Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-06-11 / 46. szám
2 o'dat. »KOMÁROMI LAPOK« 19ö2. junius 11. zeti demokraták, valamint a koalíció többi pártjai között keletkezett konfliktust megint csak nem sikerült teljesen elintézni, soha az agrárpárt a miniszterelnök és a politikai miniszterek beavatkozása folytán kénytelen volt eddigi álláspontjával felhagyni és a párt képviselője végre is belement abba, hogy a törvényjavaslat valamennyi fejezetének tárgyalásában résztvesz. Az agráriusok a most érvényben levő ideiglenes lakástörvényeket több irányban kívánják módosítani az eddigi állapot megváltoztatása céljából és a politikai miniszterek tanácskozás tárgyává is tették az agráriusok erre vonatkozó indítványait. A képviselőház lakásügyi bizottsága újra fölvette a lakástörvények tárgyalását. Ebben a kérdésben a nemzeti demokrata párt végrehajtó bizottsága újból állást foglalt a lakbérjavaslat első három fejezete ellen, mert az a polgári szabadság korlátozását jelenti. Mindezeket figyelembe véve, a beavatottak biztosra veszik, hogy ezúttal sem fognak véglegesen határozni a kérdésben, hanem minden valószínűség szerint az eddigi törvényt újabb hat hónapra meg fogják hosszabbítani. Mines feltámadás. — június 10. Talán legtalálóbb ez a cim, amelyet elmélkedésemhez egy jeles Írótól kölcsönkérek, ha városunk gazdálkodásán elgondolkozom. Cca 12 millió adósság, cca 1 millió évi kamatterhe van a városnak. A bevételt fokozni akármilyen címen is, amely a polgárság újabb megterhelését jelenti — mai állapotok között — még gondolni sem lehet, tehát takarékoskodjunk: csökkentsük a kiadásokat. Igen ám, de melyik tételnél? A tisztviselők fizetéséhez, a legnagyobb tehertételhez, nem lehet nyúlni, ez törvényes járandóság; az alkalmazottak, munkások bére: ez „noli me tangere“. Ott a kommunista, szocialista párt, de a polgári pártok is nagyon jószivüek, ezeket a béreket nem lehet megnyirbálni. „Központi műhelyt“ V« milliós évi munkabérekkel fenn kell tartani; a 60, 70 éves utcaseprők 24 koronás napibérét nem lehet lenyomni. Amikor ezen óra- és napibéreket A szobám. Irta: Bozzay Margit. Öblös, nagy fotőjök. A szinük meleg rubin... Ölükben párnák, színesek, lágyak, hívogatok. Pamlag... Nagy, széles, süppedő. Rajta is párnák. Közöttük puha, meleg, kicsike fészkek... Állólátnpa, tompa, melegfényü Elfelejteti, ha ottkünn szürke, borús az ég. Sok csipketerítő. Fehér, habos, nevet a mély vörös holmik között. íróasztal... Nagy, széles és sötét rajta sok papír, levél, álom, színes mesekép,.. Ha leülök! fognak, megkötnek, azt akarják, hogy ogy legyek, maradjak mindig náluk, velük, s féltékenyek, ha felkelek s ha az állólámpában kigyúl a fény. Könyv.. sok könyv, állványokon sorban, [mint a katonák és szerteszéjjel minden bútoron. Élnek, beszélnek, elém hoznak idegen tájakat, városokat, embereket, bánatot, örömet, könnyet és mosolyt, jóságot, szépséget, s ívet és lelket, szerelmet, küzdést és bűnt és gyönyört. Jönnek az idegen sorsok és megnépesítik körülöttem a csendet és a magányt és elfelejtetik, hogy ottkün süt a nap vagy hull a hó, este van vagy reggel, s reggeliztem vagy ebédeltem-e már. Virágok, üdék, illatosak földben és vázákban mindenütt. Élnek, beszélnek, mint a könyvek s vígasztalnak, ha letört vagyok. És porcellánok. Csészék, vázák, nippek, asszonyos apróságok.. Kis ezüstkosár, benne horgolótű, s finom fehér fonálból megkezdett csipke és egy széles, lapos, [arany karkötő, megállapították, akkor sokkal drágább volt a hús, kenyér, lakás, tüzelő, ruha, cipő; de ez mindegy: a szegény embereknél nem lehet kezdeni a takarékoskodást. Hogy a vágóhíd felügyelője, szerződésszerű obligójának, mely minden állat után a városnak jár, évek óta nem tesz eleget, ezen segíteni nem tudunk, felebbezés alatt áll, csekély négy év óta. Kegyúri kötelezettségünk évi 120.000 koronát emészt fel: évszázados obligó. A vásárcsarnok bérlői közül mészárosok, hentesek és a többiek nem tudják a bért megfizetni; a munkásházak lakói ép igy nem fizetik a házbéreket. A tanácskozások pontjaiból csak 40% kér segélyt, kegydíjat, kegydíjemelést, bérelengedést, támogatást, egy kis díjazást a tisztviselőnek külön munkáért stb. stb. Folytassam kérem? Mert tudnám tovább rajzolni a képet! És állunk tehetetlenül, mert minden egyes pontra megkapjuk a felvilágosítást és bizony erre vetve, azt meghallgatva, nem tud többséget kapni az elutasítás, a megtakarítási szándék; — mert egy kis igazság, egy kis méltányosság minden tételnél megállapítható. így van ez kérem, az egész vonalon! A gazdálkodáson és minden ténykedésen végigvonul egy bizonyos puhaság, ami egy város vezetésében nem mondható előnyösnek. A több, mint egymilliós kórházbővités napidij mellett, építkezést, jóváhagyott terv nélkül el kellett kezdeni, mert sok volt a munkanélküli; a mérnök-vállalkozót ellenőrizni elégséges, ha egy kőműves és egy volt kőművesmester, aki 15 év óta nem folytatja mesterségét — minden díjazás nélkül — végzi. Elkezdték a kórház építkezését 1931. augusztusban, 1932. májusban a tetőbeton fedési munkálatokra még nincs szerződés; a vállalkozó hónapok óta nem folytatja munkáját ezért, meg azért. Elkezdtük a Deák Ferenc ucca aszfaltozását, kiegyenesítését; ősz óta megálltak vele, nem dolgozunk ott! Ezért, meg azért! Uccai és házi szemét elhordása, kórházi élelmezés 600.000 koronás; kórházi mosás stb. stb. tételén gondolkozni lehetne, hogy verseny útján vállalkozó végezze; de az utolsó 10 év alatt már valami jót kellett volna „kigondolkozni“! Valami megüli a városházát! Nem is tudnám jól körülirni, hogy mi. Azért mondom, hogy puhaság, talán hiánya a pontos végiggondolásnak, a precizitásnak ? Talán hiányzik a vezetőségben a függetlenség? Minek, kinek befolyása alatt áll? Mikép lesz ezentúl? Van kibontakozás? Elő tudják-e teremteni a cca És sok más... Látszólag semmi, buta kis dolog. Valójában azonban sok, mert a lényeget, a lelket adja ki... Jó itt lenni.. Jó írni, álmodni, járni, kelni, olvasni, terveket szőni idegen életeket élni, s nézni és tudni, hogy az emberek ma sem rosszabbak mint tegnap, tegnapelőtt, mint régen. Jó a toll után felvenni a tűt és horgolni lágy csipkéket és hímezni apró virágokat... S közben gondolni arra, hogy van szív és lélek és nem minden a pénz, a palota, a drága ékszer. Jó hímezni csend: en és dúdolni egy Beethoven- vagy Bach-melódiát, jó tudni, hogy volt Shakespeare és Madách, és Ibsen és Hugo és Tolsztoj és Mozart és van sok világcsoda . .. Remekmű, amit mind emberszív és emberagy alkotott. Jó gondolni arra, hogy ember vagyok, vagy ha még nem... tán az lehetek... Gondolni erre mindre s mindenre ami van, Azután nézni.,, Hosszan nézni, két mélyedést e puha, vörös párnán a pamlag előtt... Két mélyedést, még majdnem eleget, némát, beszédeset, amit a térded hagy üt a pamlag előtt. .. A fekete lepkék. Irta Berkes Imre. Künn már derengett, a természet ébredezett. Jó volna ablakot nyitni s a friss levegővel beszélgetni, — gondolta magában,— de nem mozdult s amiként az éjszaka Isten tudja, hányszor, újra szivarra gyújtott. Körülbelül a szivar volt az egyetlen valóság az életében, a barna kis szivar, a füst 1 millió évi kamatot? Meg tud-e felelni a város egyéb anyagi kötelezettségének? Fenn tudja-e tartani, jő állapotba hozni közszolgáltatásait? Tud-e fejlődni ? Ezek a gondok minden komoly polgárt foglalkoztassanak! Minden pártérzelmet, minden személyi vonatkozást, minden saját érdeket hagyjunk abba a városházán belül és kívül. Ne szidjuk a szocialista uralmat. — Csak olyan gyengék és oly erősek lehetünk mi is polgári pártok, mint a másik oldalon ülők. Akárki tud valami okos irányítást, kezdje el; akkor lesz feltámadás! £■ vmmmmmammmmmmmmmammam A komáromi főrabbi* választás epilógusa. — junius 10. 1931 decemberében régi óhaja vált valóra a komáromi neológ izraelita hitközségnek: megválasztotta főrabbiját, dr. Waldmann Ernő személyében. A fiatal főrabbi általános népszerűségnek örvendett s már huzamosabb idő óta pótolta, mint hitoktató, elhunyt elődjét. A főrabbi decemberi megválasztásával a hitközség azt hitte, hogy a sokáig húzódó rabbiválasztás ügye lezárult, ámde valószínű felebbezés alapján az Országos Hivatal útján a közoktatásügyi kormány most érkezett leirata szerint a választást a kormány hatálytalanította. A hatálytalanítás oka az, hogy a főrabbi nem bírja teljesen az államnyelvet s az államnyelv tudását újabban a papi funkcionáriusoktól is megkövetelik azzal az indokolással, hogy a papok egyszersmind anyakönyvvezetők is és mint ilyenek, állami funkciót is végeznek. A komáromi főrabbi megválasztásának érvénytelenítésére ezenkívül több okot is hozott föl a kultuszkormány, nevezetesen még azt, hogy a főrabbi oklevelei külföldiek: így az érettségi bizonyítványa magyar, a diplomája német. A komáromi hitközség vezetősége most lépéseket tesz a kormány leiratának megváltoztatására, tekintettel arra, hogy a hitközség nem politizálni, hanem hitéletet akar élni s mint hitélet irányítóval, a hitközség új főrabbijával meg van elégedve. * és a füstuszály, amely itt a levegőt, a felhőt és az eget pótolja. A nap a villanylámpa volt fehéressárga fényével, mint valami ismeretlen tűz, amelyről nem tudja az ember, honnan jött és miért világít. Lénye egy a nap lényével, arról sem lehet tudni semmit. Este elalszik. A különbség a kettő között, hogy a napot meg sem kell gyújtani. Kigyullad magától. Ült az íróasztala mellett s gondolkodott. Fejét elborította a füstfelhő s fáradt arcára ráosont a lámpa fénye. Arca egy a millió arc közül, homloka durva ráncokkal teleszántott, talán a szeme különbözik más ember szemétől. Nyugtalan, bágyadt, izzó, titokzatos. Mögötte a múlt, ugyanolyan, mint a szeme, előtte a jövő, a szoba füstje, semmi. Jó, hogy vannak hatóságok és emberek, akik a halállal és a halottal foglalkoznak, — jutott eszébe a töprengés milliomodrésznyi töredékében, amely agyába múló világosságot öntött. Majd idejön valaki s itt talál holtan, mint a falevelet, mielőtt a szél elsodorná. És magával visz érzéstelenül és hivatalosan, mint a szél, amelynek a természet kegyetlen rendjében szintén van valami hivatala. Az élet milyen céltalan. Az ember milyen ostoba gép. Egyszer csak megromlik benne valami! s a nagy szerkezetet többé nem lehet kijavítani. Hiába minden. Hiba van az érzésekben, a gondolatokban, az egész csodálatos, remek együttes megbomlik s ilyenkor Illetékes helyről szerzett információnk alapján azonban ez a hatálytalanítás nem vonatkozik arra, hogy a rabbi most már nem gyakorolhatja hivatását. A komáromi izraelita hitközség autonóm testület s alapszabályszerüleg, egyhangúlag választotta meg lelkészét, a megválasztást nem felebbezte meg senki, a hitközség lényegében azt a lelkészt választja meg, akit jakan s a 'megválasztásba, ha az egyébként a törvényes formák között ment végbe, a felsőbb hatóságok nem szólnak bele. Ez esetben sem végleges hatálytalanításról van szó, hanem arról, hogy a rabbi, mint anyakönyvvezető, állami hivatást teljesít s mint ilyennek értenie kell az államnyelvet. Mindaddig, mig a törvény által előírt kötelezettségeknek (államnyelv ismerete, nosztrifikálás) nem tesz eleget, a kongruától elesik. Dr. Waldmann Ernő főrabbi a közoktatásügyi felsőbb hatóságtól egy évi haladékot kér az államnyelv elsajátítására s a törvény által előírt kötelezettségek teljesítésére, hogy mint jogi személy is elismertessék. Nem áll tehát az a beállítás, mintha a komáromi főrabbi nem teljesíthetné ezután is hivatását. mmUmUMmmmMMmmmammmm Kereskedelmi iskola Komáromban. Felhívás a szülőkhöz! A Jár. Kereskedelmi Grémium tudvalevőleg városunkban egy nyilvános kétévfolyamu kereskedelmi iskola felállítását kezdeményezte. Az erre vonatkozó tárgyalások egyrészt az iskolaügyi minisztériummal, másrészt a város vezetőivel párhuzamosan folynak s minden remény meg van arra, hogy az összes tényezőkkel e kérdésben megállapodásra jutva, az iskola első osztálya már az 1932 szeptemberében kezdődő tanévben meg is nyíljék. A grémium vezetősége ez okból felhívja mindazon szülőket, akik a gimnázium 4, vagy a nolgári iskola 3. osztályát jó eredménnyel végzett gyermekeiket (fiúkat és leányokat egyaránt) e kereskedelmi iskolába beíratni szándékoznak, hogy legkésőbb folyó évi június hó 30-ig meghosszabbított határidőben a Kereskedelmi Grémiumban (Komárom, Kultúrpalota I. emelet) levélben, vagy személyesen jelentkezzenek. Az iskola nyilvánossági joggal fog bírni és előreláthatólag évenkint fokozatosan 4 vsztályú felső kereskedelmi iskolává lesz kibővítve. jön rá az ember az élete céltalanságára. Egyszer azzal foglalkozott, hogy mindig és örökké el kell kezdeni. Vége nincs. Kezdet van. Mindig újra mindig élűiről. Mint a gyermek, aki adagokban habzsolja be az értelmet, megy és elindul és megkezd valamit, az embernek, aki már túl van az értelem befogadásán, a sötét tapasztalatok szakadékain kell az életet újra kezdeni. Ezt nem szabad, mert a tapasztalat megtiltja. Ettől rettegni kell, mert így parancsolja a tapasztalat. Végül semmi sem szabad. Nincs többé kezdet és kezdetien. Egy levelet írt. Jöjjenek ide érte, mert meghalt. Vigyék el innen a szoba füstjéből s tegyék ki a napra, a napról gyertyák halavány sugárzásába s aztán a porba. Majd ott újra kezdi a föld forgásában, az örök változatlanban, a megszámlálhatatlan porszemekkel együtt, amelyek külön-külön semmit sem jelentenek, de együtt alkotói, részei, szervei a nagy egésznek és tökéletesnek, amelyet amúgy sem ért senki. Felállt, lement az uccára, a levelet átadta egy idegennek, hogy vigye el rendeltetési helyére, még titokzatosan a fülébe súgta, hogy sürgős. Aztán visszaosont a szobájába. Nézte a fekete revolvert, az emberi gonoszág rejtélyes szerszámát, nézte, mint annyi sokszor élete vak során, most is megdöbbenve és halálos verejtékkel a nagy út utolsó állomása előtt. Nézte a fehér porokat, a vakító,
