Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-05-14 / 38. szám
4, oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1832. május 14. Oethet segtí takarékoskodni! Millió háziasszony Df. OefkST-féÍG „Baékin“ sütőport használ, mivel ezáltal olt igen solta) takarítana! meg vaj, tojás és, egyéb drága szerekből* »Avassa ás tarjesssa a iagjafeb magyar lapel a Komáromi Lapokat Pünkösd első ünnepén főpapi nagymise keretében szentelik fel a ko-' máromi ácstársulat uj nagyzászlóját. Az 1718. év óta fennálló komáromi Sz. Józsefről nevezett ácstársulat szép ünnepnapja. Komárom, — május 13. kegyúri terheket viselni. Sőt olyan hangok is hangzottak, hogy a város szüntesse be azonnal a kegyúri kiadásokat és az egyházaknak nyújtani szokott segélyeket, mert azoknak jogi alapjuk nincsen. A kegyúri jog alapja. A XVIII. századból származó királyi szabadalomlevél rendelkezésein alapuló kegyúri jog szerint a városnak joga van a plébánost kijelölni, de ezzel szemben gondoskodnia kell a városnak minden időben a plébános tisztességes fizetéssel való ellátásáról. A plébános ellátásán minden kiadások fedezése értendő, amelyek egyrészt az istentiszteletek rendjéhez, másrészt az eredményes lelkipászíorkodáshoz tartoznak, tehát a káplánok, karnagy, sekrestyés és harangozó fizetése és eltartása is. E kötelezettségeket a szabadalomlevél 8-ik pontja állapítja meg, amellyel szemben a 4-ik pont biztosítja a földesúri jogot és ennek tárgyául megjelöli a mészárosok szigetét (Erzsébet-sziget) és a másik szigetet, amely a város határa mellett fekszik (Apályi sziget), felsorolja a mezők és szántóföldek birtokát, köztük azokat is, amelyeket Drahosóczy kapitány a katonai igazgatóságtól bérbe vett, továbbá a halászat jogát a Dunában és Vágban, a téglaégető kemencéket, a malmok jövedelmét s a malomszögeket (karópénz) stb. A kegyúri jog alapjául a város kiváltságlevelének ezt a pontját tekintették. A terhet, amelyet a kegyúri jog jelentett a plébánia templomfenntartásával, valamint a plébánosok és a lelkészkedő papság fizetéseivel, azok a hasznot hajtó jogok és adományok ellensúlyozzák, amelyeket a várös a szabadalomlevéllel nyert. A kegyúri jogot csak az államfordulat óta igyekeznek vitássá tenni a munkáspártok, a kommunisták és a szociáldemokraták, akik különben köztudomás szerint minden más kérdésben a legelkeseredettebb ellenfelek, akik egymást sokszor a legkvalifikálhatatlanabb ócsárló kifejezésekkel illetik, — ebben a kérdésben testvéri megértéssel ölelkeznek össze. Mit mond a Járási Választmány ? Az 1929. december 2-án tartott városi képviselőtestületi közgyűlésen a többség olyan határozatot hozott, amelylyel az 1930. évi költségvetésből törölni rendelte a közgyűlés a kath. egyház kegyúri kiadásaira beállitott öszszeget, valamint a más egyházak részére javaslatba hozott segélyeket. A határozat ellen az érdekelt egyházak felebbezést adtak be a Járási Bizottsághoz, amelyben hivatkozva a másfél évszázados jogra és kötelezettségre, megsemmisíteni kérték a közgyűlés határozatát. A Járási Bizottság Választmánya a felebbezéseknek 10059/1930. sz. határozatával helyt adott és utasította Komárom városát, hogy az 1930. évi költségvetésbe a XVIII. rovat 1—6. tétele alá egyházi kiadások cim alatt 128.167 K-t állítson be, amely összegből fedezendők a róm. kath. egyházzal szemben fennálló kegyúri kötelezettségek s a református, neol. izr., orth. izr., ág. evang. és görögkeleti egyházak segélyei oly mérvben, mint az 1929. évben. A Járási Választmány határozata indokolásában megállapította, hogy Komárom a komáromi róm. kath. egyháznak 1774. év óta kegyura és az öszszes kegyúri kötelezettségeket már 1779. nov. 13-án magára vállalta, minek folytán köteles a róm. kath. egyházat fenntartani s nincs joga erről a kötelezettségéről egyoldalú akaratnyilvánítással lemondani. A többi egyház segélyezését a Járási Választmány azon indokok alapján rendelte el, hogy Komárom ezeket már hosszú évtizedek óta segélyezi és igy ezek ezen hosszú évek sora óta tartó úzussa! megszerezték az ezen segélyre való igényüket s miután Komárom lakosságának jelentékeny része más felekezetű, indokolt, hogyha a városnak a róm. kath. egyházat segélyeznie kell, akkor a többi egyházat is segélyezze. A város képviselőtestületének közvetlen felsőbb hatósága tehát már megállapította a kegyúri joggal járó kötelezettségeket, egész bizonyos tehát, hogy ezen a fórumon hajótörést fog szenvedni a kegyúri terhektől való szabadulásra való törekvés, ügy hallatszik azonban, hogy a város jogügyi bizottságának véleményétől indíttatva, a kérdésnek végső eldöntését a legfelsőbb közigazgatási bíróságra akarják bízni, amire persze csak később kerülhet a sor. Szünidei gyermeknjaraltatás. A komáromi Csszl. Vörös Kereszt Egyesület, Járási Fiatalsággondozó és tuberkulózis elleni Járási Masaryk Liga az elmúlt évekhez hasonlóan ez évben is megrendezi közös gyermeknyaraltatási akcióját, hogy az iskolaév folyamán kimerült, testileg gyenge és vérszegény gyermekeket,továbbá olyanokat, akik beteg környezetben élnek, de maguk még meg nem betegedtek, a szünidei nyaralás jótéteményében részesíthessék. Ez az akció a járásunkban élő gyermekek részére különös fontossággal bir, tekintettel azon mostoha természeti és terepviszonyokra, amelyek lehetetlenné teszik, hogy portól és nedves lakásoktól mentesen üdítő, természeti szabadságban edződjenek meg a reájuk váró további fáradalmak, vagy fenyegető betegségekkel szemben. A három egyesület anyagi viszonyaihoz mérten néhány szegényebb sorsú gyermek nyaraltatási költségeit sajátjából fedezi, ezen gyermekek kiválasztásánál csak azok jöhetnek számításba, akik az iskolaorvosi vizsgálatok és az ehhez kapcsolódó gondozás folyamán ezen célra kiválasztattak. A nyaraltatás költségei a fizető helyekre is olyan alacsonyak, hogy a kevésbbé vagyonos szülők számára is lehetővé teszi gyermekeiknek nyaraló telepre való küldését. A nyaraló telepekre való fölvétel előzetes részletes orvosi vizsgálat alapján történik, ami eleve kizárja, hogy ezekre a telepekre tuberkulózisban és egyéb fertőző betegségben szenvedő gyermekek kerülhessenek. A három egyesület központi irodája (Komárom, Széchenyi ucca 23. telefon 165. sz.) az “egész járás területén a szünidei gyermek nyaraltatás iránt érdeklődő szülőknek bármikor készséggel ad fölvilágositást. A szünidei gyermektelepek helyére, idejére és a vele kapcsolatos költségekre vonatkozóan az alábbiakban adunk tájékoztatást: 1. Tengerparti üdülő Malinskában. Jugoszláviában Krk szigetén, Cirkvenica és Abbáziához közel a szlovenszkő országos szünidei gondozó egymillió csszl. koronát meghaladó költséggel a hygienia minden követelményének megfelelő üdülő telepet létesített szlovenszkói gyermekeknek a nyári hónapokban való olcsó tengerparti nyaralása céljából. Az intézmény felett a szociális gondozási és a közegészségügyi minisztérium gyakorolnak közvetlen felügyeletet. A vezetés szakképzett pedagógusok kezében van, az egészségügyi követelményekre állandóan alkalmazott orvos ügyel fel. A homokos strandon fürdés, sportok, játékok és szórakoztató foglalkoztatás, kirándulások a csodálatos szépségű környékre képezik a nyaralás főprogrammját. Naponta ötszöri bőséges tápláló étkezés. A nyaraltatás költségei 4 hétre lakás élelmezéssel, Pozsonyból-Malinskába és vissza vaiő utazással (ágyakkal berendezett vonat), továbbá fürdőilletékek és egyéb díjak beleértve 6—8 éves korig 650 Ke, 8—10 éves korig 750 Ké, 10—12 éves korig 850 Ke és igy tovább 15—18 éves korig 1050 Ke, egyetemi hallgatók részére csakis szeptember hónapban Ke 1150. 2. Nyári üdülőtelepek Szlovenszkó hegyes vidékein, mint Alsó Kubin, Liptóujvár, Dobsina és Pohorela, Felső Stubnya és Zsakarovce. Minden üdülőtelep 50 gyermek számára van berendezve, egyenként 5 felügyelő személlyel az orvost is beleértve. Naponta ötszöri étkezés, pedagógiai és orvosi felügyelet, fürdés, szórakozás, sport. A nyaralási költségek vasúti és biztosítási költségeket is bele számítva napi 13 Ké összegben vannak megállapítva. 3. A Masaryk Liga zseleznói üdülőtelepén a gyermekek július hónapban havi 620 Ké-ért, augusztusban 500 Kc-ért, felnőttek napi 40 Kc-ért nyerhetnek kellemes és hygienikus viszonyok között elhelyezést. A nehéz gazdasági viszonyok és a külföldi fürdőhelyekre való utazás megnehezítése bizonyára sok jobb módú család körében is fog résztvevőket toborozni a fenti minden igényt kielégítő szünidei nyaralás igénybe vételére. Jótékony egyesületek, testületek számárai kedvező alkalom nyilik, hogy gondozottaikkal szemben a nyaralás költségeinek fedezésével eredményes jótékony munkát végezhessenek. A helybeli szó-“ ciális gondozó egyesületek központja bárkinek szívesen áll nyaraltatási ügyekben rendelkezésére. Jelentkezési határidő legkésőbb május hó végéig. mammmmmmmmammmmmmmmm Saját tudósitónktól. A komáromi ácstársulat nagy zászlóját, melyet Űrnapján és más körmenetek alkalmából több, mint két évszázad óla hordoznak körül a városban s amelyről még a régi céh-artikuiusok intézkednek, évtizedek óta örömmel szemléli az idevaló, itt gyökerezett komáromi ember. Ez a zászló és a többi zászló is szimbólumot jelent, a munka szimbólumát. A zászlót mindig a legtekintélyesebb mesterek kísérték és a legöregebb, mesterségüket legjobban értő legények vitték annak tartó rúdjait, vitték a felszalagozott faragó fejszét, amellyel olyan egyenesen faragják meg a hatalmas fenyőszálfát, mintha fűrészelték volna. A érdemes ácstársulat nagyzászlója már a múlt évben felmondta a szolgálatot. A legrosszabb időben. A legszűkebb esztendőben. De azért nem csüggedtek és a társulat derék elöljárói rajta voltak, hogy a nagyzászló megint helyén legyen az ünnepi körmenetekben. Az áldozatkész társadalom hozzásegítette őket és a zászló készen áll, holnap, pünkösd első ünnepén reggel kilenc órakor szenteli meg Majer Imre dr. pápai prelátus, apátplébános. Bizonyos, hogy a Szent András templom ezen a nevezetes alkalmon zsúfolásig megtelik hívekkel, hogy azok tanúi legyenek a felszentelés rilka szertartásának. A felszentelés szertartását a szegbeverés aktusa fogja követni és ezen bizonyára megjelennek mindazok, akiknek az ácstársulat megküldte a zászlószöget, ezeket és az ácstársulat minden tagját, azok hozzátartozóit meghívta a társulat lélekemelő ünnepére. . Mert örök igazság marad mindig, hogy riiinden nemzet tradícióiban éli ki igazi életét és ez vonatkozik azokra a kisebb társadalmi közéletekre is, akikből összetevődik egy nemzet élete. Szép és dicséretes dolog tehát, hogy az ácstársulat két évszázadot meghaladó időn túl is megtartja ősi szokásait. és hű marad tradícióihoz. A komáromi ácsok messze földön jó hírnevet szereztek maguknak ez alatt a két évszázad alatt. Az államfordulat eiőtli időkben még idegen országokban is megfordultak, az pedig, hogy az ország távoli vidékein is szívesen látták ezeket a kitűnő munkás iparosokat, napirenden volt. Száz és száz templomot építettek és tornyaikra feltették a keresztet, vagy a csillagos buzogányt. * Az 1718. év óta fennálló, Szent Józsefről nevezett komáromi ácstársulat vezetősége ezen az utón fejezi ki leghálásabb köszönetét mindazoknak, akik bármily adomány, vagy munka és fáradság kifejtésével közreműködtek és a társulatnak Isten segítségével lehetővé tették, hogy a régi, idők folyamán tönkrement nagyzászló helyébe új nagyzászlót készíttethetett. Ennek ünnepélyes felszentelése és a vele kapcsolatos szegbeverés május 15.-én, pünkösd vasárnapján d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise keretében lesz a Szent András templomban. Ezen ühnepre meghívjuk összes tagjainkat és azok hozzátartozóit és minden társulatunk iránt jó érzésekkel viseltető tagját a társadalomnak, hogy tanúi legyenek annak az ünnepélyes alkalomnak, amelyen a társulat elődeitől fennmaradt régi, szent ereklyéjének újabb és további évtizedekre való fennmaradását biztosítja az utókor számára a további példaadás és az egjresületi összetartás szellemének ápolása céljából. Öngyilkos leit Komáromban egy apácas&akállasi asztalos ugyanakkor, amikor feleségét temették. Különös bűnügy, vagy csak egy férj tragédiája ? E hét elején hirtelen meghalt Fólián László apácaszakállasi, huszonnégyéves asztalos felesége. Az elhalt asszony férje annyira szivére vette a halálesetet, hogy meg sem várta, amig az aszszonyt eltemetik, hanem a legközelebbi vonattal bejött Komáromba, ahol egy dunaparti szállóban vett ki szobát. Csendesen viselkedett s senkinek nem tűnt föl, hogy öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik. Szerdán délután, abban az órában, amikor feleségét Apácaszakállason temették, szublimátot vett be öngyilkossági szándékból. Öngyilkosságára csak akkor jöttek rá, amikor órák múlva hörgést hallottak a zárt ajtók mögül. A szálloda személyzete gyanút fogott, rátörte az ajtói s ott találták haldokolva Föltűn Lászlót. Azonnal a kórházba vitték, ahol gyomormosást alkalmaztak rajta s talán sikerül őt megmenteni az életnek. A hirtelen öngyilkosság azonban gyanús lett a nyomozóhatóságok előtt s a csendőrség megindította a nyomozást az ügyben, nincs-e komolyabb összefüggés a kettős családi tragédia között. Az a gyanú, hogy Foltán László tette el láb alól a feleségét. A körülményeket most tisztázzák, Foltán Lászlót tüzetes kihallgatásnak vetik alá.
