Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-06-01 / 43. szám
1932. junius 1. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal, Kossuth Lajos apja mellett lesz Gyóni Géza sírja. Szibériából Ausztriába viszik a rabköltő« nek és Achim Mihály századosnak hamvait. A Gyóni Géza kultuszát korlátozó magyar belügyminiszteri rendeletet megváltoztatják és ápolni fogják a híres magyar költő emlékét. Mai elgondolás szerint a Gyón községben engedélyezett Irodalmi Kör mellett Budapesten Társaság alakul, amelynek legfőbb feladata lesz, hogy Gyóni hamvainak a szibériai Krasznojarszkból való hazaszállítását előkészítse. A Gyóni Kör vezetősége most úgy határozott, hogy a költő halálának tizenötödik évfordulójára Iíarafiáth kultuszminiszter védnöksége alatt tervezett országos emlékünnepet őszre halasztják és június 26-án szülőfalujában Gyóni most renovált emléktáblája előtt fognak áldozni emlékének. Ezen a napon egyszersmind emléktáblát helyeznek Budapesten a Damjanich ucca 28. szám alatti ház falába, ahol a poéta fiatal korában hoszszabb időn át élt. Ez lesz a hatodik Gyóni emléktábla Magyarországon. A Kör pénteki értekezletén Dinnyés Lajos országgyűlési képviselő beszámolt a tárgyalásokról, amelyeket a bécsi szovjetkövetségen a Gyóni-hamvak hazaszállítása ügyében folytatott. A képviselő a rabköltő családja nevében a külügyminisztérium engedélyével terjesztette elő az exhumálási kérelmet. A követségen kijelentették, hogy a hamvaknak Magyarországba való szállítása a mostani körülmények között nem lehetséges, de nincs akadálya annak, hogy a hamvakat valamelyik szomszédos államba hozzák, amely állam a szovjetkormánnyal diplomáciai összeköttetésben áll. így az érdekelt családtagok úgy határoztak, hogy nevükben egyik Ausztriában lakó rokonuk terjeszti elő a szovjetnél az exhumálási kérelmet és Gyóni Gézának és testvéröccsének, Achim Mihály századosnak földi maradványait Szibériából Ausztriába fogják szállítani. A bécsi szovjetkövetség kilátásba helyezte azt is, hogy — amig a kegyeletes ügyet lebonyolítják — Gyóni krasznojarszki sírját gondozásba veszi és a hamvai kiszállítását meg fogja könynyíteni. E tekintetben Szibériában némi nehézsségek mutatkoznak. A babonás muzsikok ugyanis minden módon törekszenek megakadályozni, hogy a határaikon koporsóban halottat vigyenek keresztül. Azt tartják, hogy ily esetben a termésüket természeti csapások pusztítják el. E babonás felfogás ellen utóbb már a németek és a lengyelek úgy védekeztek, hogy az exhumált volt hadifoglyok csontjait nem koporsókban, hanem egyszerű faládákban csempészték ki Szibériából. A hazaszállítás költsége ma körülbelül ötezer pengőt tesz ki. A rabköltő itthoni sírja dolgában is a napokban döntés történt. Gyón község képviselőtestületi ülésében a tervbevelt mauzóleum részére Királdi György földbirtokos birtokának egyik kiesfekvésű, dombos részét ajánlotta föl, amely méltó nyugvóhelye lesz a Szibériából hazatérő poétának. A Gyóni Kör vezetősége az ajánlatot köszönettel fogadta és elhatározta, hogy a befásított dombon a telekkönyvi rendezés megtörténte után — amig a krasznojarszki hamvak haza nem kerülnek — egyelőre jelképes sírdomdot állítanak fel. A Gvóni-sir kérdésével kapcsolatban érdekes idea merült fel. A költő szülőfaluja ugyanis az utóbbi időben földrajzilag összeforrott a szomszédos Alsó-Dabas községgel és most komolyan foglalkoznak a gondolattal, hogy a két községet Gyón név alatt közigazgatásilag egyesítsék. Az alsódabasi temetőben pedig egy történelmi nevezetességű sir domborul. Itt nyugszik Kossuth Lajos apja, Kossuth László. Nyugvóhelyét a községbeliek szeretettel és kegyelettel ápolják és zárt üvegszekrényben, drága ereklyeként őrzik az utolsó koszorút, amelyet Kossuth Lajos 1880-ban Turinból küldött atyja sírjára. Most az a terv, hogy a két község egyesítése után Kossuth László hamvait is a Gyóni-mauzoleum mellett helyezik el méltó sírban és így a világháború tragikus sorsú költője majd Kossuth Lajos apja mellett álmodja nagy magyar álmait. A kegyeletes eszme megvalósítása körül most indultak meg a tárgyalások. E. B. Pénzügyi bizottsági ülés a városnál. A tanács 'több javaslatát megváltoztatta a bizottság. Komárom, május 31. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a városi képviselőtestület pénzügyi bizottságának május 30-án megtartott, ülése iránt, amelyen másodszor történt összehívásra a bizottság tagjai , közül 19-en jelentek meg, tehát két tag kivételével mindannyian jelen voltak. Az ülést Fülöp Zsigmond bizottsági elnök vezette és előadók Sándor Ernő főszámvevő, Igö Aladár dr. rendőrkapitány, Ghyczy János dr. tiszti főügyész és Schleisz Géza kamarás voltak. A pénzügyi bizottság a kitűzött tárgysorozatot egészen letárgyalta és több ügyben a tanács javaslatától eltérő véleményes javaslatot terjeszt a képviselőtestület elé. Tóth József festőnek hirdetési jog „bérlete ügyében előterjesztett kérelmét, amelyben a bérleti összeg leszállítását kérte, a tanács akként javasolta elintézni, hogy tekintettel a megváltozóit viszonyokra és az ezekből eredő nagymérvű munka-csökkenésre, szállítsa le a város a bérösszeget évi 1200 koronára. Kendi Zoltán dr. ezzel szemben 2600 koronában kívánta a bérösszeget 'megállapítani, miértis szavazásra kerülvén a dolog, a pénzügyi bizottság 8 szóval 3 ellenében a tanács javaslatát tette magáévá. A járási kereskedelmi grémium kérvényt adott be a városhoz az éjfélig tartó telefonszolgálat költségtöbbletének átvállalása iránt. A grémium e kérelmét a tanács elutasította, amelyet megfelebbezett s így került ez az ügy a pénzügyi bizottság elé. Stern Bernét és Fleischmann Samu a kérelemnek teljesítését kérték oly alakban, hogy legalább a felét, vállalja magára a város, mert az éjjeli telefon szolgálat a közérdek szempontjából igen fontos. A többség az összeg felének (2550 K) vállalását javasolja -a közgyűlésnek és Zechmeister Sándor indítványára felhívta a tanácsot, hogy tegyen lépéseket nyilvános telefonállomások felállítása iránt. A Zsidó párt és Gazdasági párt az Iparospárttal együtt javaslatot terjesztett a városhoz a komáromi kikötőbe befutó vagyonok után szedendő tranzitó-díjak tárgyában. A tanács a javaslat elfogadását indítványozta és a kérdés megoldására egy szakbizottság kiküldését ajánlotta, amihez a pénzügyi bizottság is hozzájárult. Nagyobb vitát keltett a város kegyúri képviseletének kérelme, amelyben Molecz,Tivadar karnagynak nyugdíjazását, egyben pedig az új karnagy választására határnap kitűzését kéri. A tanács a 45 év óta a róm. lcath. egyháznál szolgáló érdemes karnagynak a törvény által meghatározott évi 24 ezer korona nyugdíj megállapítását javasolta. Erre ismét felujult a kegyúri jogok körül már ismételten keletkezett vita és Kendi Zoltán dr, ezúttal is kétségbe vonta a város azon kötelességét, hogy a nyugdíj terhét vállalnia kell és azt vitatta, hogy, teljesen alaptalan a kegyúri képviselet kérelme, mert nincs olyan törvény, amely a várost kényszeríthetné a nyugdíj fizetésére. Broczky István a tanács javaslatát támogatta s kijelentette, hogy mivel a város választotta a karnagyot, mind a mai napig a város fizeti, tehát a nyugdíját is viselnie kell. Sándor főszámvevő a szükséges felvilágosításokat megadta ugyan, azonban ez sem az indítványozót, sem a szocialistákat és kommunistákat nem indította más véleményre és igy a pénzügyi bizottság 11 szóval 5 ellenében az elutasító javaslatot tette magáévá. A Dunarakparton levő árucsarnok helyiségeit bérlő mészárosok és hentesek a bérösszegnek leszállítását kérik. A tanács a kérelem elutasítását javasolta, tekintettel arra, hogy a bérösszegek a rendes költségvetésnek fix bevételét képezik, azonban a pénzügyi bizottság úgy határozott, hogy a kérelmezők bérösszegét évi 1000, illetve a kettős fülkéket bérlőkét 2000 koronára véleményezi leszállítani a közgyűlésnek. A javaslattevők azonban megfeledkeztek az így előálló bevételcsökkenés fedezetéről és ezt a kérdést a bizottság a számvevőségre bízta. Magyar Komárom városnak a vízvezetéki vízszolgáltatásra kötött szerződésére vonatkozólag a tanács javasolta a jegyzőkönyv tudomásul vételét. A szerződést a két város 1931. január 1—1936. dec. 31-ig kötötte meg, -az elfogyasztott vízért a túlsó oldali város 60 csehszlovák fillért fizet köbméterenként, mig az 1928. és 1929. években elfogyasztott vízért 40 fillért térít meg a városi vízműnek. A pénzügyi bizottság a szerződést a Magyar Komárom által kívánt különös kikötés kivételével tudomásul vette. A csehszlovák vöröskereszt egyesületnek a tulajdonát képező Széchenyi uccai házának megvételére vonatkozó átiratát a pénzügyi bizottság nem teljesíthette, mert a vételhez szükséges pénzösszeggel a város nem rendelkezik. A vételár ugyanis az egyesület adósságainak átvételével együtt 92817 koronát tenne ki, amiből még ki kellene fizetni a társtulajdonost, Magyar Komáromot is, mert a házhoz a túloldal is jogot formál. A szegényügyi bizottság jelentését a pénzügyi bizottság egyhangúan tudomásul vette és a városi közsegélyek megállapítását jóváhagyta. A városi zeneiskola szabódig rendelelének a tanács által javasolt jóváhagyásához a pénzügyi bizottság hozzájárult. azonban az állások közül egyedül az igazgatói állást véleményezi megszervezendőnek, a többi állások szerződéses állásoknak tekintetnek, a melyeket a szükséghez képest tölt be a város csetről-esetre. A tanerők illetményeit minden évben a rendes költségvetés keretében állapítja meg a közgyűlés. Sándor Ernő főszámvevőnek a gázgyárnál teljesített felügyeleti tevékenységéért járó évi 2100 korona díjat a járási hivatal beszüntette, de megengedte, hogy ez összeget esetleg mint remunerációt kapja. A pénzügyi bizottság a tanács javaslatának figyelembevételével azt a véleményt terjeszti a közgyűlés elé, hogy a főszámvevő a gázgyár tiszta nyereségének terhére minden üzleti év végén részesüljön remunerációban. Több te lek ügy elintézése után este nyolc óra után ért véget a bizottság ülése. Ön gyilkosságok hónapja Komáromban; — a Kossuth-téri szafir; kárfyabarlang a lovarda hűvösében. Mit mond a rendőri bün&etőkrómka az elfúlt hónapról Komáromban ? Saját tudósítónktól. Komárom ,— május 31. Érdekes olvasmány: bepillantani egy rendőri büntetőkrónika lapjai közé. A város mindennapi életének vizsgálatához elsőrendűen fontos a bűnözések statisztikájának ismerete is, ez adja a hosszabb-rövidebb ideig tartó szenzációkat, ez segít néhány ecsetvonással hozzá a nagy kép festéséhez, melyet a város egészségügyi, szociális, idegenforgalmi mozgalmáról készíthetnénk. Egy hónap alatt mennyi minden történik, nemcsak kulturális, városfejlesztési, idegenforgalmi szempontból, hanem különösen a bűnözési és rendőri statisztika szempontjából is! Május hónapja Komáromban különösen az öngyilkossóigok terén volt jelentős. Ebben a szép tavaszi hónapban sokan kerestek szabadulást az élettől. A Dunából Molnár Esztert és Mura Mátét húzták ki, valamint egy ismeretlen női hullát is kifogtak a szigetnél. Foltáji László öngyilkossági kísérletet követett el egy szállodában, Silberstein Jozefin idős asszony felakasztotta magát. Egy O. J. nevű leány is a Dunába akarta ölni magát, de idejében kihúzták. Összesen öt öngyilkosság s két kísérlet történt Komáromban május üde hónapjában. Hét nőt a rendőrség ragályos betegség terjesztése miatt átadott az orvosi vizsgálatnak. Sikkasztás, lopás, csalás ügyében több feljelentés történt. A Viz uccában és a gázgyárban tűz keletkezett. Elfogtak egy szatirt a Kossuth téren, aki a gyermekek között garázdálkodott s még idejében ártalmatlanná tették. Uhrovcsik István rendőrfogalmazó tej hamisítókat ítélt el több esetben, valamint megbüntettek néhány kommunista tüntetőt. II a zárd játékosok is garázdóilkodnak a kültelkeken, a Kúrián, az Angliában. Kilenc ilyen hazárdjátékost fogott el a rendőrség. Ezek között akadt egy szervezett társaság, amelynek a feje egy Bosketti és Lővinger nevű munkanélküli volt s tagjai: Molnár, Sarina, Godál, Szalai, Magyar nevű hazárdjátékosok, akik idegenek kifosztásával foglalkoztak s megtették azt, hogy feltörték a katonai lovarda ajtaját, belopóztak a lovardába s ott űzték játékaikat. A rendőrség rajtuk ütött s az eljárást megindította ellenük. A gondos jegyzőkönyv azt is felmutatja, hogy három kutyaharapás történt május havában Komáromban. Május utolsó napján még volt egy kis kiadós forgalma a rendőrségnek: mintegy húsz ujgyallai cigányt fogdostak össze a város területén a rendőrök. Az ujgyallai cigányok a napokban szállingóztak a város területére, holott ki vannak tiltva innen. Mig a férfiak vályogot vetettek az erődök mögött, az asszonyok s a cigánypurdék bejárták a várost és koldultak, kéregettek, miközben szemfülesen azt lesték ki, honnan lophatnak el valamit. A rendőrök összeszedtek húsz cigányt, akiket nagy karavánban kisérlek a rendőrségre. Itt igazoltatták s kihallgatták őket, majd kizsuppolták a város területéről.
