Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-04-30 / 34. szám

%

1932. április 30.

»KOMÁROMI LAPOKc

3. oldal.

jelentené. Remélem azonban, hogy Mr. Gibbson-nek, az Egyesült Államok delegátusának propozicióit az egész konferencia egyhangúlag el fogja fogadni s ezzel megteszi a világ első lépését az általános leszerelés felé. Ki kell jelentenem, hogy ez az első, valóban reális propozíció, minden níás prepozíció mellett, amit bármely kormány valaha is a plenum elé vitt.

— Csak arra kell gondolnunk, hogy addig nem lesz és nem lehet biztonság a világon, amig az emberek nem bíznak egymásban. Hiszen tulajdonképpen minden gazdasági bajnak oka és forrása, hogy az emberek azt hiszik, hogy nem bízhatnak egymásban s így nem tudnak kooperálni egymással a gazdasági élet nagy kérdéseiben. Nos, ennek éppen az ellenkezője az igaz s én állítom, hogy kooperáció nélkül a világ minden bizonnyal és menthetetlenül elpusztul. Ezért a Géniben tanácskozó államférfiaknak el kell fordítaniok figyelmüket a fegyverkezés és háború rémségei felől a béke és a kooperáció reménységei felé.

— A gazdasági életben az aranystandard kérdése: alárendelt jelentőségű kérdés a helyes termelés és áruelosztás kérdése mellett. Állítom, hogy akármennyit beszélnek is róla, nincs sok áru a világon, csak éppen a meglévő árukat helyesen és jól kellene elosztani és a dolgozókhoz eljuttatni— Középeurópa az összeomlás szélén áll, mert rossz az árueloszlási rendszere, mert az államok, egyedek nem tudják az áruikat helyes módon kicserélni egymással. Szűkkeretű vámuniók itt nem fognak segíteni: Európát csak a vámhatárok teljes felszabadítása mentheti meg a teljes öszszeomlástól. Ezenkívül: nemzetközi pénz megteremtése is szükséges, olyan pénzé, amelynek alapja, bázisa: az áru, nem pedig valami mesterséges érték, amely mindennap fluktuálhat. Nevezzék azt aranystandardnak vagy akármi másnak.

.1 dunai államok

megmentése

— Ami az úgynevezett magyar és általában: dunai problémát illeti, a nagy államoknak rá kell eszmélniök végül arra, hogy egy nemzet összeomlása biztosan magával vonja az összes többi nemzetek összeomlását. Ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy Magyarország, Ausztria vágj" akár Németország tel jesen tönkremenjen! Mindannyiunknak össze kell fognunk és együtt kell államink és küzdenünk ebben a kérdésben. Hiszen az egyének életéből tudjuk, hogy aki érzi, hogy betegség támadja meg, annak minél hamarabb és minél hathatósabban védelmi rendszabályokhoz

■MMI l'lll H»l Ilii MII I I "MII

kell nyúlnia. A betegséget nem lehet elhanyagolni, elhessegetni, tudomást nem venni róla. A betegség nem viseltetik kímélettel senki és semmi iránt. A pénzügyi összeomlás, a pénzügyi vész sem fog kímélettel viseltetni egyik nemzet iránt sem s egyik nemzet sem megy tönkre a másik javára, csakis —- a másik kárára.

— Azt a nézetet vallom, hogy a világ hiteléletének a legnagyobb hasznára válna, ha a háborús adósságokat mind, egytől egyig eltörölnék. A baj legnagyobb része a nemzetek közötti merev elválasztó vonalak fenntartásában keresendő. Elérkeztünk ahoz az időponthoz, amikor nemcsak az egyének, de a nemzetek hitelképessége is a legalapjaiban van megtámadva s a legelső, legfőbb tennivaló: helyreállítani a szabad áruforgalmat, minden létező országok között! Ismétlem: nem az a baj, hogy sok az áru a világon, de az, hogy az áru nem kerül a gazdasági élet rendes vérkeringésébe. Hiszen látjuk, hogy még Amerikában, ebben a hatalmas államban is amely összehasonlíthatatlanul fölötte áll az európai országoknak — elkövetkezhet a lehetősége az éhínségnek. Az a baj, hogy még nem fedezte fel az emberiség, hogyan, miképpen lehet megkapni egy árucikkért az igazi ellenértékét — a pénz kikerülésével. Pedig itt, e kérdés helyes megoldásában rejlik az egész probléma kulcsa. Angliában már növekszik is ez a vélemény. És ezt a kérdést nem lehet Géniben sem figyelmen kívül

Saját tudósítónktól. —

Két gyönyörű szép autóval indult útnak Hartkmann László, hírneves magyar autóversenyző, hogy Budapestről Prágába menjen és ott az autóversenyeken dicsőséget szerezzen a magyar névnek.

Bugatti túraautóját maga vezette, míg aluminiumvázas, remekbe készült versenyautóját soffőrje, Nemes József kormányozta. Hatalmas iramban érkezett meg Komáromba, ahonnét már előbb megbeszélt terv szerint Győrbe akart egy kis kitérőt tenni Harthmann, aki meg is érkezett Győrbe és ott várta

Veszélyben a civilizáció

— Ha a nagy nemzetek megengedik, hogy akármelyik kis nemzet elpusztuljon, ezzel csak a barbárság korszakába vetik vissza a civilizációt. A nemzetek nem akarnak és végső fokon nem is tudnak éhenhalni és elpusztulni. Azt pedig nem lehet tudni és kiszámítani, hogy az életstandard további nagymértékű leszállítása hova vezethet...

— Az európai és amerikai államférfiaknak egyöntetűen és nyitott szemmel szembe kell nézniük az adott helyzettel, a való tényekkel. A civilizáció, amelynek mi is részesei vagyunk, veszedelemben forog. Nem ott van a baj, hogy az egyes nemzetek nem tudnak a haladás útján maradni, de ott, hogy az egész világ beteg és többé képtelen a nemzetközi erőforrásokat kellő módon felhasználni. Ha áll az a tétel, hogy egy ember nem él és nem élhet csak önmagának és önmagáért, akkor áll az a tétel is, hogy egyetlenegy nemzet sem élhet önösen, csak a saját érdekeinek.

Egymásra vagyunk utalva valamennyien a világon. Ha vissza engedjük züileni a középeurópai államokat azokba az állapotokba, amelyekben évszázadokkal ezelőtt sínylődtek, akkor a világcsőd rémét idézzük fel a huszadik század ipari termelési rendszere ellen. Már pedig én nem tudom elhinni, hogy a Genfben tanácskozó államférfiak és a többi felelős államférfiak is, vállalni mer-Komárom, — április 29‘

sofíőrjét az aluminium kocsin. A soffőr azonban egyre késett. Harthmann rószszat sejtett, visszafordult Győrből Komárom felé, hogy a késés okát megtudja.

Az ácsi országúton, a 95-ös kilométerkőnél, ahol az új útszakasz nincs egészen burkolva, szomorú, megrendítő látvány tárult elébe. Gyönyörű versenykocsija darabokra törve az útszélen hever, egy része erősen a földbe fúródva. Soffőrje súlyos fejsebével jajgat az autó roncsai között. Harthmann először szegény soffőrjét mentette ki

Dr. Scholl rendszere alapján egy különleges ortopátí osztályt rendeztük be. Szakemberünk pedográf készülékünkön lábairól lenyomatot készít és megmagyarázza Önnek fájdalmainak okait. Látogasson meg és használja lábápolásunkat, melynek értékéről biztosan meggyőződik.

Azonkívül a Schollmüvek egyik szakembere május 2 tói május 4-'ig jelen lesz, hogy Önnek ugyancsak díjtalanul tanáccsal és felvilágosítással szolgáljon és segédeszközeinket bemutassa.

Dr. 3cho!l-íéíe lábápolás.

F. L. POPPER

cipőgyárak, Chrudim, KQMÁRNO, NÁDOR u. 19

Cipöáruháza,

és bevitte Ács községbe, ahol első orvosi segélyben részesítették. Azután Harthmann Komáromba ment segítségért, ahonnét Lupták Béla és Karsay Zsigmond autótulajdonosok mentek ki a katasztrófa színhelyére.

Később a soffőr visszanyerte eszméletét és elmondotta, hogy 120 kilométeres sebességgel haladt a kitűnő utón és nem vette észre, hogy ott az útszakasz még nincs egészen készen és hogy kőkupacok vannak az ut szélén. Egy ilyen kőhalmaznál eltörött a versenyautó aluminium kereke és a

hagyni.

nek a felelősségét ennek a rémségnek.

(L. M.)

Budapest-Komárom-Prága

A versenyautőzás szomorú vége.

Az autó fölrepült és négyszer fordult meg a levegőben.

A gyönyörű aluminium autó pozdorjává törött szét.

Mig eddig csak gyér nyomok mutatják azt, hogy a mai Csallóköz a legrégebbi időkben is lakolt hely volt, addig a népvándorlás évszázadai már sokkal több emléket hagynak az utókorra. A Komárom, Keszegfalva, Megyercs, Gúta határaiban feltárt lovasnomád sírok leleteiből meg tudjuk állapítani, hogy a római korszak után ezt a szigetet is elönti a népvándorlásnak egy-egy hulláma. Az ennek a korszaknak végén lefolyt magyar honfoglalás időszakának pedig szintén igen ’sok emléke maradt ránk, hogy első sorban a Komáromban, 1900-ban feltárt lovas 6Ír szép aranykincsére, a Nemesócsán, Ekelen, Alsógelléren, Nagymegyeren feltárt többi honfoglaláskori leletekre hivatkozzunk a biztosan elkallódott leletek sokaságából.

Most már csak egy lépés választ el bennünket a történelem írott emlékeitől.

I.

Komárom város legrégibb történelmi emléke a bakonybéli bencés apátság számára az első magyar királytól kiadott oklevél, mely valószínűleg 1037-ben kelt,1 a komáromi rév- és vásárjog jövedelmét adományozza az említett apátság szerzeteseinek. Hogy a komáromi rév egy messze nagy vidéknek szolgált átkelőül a Dunán, az bizonyításra nem szorul, a vásárjog pedig azt a kétségtelen tényt erősíti meg, hogy Komárom sokadalmát a környéken letelepült szabadok és rabszolga-népek egyaránt látogatták. Majd később fogjuk látni, hogy ez a vámszedési és vásárjog a halászattal is összefügg, mint abban a korban erősen űzött ősfoglalkozással.

Kik voltak ezek a halászok? Erre feleletet kapunk a királyi adomány levelekből. I. István király a fizegi halászokat adományozza1 2 a szentmártoni apátságnak, akik a mai Füzitő környékén laktak és nem tartoztak a szabadok rendjéhez, mert rabszolgák voltak, tehát hadifoglyok, vagy egykori szabadok, kik bűncselekmények elkövetése miatt a szabadok sorából kita-1 Árpádkori Uj Okmánylár (ÁOU) VI. 37.

2 Fejér. György : Codex Diplomaticus (CD). I. 282.

szilva, ennek jeléül hajukat lenyiratták és vásáron rabszolgákul eladták.1

Ez a Fizegh nevű halászóhely a Duna jobbpartján hosszú évszázadokon keresztül szerepel és nagy szerephez jut a komáromi halászat történetében. Miért volt oly igen fontos a középkorban a halászó-helyek birtoka: egyházi és vallási szempontokból, mivel a középkor egyházi fegyelme a kolostorokban rengeteg böjti napot rendelt, minden nagyobb ünnepet az úgynevezett vigilia böjt előzte meg, melyen húst enni nem volt szabad. Ez a tilalom a kereszténység fokozatos elterjedésével az új vallás követőire is kiterjedt és így a hal a legfontosabb táplálékul szolgált. Fizegh, a későbbi Fizegtu, Füzektő a hal egy harmadát a szentmártoni (pannonhalmi) apátságnak szolgáltatta be, kétharmadát pedig az ott Szent Péter tiszteletére emelt egyház és kolostor ellátására adta.

Épen ilyen az a királyi adomány, melyet I. Géza király ad a garamszentbenedeki bencés apátság részére 1075-ben, mikor e hires monostort alapítja. Nemcsak a Garam halászatát biztosítja részükre, hanem azt egyéb vizeken is bővesen ellátja halászóhelyekkel, így nemcsak a Garam, Vág, hanem a Tisza folyón is. A Vág torkolatát adja a kolostor céljaira halászóhelyül, mely Guy községnél (elpusztult falu Gúta fölött) vette föl a Kis Dunaág (érsekujvári Duna, vereknyei Duna a XVII—XVIII. századok elnevezései szerint), ezenkívül a Duna balpartján levő és halban felette gazdag Zsitvatőn2 adományoz tizenegy halászt a szentbenedeki apátságnak. Dávid herceg a király, I. László jóváhagyásával Aranyos faluban három ekealja földet és öt dunai halásztanyát adományozott a tihanyi bencés apátság részére.3 A XI. század gyér oklevelei közül már több adománylevél beszél a halá-1 Gyulai Rudolf: Komáromvármegye és város Róbert Károly koráig való történetéhez (á Komáromvármegyei és városi Tört. és Régészeti Egylet 1889. évi Jelentése) 11.

2Knauz. Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I. 58 és Fejér: C. D. I. 1. 128-438.

3 AOU. I. 17.

szatról, tehát kétségtelen, hogy ez a mesterség széliében elterjedt az akkor még kezdetleges arányokban és eszközökkel folytatott földmívelés mellett.

Komárom és környékén már az Árpádok korszakában virágzó halászóhelyek voltak, melyeket már nevük is megőrzött és emléküket századokon át fenntartotta. így Tanig a kerítő halászat nagy "nálószerszáma, a tanya után veszi nevét. Se szeri, se száma a Tanya elnevezésnek okleveleinkben, de megmaradt Komárom környékén a Gadóc, Keszegfalva, valószínű leg a középkori Keszeg családnévről nevezve, továbbá Harcsás és a Halas községek elnevezéseiben. Ez utóbbi falu a mai komáromi Vágdunahid balparii hídfője közelében feküdt és a török hódoltság küzdelmei alatt pusztult el, de évszázadokig a komáromi vártartomány birtoka volt. IV. Béla 1237-ben a dunamenti Ebedet (Párkány mellett) az esztergomi káptalannak adományozza halászóhelyével együtt (quod vulgo tona dicitur). Ebed korábban a gaígóci vár birtokaihoz tartozott.1 IV. Béla 1251-ben a zólyomi hospeseknek (német vendégnépek) Halaz községet, a garamxnenti királyi halászok lakóhelyét (in qua nostri piscalores habitabant). Ez a mai Rybar nevű község, Szliács fürdővel szemben, ahol abban az időben még magyar halásznépek laktak. 2

Komárom második megalapíója, IV. Béla király, 1268. évben megerősíti Waller budai comest Komárom birtokában, aki a város és a vár. valamint a hozzá tartozó birtokokért nyolcszáz finom márka ezüstöt fizet a királynak. A Walter comesnek kiadott ezen oklevelet, melyben benne van a komáromi vár egész határjárása, Komárom nagy diplomájának mondjuk.3 Csakugyan az is, nemcsak terjedelmére nézve, hanem bőségére nézve is, mellyel főleg a nagy sziget viszonyait, községeit, vizeit tárgyalja. A Vág folyónak a vár alatt a Dunába ömlésétől indul ki és a Duna mentén fekvő Szent András és Keszü falvakat érintve

1 Knauz. I. 323.

2C. D. IV. 2. 213.

3 C. D. IV. 3. .443-457.

t

1