Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-03-16 / 21. szám

ötTenharmadik évfolyam 21. szám Szerda, 1932. március 10, KOMÁROMI LAfOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 K5. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPI7 GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Hindenburg az élen. Komárom, — márc. 15. A német népszavazáson Hin­denburg kevés hiján megkapta az abszolút többséget, de épen emiatt a kevés hija miatt a le­adott szavazatoknak pótválasztás lesz közte és Hitler között. Nem valószínű, hogy Hindenburg áp­rilis tizedikén kisebbségben ma­radna, mert a német nép több­sége szemében is Hindenburg a német egységet jelenti, amely egység egyedül képes megvívni azokat a nehéz harcokat, amelyek még a német népre várnak Viszont az is kétségtelen, hogy Hitler ellenzéke olyan számottevő, hogy megérthetjük a francia na­cionalista fogak vacogását, sőt a franciákhoz közelálló kisantantnak félelmét is egy győzelem esetére, mely Hitler nevét hordozná vi­lággá. Hitler és pártja szélsőség, de nem az a minden mindegy szélsőség, hanem a német elke­seredésnek a fokmérője. Most még Hindenburg győzelem, de mi következik Hindenburg után? Egé­szen bizonyosan Hitler Adolf, ha ugyan közben a franciákban nem kerekedik felül a józan ész, amire a mai viszonyok között kevés a kilátás. Briand már kriptájában álmodik a békéről és a francia vezetés veszedelmes kezekbe ke­rült. Hindenburg győzelme jelentené a német kormány győzelmét is, hiszen ez a kormány felelőssége tudatában sajátította ki Hitlernek legerősebb ütőkártyáját, a „nem fizetünk jóvátételt“ népszerű jel­szavát. Valószínű azonban, hogy Lausanne-ban máskép fordul a helyzet és a német kormány mégis vállalni fog valamelyes jóvátételt, ha megnyuzni nem is engedi ma­gát, mint eddig akarták. A német nép nélkül nincsen béke sem Európában, sem Középeurópában, ezt mindennemű bizonyíték támo­gatja. Az elkeseredett német nép pedig a legnagyobb veszedelmet jelenti Európára, tehát az elkese­redés leszerelése közérdek és első sorban a veszélyeztetett szomszéd érdeke. Hindenburg neve jelenti a sta­bilitást, a német nép élniakarását és Európában való helyzetének megszilárditását. Ezt tehát res­pektálnia kell Európában minden­kinek. Mi azt hisszük, hogy Hit­ler neve sem jelentené egész biz­tossággal a háborút, de egy biz­tonságát tizenhárom év óta, nagy győzelme és magadiktált úgyne­vezett békeszerződése ellenére is kereső és meg nem találó állam­nak célszerű a nyugalmi állapot feltalálása és a háborús pszichó­zis félelmének megszűnése. Attól senki sem fél Európában — még a németek sem —, hogy Francia­­ország ezután német területeket szállana meg. Hiszen ezt Európa nem nézhetné ölhetett kézzel, mert ez a béke megsértését jelentené. Franciaországnak azonban le kell vonnia konzekvenciáit egy teljesen elhibázott politikának, amely egy nagy nemzetnek erő­szakos leigázására és gazdasági hatalmának megtörésére irányult. Nem lehet erőszakosan békéket diktálni, még kevésbé azokat erő­szakkal fentartani. A népek meg­egyezésén kell alapulnia a béké­nek és nem diktátumokon, ame­lyek papirosai megfakulnak az idő fatális telése alatt és a megálla­podások is velük együtt. Az idő az, amely parancsol mindennek és mindenkinek, az idő az, amely az igazságtalanságokat is meg­gyógyítja és revideálja. Hinden-Komárom, — március 15 Március 16-an tart ülést a kép­­viselőház, melyen a bankjavaslat is napirendre kerül. A képviselőház költségvetési bizott­sága szombaton folytatta a bankjavas­lat fölötti vitát, amelyben többen részt­­vettek. A költségvetési bizottság a ja­vaslatot ugyanabban a formában és szövegezésben fogadta el, amint azt az alkotmányjogi bizottság szerdán meg­szavazta. A képviselőházat március 16-ára, szerdán délután 3 órára hív­ták egybe, a plénum ezen ülésén most már biztosan napirendre kerül. A kép­viselőház szerdától péntekig fog ülé­sezni. Ezen a héten több képviselő­­házi bizottság is ülésezni fog és pedig szerdán délelőtt a véderőbizottság és a kulturális bizottság, délután pedig a plénum ülése előtt a házelnökség fog tanácskozni. Benes jövő héten expozét mond a külügyi helyzetről. Benes dr. külügyminiszter már hetek óta Genfben tartózkodik és csak már­cius 21-én tér vissza Prágába. A nem­zetgyűlés külügyi bizottságainak elnö­kei előtt azt az óhaját juttatta kife­jezésre, hogy közvetlenül visszatérése után informálni akarja a külügyi bi­zottsági tagokat a genfi helyzetről, a leszerelési konferenciáról és a közép­­európai kérdésről. Valószínű tehát, hogy a képviselőház és szenátus külügyi bi­zottságait még husvét előtt, március 22-re vagy március 23-ra hívják össze Március 22-ig be kell fejezni a csehszlovák-ma gyár keres­kedelmi tárgyalásokat. A csehszlovák kormány németnyel­ven szerkesztett félhivatalosa jelenti, hogy a múlt hét szombatján folytatták a kereskedelmi szerződés megkötésére burg a jogfolytonosságot jelenti. Egy nagy nemzet háborús nehéz napjai ismertették neg nevét nem­zetével és a világgal. A tannen­­burgi győző nemcsak kemény katona, de kiváló politikus is, ami nem azt jelenti, hogy maga csinálja a politikát, hanem hogy felismeri azokat, akiknek kezébe adja a politika fonalának kibogo­zását. Egy Stresemann, egy Cur­­tius és egy Brüning, hogy csak a legismertebb német neveket em­lítsük, — a világ legkiválóbb politikusaival állanak egy vonalon és azért a német nemzetnek nincs oka csüggednie jövője felett, mig ilyen férfiak tudják a kormány rudját kezelni. Hitler a háttérben áll, mint egy nagy fenyegetés arra az esetre, ha ez a politika nem szolgálná a német nemzet javát. E felett azonban őrködik a német nép többségének hires józansága, amelynek inkarnációja épen Hin­denburg. irányuló tárgyalásokat. A tárgyalás a kliring kérdésekről folyt. Ez a kérdés még ma is ott van, ahol hónapokkal ezelőtt volt. Csehszlovák részről azt követelik, hogy a Magyarországba való kivitel részére ugyanannyi devizát te­gyenek szabaddá, mint amennyi Ma­gyarországból a csehszlovák köztársa­ságba irányuló kivitel értéke, mig Ma­gyarország csak a csehszlovák export 80 százalékának megfelelő összeget akarja szabaddá tenni. A tárgyalások tartamát a prágai tárgyalásokra kö­zösen megállapított program alapján március 22-éig szabták meg. Ezen a napon a tárgyalásokat be kell fejezni, mert a magyar delegáció azután az időpont után már mástelé lesz elfog­lalva. Ha addig nem jönne létre teljes megegyezés, akkor idejekorán megfog­ják állapítani az újabb tárgyalások helyét és időpontját. Csehszlovákia nem adhat prefe renciákat senkinek. Üdrial miniszterelnök egyik szó­csöve, a Venkov, számszerű adatokkal igyekszik bizonyítani, hogy Csehszlo­vákia nem adhat preferenciát senkinek sem. Úgy látszik, hogy sem Párizsban, sem Genfben nincsenek tisztában a csehszlovák mezőgazdasági termelés és kivitel számadásaival. Nem tudjuk, hogy a csehszlovák mezőgazdaság átorientá­lódott. Az eddigi exporttermékeknek, nevezetesen a cukorrépának és az ár­pának termelése csökkent, mig a búza­termés gyorsan fokozódik. Magyaror­szág, Románia, Jugoszlávia és Lengyel­­ország ezenkívül a szarvasmarhabeho­zatalra is preferenciákat követelnek, már pedig Csehszlovákia szarvasmar­hában is tökéletesen és teljesen ei ké pes látni önmagát, tehát szarvac;mar hában sem lehet szó semmiféle prefe­renciáról. A lap végül nekiront a nagy­hatalmak desinteressementje ellen. Sze­rinte a nagyhatalmak Magyarországot és a többi államokat mással akarják szanáltatni, de ók maguk semmiféle preferenciákat nem adnának. Ők ma­guk nem engedik meg, hogy a saját mezőgazdasági helyzetük rosszabbodjék, csak a csehszlovák mezőgazdaságot kényszerítették, hogy vállalja magára Középeurópa minden gondját. A cseh­szlovák mezőgazdaság ezt a gondolatot határozottan visszautasítja. Franciaország kész követelés elé állitotta a kisantantot. A dunai államok gazdasági közele­désének kérdéséről ir a Slovak egyik közelebbi száma és többek között a következőket állítja: A viszony Páris és a kisantant között nem lehet valami őszintén baráti, ha Franciaország akis­­antanttal való előzetes megbeszélés nélkül kész követelés elé állitotta a kisantant államait a középeurópai kö­zeledés tervével. Főleg Prágának volna oka panaszra, mert azt tartotta magá­ról, hogy ő mintegy Franciaország tám­pontja Középeurópában és senki nem is gondolt arra a lehetőségre, hogy a franciák minden előzetes értesítés nél­kül kezdeményezzenek valamit, ami Csehszlovákiát is közelről érinti. Benes Genfben elaborátumot dolgoz ki a tá­vol keleti konfliktusról, mialatt Walkó Olaszország segítségével magához ra­gadja a kezdeményezést. Március 15. Nekünk, kisebbségi magyaroknak, ez a legnagyobb nemzeti ünnepünk, nem­zeti szabadságunk, nemzeti demokrá­ciánk örök forrása: március idusa. Nem tudjuk, miért, de ezt a nagy magyar ünnepet itten élő kisebbségünk csak magyar lapjai utján ülhetik meg, holott ez a nap jelentette a történelmi Ma­gyarország minden nemzetének a sza­badságát, úgy a magyar, mint a nem magyar jobbágyság felszabadulását, jo­gát a nemzeti élethez és hitét fajának jövendőjében. A régi márciusok verőfénye még visszasugárzik reánk, akik ma távol es­tünk ennek a történelmi eseménynek fókuszától, de az abból kiáradó láng melege a mi sziveinket is megtölti lel­kesedéssel nyolcvannégy évnek messze távlatában. Komáromnak meg különös­képen meg kell emlékeznie erről a napról, hiszen egyik hőse a márciusi nagy napnak épen ennek a városnak halhatatlan szülötte, Jókai Mór volt, a kis jurátus és a tehetséges fiatal író, mint akkor megállapították felőle. Nem tudta senki, hogy a Pilvax kávéház két ifjúsági vezére királyoknál nagyobb lesz és soha el nem múló dicsőség gazdag örököse. Petőfi Nemzeti dala, mely felrázta az álmos Pest polgárságát, elindította a szabadság feltartóztathatlan diadalutján a nemzeti akaratot, amely megvalósí­totta évszázados célját. Lelkek forra­dalma volt ez a nagy nap, mert békó-POLITIKÁK SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom