Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-03-16 / 21. szám
2. oldal 1932, március 1 6 >KOMÁROMI LAPOK< kát tört szét, a szabadsajtó láncait verte szét és megvalósította az emberek egyenlőségét. Hogy ezután a reakció feltámadt a magyar ellen, aki nem tudta szürcsölni a szabadságot, mint más nyugati nemzet, hanem azzal rögtön élni is kívánt, az a történelem szükségszerűségéhez tartozott. Hogy a magyarság ellen uszította azokat a nemzeteket, amelyekkel évszázadokon békésen élt együtt, az rossz politikája volt a bécsi császári udvarnak, mely sietett is az árnyék-királyt lemondatni és megnyitni a vérzivatar borzalmas, de céljaiban felemelő és dicsőséges útját. Nyolcvannégy év után már mindenki A Komáromi Lapok megszokott tárgyilagossága szenvedett csorbát Komárom városbiráinak megválasztásáról szóló tudósításban, melyre a lap szives engedelmével reflektálni kívánunk. A tudósítás úgy állítja be a dolgot, hogy minden azon múlt, amit a keresztényszocialista párt csinált vagy nem csinált; a beállítás — sőt a felelősség kérdése is — ennek a pártnak van neki szegezve a történtekért, amely párt a választásból teljesen kikapcsolódott, miután látnia kellett a pártszövetség egyoldalú felbontását a testvérpárt részéről. A helyzetet tehát tisztázni kell és a tényállást teljes objektivitással megállapítani. A választáson résztvett pártok közül négy párt, amely 24 szavazati egységet képviselt, alkotta az ellenzéket, amely nagyjában és egészében a szociáldemokrata uralom likvidálásának jelszavával ment bele a küzdelembe. Ezek 5371 szavazatot képviseltek, mig a szociáldemokrata—csehszlovák—zsidó^—iparospárti koalíció 3880 szavazatot, tehát 1500 szavazattal kevesebbet. A cikk írója elkenési szériájának első mondatában megállapítja, hogy a keiesztényszocialista párt „megtalálta“ a kapcsolatot a kommunista párttal. Ez a kapcsolat nem szorult megtalálásra, mert adva volt. igen sok esetben meg kellett ezt találni a múltban is a városi képviselőtestületben és a jövőben is rá kell egymásra találnia az egyező álláspontoknak A tény az, hogy minden tárgyalásban a kommunista párttal a magyar nemzeti párt is éppen úgy résztvett, mint a keresztényszocialista párt: a városbiró választás kérdésében. A kommunisták közvetlen a választás «lőtt jelöltet állítottak. De mit jelentett ez a gyakorlatban a tiz szavazattal rendelkező párt részéről? Egyszerű demonstrációt, mert tudott dolog volt, hogy ez a jelölt az első menetben kiesik és következik a második menet, amikor már a kommunista párt újból akcióképessé válhatik. Ez a helyzet be is következett Erről a nemzeti párt még kedden a késő esti órákban értesítést is kapott azzal, hogy a kommunista párt a második menetben pártjainkkal szavazni kész. Azonban, úgy látszik, a nemzeti párt részéről tárgyalók nem birták tovább ideggel és az éjjeli órákban lepaktáltak a zsidó gazdasági párttal. Érdemes ezzel a paktummal — az első városbiró-helyettes kérdésével — behatóbban foglalkozni. A keresztényszocialista pártnak felkínálták a szociáldemokrata párt részéről a támogatás fejében. Az elutasította. Azután felmerült ez a kérdés a keresztényszocialista párt és a nemzeti párt tárgyalásaiban is, mint másodrendű kérdés. Hiszen nem is lehetett más, mert a külön megoldás önálló választási csoport igénylése utján a városbirói állás betöltését egyszerűsítette volna le, ami egy ellenzéki csoportnak célja elpihent, aki azokat az eseményeket, mint kis gyermek is láthatta; a mi lelkesedésünk és csodálatunk azonban nem lett kisebb azóta sem és nem lesz kisebb sohasem. Meg kell tanulniok az utánunk jövőknek, hogy ez a nap a magyarok szent napja, vigasztalója, reménysége és hite a nemzetek életében elkövetkező szebb és jobb jövendőben. Álhatatos hittel és reménységgel köszöntjük mindenkor ezt a napot, mely ma ismét felsütött reánk, ragyogjon éltető melegével és süssön minden magyarra e nagy világ minden kis zugában. nem lehetett. Érthető, hogy a zsidópárt készségesen vállalkozott három tagjával erre a szerepre, hiszen ezzel a legnagyobb ellenzéki csoportot semlegesítette volna. Azonban a zsidópárt elnökének, aki egy személyt emelt ki a szövetkezett pártcsoportból és úgy diktált, hogy ezt akceptálja, de keresztényszocialista jelöltet nem, a keresztényszocialista párt nem deferálhatott; ez a párt mindenesetre megtalálja a módját arra is, hogy erre válaszoljon. A keresztényszocialista párt az első tárgyaláson Fülöp Zsigmond városbiró jelöltsége mellé állt, diktátum nélkül elfogadta volna jelölését az első városbiró-helyettesi állásra is, azonban be kell látnia a magyar nemzeti pártnak, hogy ilyen sértő kikötés után ezt tennie nem állt módjában. Végül Fülöp Zsigmondnak kínálta fel a választás aktusa előtt is a keresztényszocialista párt hét szavazatát, a kommunista párt is tiz szavazatát és a rokkant párt is szavazatait. Ez huszonnégy szavazatot jelentett. A nemzeti párt azonban akkor már megegyezett, a zsidópárttal és azon keresztül a szociáldemokrata párttal is. Ez megnyilvánult a szavazásnál, melyről mélyen hallgat a tudósítás és ahol a magyar nemzeti párt tette városbiróvá a kormány pártjainak jelöltjét két szavazatával, viszont az első biróhelyettesi állásra tizennyolc kormányszavazat esett a nemzeti párti jelöltre. Miért? A választási matematika megadja rá a választ. A kormányblokknak 18 szavazata volt, az ellenzéki csoportoknak 24. Tehát, ha a magyar nemződ párt 5 tagjával kilép az ellenzéki csoportból, akkor is még 19 szavazata van az ellenzéknek, tehát eggyel több, mint a kormányblokknak, feltéve, hogy a magyar nemzeti párt nem lép aktivitásba. Azonban a 18 szavazathoz még két szavazatra volt szükség és a paktumban ez is benne volt. Ezek után nyltan feltehetjük a kérdést, hogy mi lett volna a város közteherviselő rétegeire nézve előnyösebb, ha ugyanaz a Fülöp Zsigmond, aki kormányszavazatokkal lett helyettes városbiró, az ellenzék minden szavazatával lett volna városbiró? Melyik tisztében tudott volna többet használni polgártársainak ? Hiszen Fülöp Zsigmond választási beszédében szó szerint ezeket mondta (Komáromi Lapok 1923febr. 17. száma): „a választásra komoly elhatározással kell készülődniük s ki kell használniok azt a kedvező pszihológiai pillanatot, amikor a város vezetését ki kell venni „az eddigi rezsim kezéből“ stb. mert lehetetlennek tartja, hogy a város gazdálkodásában továbbra is azok az elvek érvényesüljenek, mint eddig.“ Ezt hirdette a többi ellenzéki párt is, melynek a választók levonták a konzekvenciáit, azonban a választottak egy része hátat fordított neki. Miért keni tehát a Komáromi Lapok cikke a keresztényszocialista pártra azt, hogy misztifikáció áldozata lett. Semmi misztifikáció sem történt. Mert azt tudnia kell a magyar nemzeti párt politikusainak is, hogy a választás előtt hetekkel vagy napokkal egyik párt sem rukkol ki jelöltjeinek nevével, ezt tehát a kommunista párttól sem remélhette az, aki ismeri azok taktikáját. Nincs itt misztifikáció semmi, csak gyenge idegek vannak, amelyek misztifikációról beszélnek és elsietik a paktumok kötését. A tudósítás „nagy haladás“ gyanánt könyveli el az első városbiró-helyettesi állás elnyerését egy ellenzéki párt részére kormányszavazatokkal. Mi ebben nem látunk semmi haladást. Hiszen 1927-ben adva volt ennek minden előfeltétele és a két magyar párta maga erejéből szerezhette volna meg azt, és akkor éppen a magyar nemzeti párt volt az, amelynek nem kellelt az első helyettesi állás, mert az a felelősségben való osztozást jelentette volna akkor részükre. Most nem jelent ez fokozottabb felelősséget a nyolcéves rezsim adósságainak mélypontján ? Csodálkozunk, hogy ezekkel a szempontokkal nem számolt a tudósítás Írója, aki a keresztényszocialista párttól nem sajnálta a ritkított betűket, ellenben a tudósításból kihagyta azt a részt, amellyel most kötelességszerüen foglalkozunk, hogy a közönség igaz képet alkosson a városbiróválasztás részletkérdéseiről is. A tényeken változtatni nem lehet, de a választóközönség megalkothatja Ítéletét az előadottak alapján, hogy helyes, korrekt és őszinte volt-e a keresztényszocialista párt álláspontja, amikor a magyar nemzeti párt paktumát látva, passzivitásba lépett. Ez a passzivitás azonban csak a választásokra vonatkozott, mert ez a párt nem törődve a destrukció gyűlölet-sarával, nem méltatva figye-A csehszlovák sajtóiroda jelent Prágából: Egyes vidéki lapok rosszul informált és megfontolatlan Írásaikkal vidéken megrendítették a pénzintézeti betétek biztonságába vetett hitet. Olyan értesítéseket kaptunk, hogy meggondolatlan jelentésekből eredő megfontolatlan szóbeli hírek folytán, olyan föltevés került fölszinre, hogy a kormány a betétekhez hozzá akar nyúlni és azokat valamilyen adóval megakarja terhelni az álllampénztár javára. Egyes helyeken ezek a hirek a hiszékenyek-Komárom, — március 16. A Komáromi Izr. Jótékony Egylet elmúlt évi sikerekben gazdag eredményeket mutat fel. A tartalmas elnöki jelentés kiemeli a népkonyha négy és félhónapos működését, melyben a hölgyek közül Fried Jenőné, Bergl Gyuláné, Sebő Mihályné és Schwitzer Arturné, valamint Delej Malvin és Groszmann Manci urhölgyek vettek részt, mig a férfi vezetők közül Nádor Ernő, Schwitzer Artur és Zsombor Kornél végeztek áldozatos munkát. Néhány csepp valódi sósborszesz, melyet a fürdőkádba önt, bámulatos módon f e 1 ü d i ti, különösen nagy hőségben, hoszszantartó betegség után bekövetkező gyengeségi állapotoknál, vagy csúzos, köszvé| nyes fáj da lm aknái. E kitűnő háziszer felélénkiti a vérkeringést és megnyugtatja a kimerült idegeket. lemre az ellene koholt aljas szándékból eredő híreket, megy a maga kiszabott utján előre és ezen az utón mindenkor választóinak adott programja vezérli. Minden jel arra mutat, hogy egy adódó alkalommal ez a korrekt ellenzéki álláspont választó tömegeit is meg fogja növelni. A komáromi keresztényszocialista párt meg van arról győződve, hogy ebben a választásban a két magyar pártnak egymás mellett lett volna a helye és ha igy történik, akkor módjuk lett volna a polgárságnak tett ígéreteiket százszázalékosan beváltani. Hogy ez nem igy történt, az nem a keresztényszocialistákon és a kihegyezett kommunista pszihózison múlott. nél teljesen indokolatlan félelmet keltettek, úgy hogy a betéteket kivették. Föl vagyunk hatalmazva, hogy a leghatározottabban kijelentsük, hogy irányadó-kormányhelyeken ilyesmire nem is gondolnak, amint ezt már egyszer a leghatározottabban kifejezésre juttatták, így legutóbb maga a miniszterelnök is. A betétek biztonsága kétségen fölül áll. A fönti lelkiismeretlen hirek terjesztői kártevői gazdasági életünknek és önmaguknak. A hirek terjesztését a legerélyesebben kell visszautasítani. Fentartotta az Egyesület a Menhdzat, amelynek alapitó tagjai sorába a múlt évben Goldschmid Vilmos és neje, Háber Jenő és neje léptek, akiknek neveit a Menház márványtábláín örökítették meg. A gyüjtőnapon Zsombor Kornél, Baumöhl Lipót és Kincs Izidor 1208 koronát gyűjtöttek a Menház pártfogoltjai számára, akik közt havi segély címén 11878 K-át osztott ki az Egyesület. Felruházó tevékenységére 6430 K-át fordított és téli tüzelővel az egylet fakereskedő tagjai látták el a A városbiróválasztás a másik szemszögből Irta: Egy keresztényszocialisfa. A betétek biztonsága kétségen fölül áll, - erről biztosítja a kormány a betevőket. Komárom, — március 15. Hatvannegyedik eredményekben gazdag működéséről számol be a Komáromi Izr. Jótékony Egylet és vasárnap, 1932 március 20-án tartja közgyűlését.
