Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-06-01 / 43. szám

2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1932. junius 1. leg már csak az állategészségügyi egyez­mény ügyében kell létrehozni a meg­egyezést. Csehszlovákia az állatkeres­kedelem kérdésében azokat az elveket akarná életbeléptetni, amelyek a bal­kán államokkal kötött állategészségügyi egyezményben is megvannak, viszont Szent-Ivdny József, a Magyar Nem­zeti Párt vezére, — mint szombati számunkban jeleztük, — háromhetes körútra indult Dél- és Keletszlovensz­­kón, hogy felkeresse a pártszervezet vidéki központjait, falulátogatásoka tegyen s a nagyobb községekben elő­adásokat tartson időszerű kérdésekről. Szent-Ivány József május 27-én este érkezett Komáromba, ahol Füssy Kál­mán szenátor, Koczor Gyula országos párt aleínök és Fülöp Zsigmond kör­zeti alelnök fogadták. Szent-Ivány Jó­zseffel együtt megjelent Komáromban dr. Törköly József képviselő, országos pártelnök, dr. Holota János képviselő, Jaross Andor tartománygyülési képvi­selő, Fodor Jenő a párt országos mező­­gazdasági szakosztályának igazgatója is, akik útjában kisérni fogják. Szent-Ivány Józsefet a párt veze­tősége nagy melegséggel fogadta s üdvözölte Csallóköz fővárosában. Szombaton a párt komáromi központ­jában hivatalos vizsgálatot tartott, majd a vezetőséggel pártügyekről és szerve­zeti kérdésekről tárgyalt. A pártvezér este a Vigadó nagytermében nagyszámú hallgatóság előtt tartotta meg előadását „Gazdasági és politikai aktualitások“ cimen. A nagytermet teljesen megtöltő hallgatóság soraiban nemcsak a ko­máromi pártszervezet vezetői és tagjai, hanem az itteni magyar társadalom sok vezéregyénisége is megjelent, akik szűnni nem akaró lelkes tapsokkal fo­gadták a Magyar Nemzeti Párt illusztris vezérét. A pártszervezet nevében Fülöp Zsig­mond elnök üdvözölte meleg szavakkal Szent-Iványt, aki; felkért előadása meg­tartására. Szent-Ivány József európai, de a magyarságot köz­vetlenül érdeklő kérdésekről tartott problémafelvető, közvetlenhangu szabadelőadást, melynek bevezető, lényeges megállapí­tása az volt, hogy a mai borzasztó gazdasági és szociális helyzet sem európai, sem más vonatkozásban nem tartható fenn. Szemléltetően mutatta be, hogy Európában ma a szélsőségek uralma dívik. Majd, az okok fejtegetése közben .visszapillantást vetett az ipar fejlődésére, az ipari és kapitalisztikus életrendszer hatására és kárára s zajos helyeslés közben állapította meg, hogy a kiutat csak az uj szellemi­ség jegyében lehet nekünk is meg­találnunk. Ez, a szociális kérdések döntő fontos­sága idején csakis az éles nemzeti és erőteljes szociális irányzatban csucso­­sodhatik ki. Mi, „kisebbségi magyarok“ szocialisták és államalkotók vagyunk A csehszlovákiai közgazdasági és po­litikai kérdések és problémák fejtege­tése közben kitért az agrárizmus jelen­tőségére) s a magyar agrármozgalom fejlődésére és bejelentette, hogy Hodzsa legutóbbi érsekujvári kijelentéseire a közeli napokban Magyarország azon az állásponton van, hogy fejlett állattenyésztésére és szi­gorú belső állategészségügyi rendele­téire való tekintettel teljesen elégsége­sek oly rendelkezések, amilyenek a nyugati államok állategészségügyi egyez­ményeiben szoktak szerepelni. Komárom, — május 31 Érsekujvárott fogja megadni vá­laszát. Az adósérelmek, a határzár, a defláció és infláció időszerű kérdéseinek kifej­tése után érdekes párhuzamot vont az angol és csehszlovák gazdasági politika között, amely utóbbinál határozott eréllyel állapította még, — Benes, — junius 1. Huszonegyedik évi közgyűlését tar­totta a Jókai Egyesület vasárnap dél­előtt a Kultúrpalota képtártermében. A közgyűlés a tagok élénk részvéte­lével folyt le és bizonyságát adta an­nak, hogy Komáromban nem szűnt meg a magyar kuli ura iránti lelkese­dés. Uj húsz évébe lépett a Jókai Egyesület s eddigi, igaz hittel s őszinte igyekezettel végzett kulturmunkája zá­loga az Egyesület további sikeres mű­ködésének. A kassai Kazinczy Társa­ság és a pozsonyi Toldy Kör mellett a komáromi Jókai Egyesület a harma­dik, magyar városban székelő irodalmi és művészeti Lársaság, mely a mai ne­héz időkben kétszeresen hivatott a magyar kultúra, őrének s továbbfej­lesztőjének lenni. A közgyűlést dr. Szijj Ferenc el­nök nyitotta meg lendületes beszéd­del. Üdvözölve a megjelenteket, első szavait Jókai Mór emlékének szen­telte s ígéretet tett • arranézve, hogy a tervbevett Jókai szoborügyet az egyesület állandóan felszínen tartja s mihelyst alkalom adódik, a szobrot el is készítteti, hogy a Jókai kultuszt annál intenzívebben ápolhassa. A Jó­kai Egyesület feladata: a város kul­turális életén munkálkodni, magyar szellemi kincseink megtartásában és gyarapításában közreműködni. Éppen, hogy ez elérhető legyen, az elnöki székből kér az elnök mindenkit, hogy aki a magyar szellemiség, irodalom, művészet és művelődés érdekében dol­gozni akyr, jöjjön, az egyesület köré­be s közös erőfeszítéssel munkálkod­jon az arra vállalkozókkal a magyar kultúra ifjú hajtásainak felnövelése érdekében. A lelkes bevezető szavak után az elnök a múlt év halottait búcsúztatta el, a következőket mondván: Az elmúlt év halottai sorában van Horváth Kristóf, Sz. B. r. házfőnök és főgimn. igazgató, aki egyesületünknek alapításától kezdve a városból kény­szerült távozásáig buzgó alelnöke volt. Elhaltak: Peredi Géza dr., Kathona Sándor, Boldoghy Gyula igazgató-ta­nácsunk egykori tagjai, Bátyai Mihály és Mészáros Károly választmányi tag­jaink, Krausz Mór rabbi, egyesüle­tünk régi tagja. Idegenben halt .el városunk egyik ősi családjának sarja: Tuba János dr volt közjegyző, vala­mint Beöthy László író és színigaz­gató, felejthetetlen első elnökünknek, Beöthy Zsoltnak fia, aki itt játszotta gyermekjátékait városunk falai közt. Fájó szívvel könnyeztük meg váro­sunk derék fiának, Kirchner Sándor­nak tragikus halálát és ifjan letört nemzeti költőnket, Ölvedy Lászlót, majd legutóbb a sok szép bánatos magyar nóta finomlelkü poétájának. Englis kijelentéseit idézve, — hogy a mai állapotok a teljes elkeseredés ki­robbanásához vezethetnek. Ezért már most egyesegyedül a kormány helyte­len gazdasági politikáját teszi felelőssé, amely könnyen odavezethet, hogy a nép maga fogja megkeresni a válság­ból kivezető utat. Európa felelős államférfiainak volna kötelességük, békés utón megta­lálni a békeszerződések által te­remtett helyzet igazságos és gya­korlati javítását. Szent-Ivány József előadását többször zajos helyeslés és tetszés szakította meg. A mindvégig nagy figyelemmel hallgatott tartalmas előadást Fülöp Zsigmond köszönte meg a megjelent közönség nevében. Az előadás után közvacsorára gyűltek össze a pártve­zér hívei és tisztelői. Szent-Ivány Jó­zsef vasárnap délelőtt Udvardori, dél­után Gután tett látogatást és mondott beszédet az időszerű kérdésekről, me­lyek a magyar gazdákat és munkáso­kat elsőrangúan érdeklik. dr. Antal Ivánnak korai elhunyták — Fájdalmas részvéttel és kegyelettel őrizzük szép emléküket. De veszteséglistánk mellett öröm­­hireink is vannak. Társelnökünket, dr. Majér Imre apátplébánost a pápa ő szentsége házi főpapjává, prelátusá­­vá nevezte ki és meg kell emlékez­nünk arról is, hogy tiszteleti elnökün­ket, Weisz Fülöpöt, aki egyesületünk­nek égjük régi jóltevője és nevéhez képtárunk alapítása fűződik, Magyar­­ország kormányzója a legnagyobb ér­demrenddel, az I. oszt. polgári ér­demkereszttel tüntette ki. Majd így folytatta az elnök: Elis­merő kitüntetés érte egyesületünk több tagját is azzal, hogy a Csehszlovákiai Irodalmi, Tudományos és Művészeti Társaság Galambos Zoltán ref. lelkész aleínökünket, Harmos Károly festő­művészt, Képzőművészeti osztályunk érdemes elnökét, dr. Kenessey Kál­mán meteorologust, elnöki tanácsunk tagját, dr. Baranyay József könyv­tárost és Szombathy Viktor írót, egye­sületünk titkárait, Banai Tóth Pál polg. isk. igazgatót és Nagy Márton festőművészt, egyesületünk tagjait tag­jai sorába választotta. Komárom irodalmi élete is mutat­hat fel eredményeket. A múlt évben a fiatal költői gárda bontott szár­nyat. Bolya Lajos: Erő, Ehrenthál Rózsi: Kinyújtott karok, Erdőházi Hu­gó: Térkép címen versköteteket adtak ki, mig Harmos Károly: Prutyi és Zupi cimen gyermekek számára irt humoros rajzokat. Dr. Borka Géza kiadta Arany János Toldi-ját s ifjú­sági színdarabok írásával telte nép­szerűvé nevét. Szombathy Viktor pe­dig Én kedves népem cimen kiadott novelláskönyvében, melyet a kritika is a legmelegebben fogadott, adta erős bizonyűtékát írói hivatottságának. (Itt jegyezzük meg, hogy maga az elnök,'Szijj Ferenc dr. is szerzője egy nagysikerű színdarabnak, melyet Jó­kai: Elátkozott család c. regényéből írt s melyet hivatásos színészek adtak elő az őszi szezonban. Szerk.) Képzőművészeink a múlt évben több nagy alkotást fejeztek be. Első helyen kell kiemelnünk Berecz Gyula szobrászművész Hősi emlékét a Szt. András templomban és Harmos Ká­roly művét, mellyel Masaryk köztár­sasági elnök úr portréját festette meg a járási hivatal terme számára. Ezen kívül Nagy Miklós művészföldink és Harmos Károly a budapesti Ernst múzeumban állítottak ki a kritika el­ismerő állásfoglalása mellett, .Harmos Károly ezenkívül Pécsett is rendezett nagysikerű kiállítást. .Nem hagyhat­juk figyelmen kívül Basilidcs Sándor festőművész sikerét, valamint Basili­­des Barna részvételét a velencei nem-Szent-Ivány József Komáromban megkezdte három­hetes pártvezéri körútját. — „Mi magyarok csak éles nemzeti és erőteljes szoci­ális irányt követhetünk“, — mondotta első előadásén. A Jókai Egyesület huszonegyedik évi közgyűlése. — június 1. zetközi kiállításon, ahol ez a nagy­tehetségű művész legjobb alkotásaival vett részt, továbbá zeneművészeink kö­zül Schmidhauer Lajos orgonaművész zenekari hangversenyét és Farkas Márta nagysikerű rádióelőadásait úgy a budapesti, mint a pozsonyi stúdi­ókban, ahol mindketten ragyogó mű­vészi tudásukat mutatták be. Az elnöki megnyitó után dr. Hajdú Lukács főtitkár mondotta el beszámo­lóját. A beszámoló részletesen kitért a Jókai Egyesületnek és tagjainak multévi kulturmunkájára. 1931 márc. 1-én a pozsonyi Toldy Kör tagjai látogattak el Komáromba s rendeztek szép estét, 15-én a biedermeyer mű­vészetről volt előadás, 22-én dr. Jan­­kovics Marcell, a Toldy Kör elnöke volt vendég-előadója az egyesületnek. Április 19-én Katona emlékünnepélyt tartott az egyesület, május 6-án dr. Kalvariszky Jenő orvos tartott egész­­ségügyű előadást, junius 30-án dr. Lá­zár Béla, a budapesti Ernst múzeum igazgatója tartott előadást a modern művészetekről, október 18-án dr. Fried Mimi tartott pedagógiai előadást, de­cember 20-án Kazinczy emlékünne­pélyt tartott az egyesület. A hangver­seny-szezont március 14-én kezdte meg Schmidt Viktor szerkői estjével, december 12-én Cselényi József sze­repelt a Kultúrpalotában, március 8-án Mocsányi és Lakos szerepelt, 12-én a városi zeneiskola tartott Mo­­zart-emlékünnepélyt, április 20-án a Vöröskereszt hangversenye, junius hó 30-án Tovje Hakohen énekestje, szep­tember 17-én a Doni kozákok hang­versenye volt. A képzőművészeti ki­állítások kapcsán a Szinyei-Mcrse tár­sulat mutatta be kollekcióját, valamint Reichental Ferenc festményeit. A mú­zeum igazgatójának jelentése szerint a múzeum számos értékes anyaggal gya­rapodott: az alsógelléri, népvándorlás­korabeli leletekkel, az ógyallai Árpád­korabeli sírok feltárásával. A múzeu­mot az elmúlt évben ötvcnnél több iskola látogatta meg. Megemlékezett a főtitkár a tavalya közgyűlésről s az új tisztikar választásáról is, valamint az Egyesület szerepléséről más test­véregyesületekkel kapcsolatban. Majd így fejezte be jelentését: »Két erő dol­gozott és küzdött a világtörténelem­ben: egyik az átértékelés 'szelleme, amely türelmetlen s vagy elpusztítja, vagy összetöri az eszméivel ellenkezőt, vagy a maga arculatára igyekszik át­formálni, a másik a tradíció szelle­me, mely mindenben csak az igazán nagyot és értékeset nézi és ezt át­menti más századokra, még ha Ízlésé­vel s felfogásával ellenkezik is. Sze­rencse, hogy a századok folyamán a kettő küzdelmében többször győzött a tradíció szelleme és így van Danténk, Shakespeare-ünk, Moliére-ünk, stb. Mindenki nézze Jókait a maga leiké­vel. Mi a tradíciók hívei vagyunk s magunk lelkének tükrében nézzük ra­gyogó szellemalakját. A kritika jogát nem vitatjuk senkitől sem, de azt meg­követeljük, hogy mindenki higyjen szándékaink őszinteségében és -abban, hogy minden tettünkben tiszta meg­győződésünk vezet bennünket. És bár kritikával illethet minden fórum, leg­első bíránk mégis a Jókai Egyesület tagjainak összessége.« >• Úgy az elnöki, mint a főtitkári je­lentést a közgyűlés lelkesen megélje­nezte s úgy határozott, hogy teljes terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatja. Majd Makky Lajos pénztáros mu­tatta be az elmúlt évi zárszámadást, mely szerint az egyesület bevétele: 35.65Ó korona 69 fillér volt, kiadása: 35.424 korona 75 fillér. Maradvány: 225 korona 94 fillér. Azután benyúj­totta az idei költségvetést. Az 1932. évi költségelőirányzat 35.497 korona. A zárszámadást a közgyűlés elfogadta s a felmentvényt megadta, valamint elfogadta a költségelőircyiyzatot is. Vé­gül Szombathy Viktor titkár olvásta fel tanulmányát a szlovenszkói ma­gyar falu kultúrájáról, ismertetve a falu műveltségi viszonyait, a falu há­rom külömböző generációját s cél­kitűzést adott a jövőre nézve a falusi magyar ember minél magasabb kul­­turszinvonalának elérése végett. A gyű­lés a tartalmas előadást örömmel fo­gadta. A közgyűlés az elnök zárszavá­val ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom