Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-05-21 / 40. szám
1932. május 21. »KOMÁROMI LAPOK« 5. oldal meg. Nincsen senki most a kunyhóban: az emberek ünnepelnek, csak egy műkedvelő halász küzködik rettentő merítőhálójával. A háló majdnem elsodorja az embert. A kis, roskatag halászkunyhó ablakán belesünk. Szerszámok ködlenek a félhomályban, paprikás doboz és sótartó látszik valami sötét polcon, egy összedobált ágy, szerszámok, halászeszközök, kalapács és rengeteg dugó. Vájjon ki ihatott itt? Halászlét főzhettek talán? Hatalmas kerítő hálók száradnak magas rudakon, nem rongyos egy sem, készen várja a tavaszi halfogást. Veszszőből font varsa unatkozik egy tönk mellett s apró hálókat rezegtet a szél. Hangulatos, nyugalmas ünnepnap délután az elhagyott halászkunyhó mellett. Mészölynek vannak ilyen képei. Három színes pont közeledik. Izsai leányok. Kézfogva, hangos szóval jönnek, mögöttük két aprócska gyerek. Aztán megállanak a parton ők is. A két társaság nézi egymást. Vájjon ki töri meg a csendet előbb? (thyvi) A város pénzügyi bizottsága letárgyalta a költségvetést. Elnök és helyettes elnök választása. Némi módosítással fogadták el a költségvetést. Saját tudósítónktól. Komárom város községi képviselőtestületének pénzügyi bizottsága május 19-én, csütörtökön tartotta első ülését a városháza nagytermében. Az ülésen a tagok határozatképes számban jelentek meg, amelynek megállapítása után Csizmazia György városbirő felhívta a tagokat a megalakulásra, illetve a a bizottság elnökének és helyettes elnökének megválasztására. A pénzügyi bizottság Stern Bernát korelnök vezetése mellett Zechmeister Sándor javaslatára elnöknek egyhangúan Fülöp Zsigmond igazgatót választotta meg újra, aki az elnöki széket elfoglalván, köszönetét mondott a személye iránt ismételten megnyilvánult bizalomért és felkérte a bizottság tagjait, hogy a bizottság elé tartozó ügyekben a város érdekeinek szem előtt tartásával működjenek közre a város javára. Majd a helyettes elnököt választotta meg a bizottság Kendi Zoltán dr. személyében, mely után a bizottság áttért a költségvetés tárgyalására. Sándor Ernő főszámvevő ismertette az 1932. évi költségvetést s a tanács vonatkozó javaslatát. A tanács az eredetileg kidolgozott költségvetést, amely 220e/0-os pótadó kivetését irányozta elő, a számvevőség javaslatára oly módon változtatta meg, hogy az állami és országos járulékok címén a városnak járó fedezeti összeget, az időközben beszerzett hivatalos adatok alapján 187.510 K-val emelte, aminek következtében a pótadó 30°l0-al csökkent, vagyis megmaradt a múlt évi lW/o-on. A pénzügyi bizottság a költségvetést általánosságban elfogadta és áttért a részletes tárgyalásra. A tárgyalás folyamán Broczky István javasolta, hogy a Magyarországból a határon átkelő s Komáromon keresztül vonuló jármüvek után szedessék kövezetvám, amelyből bizonyos jövedelemre tenne szert a város. A javaslatot a pénzügyi bizottság megfelelő előkészítés céljából átteszi a tanácshoz. A részletes tárgyaláson egyes tételeknél beható és nivós viták folytak, amelyekben résztvettek Kollányi Miklós, Zechmeister Sándor, Csizmazia György városbiró, Schleisz Géza kamarás, Tomasek János állami jegyző, Kendi Zoltán dr., Fleischmann Samu, Broczky István Vökön János és mások. Kifogás tárgyává tették egyesek a faiskola magas szükségleti tételét, amelyre eddig ráfizetett a város, de a megadott felvilágosítások után a pénzügyi bizottság hozzájárult az e címen beállított 40874 K-hoz és igy a tételt elfogadásra ajánlja a bizottság a közgyűlésnek. Hosszabb vitát keltett az uccák számozása, megjelölése címén felsőbb hatóság által kiadott rendelet folytán felvett 60.000 K szükségleti tétel is. E kérdésnél egyesek a tétel törlését javasoltak, mások több évre való elosztást indítványozták, mig Kendi Zoltán dr. javaslatára a bizottság többsége 50.000 K beállítását fogadta el. A népkonyha tételénél Fleischmann Samu kifogásolta, hogy olyanok is kaptak ott élelmet, akik munkában voltak és igy nem szorultak rá a népkonyha támogatására, mig Broczky István kifogásolta, hogy a népkonyhán Komárom, — május 20 a szomszédos falvakból és pusztákról is bejártak élelemért, ami a komáromi szegények rovására ment. Csizmazia György városbiró felvilágosítása után a beállított 250.000 K szükségletet elfogadta a bizottság, amely ennél a rovatnál a tanács által javasolt 1000 K helyett 5000 K-t állított be a hadirokkantak segélyezésére. A kegyúri kiadások és az egyházak segélyezése címeknél Kendi Zoltán dr. a tanács által erre felkért jogügyi bizottsági véleményt ismertette és ennek értelmében indítványozta, hogy a pénzügyi bizottság törölje ezeket a kiadásokat a költségvetésből, mert annak jogi alapja nincsen. Kollányi Miklós a tételek fentartását kívánta, Sándor Ernő szintén ilyen értelemben nyilatkozott. Fülöp Zsigmond biz. elnök a jogügyi bizottság javaslatával polemizált és hivatkozott az ismert királyi szabadalomlevélre, amely amikor jogokat és nagy terjedelmű ingatlanokat adományozott a városnak, egyben kötelességeket is szabott eléje, amely kötelességeket Komárom több mint száz éve teljesiti is. A többi egyházak segélye szintén százados gyakorlaton alapszik, amellyel az egyházak megszerezték igényüket a segélyre. Ha a város törölné a felvett összegeket, nagy zavarba hozná az érdekelt egyházat és ha már mindenáron a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz kíván a jogügyi bizottság döntésért folyamodni, a kegyúri kiadások csakis abban az esetben lesznek törölhetők, illetve más módon elintézhetők, ha a legfelsőbb fórum döntése megegyezik a jogügyi bizottság véleményével. Ez azonban ma még kérdéses s ezért javasolja az összegeket a költségvetésben benthagyni. Kendi dr. válasza után szavazásra tette föl a kérdést az elnök s a pénzügyi bizottság 7 szóval 6 ellenében az eredeti javaslatot tette magáévá és a kegyúri kiadások és egyházak segélye cimén beállított számtételek elfogadását ajánlja a közgyűlésnek. A szükségleti tételek megállapítása után a fedezeti tételek részletes tárgyalására tértek át, amelyeket több kérdés és felvilágosítás után a pénzügyi bizottság magáévá tett és a fedezetet teljes egészében elfogadta. A pénzügyi bizottság által elfogadásra ajánlott 1932. évi költségvetés a következő végeredményt mutatja: 1932. évi szükséglet 13.359.475 K 16 f „ „ fedezet 11.364.076 K 75 f Fedezetlen marad tehát 1.995.398 K 41 f Erre nézve fedezetként szolgál 190% pótadó utján községi pótadók aktiv hátralékából Egyéb aktiv hátralék Pénztármaradvány 1931. december 31. 941.640 K 10 f 309.891 K 35 f 652.266 K 55 f 97.748 K — f Összesen: 2.001.546 K — f Fedezeti maradvány: 6.147 K 59 f A pénzügyi bizottság elrendelte, hogy az ekként véleményezett 1932. évi költségvetés 15 napra kifüggesztendő. Minthogy az idő előrehaladt, a bizottság ülését az elnök bezárta. wmtssa Egy kétezerszázholdas bírtok parcellázásának epilógusa a jövedéki bíróság előtt. Az államkincstár beperelt öt ügyvédet fejenként egymillió korona kártérítésért, jövedékeltitkolás miatt. — május 21. Régóta húzódó érdekes pert tárgyalt pénteken a komáromi jövedéki büntető bíróságnál dr. Nagy Géza egyesbiró. Öt ügyvéd s rajtuk kivül több érdekelt volt belekeverve az ügybe, amely már hónapok óta húzódott s a hatalmas büntetési összeg miatt, amit a kincstár a vádlottak ellen kért, általános érdeklődés előzte meg a tárgyalást. A kincstár az itteni jövedéki büntető bíróságnál vádiratot adott be dr. Turchányi Imre, dr.Tenzer Izsó, dr. Drechsler Pál, dr. Haberfeld János érsekujvári ügyvédek s azonkívül még más négy érdekelt ellen azzal, hogy az illetők 1928-ban dr. Szőke budapesti ügyvéd karvai uradalmát konzorciálisan megvették és kiparcellázták. Az adás-vételi szerződést dr. Turchányi, mint a konzorcium vezetője, közvetlenül dr. Szőke nevében irta alá, amiáltal a konzorcium és a pesti ügyvéd között létesült nagy substratumu szerződés illetékétől a kincstár elesett. Körülbelül kettőszázezer koronáról volt itt sző, amit a kincstár a három vádpontban foglalt vádak szerint követel. Ezért fejenként egymillió korona bírságot kér a kincstár. A vád második pontja az volt, hogy az egyes adás-vételi szerződéseknél, amelyben az ingatlanok és ingóságok vételára is bennfoglaltatott, az ingatlanokat túlalacsonyan értékelték az ingóságok terhére s mert az ingatlanok átruházási illetéke jelentékenyen magasabb, igy is kárt szenvedett a kincstár. A harmadik vádpont szerint, mikor Éliás vevő megvette a konzorciumtól az 50 holdas ingatlant, ezt nem íratták át Éliás nevére, hanem az illető visszalépvén a vételtől, az Éliás helyett a szerződésben vevőként belépő Mihalicsek és Trnka nevű kolonisták nevére közvetlenül Írták át az ingatlant. A tárgyalást dr. Nagy Géza jövedéki egyes büntetőbiró vezette, a vádlottak ügyvédjei dr. Jureczky Iván és dr. Vajda Andor voltak. A terheltek azzal védekeztek, hogy a konzorcium ugyan megalakult, de nem mint az ingatlan vevője s tovább eladója, hanem csak mint közvetítő, mig dr. Turcsányi dr. Szőkének az eladás körüli generális meghatalmazottja volt. Továbbá, hogy az ingatlanok a valóságnak megfelelő áron értékelődtek és a p. ü. hatóságnak az ezirányban kifejtett nyomozása is arra a következtetésre jutott, hogy olyan magasan lettek értékelve, amilyen áron akkor s ottan nem is cseréltek gazdák birtokot. Továbbá Éliás soha érvényes vételi segít iakarekosmíiui Millió háziasszony Df. Octköf-fßlO „Backin" siiföpcrt használ, mivel ezáltal oh igen sokat takarítanak meg vaj, tojás és egyéb drága szerekből. SÄ ses» ügyletet nem kötött, csak ajánlatot tett 50 hold megvételére. Ezt az eladó nem fogadta el s igy közbeeső vétel a Mihalicseknek és Trnkának való eladáskor nem történt. A bíróság az első és második vádpontok tekintetében a kincstár vádiratát elutasította. A harmadikra nézve megbüntette dr. Turcáhnyit, dr. Tenzert, dr. Haberfeldet, Éliást, Trnkát, Mihalicseket egyenként 98.000 Kc-ra, behajthatatlanság esetén 6 hónapi elzárásra, mig dr. Drechslert a harmadik vádpont alól is felmentette. Az Ítélet indokolása szerint nem nyert bizonyítást, hogy az ügyvédi konzorcium megvette s továbbadta volna az ingatlant, sem az, hogy az ingatlanok terhére az ingók túlértékelve lettek volna az egyes adás-vételi szerződéseknél, csupán az nyert beigazolást, hogy Éliás az 50 holdas parcellát megvette és a szerződést illetékezés végett nem mutatták be a pénzügyi hatóságoknak s ezek elhallgatásával Mihalicsek és Trnka vevők javára közvetlenül Írták át azt dr. Szőke nevéről. Az ítéletet a kincstár megfelebbezte, az Ítélet összes felmentő részét illetőleg. A kincstárt dr. Hübsch p. ü. főtanácsos (Nyitra) képviselte. Az elitéit vádlottak az Ítélet marasztaló része ellen felebbeztek. Az érdekes ügynek további folytatása várható. Szegény Színi Gyula Azokban az időkben, az infláció idején ott üldögélt a Palermo kávéházban esténként és »irodalommal foglalkozott«. Volt egy szűk kis köre, akikkel barátilag érzett és a fiatal )>slapajok«. áhítattal ülték körül asztalát, a magyar irodalom hagyományos asztalát: a hamismárvány kávéházi asztalt. Valahogyan kis irodalmi góccá nőtte ki magát ez a kávéház egyidőben: ott üldögélt olvasott rendületlenül és kritizált udvariasan Komlós Aladár, ott szíttá pipáját s beszélt Párizsról Raith Tivadar, bevetődött néha Rozványi Vilmos is, akit annakidején Ady egyenes utódjának kiáltottak ki, mig az átellenes Pósch vendéglő Krokodilus asztalánál Sugár Károly, a színész sakkozott, szidva elkeseredetten a nőket, Szilárd János humorizált honti módra s Komáromi János harctéri életét boncolgatta bánatos szavaival. Ami közbe volt: az Erzsébet körút vége, a maga nyári lüktetésével, inflációs forgalmával, rendőrével s villanyifényeivel. Egy kávéház s egy vendéglő jelentették e sarkon véletlenül az irodalom egy szekcióját s ezekben az időkben Szini Gyula széles gallérjá-
