Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-03-02 / 17. szám

1932. március 2. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal Ma, március 2-án, este 8 órakor a Kulíurpaloía előadótermében HANGVERSENY az anya- és csecsemőgondozó javára. iTirnirmifTmi■■ iiiim inimFrnnmiiiif ••7Tl^‘rrinrirrtTiTir~i'ririTrTriiiniwriwMi~i—r n T-rrrniifr rir'ir Tinin...nmn un i Összesen harminchafhónapi börtönt oszlottak ki a Fesziy-kuria betörői között. „Csak sétálni akartak“ — s közben revolverrel fenyegették meg a házigazdát. — Saját tudósitónktól. — Az ógyallai Feszty-kurián dec. havában vakmerő betörést kísérelt meg három rovotímultu betörő. Csak az hiúsította meg a betörést, hogy Feszty Istvánt ébren találták s a ház népe üldözőbe vette a betörőket. Mi is meg­írtuk annakidején a betörés kísérletét, amikor feketekesztyüs kéz nyúlt be Feszty István hálószobájának ajtaján s revolverrel fenyegette meg a ház urát Ez azonban nem veszítette el lélek­jelenlétét s fegyverrel rohant utánuk. A betörők elillantak a park fái között, de az azonnal értesített csendőrség harmadnapra már el is fogta a tetteseket, részint Hetényen, részint Galántán. Kiderült, hogy a rablók hárman vol­tak: az ógyallai rovottmultu Ivanics Imre vezetésével, a másik két börtön­viselt ember: Stefkó Ferenc hentes­segéd és Bencsik Lénáid munkás, vág­­sellyei lakosok. Mivel nem tudtak alibit bizonyítani s a betörést a csendőrök rájuk bizonyították, beszállították őket a komáromi államügyészségre, ahol most tartották meg a tárgyalást. A három rabló a fogházban is-Komárom, — március 1. merkedeít annakidején össze s a barátságot a fogházból való ki­jutás után annyira ápolták, hogy további üzelmeket vettek tervbe. A Feszty-kuriába való betörést tagadni ugyan nem lehetett, de mindegyikük csak a „segítő“ szerepét vállalta. Val­lomásuk szerint egy kedélyes megbe­szélés után Érsekújvárra akartak menni s útközben csak „megnézték“ a Feszty-uüvarf. A három betörő előadásából követ­keztetve, egyik sem követte el a be­törést, a revolverrel való fenyegetést sem vállaltak magukra s úgy adták elő a betörést, mintha csak sétálni mentek volna a Feszty-udvarra s pár perc múlva békésen továbbsétáltak. A tanuk és a csendőrök bizonyítékai szerint azonban mind a három betörő résztvett a vállalkozásban, revolverrel fenye­gették meg a házigazdát s a do­hánypénzt akarták ellopni. A bíróság a három rovottmultu be­törőt elitélte: Ivanicsot nyolchavi, Bencsiket tizhavi, Stefkót tizennyolc­havi börtönre. Az ügyész súlyosbítás­ért, Stefko s Bencsik enyhítését folya­modott, Ivanics megnyugodott. Halálosvégü csintalan gyerekjáték Széjjelfröccsent véres agyvelő festette pirosra az autót. — Egy perzsa sah is ilyenformán végeztette ki a halálra ítéltet. — Ott elefánt, itt egy teherautó oltott ki egy emberéletet. A vidám játék szomorú vége. hogy továbbra is a sárhányón maradt Komárom, március 1. Csak a napokban olvastunk a kü­­lömböző kivégzési módokról, hogy az egyes nemzetek miképpen végzik ki a halálraítélteket. Többek között emlí­tés volt téve egy perzsa sahról, aki a halálraítélteket egy betanított elefánt­tal végeztette ki. A halálraitéitet a földre fektették és a hóhér szerepét adó ele­fánt az egyik első lábával rátaposott a szerencsétlen ember fejére. A kopo­nyacsontok recsegve, ropogva törtek szét, mintha egy hatalmas őslénymadár óriási tojását törték volna szét . . . Ehhez hasonló szörnyű haláinem ju­tott a szomszédos Szőny községben a kis, 12 éves Elek Lacinak. A megrázó szerencsétlenségről az alábbiakban számol be tudósítónk: A bánhidai villanycentrálé teherautó­ja, amelyet Pénzes László szőnyi ille­tőségű soffőr vezetett, Szőny községen haladt keresztül. Közben megállt Dózsa Eszter szatócs üzlete előtt, ahol a soffőrnek vásárolni valója volt. Amig bennjárt az üzletben, a szőnyi gyere­kek egész raja vette körül a teher­autót. Ebből még nem lett volna baj, de a gyerekek vásott csintalanságból fölmásztak a teherautóra és azon minden férő helyet elfoglaltak úgy, hogy a kis Elek Lászlónak, Elek Már­ton szőnyi gazda fiának már csak a sárhányón jutott hely. Persze, a teherautó elfoglalása és megszállása megfelelő fülsiketítő zsi­vajjal járt. A zajra kiszaladt az üzlet­ből a soffőr és erélyes hangon leker­gette a gyerekeket az autóról. A kis Lacit a soffőr nem vette észre, amit a szerencsétlen gyerek arra használt föl, meglapulva. A soffőr felült az autóra és meg­indította a járművet. Mive! fordulnia kellett, visszafelé irányította a kocsit. Ez a visszafelé való haladás olyan erős lökéssel járt, hogy a sárhányóba kapaszkodó Elek Laci leesett a földre. Ekkor történt a borzalmas, szivet­­facsaró szerencsétlenség. A szegény kis gyerek drágán fizette meg vásott csin­­talanságát, mert borzalmas halálnem oltotla ki az életét. Olyan szerencsét­lenül esett le a földre, hogy feje pont a nehéz súlyú autó kereke alá került. A kerék keresztül ment rajta és a sze­rencsétlen gyerek koponyáját széjjel Toppantotta, mint az emiitett perzsa sahnak a hóhér elefántja a halálraítélt fejét. Mintha egy nagy tojást zúztak volna össze, úgy ropogott szegény kis Elek Laci koponyája. Ez a ropogás csak egy pillanatig tartott, de egy örökké­valóságnak tűnt föl és akik hallották, a szivükhöz kaptak és soha az életük­ben nem fogják ezt a borzalmas pilla­natot elfeledni. A szörnyethalt kis fiú szülei zokog­va rohantak a szörnyű szerencsétlen­ség színhelyére, ahol a kis fiuk széjjel­fröccsent véres agyveleje pirosra fes­tette az ucca porát és a gyilkos autó­kereket. ilyen szomorú vége lett a szőnyi gyerekek vidám játékának tmmmmmrnmmmmmmmmmmsmmi’ — Hegedűk, vonók, húrok, alkat­részek, cimbalom és citerahúrok nagy választékban Elbertnél Ná­­dor-u. 19. A Komáromi Katholikus Legényegylet ünnepélyes gyűlése. Alig pár hete, hogy a modernül át­épített Komáromi Katholikus Legény­egyletlelkes színész gárdája házavatását a zajos sikert aratott '„Beleznay Asszo­nyok'bemutatásával ünnepelte, máris újabb'ünneppel gazdagodott. 1932 feb­ruár 28-án délelőtt 11 órakor egybe­­gyüít a Legényegylet választmánya és ifjúsága, hogy dr. Majer Imre apát­plébánost, az egyesület köztiszteletnek és osztatlan" szeretetnek örvendő elnö­két köszöntse abból az alkalomból, hogy őt a pápa nagy érdemeire való tekintettel prelátusi rangra emelte. Dr. Majer Imre a Komáromi Katholikus Legényegylet gazdag történetébe arany betűkkel írta bele a nevét. Tevékeny­sége hosszú tiz éven át az egyesület éltető ereje volt. Nemcsak légbedobott szavakkal hangoztatta az egyesület iránti áldozatkészséget, hanem kivette részét a tettekben is, mert ebben a gazdasá­gilag agyonsanyargatotí órában minden gondolkodás nélkül 10.000 koronával növelte azt a lehetőséget, melyből meg­született a mai Legényegylet székhá­zának graciozitása. Jelszava mindig ez volt: béke és szeretet. Tudatában volt felelősségteljes hivatásának és ahol csak tehette, elűzte a komoly pusztulással ijesztő fellegeket, melyek bizony sok­szor emelkedtek az egyesület fölé. Dr. Majer Imre joggal megérdemli, hogy a Komáromi Katholikus Legényegylet minden tagja meghajoljon az ősz főpap előtt és meleg szívből kívánjon Őszent­sége házi főpapjának hosszú életet, hogy megérdemelt, magas kitüntetését és befolyását továbbra is felhasznál­hassa az egyesület javára.— Az ünnepélyen az ünneplő diszelnö­­köt Balogh Miklós az egyesület világi elnöke köszöntötte, meleg frappáns szavakkal méltatta az ünnepelt érde­meit. Utána dr. Majer Imre prelátus, apáipiébános mélyen a szívhez szóló szavakkal köszönte meg az egyesület szeretet és hangsúlyozta, hogy továbbra is tudatában lesz annak, hogy az az egyesület, melynek élén áll, a magyar kultúra melegágya és jelszava a munka és a szeretet széthintése lesz. A beszé­det nagy ovációval fogadták. Ezután az egyesület az ünnepelt diszelnöknek gyönyörű csokrot adott át, amit meleg szavakkal köszönt meg a diszelnök. ■WMiiiiinniwniiiiiiTiimiíri r"~in ~'iií]in iii >nn igazgatósági és felügyelő­­bizottsági ülés a Korona­­bankban. Iglóra helyezték át Kedro igazgatót Komárom, március 1. A Légiobank prágai központjának rendeletére Kedro Jánost, a Korona­bank igazgatóját vezérigazgatói minő­ségben Iglóra helyezték át. Az áthelye­zett bankigazgató több éven át műkö­dött városunkban s ez idő alatt a komáromi közönséggel szemben tanú­sított megértés iránti törekvésével ma­gának rokonszenvet és becsülést szer­zett mindazokban a körökben, ahol megfordult. Távozását nemcsak a Ko­ronabank, melyet öt éven át vezetett, hanem a többi helybeli pénzintézetek is sajnálattal veszik tudomásul, mert ittléte alatt a pénzintézetek közötti jó kádár-i viszonyt ápolta. A Koronabank igazgatósága és fel­ügyelőbizottsága hétfőn tartott ülésében búcsúzott a távozó igazgatótól, amely­ről a következő tudósítás szól: A Komáromi Korona bank r, t. igazgatósága és felügyelőbizottsága múlt hó 29-én együttes ülést tartott, ame­lyen Sándor Ernő igazgatósági elnök az ülés megnyitása után bejelentette az igazgatóság és felügyelő bizottságnak, hogy a Légiobank prágai központi és fehérebbé «raji igazgatóságának rendeiete alapján Kedró János igazgatót 1932 március 1-i határidővel iglóra helyezték át. Amidőn ezen intézkedés folytán a jól meg­érdemelt előléptetéshez Kedró János igazgatónak az igazgatóság és felügyelő­bizottság nevében szívből jövő jó kivánaíait fejezi ki, egyúttal őszinte sajnálkozásunkat kell —úgymond — tol­mácsolnom, hogy őt körünkből elvonták, ahol rövid 5 évi működése alatt volt sze­rencsénk veie együtt dolgozni és ezen idő alatt nemcsak a mi szeretetünket, hanem az egész város polgárságának sze­­retetét, társadalmi, nemzetiségi és fele­kezeti tekintet nélkül kivívta magának. A tárgysorozat 2. pontjaként Sándor Ernő igazg. elnök bejelenti, hogy dr. Majer Imre az intézet felügyelő bi­zottságának elnökét a pápa Őszentsége pápai prelátussá nevezte ki, Amidőn ezen kinevezéshez az intézet részé­ről is a legjobb szerencsekivánatát tolmácsolja, kéri a Mindenhatót, hogy áldásos, hasznos munkálkodását az intézet javára egy hosszú életen keresztül a legjobb egészségben foly­tathassa. Kedró János igazgató és dr. Majer Imre pápai prelátus-plébános kö­­szönetüket fejezték ki az elnöknek, az igazgatóság és felügyelőbizottság tag­jainak. Bejelenti továbbá az igazgatósági elnök, hogy a távozó Kedró János igaz­gató helyett a bank vezetését Cestmir Jancik cégjegyző veszi át. Egyidejűleg az együttes ülésen be­­mutattatott a bank 1931. évi mérlege, az elfogadtatott és annak tárgyalására a közgyűlés határnapja 1932. március 21-én d. u. 4 órára tűzetett ki. Hangos Mozi Frigó a jó katona Hangos slágervígjáték Szerdán utolsó napon mutatja be a Modern Mozi az idény legnagyobb vígjátékát: Frigó a jó katonát. Pótmű­sor: hangos híradó és kutya vígjáték. Ne mulassza el senki se, hogy a mai szomorú világban nagyot nevessen a katona élet félszegségein. Olympia 100 százalékos hangos film! Molnár Ferenc vígjátéka Olympia a legszellemesebb Molnár vígjátékok közé tarlozk. A bécsi ud­vari életet kelti életre a szatira görbe tükrében. A film hatásosabb, mint a színdarab. Főszerepben Nora Gragor, Arnold Korit és Hans Junkermann tűn­nek ki. Bemutató csütörtök, péntek és vasárnap lesz a Modern moziban. Fedj a kutyája Egy moszkvai uccagygerek és a cirkuszkutya kalandjai Gyermekeknek engedélyezett Vasárnap délután 2 és tél 4 órakor olcsó helyárakkal 1.— 2.— 3.— Ke népelöaddsok. Fedja kutyája orosz film, melyet fel­nőttek és gyerekek egyformán szívesen fognak végignézni. 8 márkás cipőkészítményei március közepétől saját el­­árusitóhelyén: Komárom, Ná­­dor-ucca 19. szám kaphatók. — Uj tánckurzus felnőttek részére március 8-án Kominek tánciskolájában (Vigadó). Tandíj 40 Ke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom