Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-05-21 / 40. szám
2. oldal. > KOMÁROMI LAPOKc 1952. május 21. tokkal négy kérdés kerül rendezés alá és pedig a szeszadó, a gyümölcsfőzés, a szesztermelés elosztása és a szeszgazdálkodás kérdése. A szeszadó szerint az eddigi 15 korona adót 23 koronára emelik föl, de ezzel nem fogják a fogyasztót megterhelni, mert a 8 koronás diferenciát tulajdonképen már most is fizették és beszolgáltatták a szesztársaságok. Ezenkívül a tartományok 2 koronás különadót szednek, a forgalmi adó 2 korona 80 fillért tesz ki, úgy hogy az iható szesz hektoliterenként 28 K 80 f. adóval lesz terhelve. A szeszadó az állam számára mintegy 600 millió koronát jelent évente és ehhez járul még az ellenőrzési illeték, amely közülbelül évi 20 millió koronát fog kitenni. A bírósági tisztviselők emlékirattal fordulnak az Igazságügyminiszterhez« Dr. Meisner igazságügyminiszter a héten fogadta a csehszlovák bírósági tisztviselők szövetségének küldöttségét, amelyben résztvettek a szövetség elnöke és az egyes szakok képviselői. A küldöttség az igazságügyminiszternek egy emlékiratot adott át, amely a bírósági tisztviselők követeléseit tartalmazza, amint azokat a legutóbbi kongresszuson megállapították. A memorandumban a bírósági tisztviselők létérdekeire vonatkozó követeléseket soroztatják fel és az igazságügyminiszter teljes jóindulatát Ígérte meg a követelések elbírálására nézve. Egyelőre nem bővítik ki a komáromi pályaudvart. — Csak miniszteri terv, — pénz azonban nincsen hozzá. — Gyenge változások az uj menetrendben Komárom körül. — — május 20. Nem bővítik az állomást mégsem. Hula minisztertől Szlovenszkószerte sokat várnak az olcsó és jó közlekedés megoldása érdekében. Sajnos, még mindig nem tartunk ott, hogy százszázalékos elismerésünket fejezhetnénk ki a menetrend előnyös megváltozása fölött. A vasutügyi minisztérium vasútépítési és pályaudvar-bővítési tervei is csak tervek maradnak csupán. Alig egy-két állomás Lap uj ruhát Szlovenszkón, alig egy-két szárnyvonalat építenek a legszükségesebb vonalakon. A miniszter jelentésében szerepel Komárom csallóközi állomásainak kibővítése is. Sajnos, ez is csak puszta terv. Az állomás kibővítésének kérdése évek óta felszínen lévő probléma, ami még nem nyert megoldást. Szó van t. i. a töltés kiszélesítéséről, az előrendező pályaudvar sinhálózatának, raktárépületeknek s az állomási épületnek magának, kibővítéséről. Ez azonban hosszú évek óta nyílt kérdés csupán s expozékban szerepel. Sem eddig, sem a közel jövőben megoldást rád. Komárom pályaudvara nagyforgalmu, Számos szárnyvasut torkollik ide s természetes, hogy ilyen élénk határmenti állomás kibővítése elsőrangú követelmény. Az idén minden »kibővítési munkálat« arra szorítkozott, hogy a töltést szélesítették a munkások a sinhálózat bővítése céljából. Nagyobbarányú munkálatokról egyelőre nincs szó, bármennyire is kívánatos volna az állomás, a munkaalkalmak s az utasforgalom szempontjából. * Megrövidíteni az állomáshoz vezető uccákat! Amennyiben mégis sikerülne tető alá hozni az uj állomási épületet és valóra válnának a miniszteri expozéban szereplő tervek, akkor a városnak is megkellene tenni a kötelességét: föltétlenül hozzáférhetőbbé tenni az állomást! Akár a kocsiuton, akár a Kossuth-tér zuguccáin közelítjük meg a csallóközi vonatokat: mindenképen messze van a város központjától. Ügyes városrendezési tervvel uccál lehetne vágni az állomáshoz, amely a legjobb futó számára is 20 percre van a központtól. S ha még legalább szép, látványos jut az idegen számára kietlen, poros tájakon visz végig, ami semmiképen nem reprezentálja Komáromot. Föltétlenül szükséges az állomáshoz vezető ut megrövidítése, jókarban tartása. Portalanitani kell az utat az állomás mellett is, eltüntetni a harminchat kanyarodót s uj hidkorlátot csináltatni a második forduló előtt, a nedves libalegelőnél! Az ottani vaskorlát egyike a legszellemtelenebb találmányoknak. Direkt utazik a sipcsontokra! * Az uj menetrend: alig lényeges menetidő-rövidülés. Azt vártuk, hogy az uj menetrend a nagy fogadkozások után lényeges javulást hoz. Sajnos, ebben a reményünkben is csalódtunk. A változás legfeljebb annyi, hogy a vonatok érkezése és indulása a régihez viszonyítva néhány perccel hamarább, vagy később történik. Amennyiben ez a várakozási idő megrövidülését jelenti, örömmel üdvözöljük. Ha ezt a kellemes meglepetést nem fogja hozni, akkor kár volt a fáradságért. Az utazóközönség figyelmét fel kell hívnunk a megváltozott indulási és érkezési időre, a komáromi vonat járatok minden vonalán, Újvár, Pozsony, Gúta és Magyarország felé. Tiz-tizenötperces eltérések vannak. Ezekhez képest az autóbuszok is más menetrenddel járnak. Ami a menetidő megrövidítését illeti, erről, sajnos, sok érdemes mondanivalónk nincs. A legkedvezőbb menetidőrövidités az Uszor-Somorja közti 5 kilométeres hosszú vonalon van, ahol, eddig 14 percig ment a vicinális, most pedig, a motoros vonatok beállításával csak 10 percig futnak a vonatok. A gutái »express« menetideje egy óra maradt, ami 26 kilométeres óránkénti átlagnak felel meg. Nem valami gyors járat ez sem! A Pozsony—Komárom közti vonalon szintén összesen 2—3 perccel való gyorsulásról van szó! Száz kilométeres vonalon maximum 5 perc gyorsulás! Az érsekújvári vonal menetideje, 29 km-en állag 2 perccel csökkent, ami szintén nem nagy vívmány! A 20 óra 16 perces vonat még mindig ötnegyedóráig cammog! Regisztrálhatjuk: a bejelentett nagy változások helyett 2—5 perces idődifferenciák vannak csupán s a vonatok indulási idejének 10—íö perces eltolódása. Viszont nem síppal, trombitával indítanak, hanem kék tárcsával s éjjel misztikus bengáli fénnyel. Bizony, görögtüz ez az egész közlekedés-javítás. Kék tárcsa és bengáli fény helyett gyorsított vonatokat szerettünk volna! S mi lesz a szlovenszkói filléres gyorsakkal? Ez nem üzlet az államvasutaknak? Mm Az ácstársulat zászlószentelése. A pünkösdi egyházi ünnepségek megható szertartása. Saját tudósi tónktól. A komáromi ácstársulat nagyzászlójának felszentelése, miként azt múlt szombati számunkban megírtuk, pünkösd ünnepén folyt le nagy ünnepséggel a Szent András templomban, mely ez alkalommal zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. A pontifikális misét dr. Majer Imre prelátus-apátplébános mondotta sub infula és annak végén következett a nagyzászló megszentelése A nagyzászló a szentély előtti téren baloldalon volt felállítva és két sorban fáklyákat tartó ácsiparosok álltak a szentély előtt a szentmise alatt. Ennek végével dr. Majer Imre apát-Komárom, — május 20. elé vonult és azt megszentelte, majd a hatalmas közönségnek a zászló mellől gyönyörű alkalmi beszédet mondott, amelyben magasztalta a munkát és annak áldásos gyümölcseit. A munkán csak úgy van áldás, ha az, aki dolgozik, tudatában van annak, hogy a Gondviselés kezei intézik a dolgozó embernek a sorsát. Ma olyan szociális áramlatok uralkodnak, hogy a harc csak a kenyérért megy és az Istent kikapcsolják nemcsak a munkából, hanem az egész életből. Az ilyen munka nem lehet áldásthozó és az ilyen kenyér nem lehet megáldott Az ácstársulat a régi hagyományokhoz nem fog még találni s csak ígéret mauccákon vezetne az ut. Az állomási plébános a papi segédlettel a zászló maradt hü, amikor régi zászlaját meg-4 1 csallóközi halászat történetéhez. Lőrinc fiának és kiskorú testvéreinek. A határjárásban megemlíti az oklevél Géza király itélőszékét (locus fori Geyse regis), s így egy történelmi emléket is megőrzött számunkra. Ugyancsak Ladömér érsek, a nagy pörlekedő, az Ebed falu vizein az esztergomi káptalan és Szent Tamás egyháza által közösen bírt viza- és kecsege-halászat ügyében ezúttal, mint békéltető jelenik meg, mert a felmerült viszály ügyében egyezséget hoz létre.1 Az esztergomi ősi halászatra vonatkozólag az Árpádkor okleveleiben bőves adatokat találunk. A káptalan kijelölte a halárusítás helyét a városban és a Kisduna vizével is foglalkozik. Ebben tartották a vivariumokat (haltartó bárkák), hogy a halak élő állapotban és frissen maradjanak. Ezekkel bizonyára rendelkeztek a komáromi halászok is, akik a Duna fontos átkelő helyén, a rév mellett laktak. Zenthmaria nevű népesnek említett falut, mely néven a mai Somorja rejtőzik, IV. László 1287. évben adományozza Károly comesnek, Sándor pozsonyi comes fiának. * 2 Bár a terjedelmes határleírásban halászóhelyeket említve nem találunk, a közel fekvő dunamelléki községek halban bőves vizei egész bizonyosan korán megteremtették a később nagy hírnévre vergődött somorjai halászat létalapjait. III. Endre király Pozsony vendégnépeinek és polgárainak 1291. évben kiadott kiváltságlevelében, melyben megemlékezik a Csalló folyónak révéről (in portu Challow), részletesen foglalkozik a halászokkal is, akiknek ugyanolyan szabadságokat biztosit, amilyenekkel korábban is éltek. A kifogott vizákból és a jég alatt fogott halakból, valamint a hálókkal fogottakból is, harmadrésszel tartoznak a pozsonyi grófnak. Mindennemű adókkal és szabadságokkal úgy élnek, mint a többi pozsonyi polgárok.3 A pozsonyi vártartomány, melyhez igen sok csallóközi falu tartozott, bizonyára ezektől is megköve-»G. D. V. 3. p. 313. 2C. D. V. 342. 3C. D. VI. 1. p. 110-111. telte a halnak egy részét, amely mindig a földesúri szolgáhnányok közé tartozott. A pozsonyi káptalan számos csallóközi birtokán szintén foglalkoztak halászattal a Duna melléki és az abba folyó belvizekben. Erről szól egy 1300. évben kelt oklevél is.1 Megemlékeztünk az esztergomi érsek, a nyulakszigeti apácák kolostora, a Szent Benedek- Bend alsócsallóközi halászóhelyeiről és a turóci premontrei rend birtokairól is, melyek mind halászati joggal kapcsolatosak. A turóci monostor földjeit a király később is szaporítja. így Udvard faluban, ahol a királyi hálóhúzók laktak, ezek földjét is a konventnek adományozza 1267-ben. A királyi szolganépek a Zsitvát halászták. Az oklevél magyar nevüket is megmondja (qui vulgo halous nuncupantur), tehát hálós-ok voltak.2 De ugyanebben az oklevélben még Turmoch (Tormás) falu földjét is átengedi a konvent részére, ahol szintén a királyi hálósok laktak. 1299. évben — valószínűiét királyi felhívásra — a győri káptalan előtt megjelentek Győr város polgárai képében Makó Balázs biró és más esküdt polgárok, kik kijelentik, hogy Nagymegyer helységben gyakorolt birtok- és más jogaikról a turóci konvent javára lemondanak. Ezek között a jogok közt szerepelt bizonyára a vásári helypénzszedési jog, amelyett eddig Győr város szedett.3 IV. László király a királyi hálóhúzók birtokát a Zsitva-melléki Harsány falut János gömöri főesperesnek adományozza népeivel együtt.4 IV. Béla korában éli ki magát a királyi adományozási jog. Béla király sem tanult sokat elődétől, II. Jeruzsálemi András királytól, aki a királyi adományozást annyira vitte, hogy egy és ugyanazon birtokot a nála megjelenít kérelmezőktől nem tudván megtagadni, néha kettőnek-háromnak is eladományozta. Wért falunál, a Zsitva tövénél, amelyet korábban a »C. D. VII. 2. p. 256. 2Hazai Oklevéltár. 1879. p. 51. 3U. o. 4C. D. P. VIII. 162. kunok bírtak királyi adományul, 1260-ban Machariás testvérének, István comesnak adományoz birtokot, a halászat jogával együtt. A Zsitva fele Istvánt illette az adomány szerint, mig a másik fele Path falué. Utóbb ez a halászat a komáromi vár tartományhoz kerül. »Ez a Zsitvatő ebben az időben tarka népességet láthatott. A halászat joga, a dunai vizahalászattal együtt a garamszentbeneki bencés apátságot illette. A vámszedés joga a dunai réven a nyitrai püspök javadalmai közé tartozott. Később a kunok kaptak letelepedési engedélyt, de ott laknak az esztergomi érsek népei is, akik közt ismét megtaláljuk a sanctifer-ekét, a szentélyhordozókat. Hogy IV. Béla adományozó kedvénél maradjunk, felemlílésre méltó az az adománya, melyet az Ausztriában alapított Szent Kereszt apátság frátereinek tett 1256-ban,2 akiknek nagylelkűségében évente 200 vizát (az oklevél latin szövege szerint: qui vocantur vizahal) ajándékoz bizonyára a közeli mosoni vizafogó cégékből. De megjutalmazza azokat a turóci vendégnépekhez tartozókat3 (Uzda és Mechk fiait), akik őt a halászat és vadászat mulatságában hűségesen kisérték és neki szolgáltak, mikor az országiás gondjait a turóci konvent falai közt és a környező őserdőkben feledte el. Még meg kell emlékeznünk néhány birtokadományozásról, mely a halászat kérdésével összefügg. A Felsőcsallóközben Baar (ma Albár és Felbár) földjéből, amely a pozsonyi vártartomány birtokához tartozott, a hat várjobbágyhely kielégítése után fennmaradó részt Búdon comesnek adományozza.4 Baar határait a következőkben írja le: keletről a nagy út, amely Nadost (Nádasd) felé vezet, ezen átmegy a Falukuzer (Faluközere), innen nyugat felé a Hamustou (Hamustó) felé halad, innen meg a Kengelher (Kengyelér) mocsarat érinti, majd nyugat felé fordul és azután a »Codex Diplomaticus Patrius. VIII. 80. 2C. D. IV. 2. p. 383-4. 3C. D. P. VIII. 92. 4C. D. P. VII. 117.
