Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-03-02 / 17. szám

Ötvenharniíidik évfolyam. 17. szám Szerein, 1932. március 2, KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP____________ Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 KC. — Külföldön 120 Kf. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA clr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. obhc tmmmxraBm'mmmti'i ■■■IIII linn III Ml IH mWBnmgWBHI Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Igazán furcsa. Komárom, — márc. 1. Stránsky képviselő ötlete meg­érdemli, hogy azzal ne csak a sajtó publicitása, hanem a politi­kai pártok is foglalkozzanak. Ez a képviselő volt az, aki felvetette annak a gondolatát, hogy az ál­lam segélyezze a politikai párto­kat és ebből az ügyből folyólag a miniszterelnök szájába adtak olyan nyilatkozatot is, amelyet az haladéktalanul megcáfolt. Ez a Stránsky képviselő a cseh nemzeti szocialista párthoz tartozik, ugyan­ahhoz a párthoz, amelyhez annak idején Stribrny volt miniszter és mi niszterelnök is tartozott, akinek a nevea szénpanamával kapcsolatban emlékezetes marad az erre az ügyre kiküldött parlamenti vizs­gálat idejéből. Mert mi is történt tulajdonképen akkor? Semmivel sem több és semmivel sem keve­sebb, mint az, hogy a cseh nem­zeti szocialista párt ebből a szén­panamából milliókat fogadott el, amelyeket még ma sem térített vissza a megkárosított állampénz­tárba Pedig a párt vezére, K.lo­­fács ur erre nézve többszörös fo­gadalmat is tett. Benes miniszter, aki ehhez a párthoz tartozik, a sajtónyilatkozatok szerint mind­ezekről nem tudott. Most azután feláll az erkölcs szigorú őre, Stránsky képviselő és megteszi indítványát, hogy az állam segélyezze a pártokat az állam kasszájából, tehát ezzel szen­tesítse a pártok öncéluságát. A cseh szociáldemokrata testvérek, akik pedig szintén nem túlságo­san válogatósak a párt jövedel­meinek a felfokozásában, ha még az öregemberek vissza tudnak emlékezni a szeszpanamák klasz­­szikus idejére, most siet ezt a tervet nyilvánosságra hozni és ez­zel azt lehetőleg elütni. Ez sike­rült is- Stránsky képviselő ötlete megbukott, bár azzal valószinüsi­­tette, hogy a miniszterelnöknek van némi kis megtakaritott pén­zecskéje. Ezt a miniszterelnök megcáfolta. Már magában véve az a körül­mény, hogy ez a Stránsky elő mer állani pártok szubvencioná­lásával, amikor emberek éheznek, tízezer és százezer családnak nin­csen máról holnapra betevő fa­latja, ha meg nem könyörül raj­tuk az Irgalom és ha nem kapnak véletlenül élelmiszerjegyeket a szűkmarkú népjóléti minisztertől. És ez a párt meri magát szocia­listának nevezni, amely harminc vagy ötvenmilliót akarna vagy szeretne a pártok közt kiosztatni abból a célból, hogy a pártdefi­cit eltűnjék és a pártagitáőiót a titkárok ismét elkezdjék. Minden embernek meg lehet a fogalma erről a „nemzeti“ szocializmusról, amely ilyen eszméket tud kiter­melni a legrémesebb gazdasági helyzet mélypontján. De mindehhez ismernünk kel­lene Stránsky képviselőnek ágy­béli berendezettségét is, hiszen ez a gondolat olyan, hogy joggal támad fel bennünk a kétség az iránt, vájjon a beszámithatóság határain innen vagy túl mozog-e ez a javaslat. Stránsky a pártse­gélyeket az állam részéről termé­szetesen nem a kommunista párt számára, hanem az úgynevezett államalkotó pártok részére rekla­málja, amilyen a nemzeti szocia­lista párt is Bizonyára aligha gondolt arra, hogy ebből esetleg a magyar pártok részesüljenek, mert az ő eszmevilága nem terjed tu! a szubvencióra áhítozó cseh szocialista párttitkárok siránkozá­sain, akik szintén érzik a gazda­ság: viszonyok mostoha időszaká­nak minden hátrányát. Egyébként mi nem féltjük ezt a pártot, mely bizonyosan tartalékolt még a jobb időkből a fekete napokra. Azonban Stránsky bizonyára kifelejtvén az ellenzéki pártokat egytől egyig, egyúttal arról is megfeledkezett, hogy az állam pénztárába ma keserves adókoro­nák folynak be és nem bőséges szénproviziók, amelyek a cseh szocialista pártkasszába folytak be annak idején. Állítólag még min­dig folynak is, ahogyan azt a Stribrny-sajtó megállapítja. Strán­sky tehát tervének nagyvonalúsá­gában megfeledkezett arról, hogy az ellenzéki front adógarasai talán mégsem arravalók, hogy azokból a cseh szocialista és a többi úgy­nevezett államalkotó párt önma­gát szanálja A végrehajtás utján beszedett magyar adókoronák pe­dig semmi esetre nem lehetnek errevalók. Hiszen az idén nem kell elmenni a Verhovinára nyo­mort látni, tessék Délszlovenszkó­­ra elfáradni és körutat tenni a magyar falvakon. Ezt azonban a cseh nemzeti szocialisták sem tart­ják szükségesnek, de még a cseh­szlovák szociáldemokraták is mél­tóságukon alulinak tartják. így tehát Stránsky képviselő ötlete korábban elvetélt, mintsem testet ölthetett volna. Szegény, kicsi féreg nem tudott megnőni! Az egészben az a jellemző, hogy egy szocialista ilyen ideával a nyilvánosság elé mer lépni. Mi köze ennek a szocializmushoz, hi­szen ez a gondolat magán viseli a fasizmusnak minden ismertető­jelét, mert ez után a következő lépés az államszocializmus megte­remtése és a Stránsky-féle képvise­lőknek kinevezése. De ez nem zavarja a Stránskyakat abban a szórakozásukban, hogy magukat a demokrácia tizenhárompróbás patent hazafiainak ne játsszák ki. Hát ez az a demokrácia, amitől mi irtózunk és amiből mi nem kérünk. Ez legyen csrk a Strán­­skyaké és a Zeminováké. Alapít­son ez a demokrácia virágzó párt­sörgyárakat és csokoládégyárakat. A mi demokráciánk valami egé­szen más valami, amiben hinni lehet és amire építeni lehet Ezért Komárom, — március 1. Az agrárok miatt húzódik a kereskedelmi megegyezés. A csehszlovák-magyar provizóriumot, amely a csehszlovákiai tűzifának Ma­gyarországra és a magyar nehéz ser­tésnek Csehszlovákiába való szállítá­sára vonatkozik, határozatlan időre, legkésőbb a megállapított kontingen­sek kimerítéséig meghosszabbították. A csehszlovák kormány reméli, hogy a végleges szerződést az említett kon­tingensek kimerítése előtt sikerül meg­kötni. A végleges megegyezésre nézve a Lidové Noviny azt Írja, hogy a cseh agrárpártban még mindig jelentős el­lenszenv nyilvánul a nehéz sertés be­hozatalának engedélyezésével szemben, bár ez a behozatal a csehszlovákiai állattenyésztés érdekeit nem veszélyez­teti, mert itt nehéz sertést alig nevel­nek és kétségtelen az is, hogy a zsir­­sertés behozatalát tulajdonképen a fo­gyasztás szabályozza. Kell, hogy első­sorban az agrár miniszterekben legyen annyi elszántság, hogy ellensúlyozzák a kereskedelmi szerződés megkötésé­nek meghiúsítására indokolatlan ra­dikális feltételek állításával irányuló törekvéseket, mert a kereskedelmi szer­ződés mindkét államnak üdvére vál­nék. Ha a még fennmaradó vitás kér­désekben nem sikerül megegyezni, akkor még a küringegyezményről kell tár­gyalni, úgyhogy a szerződés csak két­­három hónap múlva léphetne életbe. A banktörvény csak március közepén kerül a képviselőhöz elé. Az alkotmányjogi bizottság már le­tárgyalta a banktörvényjavaslatot s mint ismeretes, nagyszámú javaslatot ter­jesztettek be a bizottság tagjai az ere­deti törvény módositására nézve. Ezen a héten fognak a koalíciós pártok tanácskozni a módositó indítványokról és amennyiben a koalíciós bizottság megegyezésre jut, abban az esetben az alkotmányjogi bizottság megejtheti a szavazást a javaslat fölött Ezután a költségvetési bizottság elé kerül a ja­vaslat, amelynek munkája sokkal ke­vesebb lenne, mint az előző két bizott­ságé, de azért a legoptimisztikusabb becslés szerint is csak körülbelül már­cius közepén kerül a bankjavaslat a képviselőház plénuma elé. a Stránsky-féle állami támogatás gondolatát is vissza kell utasítani mindegyikünknek, akinek lelkében a demokrácia gondolatát nem fertőzte meg az anyag és a pénz­­imádás tisztátalansága Az állam fogalma olyan magas és olyan megközelithetlen valami, hogy azt pártszubvenciókkal belevonszolni a politikai harcok sáros talajára csakugyan támadás az állam fel­sége ellen. Udrzal utódjáról imák a cseh lapok. A Národní Politika igen érdekes jelentést közöl a belpolitikai helyzet­ről. Azt irja többek között a lap, hogy a banktörvényjavaslat nem képezi a kormány legnagyobb gondját, a súly azon van, hogy kiutat kell keresni azokból a nehézségekből, amelyekkel az állami pénzügyek egyensúlyának megvédése kapcsolatos. A jelenlegi helyzet olyan kényes, hogy a koalíció szerkezetében bármilyen eltolódás, kü­lönösen a kabinetben való személyi változások egyelőre teljesen ki vannak zárva. Azonban később valószínűleg lesz személyi változás, igy például Udrzal miniszterelnök leendő utódául ismét Hodza volt minisztert és Maly­­petr képviselőházi elnököt emlegetik. A koalíciós pártok belső kapcsolatának meglazulása folytán most már a sze­mélyi kérdések kezdenek előtérbe nyo­mulni és a mai súlyos gazdasági hely­zet és az előbb vagy utóbb, de egész biztosan kitörő kormánykrizis már siettetni fogja a vezető személyek ki­cserélését és felváltását. Forgalmi adóemelés a fogyasz­tók rovására. A Ceské Slovo értesülése szerint most már egészen biztos, hogy az iparospárt ki fog lépni a kormányból. A kilépés akkor fog megtörténni, ami­kor Trapl dr. pénzügyminiszter gazda­sági terveiből törvényjavaslatok lesz­nek és ha sor kerül a forgalmi adó emelésére. Az említett lap megjegyzi, hogy ez politikai demonstráció, mert nem a félszázalékos emelés az, ami az iparospártnak fáj, hanem csak okot akar­nak keresni arra, hogy a többi pártokkal szemben demonstrativ és agitációs eszközöket nyerjenek. Ugyancsak a Ceské Slovo értesül arról, hogy a tervbevett félszázalékos forgalmi adó­emelést a fogyasztók rovására fogják bevezetni. Ez ma már befejezett tény­nek tekintendő. A gazdasági tervek ezen a héten kerülnek olyan stádi­umba, hogy majd a parlament plénuma elé kerülhetnek és igy a képviselőház összehívásának legvalószínűbb dátuma március közepére esik. líIVüSAc «8 MffJ«***» 8 it«)«!»!/ ««MW iBpS» I Komáromi Lapoka? POLITIEAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom