Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-06-04 / 44. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Bádió-mfciort tartalmazza. Ötvenharmadik évfolyam. 44. szám. Szombat, 1932. junins 4, KOMAHOMI LAPOK POLITIKAI LA» Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ke. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szemlélődés a külföldön. Komárom,— junius 3. Brüning félreállítása a legnagyobb történelmi eseménye talán ennek az egész eszlendönek. Nemcsak politika van ebben, hanem főleg történelem. A német politikai Stresemann hagyományai még elevenen éltek a centrum nagy kancellárjában, Briiningbeii és mérséklete világszerte jó benyomást telt. Amikor kimondta a nagy szót, hogy Németország nem fizet több jóvátételt, amikor is a mérséklet vette át benne az irányítást a felelőtlen jobboldallal szemben, amely iránt Franciaország bizalmatlansága kézenfekvő volt. Brüning még ki tudta vinni Ilindenburg fölényes győzelmét az elnökválasztáson és az elnök, akit megválasztatott, most megköszönte szolgálatait. Viszont Németországban a Brüning-féle békepolitika már meghaladott állásponttá vált és ott gyökeret vert a legszélsőbb jobb oldali felfogás. Briand és Stresemann lagymatag békepolitikája nem elégítette ki a németeket, ahol a polgári kormányzat a szociáldemokrata támogatás pillérein nyugodott. Ez pedig elég bizonytalan talapzat. A német szociáldemokrácia egyébként sokkal kormányképesebb és felelősségteljesebb, mint bármely nemzet szociáldemokráciája. Mert nemcsak szociális tartalma van, hanem guvernementális céljai is vannak és voltak. A jóvátételi tárgyalások előtt bekövetkezett kormányvállozás valószínűleg nem fogja zavarni a német kormányt, melynek a jóvátételre nézve bizonyára megvan a maga programja. A német munkanélküliek segélyezése csak pár hétre van biztosítva, az új német kormány tehát súlyos argumentummal ulazhatik Lausanncba. De a jóvátételi tárgyalásokon új francia kormány is jelenik meg, Herriot és kiküldöttei. A francia álláspontnak ki kell domborodnia, hogy folytatja-e a korábbi politikáját, mely a háborús jóvátételeket katonai beruházásokra és a svájci határtól a belga határig kiépített betonfedezékek létesítésére fordította. Ez — és ezzel tisztában van egész Európa közvéleménye — nem volt a béke politikája, hanem a hipokrizis politikája, melynek Franciaországban megvannak a régi hagyományai. Ha Németország kijelenti és fentarlja, hogy nem fizet, mert nem tud fizetni, akkor hiába akarja ezt erőltetni akár Ilerriot, akár Macdonald, mert egy népet sem lehet arra kényszeríteni, hogy ne élhessen emberi életet, ne ismerje a jólétet, megvonjon magától mindent csak azért, hogy a véres verejtékkel kiizzadt jóvátételekkel más népnek jólétét, gazdagságát emelje. A jóvátételi konferenciának mindezt meg kell világítania. Ha pedig esetleg Amerika nyomása alatt mégis azt határoznák, hogy további fizetéseket követelnek, vagy a háborús terheket tőkésítik, akkor Németország nem lett mást mai helyzetében, mint bemondja a csődöt Komárom, — június 3. Vagy fölemelik az adókat, vagy csökkentik az állami tisztviselők fizetését. Már napokkal ezelőtt hire kelt a csehszlovák sajtóban, hogy a pénzügyminiszter tervbe vette az állami tisztviselők és alkalmazottak fizetésének leszállítását. A szociáldemokrata párt ez ügybeu küldöttséggel fölkereste Trapl dr. pénzügyminisztert és kérdést intézett hozzá, hogy mennyiben igaz ez a hir. A pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy az állami bevételek valóban olyan erősen csökkentek, hogy bizonyos pénzügyi intézkedésekhez kell folyamodni. Ezért tervbe vette a jövedelmi adó progresszív emelését a 23.000 koronán felüli évi jövedelmeknél. Amennyiben a kormány ehhez az adóemeléshez nem járulna hozzá, javasolni fogja az állami alkalmazottak karácsonyi remunerációjának törlését és az állami alkalmazottak fizetésének százalékszerinti leszállítását. A képviselők megjegyezték, hogy amennyiben az utóbbira sor kerülne, akkor a fizetésleszállitás csakis a 24 000 korona évi fizetésnél magasabb illetményekkel biró tisztviselőknél jöhet számításba. Egyes lapok értesülése szerint a pénzügyminiszter 10 százalékkal szállítaná le a tisztviselők fizetését. A cukorexport katusztrófális csökkenése miatt kell korlátozni a cukorgyárak létesítését. A képviselőház szerdán délután tartott ülésén került tárgyalásra a cukorgyárak létesítéséről szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslat előadója a javaslat ismertetése folyamán kiemelte, hogy a törvénnyel legfőképpen a répatermesztés intenzivitását akarják fokozni. A cukortermelés óriási jelentőségű az állam külkereskedelmi mérlegének szempontjából. A cukorexport az utóbbi években katasztrófálisan csökkent Ez kitűnik abból, hogy 1926-ban még 2,502 millió korona értékben szállítottak külföldre cukrot, 1928-ban azonban Csehszlovákia cukorkivitele 1600 millió korona volt, 1929-ben 1033 és akkor ezzel egész Európa közgazdasága megbénul. Ezt pedig nagyon is meg kell fontolni. Németország ma már nem is áll egyedül, mert Olaszország, a második európai nagyhatalom mellette van. És mellette van egész sorozata az államoknak. Franciaországnak és Németországnak tehát kemény diót kell feltörniük Lausanne-ban. Európa szemhatára felhőzettel van borítva, nem lehet a látásnak ezeken áthatolnia. A felhők majd elosztanak, ha Európa elérkezik a jobb belátás álláspontjáig, amely út eddig elvolt torlaszolva. millió korona, 1930-ban már csak 800 millió és 1931-ben csupán 520 millió korona értékű cukrot exportáltak Csehszlovákiából. Az előadó az adatok alapján hangsúlyozza, hogy az államnál. kötelessége minden erejével megvédeni és támogatni a belföldi répatermelést és cukorgyártást. Törvényjavaslat a néphitelszövetkezet központjának és ipari szövetkezeti központ létesítéséről. A kormány a képviselőház csütörtökön tartott ülésén beterjesztett törvényjavaslatok között két közgazdasági érdekű javaslatot is benyújtott, amelyről eddig nem sok szó esett. Az egyik javaslat a néphitelszövetkezetek központjának létesítéséről szól és a javaslat szerint a néphiteli szövetkezetek központjának létesítéséhez az állam 25 millió koronával járul hozzá, azonkívül évi két millió korona szubvenciót nyújt az intézménynek és a kormány fölhatalmazást kap, hogy e célra ötven milliós állami pótgaranciát nyújthasson. A másik javaslat az ipari szövetkezet központjának létesítését rendeli el s a központ alapjához az állam betét címén 10,700.000 koronával járul hozzá, továbbá egyszer s mindenkorra 10 millió koronát bocsát rendelkezésére, azonkívül 1932-től 1936-ig havi államsegélyt nyújt számára s a kormány itt is 50 millió állami pótgaranciát vállalhat. Miniszterválság a munkanélküli alap miatt ? Az agráriusok és a cseh nemzeti demokraták a miniszterelnöknél jártak és tiltakoztak az új lakótörvény ellen, ezenkívül a nemzeti demokraták a munkanélküli alapra szóló hozzájárulási illetékek kibővítése ellen óvást emeltek. A legújabb terv szerint a munkaadók nemcsak a munkabérek, hanem a tisztviselők fizetése után is egy százalékot fizetnének. Matousek kereskedelmi miniszter kijelentette a miniszterelnöknek, hogy ez a megterhelés pártja számára elviselhetetlen és kénytelen lenne levonni a konzekvenciáját annak, ha a minisztertanács POLITIKAI SZÜLE ilyen szövegezésében fogadná el a javaslatot. A minisztertanácsnak sikerült az ellentéteket elsimítani s úgy határozott, hogy a parlamenti bizottságoknak módot fognak nyújtani a javaslat módosítására. Provizóriummal oldhatják meg a lakástörvényt. A kormány benyújtotta a képviselőháznak a lakástörvény javaslatot, amely 14 fejezetből és 279 paragrafusból áll. A törvény a lakásösszeírásra, lakásellenőrzésre, az építkezési mozgalom segélyezésére, a lakók védelmére és az építkezési alapra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Ennek a törvényjavaslatnak sorsa már előre látható. Tekintettel ugyanis arra, hogy a lakástörvény kérdésében még ma is óriási ellentétek vannak az egyes pártok között, előre látható, hogy a nagy terjedelmű javaslatot nem intézik el a képviselőház rendelkezésére álló rövid idő alatt és ezért minden valószínűség szerint csak ismét provizóriummal oldják meg a lakóvédelmi kérdést: A szociáldemokraták módosító javaslatai a váltópénz javaslat kérdésében. A váltópénz szabályozásáról szóló törvényjavaslatot a képviselőház költségvetési bizottsága tárgyalta és a hoszszadalmas vita folyamán Macek szociáldemokrata képviselő több módosító indítványt tett. Ez indítványok arra irányulnak, hogy a Nemzeti Bank szüntesse be a 10 és 20 koronás bankjegyek kibocsátását, illetve nyomtatását, továbbá töröljék a javaslat azon rendelkezését, mely szerint a váltópénz törvény jövedelmét arra használják fel, hogy a Nemzeti Banknak visszafizethessék azt az összeget, amelyet mint a pénzügyminisztérium bankhivatalának jogutóda azon a címen kezelt, hogy az állam egyes bankokat szanált és végül, hogy a jövedelem maradékát ne használhassák fel az állami bankjegy adósságok törlesztésére. A javaslatok a bizottságban nagy feltűnést keltettek és fölöttük hosszú vita fejlődött ki és nemcsak a javaslattevők, hanem más felszólalók is rámutattak arra, hogy ez az intézkedés tulajdonképen nem más, mint egyes nagy bankok újabb szanálása. A költségvetési bizottság szerdán folytatta tanácskozását, amelyen némi módosításokat eszközölt a javaslaton, amelyet a képviselőház csütörtöki ülésén kezdtek tárgyalni és a pénteki ülésen intézték el azt. SZANATÓRIUM Dn Selye Hugó sebészet és nőbetegek részére Komárso, Deák F. utca 3. Telefon 68 Quarc, Diathermía, Röntgen villanyos ntasszage. g !
