedig nincs, nem érdemes róla beszélni. Ehhez az intézményhez a túloldal (polgári pártok) semmivel sem járul hozzá, egyedül a munkások járulnak nagy áldozatkészséggel az intézményhez(?). A ház megvétele ellen van. Csizmazia György városbiró a város súlyos anyagi helyzetére való hivatkozással nem járul hozzá a kérelemhez, Tarics István pedig azt javasolja, hogy a város halassza el a vételt a jövő évre és a szükséges összeget állítsa be a jövő évi költségvetésbe). Dénes Emil, Fleischmann Samu, Trencsik és Kalvariszky dr. felszólalása után a közgyűlés elfogadja a tanács és pénzügyi bizottság javaslatát, de hozzájárul ahhoz is, hogy a jövő évben gondoskodik majd a ház megvételéhez szükséges összeg előteremtéséről. Soffőr választás. A városi mentőautónál szervezett két, szerződésés viszonyban levő soffőri állásra meghirdetett pályázatra beérkezett kérvények közül húsz pályázó jöhetett számításba. A választást ellenőrző bizottság megválasztása után a városbíró elrendelte a titkos szavazást, amelynek eredménye a következő lett: beadatott összesen 40 szavazólap, amelyeken egyszerre két jelöltre szavaztak. Az érvényes szavazatokból Zsömbörgi Pál kapott 26 szavazatot, Krausz Mátyás 17 szavazatot, Árvay András 15, Bertha János 9, ifj. Sántha János 9, Szabó István 2, Galgóczy Sándor 1 szavazatot. Ezszerint soffőröknek Zsömbörgi Pál és Krausz Mátyás választattak meg. Halászati jog. Magyar könyvtár jelentése. Városi zeneiskola szabályrendelete. Az Országos Hivatal megsemmisítette a város halászati jogának bérletére vonatkozó szerződést azon az alapon, hogy a szerződést annak idején, mikor a pályázatot kiírták, nem terjesztették elő a közgyűlésen, lgó Aladár dr. rendőrkapitány előadó ismertette az ügyet és a szerződést amelyet Csizmazia városbiró javaslatára 20 szóval 10 ellenében azzal a módosítással fogadott el a közgyűlés, hogy a város vizein kifogott halmenynyiséget a bérlő csakis Komárom területén adhatja el. Bár ez a megszorítás a szabad kereskedelem elvébe ütközik, a többség hozzájárult. A magyar községi könyvtártanács 1931. évi jelentését egyhangúan tudomásul vette a közgyűlés, amely a városi zeneiskola szervezeti szabályrendeletét módosítással fogadta el. A tanács a szabályrendelet 60. és 61. pontjaiban a tanerők szervezésére és fizetésére nézve azt javasolta, hogy egyedül az igazgatói állást szervezze meg a közgyűlés, a többi tanerők részére pedig szerződéses állásokat kreáljon. A kommunisták az igazgatói állást is szerződéses állásnak kívánták kimondani, ugyanezen a véleményen volt Zechmeister Sándor is, aki felszólalásában valamennyi állást szerződéses állásnak kívánt minősíteni. Fülöp Zsigmond azt vitatta, hogy az iskola vezetésére hivatott tanerőnek állását rendszeres állásnak kell megalkotni, mert azt a zeneiskola fejlődésének érdeke is úgy kívánja. Nem személyekről van itt szó, hanem a városi zeneiskola jövőjéről, amely nagy kulturális feladat teljesítésére van hivatva. A képviselőtestület többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy az uj jászervezett városi zeneiskola valamennyi tanerőjének állását szerződéses állásnak minősítik és a szabályrendeletet ezzel a rendelkezéssel módosítják. A vágóhídi szabályrendeletet Zechmeister Sándor javaslatára levették a napirendről és a közgyűlés elrendelte, hogy kinyomattassék és a képviselőtestület tagjai között kiosztassék. A községi iskolaszék átírására a képviselőtestület boldogemlékű Kathona Sándor ny. járásbiró helyébe lgó Aladár dr. rendőrkapitányt egyhangúlag iskolaszéki tagnak megválasztotta. Sándor Ernő főszámvevőnek a gázgyárnál teljesített szolgálatai fejében élvezett felügyeleti díjaira nézve a közgyűlés akként határozott, hogy azt az év végén a gázgyárnál mutatkozó nyereség terhére remuneráció címen fogja megállapítani. Teleklemondás és telekvétel ügyek. Számos telekvétel és telekről való lemondás került a közgyűlés elé, a mely a vonatkozó kérelmeket az előadó Schleisz Géza építész javaslata szerint intézte el. Hosszabb vitára adott okot Nagy Károly trafikos kérelme, aki a Kisérsoron levő dohánytőzsdéje mellett kért háztelket a várostól. A javaslat tekintettel arra, hogy a városrendezési helyszinrajz szerint ott egy térséget, gyermekjátszóteret terveztek, elutasító volt. Fülöp Zsigmond a kérelem megadása mellett szólalt föl és azt javasolta, hogy a kérdéses telket ne tartsák fönn továbbra is gyermekjátszótérnek, hanem háztelekként használják föl. A kérdéses terület mellett közvetlen egy bűzös vizű árok húzódik el és nem alkalmas arra a célra, azonban házhelynek megfelelő lenne s azért javasolja, hogy adja át a város azt a kérvényező Nagy Károlynak. Lóránd István hasonló értelemben száll síkra a kérelmező mellett, aki rokkant is s akinek érdekeit a városnak figyelembe kell vennie. Schleisz Géza építész nem tartja lehetségesnek a kérdéses területnek házhellyé való átalakítását, mert ezzel az ott házat épített szomszéd érdekeit sértenék meg. Ha a közgyűlés mégis házhellyé akarja minősíteni azt a területet, kéri, hogy tegye át ezt az ügyet véleményezés céljából az építészeti bizottsághoz. A közgyűlés a felszólalók álláspontját fogadta el és egyhangúan kimondotta, hogy Nagy Károly kérelmének helyt ad és a kért területet házépítés részére a szokásos föltételek mellett átengedi. A Dohánybeváltó épületeire átadott terület. A Dohánygyári Központi Igazgatóság átírt a városhoz, hogy az itteni dohánybeváltó hivatal részére a megfelelő munkatermek és központi épületek részére engedjen át a város megfelelő telket. A tanács és a pénzügyi bizottság azt javasolta, hogy a város a katonai kincstártól a benei telkekért a Vág mellett cserébe kapott 9 holdnyi területből engedjen át három és fél holdnyi területet 6 korona egységárért. A tanára javaslata ellen Zámbó József szólalt föl és azzal az indokolással, hogy abban az esetben, ha a Vágón túl fogják a dohánybeváltót fölépíteni, akkor a dohányosok nem fognak bejönni a városba és így a város bizonyos forgalomtól elesik, elfogadhatatlannak jelentette ki a javaslatot. Fried Jenő szintén aggodalmának ad kifejezést a fölajánlott helyet illetőleg és nem fogadja el a javaslatot. Komáromi Lajos csatlakozik az előtte felszólalók álláspontjához és ellenzi a kérdéses telek átengedését. Fülöp Zsigmond h. városbíró a tanács és pénzügyi bizottság javaslata mellett foglalt állást és röviden megvilágította a kérdést. A Dohánygyári Igazgatóság a város által fölajánlott több telek közül a Vágduna melletti telket találta a célnak megfelelőnek és mivel nagy súlyt helyezett a város arra, hogy a dohánybeváltó, amely a mai helyén semmiesetre sem maradhat, Komáromból el ne kerüljön, a kívánt területet engedte át. Felhívja a figyelmét a képviselőtestületnek, hogy itt tulajdonképp arról van szó, hogy a dohánybeváltó továbbra is városunkban maradjon, mert különben elviszik, ami pedig érzékeny veszteséget jelentene Komáromra nézve. Azért a telek átengedését javasolja. Csizmazia György városbíró igazolja az előtte felszólalót és ismerteti az egész ügynek a telekátengedéséig való fejleményét. A város a Dohánygyári Igazgatóságnak fölajánlotta többek között az üres köleshántolót, a várerőd mögötti területet, a Szénateret, Komáromi Lajos erre a célra fölajánlott földjét, a Gazda uccai játékteret és más területet, de ezeket nem fogadta el, egyedül a kérdéses telek felelt meg a követelményeknek. Ha a város ezt a területet nem engedi át, az a biztos veszély fenyeget, hogy a dohánybeváltót elviszik Komáromból s Ógyallán építik föl, amiből azután súlyos kára lesz a városnak. A város érdekében ajánlja a tanács javaslatának elfogadását. A közgyűlés a felvilágosítás után egyhangúlag elfogadta a javaslatot és kimondotta a telek átengedését. A tárgysorozat ezzel kimerült és a közgyűlés este 9 óra után véget ért. Anyák napja az áll. polg. leányiskolában. Vasárnap délután zajlott le a közönség élénk érdeklődése mellett a komáromi áll. polg. leányiskola tornatermében az »Anyák napja«. A gondos előkészítést az iskola »Szülői Szövetsége« és a »Vöröskereszt-sarjadék« támogatásával Banai-Tóth Pál igazgáló vezetése alatt a tanári testület végezte, mely utóbbinak csaknem valamennyi tagja derekasan vett részt a rendezés és betanítás munkájában. E nagy munka oroszlánrésze elsősorban Szilágyi Mária és Somogyi István tanároké volt, ki a főrendezésben fáradságot nem kiméivé hatott oda, hogy a siker minél nagyobb legyen. A közönség zsúfolásig töltötte meg az amúgy is tágas tornatermet, hol a színpad függönye előtt Hodossy Magda egyéves tanfolyami növendék nyitotta meg az előadást ügyesen, meglepően rutinos és hatásos prológjával, melyet Halassy Jenő tanár írt, a közönség élénk tetszésére. Ezután Banai-Tóth Ilona II. oszt tanuló ügyes és talpalávaló zongorakisé-
