Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-03-02 / 17. szám

2, oldal. 1932, március 2. Wn»Mró»álasztás élőit..... Komárom, — március 1. A községi képviselőtestületi választás, mivel ellene a törvény által megszabott határidő alatt fellebbezés nem adatott be, jogerőssé lett és most már a kép­viselőtestület megalakulása következik, aminek a nyolc nap alatt összehívandó közgyűlésen kell megtörténni. Az uj képviselőtestület megalakulásával elő­térbe kerül a városbiró megválasztásá­nak kérdése, amelynek megoldása ké­pezi egyelőre legnagyobb feladatát a képviselőtestületben érdekeltpártoknak. Ki legyen a városbiró? — ez a kér­dés uralja ma a kedélyeket és a kü­lönböző Jól értesült“ hirforrások meg­állapításaiból a kombinációk egész tömege kerül nyilvánosságra a város­biró jelölésekről s természetesen a pártok tárgyalásairól. A városbiró kérdés megoldása nem olyan egyszerű, mint azt a be nem avatottak gondolhatják. Csak vissza kell emlékezni a választás előtt lezaj­lott kampányra s azonnal érthetővé válik, hogy mik azok a nehézségek, amelyek a komáromi városbiró válasz­tás sima lefolyását befolyásolják. A választás előtt az eddigi rezsimnek me­rev párt — és osztályérdekképviseletét teljes mértékben elitélő és kárhoztató magyar pártok a mai kormányzati rendszer megszüntetése érdekében száll­tak síkra és minden törekvésük arra irányult, hogy a városházán uj rezsim, a város terheit viselő adózó közönség javát és érdekeit képviselő vezetőség kerüljön a képviselőtestület élére. Az az elvi álláspont vezette a két magyar polgári pártot, hogy az eddigi rezsimnek meg kell dőlnie és helyébe polgári rezsimnek kell kerülnie. A mai vezetés legádázabb ellenfelei kétségkívül a kommunisták, akik sohasem csináltak abból titkot, hogy Csizmazia városbirónak személyes és vele együtt a szociáldemokratáknak el­keseredett ellenlábasai, akik el akarták söpörni a mai érát és a városban már hónapokkal ezelőtt elterjedt hírek sze­rint szívesebben látnának a városbirói székben polgári párti képviselőtestü­leti tagot is, semmint szocdemet. A választás előkészületei alatt a rok­kant párt vezérszónoka is kijelentette, hogy teljesen ellene van a mai város­birónak és vele együtt a szocdem re­zsimnek is, úgyhogy az előkészületek­ből arra lehetett következtetni, hogy amennyiben ezek a pártok a választá­son megkapják a többséget, a város­biró megválasztása és ezzel az eddigi rezsim megdöntése többé nem lehet kétséges, mert az említett négy párt összefogásával uj sztarosztát állíthat­nak a város élére. A választáson a négy párt 24 kép­viselőt nyert, tehát a többség megvan s most már nincs más hátra, mint a nagy fogadkozásokat beváltani, mert azok a szavazók, akik ezekre a pártokra adták szavazataikat, meg vannak arról győződve, hogy olya­nokat tüntettek ki bizalmukkal, akik szavukat meg is tartják és akik becsületbeli kötelességükből kifolyólag Ígéretüket teljesitik is! Ezek a szavazók abban a meggyő­ződésben szavaztak a fent említett négy párt lisztájára, hogy az általuk meg­választott képviselőtestületi tagok űj vezetőket fognak állítani a város élére és új rendszert vezetnek be a város ügyeinek intézésében, amelyet eddig elhibázottnak és a polgárság érdekei­vel merőben ellentétesnek tartanak. A városbiró választásánál kell leg­elsősorban is az Ígéret beváltását bebizonyítani s megmutatni azt, hogy a választási népgyüléseken tett fogadkozások ko­moly és becsületes szándékból fakad­tak és nemcsak félrevezetés és kortes­fogás volt az az Ígéret, hogy a rezsimet meg kell változtatni. Ha a kérdésben levő pártok most a választás után elfeledkeznének igérete­­igről és megszegnék fogadkozásaikat, soha jóvá nem tehető bűnt követnének el nemcsak a választóikkal szemben, akiknek bizalmával visszaéltek, de a várossal szemben is, amelynek jövendő sorsa épen azoknak a pártoknak a ke­zében van most letéve, amelyek a mos­tani rezsim megbuktatását tűzték ki Kulturelőadás alkalmával régen nem látott a Kultúrpalota nagyterme oly hatalmas számú közönséget, mint va­sárnap este dr. Borka Géza előadásán. Szólt ez a népszerű előadónak, aktu­ális értékű, tartalmas és szép előadá­sának, valamint az illusztrációul szol­gáló érdekes szavalatoknak is. A nagy látogatottság azt bizonyította, hogy a költészet iránti érdeklődés nem halt ki az emberekből s csak megfelelő formában történjék az érdeklődés fenn­tartása: szívesen hall, olvas és tud róla mai napság is a közönség, ame­lyet sokszor érdemtelenül vádolnak meg anyagiassággal és közönyösséggel. Az előadás mindvégig érdekes és közvet­len formában, kiváló judiciummal és esztétikai képzettséggel tárgyalta témá­ját s különösen jó ötlet volt, hogy az ismertetett költők verseiből illusztráci­óul rögtön szavaltatott is az előadó néhányat. Szavalókul kéznél voltak a gimnázium legkitűnőbb szavaiéi s mi­vel gimnáziumunk különben is nagy súlyt helyez arra, hogy iskolai szavaló­órák rendezésévei hozzászoktassa diák­jait a nyilvánosság előtti szerepléshez és a helyes szavaláshoz: — igy szépen és jól előadott szavalatokat, hallhattunk. Különösen a szavalókórusok nyerték meg a tetszést. Az est bevezetőjéül a diákzenekar adott elő egy indulót s egy valcert, jó összhanggal, precíz játékkal. Dr. Borka Géza bevezetőül azt fej­tegette, hogy a költészet mindig az illető kor függvénye. Nyugodt korok költészete is harmónikus, a mai zűr­zavaros világ költészete nem lehet olyan, mint a nyugodt időké. (A régi költők közül Vrchlickynek egy szép versét: „A három lovas“-t adta elő az elsősök szavalókórusa Borka-fordítás­­ban. A kis elsősök nagy lendülettel szavalták a klasszikus verset, melynek végét egy magyar népballada dalla­mára énekelték.) Majd ismertette az előadó az újabb lira torz kinövéseit, a dadaizmust, a futurizmust, melyeket el­itéit, mert ezek miatt fordult el a kö­zönség finom Ízlése a lírától. (Két korai Kassák-verset szavalt el élénk derült­ség közben Hanzsér Zoltán és Heck­­mann István.) Majd rámutatott az elő­adó a modern költészet értékes ered­ményeire. Az első ilyen eredmény a zenei hangulat kiaknázása a költőnél. (Ennek ábrázolására a felsősök har­­minchattagu vegyeskórusa Babits Mi­célul. Aki á-t mondott, annak bé-t is kell mondani és ha a városbiró választásánál akadna olyan párt, amely ebben a kérdés­ben kinyilvánított és számtalan­szor megismételt álláspontját a legfontosabb pillanatban megvál­toztatná, megérdemelné azt, hogy attól a választók bizalmukat meg­vonják és elforduljanak tőle. A városbiró választás csak napok kérdése. Az egyes pártok között foly­nak a tárgyalások s máris hallatszanak olyan hangok, hogy egyik-másik párt nem akarja betartani fennen hirdetett állásfoglalását a városbiró és az uj ve­zetőség megválasztására nézve. Ha ez lehetséges volna, akkor nem lehet majd csodálkozni az illetőknek, ha a közvé­lemény méltó ítéletet fog mondani sa­ját elvüket megtagadó cselekedetük felett. hálynak „Danaidák“ cimü, mélyhatásu versét adta elő. A szavalat élmény­­szerű en hatott, hiszen Komáromban ez volt tulajdonképpen a szavalókórus be­mutatkozása. A gyönyörű költemények újszerű előadási módja nagy sikert ara­tott, s azt a kívánságot ébresztette a közönségben, hogy máskor is hall­hasson hasonló kórusokat.) Azután a szimbolizmusról beszélt az előadó s mint a legnagyobb magyar szimbolis­tát, Adyt ismertette egy versében. — (Sírni, sírni, sírni ...“ cimü versét a nagyon tehetséges szavaló, Basilides Ábris adta elő.) Majd sor került a poesie pure élettől elszakadt kettős irányára, az intelíektualista és a han­gulatköltészetre. (Szép Ernő egy ver­sét Radó Anna szavalta finoman.) Majd rámutatott azokra a költőkre, akik kol­lektiv érzések férfiasabb megéneklésé­­vel akarnak értékes programmot adni. (Földes Sándor „Névtelen katona“ cimü versét Zoltán György szavalta őszinte érzéssel, ennek illusztrációjául) Ismertette az előadó Whalí Whitmannt, a modern költészet atyját, (akinek egy lüktető versét Nagy Jenő szavalta len­dülettel.) Végül Aáécs Lászlóról szólott kimerítően dr. Borka Géza, annak bi­zonyítására, hogy Mécsben mint fó­kuszban egyesül a modern költészet minden jellegzetessége. (A szépen sza­való Nagy Jenő Mécs-verset is bemu­tatott.) Mottó: Nem minden, ami mo­dern, egyúttal gyönyörű, s nem min­den, ami modern, eo ipse elvetendő. Ezzel a konklúzióval zárta dr. Borka Géza értékes és érdekes formában tar­tott, nagykészültségre valló előadását. Az előadót az ötletes módon megal­kotott kulturestéért lelkesen ünnepelte a közönség. Végül a nyolcadik gim­nazisták „cigányzenekara“ adott elő magyar nótákat nagy sikerrel. A zene­kart Koczab Géza vezényelte. A kultur­­est sikerét valószínűleg több kulturest megrendezése is követi. A Budapesté® megjelenő Magyar UrlassEOisyok Lapja előfizethető és megrendelhető a Spi tzesr-féle könyvesbolt­­bau Komárom, Nádor u. 29. Dr. Borka Géza előadása a modern költészetről. Nagy sikerrel mutatkoztak be a diök-szavalókőrusok Rhodhland fajtojásolat darabonként 1 Kőért Pekingi Kacsatopst darabonként 2 Ke ért szállítok. Úgyszintén kaphatók: egyéves fajkakasok á 60 Kc-ért Pekingi himkacsák á i00 Kő ért Vörös Vince, Nagykeszi. Dr. Majer Imre prelálos üdvözlése — Saját tudósítónktól. — Komárom, — március 1. Dr. Majer Imre apátplébánosnak pápai prelátussá történt kinevezése a legszélesebb körökben fordította felé a társadalom figyelmét. A komáromi katolikus egyházközség és intézményei, valamint egyházi jellegű egyesületei vasárnap, március 6-án délelőtt 11 órakor tartandó disz-ülésében fogja üdvözölni az érdemes főpapot, akinek munkás életét Komáromba irányította a Gondviselés, hogy itt végezze el, ami elvégzésre várt. Azonban már ezelőtt a hivatalos üd­vözlés előtt is bőven volt része a ki­tüntetett főpapnak a rokonszenv feléje forduló megnyilatkozásaiban. Kedden délelőtt a kerületi papság ülésén Marczy József esperes meleg szavakkal adott kifejezést lelkésztársai nevében is dr. Majer Imre személye iránt, aki itteni tiz éves lelkészi működése alatt oiy nagy és eredményes munkát végzett. A hét folyamán felkereste a reformá­tus egyház elnöksége, Galambos Zol­tán lelkész és Fülöp Zsigmond főgond­nok személyében, akik egyházuknak és prezsbitériumuk köszöntését tolmá­csolták, testületileg üdvözölte a Protes­táns Jót. Nöegylet választmánya is, Papp Kovách Elemérné elnökasszonnyal élén jókivánatainak kifejezésével A Mária Kongregáció, majd az Irgalmas Nővé­rek Simor zárda iskolája, a katolikus Majláth- iskola tanítói kara szintén testületileg kereste fel az uj prelátust, akit vasárnap délelőtt a Katolikus Le­gényegylet választmányának rendkívüli ülésén Balogh Miklós másodelnök üdvözölt szép szavakkal, délután pe­dig a szeminárium tanulói kedves házi­ünnep keretében szavalatokkal és ének­számokkal köszöntöttek. Ezen kivüi felé fordult a város tár­sadalmának üdvözlete is, amelynek sorából számosán keresték fel Majer prelátust. Levélben üdvözölték dr. Jan­­tausch Pál felszentelt püspök, apostoli adminisztrátor, Necseszálek Károly ál­talános püspöki helytartó, Koperniczky Ferenc pozsonyi nagyprépost, pápai prelátus, Végh Ferenc kanonok, Sziicsy Géza kanonok és egyházmegyei fő­tanfelügyelő, az egyházmegyei szent­szék bírói kara, a paulai Sz. Vincéről nevezett irgalmas nővérek esztergomi tartományi főnöksége, Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő, Földes Dezső színigazgató és számosán. A komáromi társadalom köréből Herczeg István a patronátus elnöke, dr. Vincze Aurél törvényszéki elnök, dr. Markovics Béla vezető járásbiró,’ Zsindely Ferenc ny. törvényszéki el­nök, kúriai biró, Novotny Richárd köz­­igazgatási főtanácsos, Sándor Ernő fő­számvevő. A Koronabank hétfőn tartott igazgatósági ülésén, Sándor Ernő igaz­gatósági elnök üdvözölte Majer prelá­tust gyönyörű szavakkal aposztrofálva egyéni-kiválóságát és tolmácsolva előtte, mint a felügyelő bizottság elnöke előtt az igazgatóság jókívánságait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom