Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-05-21 / 40. szám
6. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. május 21. val, cvikkerével s szomorkás mosolyával egy kis udvar középpontja volt. És írt. Kéziratokkal a hóna alatt járkált az uccán, könyvek kandikáltak ki a zsebéből, akkor tervezett Jókairól egy regényt, ami meg is jelent később s nagy sikert aratott. A fiatalok írásait udvariasan boncolgatta, — nem volt harcos ember s a filadelfiai Szabó Dezsőtől, aki méltóságosan trónolt a budai alagút közelében lévő kávéház ablakában s fogadta rajongóit: egy egész élet, egész város választotta el. Színi Gyula »finom íróművész« volt, ahogy mondani szokták, cizellált ember, nem lármás dobpergető. — Ah, irodalom! — mondta mosolyogva és szeretettel, látszott rajta, hogy nem tűz, hanem melegítő sugár benne a toll szeretete, — írni kell, meg kell mutatni az embert, az életet, hogy okuljon belőle az, aki nem ismeri. Színi Gyula ír, — mondták tisztelettel a kávéházi kis irodalmi Konrádok s elkerülték az asztalt, ahol Színi Gyula finom betűit vetette papírra, nem zavarták az embert, aki akkor Komárom, — május 20. Múlt szombati számunkban egy nagy feltűnést keltő cikk jelent meg, amely az iparosoknak arról a mozgalmáról szólt, melyet a súlyos adókivetések és a könyörtelen adóvégrehajtások következtében előállott tarthatatlan helyzet váltott ki Komárom iparosaiból. A sorsát eddig türelemmel viselő iparosság a múlt napokban megmozdult és elhatározta, hogy testületileg fog felvonulni az illetékes hatóságokhoz, amelyeknél kíméletet kér az agyonnyomorgatott, terhekkel sújtott iparosság és a hozzá hasonló életviszonyok között élő exisztenciák számára. A komáromi iparosok mozgalma az elmúlt héten csak erősbödött és bizonyosra vehető, hogy ezen a fronton egy hatalmas táborba fog tömörülni az iparosság, mert elviselhetetlenné váló helyzete erre kényszeríti. A megindított mozgalom irányítói arra törekednek, hogy a Járási Ipartársulat ezidőszerinti vezetőségét is megnyerjék az ügynek és azzal együttesen teszik meg a szükséges lépéseket a lehetetlen adóterhek könnyítése érdekében. E célból a Komáromi Kereskedelmi Grémium elnökségét is megkeresik, hogy terhek súlyát hatványozottabh mértékben viselő kereskedőpolgárokat is bevonják az akcióba. A mozgalom megindítói három helybeli hatóság felkeresését tartják szükségesnek és pedig a Járási Hivatalt, a városbirói hivatalt és a pénzügyi kirendeltséget, amelyek előtt fel akarják tárni a helyzetet és rá akarják terelni a figyelmet arra a szomorú és előbb-utóbb bekövetkezhető eshetőségre, hogy a tönkrement iparosság a terhek súlya alatt összeomlik és a könyörtelen adóvégrehajtások következtében az a helyzet áll elő, hogy az adóalanyok egymás után meg szűnnek, ami pedig igazán nem válik az állam javára. Mert a mostani amúgy is katasztrofális gazdasági * helyzetben az eddigi rendszer legkevésbé alkalmas enyhülést vagy javulást előidézni és a komáromi kirendeltség igen nagy felelősséget s még nagyobb kockázatot vállal magára akkor, amikor a jelenlegi kritikus helyzetet teljesen figyelmen kívül hagyva, ami hajlandóságot sem mutat arra, hogy a jogos kérelmeknek helyt adjon. Az iparosok felvonulást szándékoznak rendezni, amely nem a lármás tüntetések elcsépelt útszéli eszközeivel, hanem a véresen komoly ügyhöz talán éppen a múltban kalandozott s Jókai szellemével volt találkozója. Most már nem ír Színi Gyula. A Rózsaszínű hó írója, versek ihletett költője meghalt a Pen Club nagy ülésének napján, Toller és Berzeviczy vitatkozása órájában, a balatoni kirándulás gasztronómiai élvezetének percében talán, — mert nem jutott neki diétás kosztra pénz. .. Mialatt Galsworthy elmondta szép szavait az írók békéjéről, mialatt jólkereső százezer példányosok és piros mellényii Roda Rodák írói fejeikkel egymáshoz hajoltak és finoman suttogták észrevételeiket: az író, a magyar író is megbékélt s az irodalompártolás nagyobb dicsőségére gyomorbajban elhalálozott. Szegény Színi Gyula. Egy szép kor lovagja távozott. Egy koré, melynek boldog lovagjai még ösbudavárban tanyáztak gondtalanul s a boszniai annexióról, Bródy Sándor nyakkendőjéről s Mikszáth aperszüjéről beszélgettek. Adalék a Pen Clubok irodalomtörténetéhez ... (thyvij illő méltóságteljes megnyilvánulással akarja fölhívni terhes sorsára a figyelmet. Az uccai felvonulás ideje alatt az iparosok műhelyében megáll a munka, a nyílt üzlettel bírók bezárják boltjukat s az iparosok nagy, rendezett tömegekben vonulnak föl csendes komolysággal a már említett hivatalok főnökeihez, akik előtt előterjesztik kérésüket. Az adóvégrehajtások és árverések elhalasztása tárgyában a város tanácsa is állástfoglat és Csizmazia György városbiró vezetése mellett Fried Jenő, Zechmeister Sándor, Lóránd István és Csevár Ferenc tanácstagokat küldötte ki a pénzügyigazgatósági kirendeltség főnökéhez. A küldöttség ma, szombaton délelőtt jelenik meg a pénzügyi hatóság előtt a végrehajtások és árverésekre leendő halasztás kieszközlése céljából. A város vezetősége tehát szintén lépéseket tesz a nagyhorderejű ügynek elintézésére, hogy fog-e eredményt elérni, egyelőre nem tudható. A jövő héten az iparosok ezen mozgalma remélhetőleg olyan stádiumba kerül, hogy végrehajthatják feltett komoly szándékukat és testületileg fognak fölvonulni a hatóságokhoz, hogy orvoslást nyerjenek vérző sebeikre. A komáromi iparosság megmozdult, mert nem birja tovább, c. cikkünkre vettük a következő nyilatkozatot. A Komáromi Lapok folyó évi május hó 14-én megjelent 38-ik számában „A komáromi iparosság megmozdult, mert nem birja tovább“ cimü cikk, személyemmel foglalkozva azt állítja, hogy én mint Járási hivatal által kinevezett ipartársulati felügyelő nem az iparosságot, hanem felügyeleti hatóságot képviselem és ezért nem is tudom teljes egészében átérezni és meglátni az iparosság nehéz helyzetét és most nincs aki ily nehéz időkben érdekünkben fetszólaljon vagy ügyünkben eljárjon. Ezen cikkben személyemmel kapcsolatosan felhozott valótlan állításokat szó nélkül nem hagyhatván, tisztelettel kérem a tek. Szerkesztőséget, hogy az alábbi válaszomnak a Komáromi Lapok legközelebbi szombati számában helyt adni szíveskedjék. Tisztelt cikkíró iparos urak! Mindenekelőtt kijelentem, hogy nem mint ipartársulati felügyelő, hanem mint ipartársulati elnöki teendőkkel megbízott vagyok és nem a felügyeleti hatóságot, hanem igen is az iparosságot képviselem. Fájdalmasan és bántóan érint cikkírónak ezen beállítása, mert az iparosságnak pártkülömbség nélkül be kell ismernie, hogy én önzetlenül csak az iparosság érdekében vállaltam ezen nehéz és terhes tisztet és nem is akarom tovább egy nappal sem vállalni, csak míg az ipartársulat rendes folyamata helyreállíttatik. Tisztelt cikkíró urak! Önök úgy látom, nem kívántak tudomást venni róla, hogy ebben a rendkívüli nehéz időkben hányán és hányszor vették igénybe közbenjárásomat. És hogy az össziparosság érdekében folytonosan kellett és kell a hatóságoknál és pénzügyigazgatóságnál eljárni. Tudják jól, hogy minden hozzám — május 20. Néhány nappal ezelőtt a komáromi gyaloglódon megjelent egy győrmegyei aranyozó s határátlépési engedélyt kért. Az engedélyt megkapta. Mikor utjának célja felől érdeklődtek, megmondta, hogy ellopott csónakját keresi, melyet az éjjel valaki, alighanem csallóközi tolvaj tulajdonított el. A Csallóköz néhány partmenti községében megjelent s kereste a csónakját, mely egyike volt vagyona jelentős részének. A hatóságok szabályszerű nyomozást végeztek s kötelességszerűen végigkutatták a partokat a csónak után. Gondoltak csempészésre is, mely esetleg ügyetlenül végződött, sőt kémkedési esetet is kellett gyanítaniok. Végül kiderült, hogy a csónaklopási eset egyszerű tolvaj história s a csallóközaranyosi csendőrség kinyomozta az aktatömegek és hivatalos ajtók közé keveredett egyszerű győri aranyász csónakjának hollétét. Az arany ásznak, — aki napi 7 gramm mosott arannyal tengeti életét, — valóban ellopta a Paying Guest. Fizető vendég. Mint a legtöbb ésszerű találmány, ez is angol. A font leromlásának idejében a kitűnő angol hazafiak közül sokan elhatározták, hogy nem mennek külföldre. Azelőtt a francia, olasz, svájci nyaralóhelyek rendszerint angolokkal voltak tele. Great Britain fiai a Capland-tól a Nord Cap-ig találhatók voltak májusi virágzástól novemberi ködig. Most azonban Angliában is jelszó lett: nyaraljunk itthon. Rendben van. A surrey-i dombok, a Thames-parti parkok, a skót felvidék sziklái s a Batli környéki hullámok sokakat csábítanak tehát, de sokkal kevesebb nyaralóhelye van az angolnak, minthogy a week-endező londonit, vagy a kéthetes pihenőt tartó menchesterit elbírná. Akkor gyerünk szép vidéken lakó családokhoz. Beülni hozzájuk? Jó magyar szokás. Beülni, azt nem. Lesznek fizető vendégek az eddig beülök. Paying guest: ki van adva a jelszó Angliában s Európa már utána csinálja. Üdvös találmány. Szlovenszkón is rendszeresíteni kellene. Rengeteg csodaszép vidéke van Szlovenszkónak. Ha akarsz a Duna mellett fürdeni, megteheted, de találsz középhegységet is, Magas Tátrát s enyhe patakpartot. Ezeken a helyeken mindenütt vannak rendes házak s a házakban kedves forduló iparosnak rendelkezésére álltam és érdekében tőlem telhetőt elkövettem. Tudják jól, de elfelejtették, hogy az adóhátralékok kedvezményes törlesztésének kijárásánál milyen hosszú és fáradságos munkát kellett végeznem. Mindezeket szívesen tettem, mert így véltem iparostársaimon segíteni. Éppenezért kétszeresen érinti személyemet a hírlapban való meghurcolás és az a hamis beállítás, hogy nem tudom átérezni és meglátni az iparosság nehéz helyzetét és nincs aki ily nehéz időkben az iparosság érdekében felszőljon vagy eljárjon. Midőn ennek szives közzétételét kérem, maradtam tisztelettel Bircsdk Károly csónakját Csóka Lajos csallóközaranyosi fiatalember. Csóka Lajos munkanélkül volt s amint az környékünkön szokás: ide-oda járkált engedély nélkül a két ország között, hogy vagy itt, vagy ott munkát találjon, de sehol se fogták dologra. A nagy járkálásban elkötött Győr alatt egy idegen csónakot s azzal bolyongott a Dunán. A csónaklopással s a határmenti »lógással« azt akarta elérni, hogy lefogják s mindaddig börtönben hagyják, míg októberben be nem rukkol katonának. így akarta kihúzni az időt, mert már nem volt mit ennie. Célját elérte: becsukták. A csónakkal azonban baj volt, azt nem lehetett csak úgy egysze- • rüen vissza csúsztatni a Dunán, mert Csallóközaranyosnál nincs határátlépési engedély. A csónakot fel kellet hozni a komáromi hidra, lepecsételtelni, igazoltatni, fináncoknak bemutatni, átvinni a hídon s úgy lehet vizrebocsátani a magyar Dunán ismét. A szegény aranymosónak sok baja volt a csónakjával. úriemberek. Biztosan számos ház akad, ahol a vendéget szívesen látják. Ámde nehezek az idők: fizess, vendég. Nem volna rossz a nyaraló vendégeknek ezt az új fajtáját felfedezni: paying guest-rendszert felállítani. Olcsó nyaralás, családi szórakozóhely s esetleg Pirit férjhez is lehetne adni a vendégék fiához, vagy Lacit megfogni egy lánynak... Fizető vendég... Valamit lehetne csinálni az eszméből, de hol a vendég most, akinek pénze van? (thy) — Szent-Ivány József Komáromban. Szent-Ivány József nemztgy. képviselő, a Magyar Nemzeti Párt vezére e hónap végétől kezdve 10 napos körutat tesz Délszlovenszkón. Komáromba május 28-án szombaton érkezik, mely alkalommal a Magyar Nemzeti Párt komáromi szervezete a Dózsa-féle Vigadóban összejövetelt tart, melyen Szent-Ivány József a gazdasági és politikai aktualitásokról, megbeszélés keretében előadást fog tartani. Az összejövetelre a párt ezúton is meghívja tagjait, szívesen látja azonban az érdeklődő vendégeket is. — Majláth Gusztáv erdélyi püspök köszöneté. Abból az alkalomból, hogy ezelőtt 35 évvel foglalta el Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi püspök díszes állását, a komáromi katolikus egyházközség levélben üdvözölte az apostoli lelkű főpapot aki az üdvözlést az alábbi sorokban köszönte meg: Méltóságos dr. Majer Imre prelátus urnák Komárom. Kedves Prelátus Ur! Köszönöm régi jó híveim, a komáromiak nevében küldött üdvözletét. Kedves emlékeimet a 35 év sok eseménye és sokasodó gondja nem tudta elmosni. Szíveskedjék hálás köszöne-Az iparosok adófrontjáról. Az elviselhetetlen helyzet egy táborba tömöríti az iparosokat. Ide-oda ténfergett a Dunán, csónakot is lopott, csakhogy börtönbe kerüljön. — A munkanélküliség új megoldása. —
