Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-01-16 / 4. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. Otrenharmadik évfolyam. 4. szám, Szombat, 1933. január 16. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, január 15. Benes külügyminiszter karácso­nyi politikai nyilatkozata óla, mely az utódállamokkal: Ausztriával és Magyarországgal gazdasági téren való együttműködés mellett lörl lándzsát, nagy sajtóvisszhang tá­madt. Belföldi kormánylapok, kül­földi sugalmazott lapok egyformán tapsoltak ennek a tervnek. A ma­gyar kormánylapok természetesen szidták Magyarországot és annak kormányát mini a bokrot, hogy azonnal nem csatlakozik Csehszlo­vákiához. Ivánka Milán egyenesen a kisantantba invitálja az utódál­lamokat, elsősorban Magyarorszá­got, melynek földrajzi fekvése tud­valevőleg oly kitűnő. Slavik bel­ügyminiszter ismét a »hid«-ról be­szélt, amelynek szerepét mi lölle­­nők be, magyar nemzeti kisebbség. A magyar kormánylapok már ver­ték is le a pilléreket túlságos buz­galmukban, amikor... Megjelent a cseh agráriusok lap­jában, amely a miniszterelnök szó­csöve, tehát félhivatalos jellege is van, a kiábrándító és hálaisten­­kedő cikk, hogy semmi gazdasági szövetségre sincs szükség Magyar­­országgal és a válságot enélkül is meglehet oldani. A Venkov eluta­sítja az egész Benes-féle közele­dést és hallani sem akar egy Ma­gyarországgal és Ausztriával való gazdasági szövetségről. Erre hirte­len elnémult a reggeli és a déli kormányharsona, mely magyar nyelven ócsárolta az ill élő ellen­zéki magyar kisebbséget. Hát ezt valahogyan csak elbírja még a ma­gyar nemzeti kisebbség. Ausztria, mint tudjuk, kereken visszautasította a gazdasági együtt­működés gondolatát, meri nem hajlandó Benes kedvéért a német fajtestvéreket elárulni, Magyaror­szág vezető politikusai szintén az együttműködés ellen nyilatkoztak, mivel annak nincsenek meg a poli­tikai előfeltételei. Egyelőre a terv­nek tehát pihennie kell és legalább is a prágai kormánynak kell fe­lelte megegyeznie, mivel ott egyik oldalon meleget, a másikon hide­get fújnak. Mi hozzá vagyunk már szokva ahhoz, hogy ilyen életbevágóan fontos kérdésekben, amely nemzet­közi visszhangot is ver, egyszerre a sajtóban homlokegyenest ellen­kező politikai vélemény jelenik meg felelős államférfiak részéről és azok egymást dezauválják. így van ez most Benes és Udrzsal között is, a Benes-féle elgondolást Udrzsal lapja pocskondiázza le olyan ala­posan, hogy van mit törni a fejü­ket az Orbis konszern lapjainak, hogy állítsák helyre Benesnek meg­ingatott tekintélyét. A prágai politikai koncertet kél karmester vezényli és azért ebből bántó hangzavar támad. Hangza­var és politikai ellentét, amely az­után a politikai kulisszák mögött láthatatlanul folyik tovább, mint az ezt az esetet is követni fogja. Benest idehaza a iegilletékesebb helyen figyelmeztetik, hogy ne csi­náljon önálló külpolitikát, meri a kormányi koalíció alkotja és van­nak pártok, amelyeknek álláspont­ja nem födi a külügyminiszterét. Hát ez lehet politikai pikantéria, azonban mégis csak szomorú vilá­gosságot velit a kormányban és pártjai közöli uralkodó állapotok­ra. Ezek a pártok eddig megegyez­tek egy programban, amely úgy szóit, hogy a magyar kormány helyzetét kell gyengíteni minden eszközzel úgy a külpolitikában, mini a nemzetközi sajtóban. Egy eltérés és egy objektívabb megnyi­latkozás máris zavarokat idéz elő Prágában. A cseh agrárpárt magyarofóbiája eléggé ismeretes. Ez a párt mon­datta fel a kereskedelmi szerződési Magyarországgal és ez a párt az oka annak, hogy az egyévi szünet után még ma sem tudott elkészül­ni. A felelősséget tehát ennek a pártnak kell vállalnia azokért a károkért, amelyek ebből az álla­potból származtak és származni fognak ,tehát az erdőkben elrotha­­dó fáért, a fűrészek leállításáért, a textil és üvegipar fél és fertály gőzzel való működéséért is, tehát ennek következményeit, a munka­­nélküliségei mezőgazdaságban és iparban szintén ennek a pártnak a rovására kell írnunk, amely a köz­ségi választások idején a leghango­sabban harsogta, hogy mindent a népért, — kivéve a gazdasági szer­ződést. A cseh szocialisták európai kon­cepciója, akik a magyarságnak bi­zonyára szintén nem barátai, de mégis bizonyos felelősségérzet mel­leit érezve a gazdasági örvénybe zuhanás kellemetlen voltát, onnan szabadulni szeretnének osztrák és magyar segítséggel, teljesen érthe­tő politikai és guvcrnemenlális okokból is. Hogy ennek nincsenek meg az előfeltételei, éppen Benes külpolitikája miatt, az is természe­tes. De sehogyan sem magyaráz­ható meg a cseh agrárpárt maga­tartása, amely sem magyar, sem német közeledésről még hallani sem akar. Európa most túlontúl el van foglalva a maga nagy ba­jaival. hogy ezl a kisebb jelentő­ségű kérdést megvitatás tárgyává tehetné. Azonban elkövetkezik en­nek az ideje is és akkor Udrzsal Hodzsa számot kell adjon pártjuk­nak állásfoglalásáról, amely az eu­rópai politikába be nem illeszked-Komárom, — január 15. Január 21-én lesz a képviselő­­ház első ülése. A képviselöház elnöksége ülést tar­tott, amelyen a kormánnyal történt előzetes megállapodás alapján elhatá­rozták, hogy a képviselőház tagjait január 21-ére, csütörtök délután 3 órára hívják egybe a karácsonyi szü­net után tartandó első ülésre. Az első ülésen a szenátus több határozatának tárgyalása szerepel. A következő na­pon, január 22-én tartandó ülésen való­színűen beterjesztik a francia kölcsön­ről szóló javaslatot és a banktörvényt. Ezzel kapcsolatban a képviselöház elé kerül a minisztertanács által már jóvá­hagyott ama javaslat is, amely szerint a pénzügyminisztert egymilliárd cseh­szlovák korona erejéig hitelművele­tekre jogosítják föl. A francia nemzeti bank által nyújtandó 600 millió ko­rona kölcsön e felhatalmazás kereté­ben nyer elintézést. A szenátust minden valószínűség szerint január 26-ra hivják össze. A külügyminiszter optimista nyilatkozata a jövő kilátásairól. Mostanában igen sokszor nyilatkozik Benes dr. külügyminiszter, alig múlik el nap, hogy ebben vagy abban a sajtóorgánumban ne adna interjút a politikai kérdésekről. Legutóbb a pá­rizsi „Oeuvre“ c. lap munkatársa foly­tatott beszélgetést Benessel, aki a gazdasági krízisről nyilatkozott. A kül­ügyminiszternek az a nézete, hogy a gazdasági és pénzögyi helyzet ebben az évben javulni fog. Az államok minden esetre valamit fellélegzenek. Az a főtörekvés, hogy a gazdasági éle­tet valamennyi európai államban egyen­súlyba hozzák. A tél még kemény lesz, de a tavasz és a nyár bizonyos mér­tékben már kiegyenlítődést fognak hozni a súlyos helyzetben, Benes sze­rint a fejlődés a normális utón halad előre és csak kissé lesz gyorsabb, ha­csak természetesen valami kaland meg nem zavarja a politikai horizontot. A mai védővámrendszer meg fog szűnni. Miért ne tárgyalhatnának a kisállamok közvetlenül egymással? Nem csoporto­sulhatnának-e Európa államai néhány gazdasági blokkban és pedig úgy a balkáni és dunai, mint a balti és latin államok? Nézete szerint ha a mai gazdasági krízist leküzdöttük, akkor ismét törekedni fogunk az európai államok gazdasági uniójára. Az álta­lános leszerelési konferenciáról azt hetik. A két karmester egy zene­karban pedig csak hangzavar elő­idézésére alkalmas és el kell dőlnie annak a fontos mondanivalónak, hogy melyiknek is engedelmesked­jék a politikai zenekar és ki annak igazi karmestere. mondja Benes, hogy valamennyi állam politikusa nagyon óvatos lesz Genfben. Egyike vagyok azoknak — úgymond Benes, — akik nemcsak beszéltek, de mindig cselekedtek is és fognak a jö­vőben is cselekedni a leszerelés érde­kében. Csehszlovákia minden körülmé­nyek között pozitív módon fog hozzá­járulni a konferenciához. Közép-Euró­­pára vonatkozóan akként nyilatkozott Benes, hogy Közép-Európa kis államai meg fogják érteni, hogy a mai krízis­ből egyedül úgy lábolhatunk ki, ha csoportokba tömörülnek. Gazdasági blokkrendszernek kell létesülni, mely az államokban könnyebbé teszi az életet. Eddig a szomszédoknál még a vezetőkörökben sem bíztak abban hogy az uj Európa mai helyzete állar dósul. Most már kénytelenek meghí jolni a tények előtt. A kisantant kü­lönben sem alakult Magyarország el­len, hanem azt célozza, hogy fentartsa jelenlegi helyzetét a mai Európában és hogy megbékéljen szomszédaival. Csehszlovákia békepolitikát folytatott s az állam érdekében elért eredmé­nyekkel Benes meg van elégedve. A kormány a mai politikát fogja foly­tatni. A nehézségek ellenére, ame­lyeken idehaza, valamint egész Közép- Európában átmegyünk — fejezte be Benes, — a egnagyobb bizalmam van a jövőben. Az állami szubvenciók kimutatását kívánják a szociáldemokraták. A kormány rendíthetetlen támogató pártja, a csehszlovák szociáldemokrata párt javaslatot terjesztett a képviselő­házhoz, amelyben az illetékes minisz­terektől kimutatást követel azokról az állami szubvenciókról, amelyeket a ke­reskedelem, közmunkák és földmun­kák kaptak és kötelezni akarják a köz­ponti hivatalt, hogy 14 napon belül gondoskodjanak arról, hogy az 1931. évben folyósított állami szubvenciókról a kimutatás a képviselőház elé kerül­jön. A kimutatásba bele kell venni mindazon testületek, vállalatok és ma­gánosok neveit, amelyek mint elfoga­dók szerepeltek. Ezenkívül az illető miniszterek kötelesek kimutatást elő­terjeszteni az 1932. évre szóló szub­venciókról is. Az indokolásban azt mondják a szociáldemokraták, hogy a szubvenciók sok milliót tesznek ki és az állam súlyos pénzügyi hely­zete megköveteli, hogy az állami szub­venciók magasságáról és céljáról tudó-POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom